Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Előkészületek a moszkvai világkiállításra A nyugodt burmai <Vidám /eftöm A M A C r ÍR S X O C I A LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 54. rwfolyam. 387. szam Ara: 70 fillér Vasárnap. 1961. november iZ. A brazil parlamenti képviselőcsoport látogatásai Egy apróhirdetés és ami mögötte van | Ü Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke fogadta az Ar­noldo Cerdeira, a Szociális Haladó Párt alelnöke, a bra­zil parlament költségvetési és közgazdasági bizottsága el­nökének vezetésével Magyar­országon tartózkodó brazil képviselőcsoportot. A brazil és a. magyar képviselők élénk eszmecserét folytattak a két parlament munkájáról. Dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke a Gun­del-étteremben vqcsorat adott a brazil vendégek tisztele­tére. A brazil képviselők láto­gatást tettek a Gödöllői Ganz Árammérőgyárban, a Belo­iannisz Híradástechnikai Gyárban és az EMAG Gyár­ban. Vendégeink nagy meg­elégedéssel nyilatkoztak a látottakról. Különös érdeklő­déssel szemlélték meg a ma­gyar kombájnggartást. (MTI) Uj üzemek, lakóházak épülnek Szegeden, több gyárat korszerűsítenek 1965 végéig Szeged második ötéves (ervéről tanácskozott az MSZMP városi bizottsága Hruscsov elvtors szombaton • » Üzbegisztán több helységében tett látogatást Nyikita Hruscsov, aki Üz­begisztánba érkezett, ' hogv részt vegyen a közép-ázsiai köztársaságok, Azerbajdzsán és a déli kazahsztáni terüle­tek mezőgazdasági dolgozói­nak értekezletén, szombaton ellátogatott Szamarkandba. A szovjet kormányfő meg­ismerkedett a város neveze­tességeivet, megtekintette a történelmi emlékeket, az üz­bég nép ősi kultúrájának csodalatos kincseit. I Szombaton délelőtt a Kálvin téri pártházban kibő­vített ülést tartott az MSZMP szegedi bizottsága. Az ülé­sen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek az üze­mek, vállalatok, intézmények vezetői, a pártszervezetek titkárai. Ifj. Komócsin Mihály, a pártbizottság első tit­kára megnyitó szavai után Pusztai Józsefné, a partbi­zottság titkára tartott beszámolót a második ötéves terv­ről, az ezzel kapcsolatos szegedi feladatokról. Beszámoló a második ötéves terv szegedi feladatairól A. Mahmudov, az SZKP területi bizottságának első, titkára jelentést tett Hrus- , csovnak arról, miként teljesí­tették évi állami gyapotel­3-dási tervüket. Hruscsov üd­vözölte a terület mezőgazda­sági dolgozóit és új sikereket kívánt nekik. Hruscsov folytatva üzbe­gisztáni körútját,. Szamar­kandból az Éhség-sztyeppére utazott. (MTI) Ma reggel 7 órakor kezdődnek • j rri\ •• • az idokozi tanácstag-választások Az elmúlt hetekben lezaj­lottak az előkészületek Sze­geden az időközi tanácstag­választásokra. Nagy érdeklő­dés kisérte a jelölő gyűlése­ket, megalakultak a városi és kerületi választási bizottsá­gok és' a körzetek szavazat­szedő bizottságai. Ma reggel 7 órakor az •alábbi választási körzetekben választanak új városi, illet­ve kerületi tanácstagokat. I. KERÜLET: A Hazafias Népfront Vö­rösmarty utca 7 szám alatti székházaban (l-es körzet), a Radnóti Gimnáziumban ("26­as körzeti, a Tolbuhin sugár­irt 15 szám alatt a szakszer­vezeti székházban (26-os kör­zet). n. KERÜLET: A SzéHéri swgárútS iskoftá­(37-es körzet), a József Attila sugárút 115 szám alat­ti Textiltechnikumban (42-es körzet), a Kossuth Lajos su­gárúti Építők Művelődési Otthonában (50-es körzet). HI. KERÜLET: A Kálvária sor 16 szám alatt az Űttörö Házban (10­es körzet), a Földműves, ut­cai iskolában (34-es körzet) és a Kolozsvári téri iskolá­ban (71-es körzet). Este 8 óráig tart a szava­zás. A városi választási el­nökség azonban kéri az ér­dekeit lakosságot, hogy lehe­tőleg a délelőtti órákban te­gyen eleget hazafias köteles­ségének és adja le szavaza­tát. Egyébként a városi és a kerületi tanácsok épületeiben a választási elnökségek egész nap ügyeletet tartanak és a választásokkal kapcsolatos kérdésekre felvilágosítást ad­nak. A többi között elmondotta Pusztai elvtársnő, hogy be­csületesen teljesítettük há­roméves tervünket és szá­mottevő előrehaladás jellem­zi ezt az időszakot. Az ipari, termelés általános színvona­lának emelkedése mellett kedvezően alakult az export­ra kerülő cikkek termelése is. Három esztendő alatt ipari üzemeink több mint 300 millió forint értékű beruházást és közel 200 millió forint értékű felújí­tást hajtatlak végre. Aj? ipar szervezeti összetétele is változott. A nehézipar ré­szesedésaránya a korábbi tíz százalékról 15 százalékra növekedett.. Termelési elő­irányzatainkat évről évre egyenletesen teljesítettük, az emelkedés évi százaléka 10 és 13 százalék között moz­gott. Az elmúlt év végérc .35 százalékkal termeltek többet; mint 1957-ben. — A szocialista ipar és építőipar teljes termelési értéke ez év első három­negyedében 3 milliárd fo­rintot tett ki — mondotta. — Ez az érték 1958-hoz mérten 20, 1960­hoz képest pedig 6 százalé­kos emelkedést jelent. A termelés emelkedésének 70 százaléka a munkatermelé­kenység fokozásából, 30 szá­zaléka pedig létszámemelke­désből származott. A szocia­lista iparban a munkások száma egy százalékkal ma­gasabb, mint az, elmúlt év hasonló időszakában volt. A minisztériumi iparban dol­gozó munkások átlagkerese­te 0,2 százalékkal, a tanácsi iparban 1.4 százalékkal nőtt, a kisipari szövetkezetekben pedig 7 százalékkal csökkent az előző évhez mérten. Ezek az adatok arról tanúskod­nak, hogy a normarendezés lényegé­ben a kereseti szinteket nem érintette érzékenyen. — A minisztériumi ipar­hoz tartozó vállalatok a Sze­gedi Falemezgyár. a Szörme­és Bőrruhakészítő Üzem ki­vételével többet termeltek, mint az előző év hasonló időszakában. A Szőrme- és Bőrruhakészítö Uzem. a Szegedi. Cipőgyár esetében meg kell mondani, hogy egész évben rapszodikus volt az anyagellátás. A feldolgo­zásra kapott anyagok minő­sége sem volt kifogástalan. — A munkanormák ren­dezése • után megállapítható, hogy a minisztériumi és tanácsi iparban együttesen a dol­gozók 54 százaléka dolgo­zik munkanormán alapuló teljesítménybérben. Ezek kétharmad része 95 és 125 százalék között teljesiti feladatát, nem egészen egy­harmada 95 százalék alatt, míg a többi 125 százalék fe­lelt. Az első 9 hónap ered­ményei alapján ügy látni, hogy második ötéves ter­vünk eiső. évét sikeresen teljesítjük Szegeden. Ezután a kiskereskede­lem áruforgalmának alaku­lásáról szólott, maid arról beszelt, milyen beruházások várhatók a második ötéves tervben Szegeden és milyen új létesítményeket kap a város. 15 millió forintos költséggel épül fel ez a kötszövö üzem. Üj tejüzemet is kap a város. 28 millió forintos beruházás­sal. — Második ötéves tervünk rekonstrukciós terve Szeged­re is vonatkozik, már elkez­dődött és 1965-re befejeződik városunk leg­régibb üzemének, a Sze­gedi Kenderfonógyárnak felújítása, mintegy 83 mil­lió forintos költséggel. Üj üzemrésszel bővül a Sze­gedi Szalámigyár. Már idén is néhány kisebb bővítő jelle­gű beruházást valósítunk meg. ilyenek a konzervgyúr raktárépülete, a falcme/.­gyár furnírüzeme, a szegedi telefonközpont bővítése, a Cipész Ktsz új üzemépülete, a Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat új telephelye, az Alföldi Bútorgyár bőví­tése. Felújítást nyer a Sze­gedi Nyomda Vállalat, tíz­millió forinttal. Üj telep­helyre költözik a Szegedi Építőipari Vállalat. Ugyan­csak új telepet cpít a 42-es Autóközlekedési Vállalat is. — A termelőüzemekre előirányzott népgazdasági keretből folyósított beruházási hitelek összege 1965 végéig több mint egy­milliárd forint. Ilyen összegű beruházási ke­ret még sohasem állt varo­sunk rendelkezésérc. a ter­melés bővítésére, korszerű­sítésére. — Nagymértekben fejlő­dik iskolahálózatunk. Felépül a gedói nyolctanter­mes általános iskola. A Ró­zsa Ferenc sugárúton 12 tan­termes, a Ságvaritelepen s a Béke utcában nyolctanter­mes iskola épül. Több- más iskolát pedig bővítenék, összesen minlegy 70 tante­remmel bővül majd általá­nos iskolahálózatunk. Meg­épül egy 16 tantermes gim­názium is. Az Orvostudo­,mányi Egyetem és a Peda­gógiai Főiskola részére 200 férőhelyes kollégium épül. Több mint 200 férőhellyel bővül az óvoda és 140 új férőhellyel a bölcsödeháió­zat. Javul a kereskedelmi el­látás is. nemcsak az áruk mennyise­gének és választékának bó­vilésével. hanem fejlődik a kereskedelmi hálózat is. Fel­újitják végre a Tisza Szál­lót 17 millió forintos költ­séggel. Huszonhatmillió fo­rintos beruházásból új al­lami áruházat építenek és kereskedelmi raktárakat 40 millió forintos költséggel. — A város különféle koz­üzemeirlek felújítására, kor­szerűsítésére, víz-gázszolgál­tatás javítására, belvízrende­zésre, közlekedés javításara több mint százmillió forin­tot fordít a tanács. A lakáshelyzet javításáról Beruházások, új létesítmények — Pártunk és kormányunk gondoskodni kíván a nehéz­ségek részbeni elhárításáról, 1961—65. év közötti időben megépül az első vegyipar­hoz tartozó nagyüzem, a Szefcedi Gumigyár. 201 j e I e ta tős szegedi hozzájárulás a bútorellátáshoz wrs*'j£ " üMtjH' i­millió forintos beruházás­sá!. Szövődével bővül a Szegedi Textilművek. A beruházás összege több mint félmilliárd forint. Tovább folytatódik a ká­belgyár beruházása is. amelynek teljes összege 82 millió forint. E gyár jövőjét il Intőén azonban nehezíti a tisztánlátást, hogy a kábel­gyár a budapesti Kábel- és Sodronykötélgyár telephelye­ként működik. Éppen ezért a szegedi telep nagymérték­ben alárendelt az anyaválla­lat érdekeinek, ahol szintén több százmillió forintos érté­kű beruházás van folyamat­ban. Szeged új létesítménye lesz a Kieo Kiilszövőgyár újszegedi télepe. A Kender- Lenszövő Válla­lat egyik kihasználatlan üzemépületének átalakításá­val, s egy újabb építésével; — Közismert Szeged lakás­helyzete. Bár a hároméves terv időszaka alatt állami és magánerőből sok lakást épí­tettünk. mégis a jelenlegi felmérések alapján, mintegy hatezer lakast igénylő kére­lem van a lakáshivatalban. Súlyos problémaként jelent­kezik a kisméretű, zsúfolt lakások száma is. Sok az el­öregedett, még az árvíz előtti, vagy közvetlen utána, ideig­lenesen épült ház. Mindezek arról" tanúskodnak, hogy vá­rosunkban komoly problé­mát okoz a lakáshiány. Második ötéves tervünk lakásépítési előirányzata, beleértve az idén épült la­kásokat. mintegy 1900 lesz. — A lakáshelyzet javítá­saiba tovább folytatjuk az emeletráépítéseket. A terv öt év alatt 500 cmeletráépítéses lakás létesítését írja elő. Ez nem­csak lakásnyerési szempont­ból fontos, hanem népgazda­sági érdek is. Mert az eme­letráépítés főként a város belső területén ' folyik, ahol a teljes közműhálózat már kiépült, tehát erre nem kell külön költeni. A lakások is a szabványnál nagyobbak, és teljesen közművesítettek lesznek. A családi lakóházépítésben új módszereket kell majd alkalmazni a területtel való helyesebb, takarékosabb gazdalkodás. a közműhálózat korlátozott le­hetőségei miatt. A jövőben többlakásos, legalább két­szintes családi lakóházakat kell építeni, megfelelő kert­terület biztosításával. — A lakásépítési lehetősé­geket vizsgálva elmondhat­juk. hogy 1965 végére nagy lépéssel haladunk majd elő­re. Mindehhez azonban hoz­zá kell tennünk, hogy a la­kások elosztása, az igényjo­gosultság megállapítása, a he­lyes sorrend felállítása az üzemek, intézmények részé­re. de az állami és szövetke­zeti lakások tekinteteben is, eléggé fogyatékos. Még min­dig tapasztalható, hogy a ki­jelölés egy része nem helye­sen történik. Gyakori, hogy háttérbe szorulnak súlyos la­kásgondokkal küzdő dolgo­zók, akik szerényen, csende­sen. megértően várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Az erő­szakos fellépésű, úgyneve­zett nagyszájú emberek pe­dig kisebb problémákkal, elö­nyösebb helyzetbe kerülnek; Az üzemi termelés kérdéseiről (Somogytné felv.) A Szegedi Falemezgyár tízmillió forintos költséggel felépített szinfurnergyarto üzemrészében nagy teljesítményű új hasítókést szereltek fel. Ennek teljesítőké­pessége az eddig használt hasonló gépekének háromszorosa. A* ország szintur­nérlernielése kereken 58 százalékkal növekedett az új üzemrész es hasitógép üzembehelyezésévei, s etzel különösen bútoriparunknak nyújt jelentós segítségét. A továbbiakban az előadó a második ötéves tervből Szegedre háruló feladatokról szólva, a többi között ezeket mondta: — Az elfogadott ötéves terv megszünteti azt a tervezési bizonytalanságot, amelyet az idei tervek ké­szítésénél is tapasztaltunk. Üzemeink irányítása ma már egyre komplikáltabbá válik. Egy-egy üzem jó munkáját elsősorban nem azon "mérjük le, hogyan teljesíti a terv mennyiségi oldalát, hanem hogyan valósítja meg a ter­mékekre fordított költségek állandó csökkentését. Sok tartalékot rejt még magában minden üzem, amelyekhez nem kell beruházás sem. Ilyenek például a munka jobb megszervezése, az anya­gok. segédanyagok, szerszá­(Folytatás a, 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom