Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-15 / 269. szám

Szerda. HXfl. november H. 2 Viharos ülésen iktatták be Adenauer új kormányát A koalíciós nyugatnémet kormányt változatlanul rövidéletíínek tartják t.übke krt zt ársasH ei elnök kedden délben átadta a klrtevezéal okmányokat az Adenauer-kormúny lakjainak én az űj kormány kedden délután a parlamentben lététté a hivatali esküt. Ezzél hivatalosan is megalakult Adenauer negyedik kormánya, amelynek a kancelláron kivill húsz tagja van. A kormány fontosabb taglalnak névsora a következő: Kancellár: dr. Konrád Adenauer (CDU), alkoncellár én nazdaaágügyi miniszter: dr. I/udwlg Erhard (CDU), külügymlnlatzer: dr. Gertin rd Schröder (CDU) belügyminiszter: Hermán Höchert (C8U), hadügyminiszter: dr. Frnnz Josef Strauis (CSU), pénzügyminiszter: d. Heinz Starke (FDP). A CDV a Kereszténydemokra.ta Unió, a CSU a Keresztényszociális Unió és az FDP pedig a Szabad Demokrata Párt nevének rövidítése. — Ezt a kormányt nagyobb bizalmatlanság fogadja, mint bármely más elózö kormányt — (rja kedden a Stuttgartét Zeitung című nyugatnémet lap és más kommentárok ta azt hangoztatják, hogy a koalíciós partnerek közötti ellentétek, amelyek a kormányalakítási tárgyalásokon megnyilvánultak, a kormány megalakításával korántsem szűntek meg teljesen, hanem a jövőben még számos belrlllongást idéznek majd elő. Az új bonni kormány parlamenti eskütétele nem zajlott le minden incidens nélkül. Alommer, a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának szóvivője napirend előtti felszólalásra kért engedélyt és amikor a parlament elnöke ezt megtagadta, a szociáldemokrata párti képviselők kivonultak az ülésteremből. A szociáldemokrata képviselők csak a kormány eskütétele után tértek vissza, amikor az elnök engedélyezte Mommer felszólalását. Nagy port vert fel Bonnban a Kroll*ügy A nyugatnémet fővárosban kedden az első számú beszedtéma Kroll nagykövet feltűnő körülmények között trtrtént haz.acltálasa Moszkvából és annak hivatalos bejelentése, hogy a nagj kii vetet megdorgálják, sát esetleg menesztik II amiatt, hogy -túllépte a számára adott utasitásokat és önálló elgondolásokat terjesztett a szovjet miniszterelnök elé*. A nyugatnémet kormánysajtó a Kroll-üggyel kapcsolatban görcsösen hangoz-, tatja, hogy a nagykövet -saját szakállára* járt el, amikor -ÜJ gondolatokat* penrlített meg a Hruscsov miniszterelnökkel folytatott megbeszélés során. A nyugatnémet sajtó sz.érlnt a nagykövet -egyéni véleményként* a többi kőzött azt az elgondolást fejtette kl, hogy a négy nagyhatalom kössön megállapodást, amely újra szabályozná Nyugat-Berlin státusát. és biztosítaná -a nyugat-berlinlek szabadságjogait, a várossal való szabad összeköttetést, valamint a nyugati csapatok további ottmaradását*. Ennek a szerződésnek kiegészítéseként a Szovjetunió kössön megállapodást az NDK kormányával s ennek értelmében az NDK megígéri, hogy tiszteletben tartja majd Nyugat-Berlin új négyhatalmi státusát. Figyelemreméltó, hogy Kroll ezt a beszélgetést múlt csütörtökön folvtatta Hruscsov miniszterelnökkel, de a -Kroll-bomba- csak hétfőn robbant Bonnban, miután az ameriakaiak diplomáciai csatornákon át felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy Kroll -kezdeményezőleg* lép fel Mnszkvaban, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok moszkvai nagykövete csak azért nem lépett még érintkezésbe a szovjet vezetőkkel, mert Adenauer arra kérte az amerikaiakat, hogy a további -puhatolózó megbeszéléseket- szüntessék be addig, amíg ő nem tárgyalt Kennedy vei. Az amerikai fővárosban ugy rögbik fel a dolgot, hogy Bonn kétszínű Játékot folytat és Adenauer, miközben -kemény magatartására* bíztatja az amerikaiakat, a hátuk mögött puhatolóáo lépésekre készül Moszkvában. A bonni kormány ezek után szükségét érezte, hogy az amerikaiak előtt látványosan demonstrálja: Kroll -hivatalos felhatalmazás nélkül járt el«. Néhány nyugatnémet lap azonban Kroll védelmére kel és azt hangsúlyozza, hogy a nagykövet elképzelései igenis alapjául szolgálhatnak egy kompromisszumos megoldásnak. Diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel várják a Kroll-ügy további fejleményeit. A nagykövet kedden reggel indult haza Moszkvából s BnnnUa érkezve jelentést. tesz Adenauernak. A bonni külügyminisztérium szerint a jelentéstételtől függ majd, vajon Kroll egyáltalán visszatérhet-e Moszkvába. Lapzártakor érkezett: KrolJ, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövete, akit a bonni kormány jelentéstételre hazarendelt, kedden délután helikopteren Kölnbe érkezett. A nagykövet határozottan cáfolta a bonni kormány szóvivőjének azt a megállapítását. hogy túllépte hatáskörét. Kijelentette: Hrusesowal folytatott tárgyalásai két célt szolgáltak: 1. A jelenlegi problémákkal kapcsolatos szovjet álláspont kipuhatolását; 2. A feszültség enyhítését. Kroll közölte, hogy ami Moszkvában történt, csupán -eszmecserének* nevezhető, egyik fél sem kötelezte magát semmire. * Legfrissebb Jelentés Szerint Kroll már fel ls kereste Adenauer kancellárt hogy beszámoljon neki a történtékről. A kórházban ls folytatják az éhségsztrájkot az algériai miniszterek Az MTI párizsi tudósítója emiatt esetleg eszméletüket jelenti: A marokkói kor- vesztenék. A francia kormái*y három tagja — A. mány -gondoskodása* jeléül Fasszi, M. Guedira én dr. szakorvost ea különleges orKhatib — Párizsba érkezett, vosi berendezéseket szállítothogy II. Hasszán király ne- tak a gerehí kórházba, amevében közbenjárjanak de Ivet hatalmas rendőrt fcéGaulle elnöknél Ben Bella és szültséggel vettek körül. A társai szabadonbocsátása ér* kórház felé vezető utakat dekében. A tábornok az esti vasrácsokkal torlaszolták el. órákban fogadta a marokkói uralkodó küldötteit. Az arab országokban és világszerte egyre nö a felháborodás az algériai miniszterek és az éhségsztrájkot folytató több ezer algériai hazafi sorsa miatt. Ben Bella és társai a kórházban fot'dbb folytatják éhségsztrájkjukat és ásványvizén kívül mást nem fogadnak el. A francia kormány igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy az algériai miniszterek életét nem fenyegeti veszély. Kedden több ilyen értelmű hivatalos nyilatkozat hangzott el. A francia- hatóságok közölték: egyelőre nem folyamodnak a foglyok mesterséges tápláláshoz, erre csak akkor kerülhet sor, ha Ben Bella és társai az éhségsztrájk következtében annyiBrezsnyev Szudánba utazott Leobyid Brezsnyev, a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvából elutazott a Szudáni Köztársasagba. I .ennyid Brezsnyev hivatalos látogatást tesz a Szudáni Köztársaságban Ibrahim Abbud tábornok, miniszter* elnök meghívására. Útban Khartum feléBrezsnvev gépe leszállt Szitaferopolban. (MTI) Turistának álcázott kémeket fogtak el Szovjet tiltakozás a moszkvai nyugatnémet nagykövetségnél A szovjet külügymlniszté- Werneréknél letartóztatárlum tiltakozó nyilatkozatot sukkor juttatott .el a Német Szövet- katonai objektumok megségi Köztársaság moszkvai nagykövetségéhez. A nyilatkozat rámutat, hogy Adolf Werner és Hermine Wemer nyugatnémet turisták, akik gépkocsin tették meg az Odessza—Jalta—Levslfiö— Harkov-1-Kijev—-Csernoviei útvonalat, kemértesttlések gyűjtésével foglalkoztak. figyelésére és fényképezésére szolgáló eszközöket, kémkedési céllal felvett fényképeket, titkos írással készített naplót, és a titkosíráshoz szükséges eszközöket találtak. Adolf és Hermine Werner beismerték hogy az amerikai titkosszolgálat megbizára Szeptember 2-án Kijev kö- „ . _ . . _ . zelében. egy szovjet katonai ** «nVag> fedezetével egység Allomásozási körze- érkeztek a Szovjetunióba tébén tartóztatták le a há- kémértesülések gyűjtése vééi gyengülnének. hogy zaspárt. i A Werner-házaspár ügyében a vizsgálat még folyik. Lumumbát Csőmbe szemeláttára gyilkolták meg ( jahh jelentések a bűntény hátteréről A Lumumba és társai meggyilkolásának hátterét vizsgáló ENSZ-bizottság kedden jelentést tett közzé a bűntényről. A jelentés szerint >. a gyilkosságot előre elkészített terv szerint hajtották végre. Lumumbát valószínűleg Huyghe ezredes és Gat kapitány belga zsoldosok ölték nieg. A bizottság \ isszautasítja azt a híresztelést, hogy Lumumba és két társa február 12-én törzsi Villongásnak esett áldozatul. A foglyokat valójában január 17-én ölték meg. miután Eli,sabeth viliébe szállítottak őket. A gyilkosság -minden valószínűség szerint* Csőmbe. Munongo és Ribwe szemeláttára történt. A szökési kísérlet nem más, mint koholmány. A szemtanúk azt is elmondották. hogy Lumumoat éo minisztertársait őrzőik durván bántalmazták, amikor Eliaabeth viliébe szállították őket. A katangai fővárosban Lumumbáékat. a tartományi kormány több vezetője, köztük Munongo várta. Miinongo szuronyt ragadott és szurkálni kezdte Lumumbát. Az ENSZ-bizottság nyomatékosan hangsúlyozza, hogy Kaszavubu és társai, valamint Csőmbe tartományi kormánya nem térhet ki a Lumuntbáék halála miatt rájuk nehezedő felelősség alól. Kasza vubu és társai Lumumbát kiszolgáltatták a katangai hatóságoknak, pedig nagyon jól tudták, hogy legádázabb ellenfelel kezébe adják Őt. (MTI) Megváltoztatták Berlinben a Stalin-Alle elnevezést A nagy-bwiini városi tanács határozata alapján megváltoztatják a berlini Stalin Allee nevét. Kari— Marx-Allee lesz a neve á Frankfurter Tor és az Alerander-platz között húzódó résznek, n másik rész pedig visszakapja korábbi nevét és Frankfutter Allee lesz. Sztálin szobrát eltávolítják az útról. Az Odera—Frankfurt-i járási tanács jóváhagyta Stalinstadt és Fürstenberg An der Oder városok egyesítési kérelmét.. Az egyesített város neve Eisenhüttenstadt lesz. Az utóbbi években egyre szorosabb politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakultak ki. amelyek megkövetelték a két varos területi összeolvasztását. IMTI) D Szovjetunió külpolitikája az SZKP XXIi. kongresszusának tükrében i. Eredmények két kongresszus között Tizenöt napon át nem volt nagyobb jelentőségű eseménysorozat a világon, mint az SZKP október 17-én kezdődött és 31-én véget ért XXII. kongresszusa. Annyira vezetöhelyet foglalt el a világpolitikai fejlemények sorrendjében, annyira lekötötte az általános érdeklődést, hogy az újságolvasóknak és a rádióhallgatóknak szinte teljes roll az az érzésük, hogy más lényeges úgyszólván nem is történt azokban a napokban. S bár a kongresszus október 31-én befejezte munkáját, az elsődleges cikk- és rádiókommentár, valamint beszédtéma ma is a kongresszus néav beszamolója, az elhangzott felszólalások jónéhánya és az egyhangúlag elfogadott határozata. Bizonyara eltérőek a vélemények azzal kapcsolatban, hogy mt volt a leglényegesebb a XXII. kongresszuson elhangzott beszámolókban, a hozott határozatokban. Ez érthető is, mert hiszen minden napirendi pontnak megvált a maga különálló jelentősége. Az a tény azonban, hogy a kongresszus kezdetére az addig nagyon is feszült nemzetközi helyzet szinte az egyik óráról a másikra meg-' enyhült, és hogy az SZKP Központi Bizottsága beszámolójában etső pontként a külpolitikai helyzet értékelése, azon belül pedig a Szovjetunió szerepe és a szocialista tábor uralkodó pozícióinak leírása hangzott el, elsődlegessé és az elért eredmények mérlegelésének kiinduló pontiévá a nemzetközi politika területét tette. Az elkövetkezőkben röviden áttekintjük, miként bontakozott ki döntőén a Szovjetunió külpolitikai irányitószcrepc as elmUlt néhány év alatt, cikkűnk, holnap megjelenő második részében pedig azt fejtegetjük, hogy a XXII. kongresszus hatarozatat alapján megvalósítandó* szovjet külpolitikai célkitűzések mennyire elsődlegesen határozzák meg már az elkövetkező honapok eseményeinek alakulását is. * A

z SZKP Központi Bi- öleli fel, miután a párt lenizottságának a XXII. ni politikájának irányvonakongresszuson elhang- lát a XX. kongresszus hatázott beszámolója A XX. kong- rozta meg PS ez az lrányvoresszus óla eltelt időszakot dal a XXII. kongresszusig eltelt időszak alatt valóeult meg a gyakorlatban. Kezdődött éz azzal, hogy 1957 májusában a Szovjetuniót 105 új gazdasági-közigazgatási körzetre osztották fel s az új, magas szakképzettségű vezetők egész sorát helyezték felelős tisztségekbe. Már ez év őszén (1957 október 4-én) megszületett a nagy technikai szenzáció: a szovjet szakemberek munkája nyomán fellőtték az elsó szputnyikot; 1958-tól 1960 végéig pedig a szovjet ipar termelése több, mint 60 százalékkal emelkedett. Ez a szédületes ütemű fejlődés volt a gazdasági és belpolitikai alapja a Szovjetunió egyre inkább kibontakozó külpolitikai és eseményalaki, tó szerepének a nemzetközi életben. Ez a megállapítás így talán egyszerticti hangzik, ám ha arra gondolunk, hogy a nyugati világ vezetői is kénytelenek voltak elismerni, hogy — mint Macmillan annakidején kijelentette — •V1959 a Szovjetunió éve*, akkor ez més szavakkal azt jelenti, hogy minden fontos esemény, ami 1959 első napjaitól kezdve történt a világpolitikában, s Szovjetunió kezdeményezésére történt. Mikojan januári, Egyesült Államokban tett látogatása, az SZKP XXI. kongresszusa január 27 és február 5 kötött, majd néhány hétre rá az a megállapodás, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei értekezletre ülnek össze .Genfben, a legfontosabb nemzetközi kérdések áttekintésére. összehangolására és azok néhány vonatkozásaiban való megállapodásra — mindezek kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a Nyugat — ami a kezdeményezést. és a konccpcióképes elgondolást illeti — már akkor sem volt szinte sehol, I

gaz, a külügyminiszterek értekezlete nem járt ugyan eredménnyel, de sor került Hruscsov Egyesült Államokbeli látogatására, majd a kormányfői értekezlet 1960. május 16-rA történt kitűzésére is. A szovjet kormányfő 1990 februárjában sorrakerült délkelet-ázsiai körútja, majd hosszú ideig emlékezetes márciusi franciaországi látogatása új és reményteljes kibontakozást ígért a fojtogató feszültségből — először a második világháború befejezéff óta. Bekövetkezett azonban Powers provokációs kémrepülése, M az a mód. ahogyan Eísenhower akkori amerikai elnök e kérdéssel kapcsolatban Párizsban viselkedett, lehetetlenné tette, hogy a szovjet kormányfő leüljön a tárgyalóasztal mellé. Nem túlzás azt állítani, hogy az 19Ő0 május közepére tervezett és fg.v meghiúsult csúcsértekezletet, követő nemzetközi feszültség csak a szovjet kormány erőfeszítéseinek eredményeként alakult a későbbiekben úgy. hogy elkerülhető lett az öszszersapások veszélye. Itt különösen az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának első felére gondolunk, azokra a hetekre, amikor Hruscsov és több más szocialista vetető államférfi — így Kádár János elvtárs is — éppen a világszervezet ülésein elhangzott beszédeiben kényszerítette detfenzív helyzetbk a nyugati hatalmak képviselőit, s tette nyilvánvalóvá, hogy a világfeszültségért a felelősség kizárólag a washingtoni, londoni és párizsi kormányokat terheli. S

ajátságos helyzetben volt a szovjet diplomácia 1961 elején is, Kennedy hatalomra Jutásának idején. Olyan politikussal szemben kellett türelmet gyakorolni, akt ugyan kifejezte állítólagos jószándékait, de mindeddig vajmi keveset igazolt azokból. Fokozta a Szovjetunió további lépéseinek, fontosságát, hc.gv Kubában ellenforradalom tört ki, Laoszban pedig folytatódott a polgárháború — amerikai támogatással. A legnagyobb problémát azonban a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos események jelentették, elsősorban az, hogv a három nyugati hatalom alapvetően tévesen értelmezte -megszállási jogalt* és elutasította égv új. erre vonatkozó egyezmény megkötésének indítványát. A Szovjetunió kormánya igen határozottan. de mindig higgadtan és az Európai béke érdekeinek szem előtt tartásával húzta alá a berlini kérdés megoldásának halasztást nem tűrő voltát. Végül is elérte, hogy az angol kormány hivatalosan is kiállJr,n a tárgyalások szükségessége mellett, továbbá, hogv az amerikai kormánv — legalábbis szövetségeseivel folvA tátott megbeszélései során — szintén szükségesnek tartja a nyugat-berlini kérdés rendezését. A legfontosabb fejlemények egyike azonban az volt, hogy — feltehetően Gromiko és Kennedy megbeszélései során született meg ez — az Egyesült Államok kormánya Ígéretet tett: tárgyalni fog a nyugat-berlini kérdés rendezéséről a Szovjetunióval — megállapodásra törekedve. S mindez a XXII. kongresszust meg. előző napokban történt, kézzelfoghatóan dokumentálva a tényt, azt, hogy a szovjet külpolitika mesteri módon *állította sarokba« az addig állandó kibúvókat ke* tető nyugati szövetségeseket, Pcrényi István