Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-20 / 299. szám

3 Szerda, 1961. december 2®. A pártélet eseményeiből PROPAGANDISTÁK TOVÁBBKÉPZÉSE HOZZÁJÁRULÁS AZ IPARI TANULOK KÉPZÉSÉHEZ A szegedi párt-végrehajtó­bizottság és a szegedi járási Azokban a szegedi üze­párt-végrehajtóbizottság a mekben. ahol nagyobb szám­marxizmus-leninizmus és ban foglalkoztatnak ipari ta­az időszerű kérdések tanfo- nulókat. a pártszervezetek lyamai propagandistáinak segítségével megalakult az háromnapos továbbképzést "Pari tanulók KlSZ-alap­rendezett Szegeden. A pro- szervezete. A pártszerveze­pagandisták az SZKP XXII. lek támogatásával így mcg­kongresszusa gazdag anvagat, felelöbb keretekben segít­választó taggyűlést tartott a közelmúltban, melyen csúcs­vezetőséget. választott. A csúcsvezetőség létrehozásá­val lehetővé vált a vezetés munkájának megjavítása, a kollektív vezetés kiszélesíté­se. és a két pártszervezet munkája is szervezettebbé lett. A csűcsvezetőség megvá­lasztásával a vezetés és az elméleti megállapításait ta- heti az ifjúsági szervezet az alapszervezetek jogkore is nulmánvozták. s a témával ipari tanulók politikai és megváltozott. Joguk van be­kapcsolatos előadásokat hall- szakmai képzését, s esetle- szamoltatni a szakvonali ve­gattak meg §ps problémáik megoldását, zetoket munkájuk vegzese­* A tanfolyam — amely ma Az ipari tanulók képzésé- röl, és ezáltal nagyobb segít­fejezödik be - jó segítse- hez például jó segítséget ad seget adhatnak a termeiesi get adott a propagandisták * Vas- és Fémipari Szövet- kerdesek megoldasaban is. kezet pártszervezete is. Az a korulmeny, hogy a rsi'irsvF/rTősfr vasútigazgatóságon , csúcave­4 vASíiT zetoség jött létre, nem sérti az alapszervezetek önállósá­IGAZGATOSAGON gat hiszen továbbra is ma­A szegedi vasútigazgatóság guk tartják taggyűléseiket, a mindkét alapszervezetének pártnapokat, s minden egyéb párttagsága közös vezetőség- rendezvényt. tevékenységéhez. BEFEJEZŐDÖTT A VEZETŐSÉGEK ÜJJAVALASZTASA A párt szervezeti szabály­zata és a párt Központi Bi­zottsága határozatának meg­felelően december 20-ig va­lamennyi pártalapszervezet vezetőségét újjá kell válasz­tani. A beszámoló és veze­tőségválasztó párttaggyűlése­ket a szegedi járásban — amint lapunkban jelentettük — már korábban befejezték. Szegeden is lezajlottak a be­számoló és vezetőségválasztó taggyűlések a város 233 pártalapszervezetében. A ve­zetőségek régi tagjai mellé új. friss erők is kerültek. Most a pártalapszerveze­tek a vezetőségválasztó tag­gyűlések tapasztalatait is fel­használva készítik a követ­kező évi munkatervüket, az adott terület feladatai vég­rehajtásinak segítésére. A FELADATOK JOBB ELVÉGZÉSÉÉRT A szegedi járási párt-vég­rehajtóbizottság januárban a közös gazdaságok párttitká­rainak tanfolyamot rendez Szegeden. A termelőszövet­kezetek és termelőszövetke­zeti csoportok pártszerveze­teinek vezetői egy héten át a pártmunka legjobb mód­szereivel ismerkednek, cse­rélik ki tapasztalataikat. A tanfolyam célja, hogy a pártszervezetek még haté­konyabban segítsék a politi­kai felvilágosítás és nevelés eszközeivel a gazdasági mun­kát. s még sokoldalúbb le­gyen a pártszervezetek és a tsz-tagok kapcsolata. Egy esztendő munkásvédelmi őrjáratai Mit tapasztaltak a szakszervezet felügyelői ? Már az 1960-as év baleset- Megvizsgáltak és ellenőriztek szállításoknál jobban ügyei­statisztikája sem volt éppen » nyáron 90 mezőgazdasági nének a gépkocsivezetők, rózsás Szeged és a megve gépegységet. Ott voltak 120 vagy a fogatosok. A röszkei üzemeiben, termelőszövetke­gép üzembe helyezésénél, a Lenin Tsz egyik fogatosa ., rendörségnek szakvéleményt például csak egészen a sín zeti gazdasagaiban. Az idei adtak 80 "esetben s az SZTK- mciiett alít meg a fogattal, saarrtok sem kedvezőbbek ní)k 180 alkalommal. Tizen- Az elrobogo vonattol meg­Tavalv egy balesetre 13,5 nyolcszor vetettek ki pénz- ijedtek a lovak, nekirántot­munkanap-kieses jutott, most ,^ntelésU 4] helyen áiJítot- tak a kocsit a mozdonynak a harmadik negyedev vegetg a munkát. mert a és a tsz-tag meghalt. Sándor­14.9 nap. A balesetekről és dolgozók balesetvédelme nem falván pedig két-három mé­ter magasra rakott vontato­kocsi tetejére ültek fel a tsz-tagok. egyiküket lesodor­ta a faág, és eltörte a lábát. Filmbemutató a szovjet nagykövetségen V. I. Usztyinov, a Szovjet­unió magyarországi rendkí­vüli es meghatalmazott nagy­Teljesítette szovet«yárfási lenét az lljszegcdi Kender- Lenszövő Vállalat következményeiről beszélget- ^ biztositott. tunk nehany napja a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa Nem varázsszer munkavédelmi felügyelőivel. Négyen vannak ők, Kiss ök négyen a szó szoros László főfelügyelő, Hajas értelmében a munkásvédelem Csak elméleti oktatás László. Simon Emil és Garai örei, mert igen sokszor meg- v.,li4ni. „ m„„AM,da.cá­János felügyelök Négyen, jelennek a különböző mun- Különösen a mezogazdasá­12 társadalmi felügyelővel kahelyeken. s ha rendelle- 8' * S együtt, összesen 640 vizsga- nességet tapasztalnak, lelhiv- munkásvédelmi szemleket latban vetlek részt az idén. iák arra az illetékesek fi- sem tartjak meg renoszeie­gyeimét. A tapasztalatokat A Sandoríalvi Gcpalte. minden esetben jegyzőkönyv- "„Z^ ideje*, hogy szemlét tartson. A beszélgetés során arról a municasoK resu epsesc, „ m,,nWá«­egészsége védelmében. Vajon » <szót ejtettek a mimte­milyen tapasztalatokat sze- vedelm. felugyelok. hogyan reztek az utóbbi hónapok- lehetne időben ban, pontosabban 1961-ben? gondolasra felelwwstelje­- £ idén is nagy össze- JSSSEi * geket biztosítottak Csongrád megyében es Szegeden is az ben rögzítik, s azt is hozzá- k. hónapokig teszik, hogy mit kell tenni a munkások testi épsége. es munkásokat. Mindenekelőtt azzal, mond­egészsegSebb °^unkakörül- {£ menyek megteremtésere - ** . nan felvett dolgozót a biz­a tonsági megbízott c oktatásban részesíti, inaZctSOft.cU mircijwl . , az üzemek rekonstrukciójá- ^ ke6obb ra, modernizálására költőt- hogy amikor munkába m, tek Ezek íev vagy úgy va- megkapja-e a gjakoilati bai­lamilven módon mégkönnyí- esetvédelmi oktatást Az ok­tették egészségesebb tették tatás ma meg túlzottan koz­a munka körül meny eket. Pontosított, eppenezert alta­_ Sok százezer forintos Jm«» kz «zt ^nti hogy knlehetóséftet ^\erem tettek""a S'sTközEfS SStmCrülSedt lalkoznak ef;k vagy mabSÍk Kender- Lenszövő Vállalat- szakma, vagy műhely bal­nál, a konzervgyárban stb. esetvedelmi forrasatval. gy _ magyarázta Simon Emil. ?*an nem kottk le az okta­Valamennyien egyetértőt- tasban resztveitók figyelmet, tek abban, hogy mindez he- akkor sem :figyenek oda vezet titkára beszámolójában vábbra is központi feladat [ lyes, örvendetes dolog, de fmiKOii sajat munKajuxu utalt arra, hogy az idén a gépesítés; 1965-ig halvan-! nem varázsszer, mint ahogy an b VódsVer már befejeződtek a vállalati millió forint értékű gépi be- ! egyes üzemi vezetők gondol- alatt toriják Már december elején lát- nyersanyag is wndelkezésre követe, kedden filmbemuta- J"" volt. legalábbis a vál- áll, lehetőség nyílik a terv lalat rezeloi lattak az nj- iultel.iesitesere. tot rendezett a szovjet nagy- szegedi kender, lenszövőben, Kedden a délelőtti órák- . követségen. Megjelentek Ró- hogy határidő előtt teljesít- ban jelentették az üzem ve- mondja Hajas László, nai Sándor és Somogyi Mik- heti üzemük a szövetgyártó- zetői, dolgozói, hogy a vál- I Természetesen a nagy ősz- "an .^f1ve" „XrotT'elmélíTh lós, az MSZMP Politikai * «éK.z«U- 1*1.1 teljesítette szövetgyár- szegek alatt értjük azokat a d™ «t Bizottságának tagjai, dr. Pé- ^^sritmc^eS - « év végéig beruhazasokat | amelyeket J es _ . ter János külügyminiszter, a külkereskedelmi vállalatok mintegy 230 ezer négyzetmé­Sándor József, az MSZMP 's igénylik, a szükséges ter szövetet ad terven felfii. Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Darvasi István, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetőhelyet­tese, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkára, Pullai Árpád, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára, va­lamint társadalmi és kultu­rális életünk számos más ki­válósága. A filmbemutatón levetítették a tusinói légipa­rádéról készített, Erős szár- 'nafc nyak című szovjet doku­mentumfilmet. amelyet a megjelentek nagy tetszéssel fogadtak (MTI) Jövőre 10 százalékkal több ruházati cikk készül Kedden kétnapos központi gia feltételei, öt év alatt 43 vezetőségi ülés kezdődött a százalékkal növelik a terme­Ruházatiipari Dolgozók lést, s csaknem teljes egé­Szakszervezetében. Fridi szében a termelékenység fo­József, a ruházati szakszer- kozásával érik ezt el. To­összevonások, minden gyár- rendezést szereznek be. Szá- j ják. Ezektől nem csökken a hogy kialakultak a főbb mítanak a vásárlók igényei- balesetek, s a munkaidőből me3 a balesetvédelmi okta­gyártmánycsoportjai. Megte- nek növekedésére, s már a I kiesett órák száma. S a bal- [ast, vagy mas ertekezlete remtödtek — ebben a még jövő évben is több új gyárt- esetet ért munkás, vagy csa- kel kapcsoljak össze. ­nem is olyan régen kézmű- mányi vezetnek be. Műszőr- ládia sem Vigasztalódhat az- «>en oktaias nem SOK scgii­ipari jellegű iparágban — a me kulikabátok. szintetikus : zal. hogy a baj modernebb ^Set nyújt. modern nagyüzemi technoló­zok megerősödtek, a kolhoz-szövetkezeti tulajdon megsokszorozódott. -A gép- és traktorállomások átszerve­zése és a kolhozrendszer fejlesztése a legfontosabb eleme annak az átmenet­nek, amelyben a szovjet társadalom a kibontakozott kommunista építés út­jára tért át. Ez a forradalmi intézkedés gyakorlatilag közelebb vitt bennünket a kommunizmushoz, még jobban megerő­sítette a munkásosztály ég a kolhozpa­rasztság szövetségét.* A párt. visszautasította Sztálinnak azt a tételét is — írja Fedoszejev akadémikus — amely «zerint a kolhoztulajdon össz­népi tulajdonná válásának úgy kell vég­bemennie. hogy a kereskedelmi forgalmat gyorsított ütemben felváltja az állami ipar és a kolhozok közötti árucsere-rend- • szer. Ennek az irányvonalnak az elfoga­dása megfeledkezést jelentett volna arról a feladatról, hogy fel keli lendíteni a me­zőgazdasági termelést; ennek az irány­elvnek az elfogadása bomlasztólag hatott volna a népgazdaságra. A Dárt elkerül minden elhamarkodott lépést a szocialista tulajdon két formája összeolvasztásának kérdésében, s szilárdan arra vesz irányt, hogy a kommunizmus építése a faluban a szocialista termelés mindkét formájának — a szovhoz- és kolhoztermelésnek — a fejlesztése és tö-' kéletesítése útján történjék. A kommunizmus anyagi-technikai bá­zisa, amelynek megteremtése már folyik, kiterjed mind az iparra, mind a mezőgaz­daságra: a városra és a falura egyaránt. A termelőerők fejlesztése színvonalának tekintetében a falu hasonlóvá lesz a vá­roshoz. A mezőgazdaságban végzett munka az ipari munka egyik válfajává lesz. Végbemegy a fokozatos áttérés az egységes össznépi tulajdonhoz. A paraszt szakmunkássá válik és technikai ismere­teinek színvonalát tekintve egyre inkább megközelíti az üzemi munkást. •inthogy a munkásosztály a szovjet társadalom legfejlettebb szervezett ereje, vezetőszerepe érvényesül a kommunizmus kibontakozott építésének időszakában is. A munkásosztály vezető­szerepe a kommunizmus felépítésével ér véget, amikor eltűnnek az osztályok. Fedoszejev akadémikus utópiának ne­vezi azt az elméletet, amely szerint a fi­zikai munka a kommunizmusban általá­ban eltűnik, s hogy a gépek automata rendszere feleslegessé tesz mindenfajta M' fizikai munkát. A termelés automatizálá­sával az embernek nemcsak szellemi mun­kát kell végeznie, hanem ilyen vagy olyan mértékben fizikai munkát is — írja az akadémikus. Másrészt bizonyos mértékig elterjedt az a nézet is — folytatja a szovjet filo­zófus —, amely szerint a szellemi és fizikai munka közötti lényeges különb­ségek megszüntetéséhez elegendő az is, ha a szellemi munkások időszakonként nem kvalifikált fizikai munkát végeznek, lapátokkal, baltákkal vagy targoncákkal fegyverkeznek fel. -Bizonyos esetekben ez ugyan szükségszerű, de semmi köze sincs a szellemi és fizikai munka között meg­levő lényeges különbségek eltüntetésének kérdéséhez*. A Szovjetunió Kommunista Pártja ki­tűzte és gyakorlatilag megoldja a szellemi és fizikai munka szerves egyesítését az emberek termelő tevékenységében. Ezt a munka jellegének megváltoztatásával, a termelés komplex gépesítésének és auto­matizálásának útján, a dolgozók kultu­rális-technikai színvonalának emelésével, a képzettségnek a termelőmunkával való egyesítésével lehet elérni. A munkások és parasztok kulturális­technikai színvonalának emelése azoknak a jelentős különbségek­nek megszüntetéséhez vezet, amelyek a kulturális és tudományos képzettség, az általános műveltség fokát tekintve még megvannak. Magában a termelés folya­matában megy végbe a fizikai és szellemi munka szerves összekapcsolódása. Az ér­telmiség, mint külön társadalmi csoport, megszűnik létezni. E tendenciák jövendő fejlődésének eredményeként a munkások, parasztok és értelmiségiek végeredmény­ben a kommunista társadalom dolgozói­nak egységes osztálynélküli szövetségébe olvadnak be. Az egyenlőség nem hirtelen következik be. valamikor a jövőben — írja a szovjet filozófus —. hanem a kibontakozott kom­munista építés folyamatában jön létre. Ugyanakkor az eloszfásban érvényre jutó egyenlőséghez sem az egyenlösdin. hanem r. társadalmi alapok növekedésének az anyagi érdekeltség elvével való helyes összeegyeztetésén, a munka szerinti bére­zésen át vezet az út. Az SZKP programja megmutatja és megalapozza a kommunista társadalomhoz vezető utat — fejeződik be a cikk. szálat tartalmazó szövetből - készült s nem gyűrődő öltö­Jnyök. újszerű nyári ingka­bátok gyártását kezdik meg. 'A konfekcióipar 1962-ben ,10.3 százalékkal több ruhá­'zati cikket készít majd. mint Jaz idén. s jelentősen növeli <az exportot is. Jövőre Bács­Jalmáson kezdi meg működé­isét új ruházati üzemrész és Jbőviil a szentesi, berettyó­/újíalui telephely is. J Dr. Bugár János, a Köny­^nyűipari Miniszrtérium Ru­'haipari Igazgatóságának ve­Jzetője felszólalásában ölmon­>dotta. hogy jövőre több mint {hárommilliárd forint értékű »ruházati cikket készítenek Jmajd konfekciógyáraink. t __________ * i i i t * t 4 4 üzemben történt. A védöfel- Véletlenség ? szerelések és védőeszközök vásárlásához igen sok pénz Igen lenveges dolog — ma­kell. De hiába költenek rá. g\ árazzak a munkásvédelmi ha nem használják azokat felögyelők —. hogy a bajok ott, ahol erre szükség van. <>kát alaposan, hozzáértéssel és felelősséggel vizsgáljak ki. Ezzel sajnos még sok helyen adósak maradnak a vállalati vezetők. A baleseti jegyzö­könyvek is igen hiányosak. Ahelyett, hogy az okokat Van védőeszköz, csak nem használják — Több vjzsgálat során megállapítottuk — tette hoz­Készül a művészképzés reformja za Garai János hogy elcmeznenk, vagy I rendelkezésre alltak a védő- fo^nt azt írják be hogy eszközök és berendezések, de 3 dolgozok hibájából történt ; gondatlanságból és felelőtlen- ?z «et. A vizsgalati jegvzo­i ségből nem használták azo- könyveket sok helyen a szak­! ka, szervezeti bizottságok sem , ellenőrzik, s így aztán a be­- Az is megtörten! példa- j zés VPRSÓ megállapi­ui a fa lemezgyárban, hogy ^f veletlen.4, fej*lös . munkaselet került veszelybe dplgozó játék miatt. Egyik munkás Van aho, megállapitják a lábát elkapta a csörlő drot- vezetőség felelősségét, de vi­kötele behúzta a dobba és szont elmarad a felelösség­eltörte. A Szegedi Kender- reVonás. vagy a baleseti ve­fonógyárban is csak úgy »já- szélj-források megszüntetése, tékból" szenvednek sérülése- Az i]yen intézkedés után A Színház- és Filmművé- ket emberek, mert az anyag- később komoly bajok kelet­'szeti Főiskolán megkezdődött Jaz 1962—63-as tanév elöké­t szíté se. A lapokban megje­lent a felvételi hirdetmény fis. * A Színház- és Filmművé­tszeti Főiskola vezetői a jövő J évi szinészhallgatók felvé­telei előtt a művelődésügyi 4minisztérium, a KISZ, a {SZOT. a Népművelési Inté­hordó legények hancúroznak, kezhetnek nemcsak a terme­A falemezgyár gözfü- lés. hanem az emberélet ká­rész-telepén történt — me- rára is. Nem elég csak meg­sélte Simon Emil —, hogy a állapítani valaki felelőssé­fával megrakott lőrét sza- gét. felelősségre is kell von­bálytalanult akarták vontat- ®s aho1 hibát tapasztal­ni, ledőlt a rakomány és el- nak- azt időben, azonnal törte a brigádvezető lábát, kell megszüntetni. Csak ígv Különös esetként említet- s akkor csökkenthetjük a ték, ami az újszegedi ken­balesetek számát, ha min­der- lenszövőben történt. Az den szakszervezeti bizottság, izet, a fővárosi és a megyei egyik szövönö művezetőié- í^kas megerti: nemcsak 'tanácsok bevonásával bovyo- \ nek mut.alla gepen„k hibáit, Í^J?an,emK^l®!5686 13 fiit jak le a toborzást. Ezzel mí„ keze bent volt a "épben !clie,pm a biztonságos mun­^egyidejűleg, jóllehet a felvé- i fiS ^ ^^ ,teli vizsgák zömét a föisko- karjái {/ón tartják, az első rosta­vizsgák egy részére, mintegy föt-hat megyeszékhelyen és • JBudapest több munkáskerü­tletében kerül sor. A rendetlenség baleseti forrás Általános tapasztalat a dolgozók testiépsége meg­védéséért. J Az oktatási reform irány-] mondják a felügyelők —. felvei alapján hozzákezdtek ! hogy nemigen törődnek a je­JÍI művészképzés reformterve- lentéktelennek látszó apróbb fzetének kidolgozásához. 1964- baleseti forrásokkal, mint Jre, a Színház­fvcszeti Főiskola fennállásá­fnak 100. évfordulójára vala­Jmennyi területen meg akar­fják valósítani az oktatási | tek számát. Sok ember testi ,reformtörvényből rájuk há- épségét óvhatnánk meg ha és Filmmii- \ ipáldául a rendetlenséggel. Szerintük a rendetlenség megszüntetésével a felére le­hetne csökkenteni a balese­truló feladatokat. például a Eltemették Latabár Árpádét Kedden sok ezer ember gyűlt össze a Farkasréti te­metőben, ahol nagy részvét mellett temették el Latabár Árpád színművészt, a Fővá­rosi Operettszínház tagját. A sírnál Szlovák László, a Fővárosi Operettszínház igazgatója és Rátonyi Róbert mezőgazdasági • búcsúzott az elhunyttól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom