Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-09 / 264. szám

249 Csütörtök. 1961. november 9. Megszépült külsőben Szeged egyik leghíresebb műemlékháza Még több szövetet szőhessenek... A munkások javaslataikkal segítik a jövő évi műszaki fejlesztési terv készítését Nemsokára befejezik a Széchenyi tér 9. számú ház renoválását. Jóval többet je­lent ez egyszerű felújításnál, amikor iskolapéldáját látjuk, hogyan kell jelentős műem­lékeinket megszabadítani "a múltban reárakott ízléste­len köntöstől és sallangoktól. Márpedig a Zsótér-ház, ha­zánk egyik legszebb terének történelmi emlékekben két­ségtelenül leggazdagabb épü­lete, megérdemli ezt Kossuth lábanyomát 5rzi... Története a múlt század 40-es éveibe nyúlik vissza, amikor Dercsényi János ud­vari kamarai előadó megsze­rezte a városház melletti üres telket abból a óéiból, hogy ott szesz- és keményítő­gyárat létesítsen. Két év múlva a tőkés vállalkozás csődbe jutott s a félbema­radt épületet Z sótér János, gazdag helyi kereskedő sze­rezte meg. aki 1844-ben be­fejezte a róla elnevezett ház építését. 1848-ban kaszárnyát és hovédkórházat helyeztek el benne. A következő évben már hazánk első épülete volt, okkor érte meg hőskorát, arpikor országgyűlési bizott­ságok tartottak itt üló6t, itt székelt a forradalmi kor­mány, Szemere Bertalan kor­mánya s a vészes időkben a magyarság nagyjai fordultak meg a házban. Második eme­letének ma is meglévő, ko­pott 34 lépcsőfoka (az első emeleti már nem az eredeti) Kossuth Lajos lábanyomát őr­zi, aki itt tárgyalta meg — ezúttal esak egyet emeljünk ki — a román forradalmár­köJtő Bálgescu Nikolaeval a két nép sorsdöntő kérdéseit. Árvízi menekültek mentsvára Legmozgalmasabb napjait 1879-ben. a nagy víz idején elte. át ez a ház, mikor kö­zel 3000 menekült szorongott benne. Ennyi ember ellátása termeszetesen nem volt köny­nyű dolog. Az első emeleten lakó Eisenstaedter Lukácsot bízták meg a hajléktalanok köajtti rend fenntartásával, aki mint "parancsnok*, való­ságos "alkotmányos köztársa­ságot* szervezett a menekül­tekből. Az ö szállására me­nekült Mikszáth Kálmán iss ablakából nézte, s írta meg a sziszegő kígyó módjára köze­ledő vízár pusztítását. Két nap s három éjjel tartózkod­tak a szerencsétlenek a ház­ban. A lakások csoportokra voltak osztva s minden cso­portnak külön kisbírója volt, akik reggelenként átvették a parancsnoki utasításokat (két haláleset is volt időközben s utólag az is kiderült, hogy a menekülők közt 80 rovott­múltú is akadt, akik foszto­gattak) s csónakokon hord­ták át a városházáról a sza­lonnát, kenyeret, babot, krumplit és tarhonyát. A ház körül két méter magasság­ban állt a víz. Gyermekko­romban még láttam a Zsó­tér-ház padlásán játszadozás köbben a kormos tűzhely­nyomokat, miket a menekül­tek hagytak hátra. A kriti­kus napok elmúltával csó­nakokkal szállították át az embereket Újszegedre, ahol szétosztották őket. Rövid ideig a Kiskunfélegyházára menekített törvényszék levél­tárát őrizték a Zsótér-ház­ban. Viszontagságos esztendők A századfordulón Zsótér László, a ház gondnoka, el­határozta a városház felőli oldalon erkély létesítését. Az. akkori tanács a ház központi részére adta meg az építési engedélyt. 1903-ban csupán az első, a tanácsház felöli er­kély volt a helyén, s midőn a tanács — a megbontott szim­metria érdekében — azt le­bontással fenyegette, húzta rá Zsótér a túlsó sarokra is az irodaházhoz semmiképpen sem illő másik erkélyt is. Még ebben az évben foglal­kozott a közgyűlés a szék­épület kibővítésével. Javas­lat hangzott el, miszerint a régi ház helyén űj palotát építsenek, vagy végső eset­ben vegye meg a váras a házat s használják fel hiva­talok elhelyezésére. Az első világháború utáni években az épület elég csúnya képet nyújtott, mert a vakolat tel­jesen lehullott már róla. Ma­gánlakások céljára használ­ták. Az 1920-as évek végén a város végre megvásárolta a házat akkori tulajdonosai­tól. a Bach-csaladtól s a köz­vélemény nyomására újra is vakoltatta. A felszabadulás után kezdték meg benne a hivafalok elhelyezését, s ma már. megszépített öltözetben, a szegedi járási tanács mél­tó székhelye. A korszerű helyreállítással eltüntették a stilusbontó er­kélyeket, az új-romantikus vendéglő portált, kiszabadí­tották kapuboltozatát s egy­korú ábrázolásait s régibb fényképek a'lapján helyreál­lították a földszinti üzletek­kel elrontott eredeti képét, s így ma. ez a klasszicista épület vidám színével szé­pülő városunk egyik büszke­sége. Csongor Győző A sok féle és fajta terv valóra váltása és készítése közben az Ujszegedi Ken­der- Lenszövő Vállalatnál külön gondot fordítanak a műszaki fejlesztési tervre. Az elmúlt hónapokban a többi között üzembe állítot­tak két, összesen 20 fejes precíz keresztcsévéln gépet. Ezzel lényegesen növelték a fonal sebességét a nehézcsé­vélő gépeknél. Tavaly 90 méter volt percenként, ma már meghaladja a 110 mé­tert. Átalakítottak és meg­erősítettek egy felvetőgé­pet s így alkalmassá tették nehéz kenderáruk felvetésé­re is. Házilag készítettek 24 fejes vetülékcsévélőt., amit néhány hete állítottak mun­kába. Felszereltek a szövő­dében 30 differenciál lánc­hengerféket. Elkészült egy átalakított ponyvaszövőgép kísérleti példánya. Több tanulmányt is készítettek, egyiket a tisztítás és kivar­rás műveletének szétválasz­táséra, s kidolgozták a kent­impregnálás technológiáját. Az ilyen műszaki elkép­zelések, tervek valóra váltá­sa nemcsak a termelékeny­ség. hanem a nyereségré­szesedésre jutó összeg nö­vekedését is hozza. Az év első fehében hosszú hónapokon át nem érték el a tervben előirányzott meg­takarítást sem. A harmadik­negyedévben azonban nagy­részben a műszaki intézke­dések hatására már eredmé­nyesebben dolgozott az üzem Vasárnap részleges tanácstag-választások Népes érdeklődés mutatkozott a jelölő gyűléseken több mint négynapi kere­setnek megfelelő összeget tartalékoltak nyereségré­szesedésre. A hátralevő két hónap alatt sok műszaki fejlesz­tési feladatot kell megolda­ni az üzemben. Ezek hasz­nát többnyire csak ' Jövőre látják, amikor az ideinél még nagyobb feladatokat kell megoldaniok. Már most dolgoznak a jövő évi feladatterven is. A vállalat vezetősége felhívással fordult az üzem dolgozóihoz, hogy közöljék fejlesztési. szervezési és egyéb vonatkozású javasla­taikat, hogy azokat a terv­készítésnél figyelembe ve­hessék. Az idei fejlesztési terv­hez tavaly 283 javaslatot kapott a vállalat vezetősége. Ebből 105-öt be is dolgoztak a tervbe. Szeretnék, ha a múlt évinél több javaslat érkezne az 1962-es tervhez, hiszen jövőre 8 százalékkal kell növelni a termelékenysé­get, a negyedik negyedévi ter­meléshez mérten 1962-ben 1 millió 200 ezer négyzet­méterrel több szövetet kell szőni. A megnövekedett anyagmozgatást és tárolást is az üzemen belül raktá­rakban gépesíteni kell, hogy gyorsabb, könnyebb legyen a szállítás. Tanulás tankönyv nélkül Egy új módszerű nyelvtanfolyam sikeréről Szegeden különféle okok— A november 12-i, vasár- órától este 8 óráig tartják elhalálozás, visszahívás vagy napi tanácstag-választásokra a következő helj-eken: A Ha­elköltözés — miatt kilenc a népfront a következő dol- zafias Népfront Vörösmarty választókerület városi, illet- gozókat jelölte: megyei jogú utcai székházában az 1., a ve kerületi tanácstag nél- városi tanácstagnak Rácz Radnóti gimnáziumban a 20., kül maradt. Az elmúlt he- Károly lerakatveactőt az 1., a Szilléri sugárúti iskolában tekben ezeken a helyeken a Farkas István nyugdíjas a 37., az Építők Kossuth La­Hazafias Népfront tanácstag- nyomdászt a 20., Péter Má- jos sugárúti művelődési ott­jelölő gyűléseket rendezett, ria háztartásbelit a 37., dr. honában az 50., a Kolozsvá­melyen a lakosság többsége Molnár Lajos gyermekorvost rí téri iskolában a 71., a megjelent. Több körzetben az 50. és Tonnecz Rezsöné szakszervezet Tolbuhin »u­tanácstag-beszámolóval kö- .cipőgyári munkást a 71. vá- gárúti székházában a 26.. a tötték össze ezeket a gyűlé- lasztókerületben. Textiltechnikiumban, a Józseí seket, a III. kerületben pe- Kerületi tanácstagoknak Attila sugárúton a 42., az dig szórakoztató kulturális jelölték dr. Kossá János Uttöröházban, a Tolbuhin műsorral köszöntötték a vá- ruhagyári dolgozót a 26., sugárúton a 10. és a Ha­lasztókat az úttörők. Goldea György háziipari szö- mán Kató iskolában, a Föld­A kilenc jelölő gyűlésen vetkezeti tagot a 42., Gá- műves utcában a 34. válasz­csaknem kilencszázán vettek boT Máriát, a Tömörkény tókerület lakossága részére, rósat az érdekelt körzetek- István Leánygimnázium ta­ből. Különösen népes volt az narat a 10. és Papp Irént, l-es. a 10-es. a 20-as, az 50- a Földműves utcai Hámán es és a 71-e» váiasztókerü- általános iskola taná­let gyűlése. Az összejövete- fát a 34. választókerületben, leken a Hazafias Népfront A városi és a kerületi ta- j jelöltjeit egyhangúlag fogad- nácstagválasztásokat novem. ták el a résztvevők. ber 12-én, vasárnap reggel 7 A Szegedi Cipőgyárban a az ünnepségen osztották M n .._ : Nagy Októberi Szocialista az újabb törzsgárda-jelvé­j forradalom emlékünnepsége nyeket. is. Tizenöt dolgozó, A Bartók Béla Filharmonikus Zenekar: SSÍ ut£8S?"£ Bánfi Károly, a programo- forint hűségjutalommal versenye zásd csoport vezetője és Zó- együtt —, nyolc dolgozó, aki S nai István raktáros a »Köny- tizenöt év óta és egy dolgo­nénes Vera közreműködé- szetartó ereje átsegítette a? nyűipar kiváló dolgosója- ki- zó, aki húsz év óta tartozik sével es Lukács Ervin ve- együttest a kényes pontokon tüntetést kapott. Tizenegyen a cipőgyár kötelékébe — vet­zényletével lépett fel kedden Természetesen sokkal jobb i _ kíi_AtH,k. Mpn _ riní„ir te át a megtisztelő törzsgár­délelőw a Szegedi Bartók előadásban hallhattuk Mi- ; , . ot%1 * clP°KFar da-jelvényt. Rajtuk kívül Béla Filharmonikus Zenekar hály András gordon ka verse- telepéről — »Kivalo dolgo- meg bten kaptak jó munka­A KPVDfcZ keretében mű­ködő Zamenhof Eszperantó Szakkör (a szakszervezeti központi művelődési otthon­ban, Tolbuhin sugárút 14) egy hónappal ezelőtt Sze­ged 15 dolgozója részére nyelvtanfolyamot kezdett. Az érdekes, első új típusú órának a híre városunk dol­gozói között elterjedt és az­óta a tanulni 'vágyó dolgo­zók létszáma emelkedik és emelkedik. Ez a rendezőség­nek már-már gondot kezd okozni, mert az összenyit­ható két terem sem látszik elegendőnek. Pedig váro­sunk egyéb helyein is mű­ködik négy eszperantó tan­folyam. Mivel magyarázható ennek az esti nyelvtanfolyamnak a népszerűsége. sikere? A résztvevő dolgozók vélemé­ny* szerint egy sajátos és modern nyelvoktatási módszer alkalmazásában. Tankönyvet nem használnak és mégis az első órától kezd­ve az anyanyelv teljes kizá­rásával tanulnak. Mégpedig nemcsak úgy ímmel-ámmal, hanem jókedvűen, hangula­tosan tanulnak, mert a tan­folyamvezető tanár nemcsak az érdeklődés felkeltéséről, hanem gyakran a hangulat fokozásáról is gondoskodik. Igaz. ez az új módszer az előadótól sokoldalúságot, ta­lálékonyságot és rengeteg energiát követel. A tanfo­lyamvezető is bevallotta a legutóbbi órán a kezdés előtt, hogy őt leg jobban kár­pótolja az a lelkesedés, az a tanulási vágy, vagy inkább tanulási akarat, amelyet csü­törtök esténként összesereg­lett dolgozókban talál. Ez kit nem lelkesítene? "Igy. vállvetve, egy akarattal si­keres is lesz a munkánk* — mondotta egy eszperan­tóul tanuló dolgozó. Egyébként az új nyelvta­nítási módszer tanulmányo­zására gyakran látogatnak el a környező városokból is, legutóbb Vásárhelyről jöttek tapasztalatcserére. Kitüntetések és jutalmak a Szegedi Cipőgyárban hang\ a Nemzeti Színházban, nyót. hiszen a koncertszóla­A «• - t , - mot játsszó Dénes Vera az A hangverseny első fele- orsj^ egyik legjobb ^^ , ben Richárd Strüuss Don Ju- tája, s ez a mű repertoár­an című szimfonikus költe- jápak egyik erőagége. Szóla­ménye, majd Mihály András mát most is magas technikai gordonkaversenye hangzott fölénnyel és muzikalitással el. Bár a Don Jüan előadá- játszotta. Sajnos a gordonka­sán erősen megérződött, hogy verseny zenekari szólamai és ez a mű eddig nem szerepelt a hangversenyt befejező i a zenekar műsorán, s most a Mendelssohn a-moll szimfó­túlzsúfolt program miatt nta előadása elmaradt a nem is volt lehetőség ko- hangverseny egészének szín­moly próbára. Izikács Ervin vonalától, alapos felkészültsége és ősz- V. J. zó- oklevelet vettek át. Ezen jukért pénzjutalmat. Foltok a mi szét) városunkon Nyjtott kaput döngetni bo­londság. de a csukottnak ne­kimenni sem valami jó do­log. Mégis az utóbbit válasz­totta a Sörgyár autója: a Londoni körút 32 számú ház nagykapuját összetörte. A i kaput azután az udvarban a falhoz támasztották és azóta éjjel-pappal szabad a házba a bejárás. E sarki épületben italbolt van. Onnan is nyu­godtan besétálhatnak éjjelen­te az udvarba. A KIK azt mondja, az intézkedés a vendéglátó váUalat dolga. A vállalatnál viszont a Sör­gyárat okolják, mondván, nekik kell megcsináltatni a kaput. Mindez viszont a lakóknak kellemetlen. Tö­I rődhetne valaki velük is!... í W Egy régi fűszerüzlet he­lyén — a Vidra utca 3 szá­mú házban — berendezke­dett a Gépipari és Gépjavító KSZ műszerész és nikkelező részlege. Dübörögnek a gé- belvárosi szemét csak a bel­pek a lakások algtt, itt-ott városben tárolható, közvet­lehull a vakolat... Ez azon- lenül a lakóházak mellett. ban még nem ok arra, hogy lebecsüljük a nikkelegést. Á (jjt onymvom Vm*mmmwmm\mmmm\Mmr rnmmmimi MIKS/A'I'H KALMAN: műhely fölött viszont éjsza­kai műszakban dolgozók is Üj szokást laknak, akik nappal pihenni meg Szegeden a Szolgaitató szeretnének — vajon mit Üzem. A SZEAC-pálya mcl­szgl ehhez a helyiség ki- letti, a gőzfűrész üzem olda­utalója? . iánál levő lejtős, poros, sá­ros, gödrös utcába kiküldi az A NB l-es mérkőzések alkal­MAKIA KONOPNICKA: KRYSTA A FEKETE VAROS Három elbeszélést kap az A kétkötetes regény az olvasó a Magyar Helikon Akadémiai Kiadó gon­finomkivitelű kiskönyvei so- '^V^nTk £ rozatanak legújabb darabja- tete kritikai kiadásaként. A ként a lengyel klasszikus fekete város Mikszáth utolsó irodalom 1910-ben elhunyt nagy regénye, 1908 őszen kiemelkedő alakjának mű- kezdte lrni folytatásokban a veiből. Mindhárom elbeszé- vasarnup, Üjsag szamara, lése egy-egy gyöngyszeme a azo''b(".1 Ponyvátokban való lengyel kritikai realizmus- k,odö«at mar ,,Pm ertr meg. nak es az egykori lengyel Ez a komor mu a múltban falu életét eleveníti meg Az látszódik Lőcse vatetanakés írónőnek kedvelt témája Görgey Pal Szepes megyei .volt a falusi emberek elete- ahspannak tragikus vegu, honosított nek megrajzolása és őszinte, bosszú fűtötte párharcát irta igaz színekkel ecsetelte a me» benne a nagy iró. A feudális elmaradottságot, a XVU1. szazad elejére he­társadalmi igazsógtalanságo- Igézte a cselekményt az irói kat. Szenvedélyes és líraian fantázia. Kellett Mikszáth zengő hang szól hozzánk c számára a szabadságharcos kis kötet elbeszéléseiből is, történelmi háttér, mert ez mával a helypénzszedöket. j mint az írónő annyi más "oit « mérték: élet-halálhar­Azt mondják, a légynek Ezek ott teremnek az érkező művéből. amellyel* népe cdt vívta a nemzet, s az urak sem árt a KUKA, ez a rno- motorosok mellett és két fo- iránti hűségérői és a hala- és polgárok közben nem lát­dern szeméttároló. Az Arany rintot vasalnak be rajtuk, dásba vetett hitéről tett ta- tak mást, csak saját önzö ér­Janes utca 14 számú ház őrzési dij fejében. Alig- núságot — aláhúzva saját dekáiktól diktált perpgtvaru­melletti telken éppenséggel hogy odasorolnak az utcába küzdelmes életével is. Mé- kat. A történelem felöl megterinékenyítóleg hatnak az autók, azonnal elhelyezik szaros István fordítása és ugyan, de saját korának ezek a KUKA-k. Elősegítik — azok ablaktörlői alá — a Hajnal Gábor illlusztrációi uralkodó osztályain mon­a légyszaporodást. S ezeknek két cédulát: négy forint. művészien segítik elő, hogy doft ítéletet művében Mik­a rovaroknak mit sem szá- „ . . neavék hoau a ma8yar olvasók, az 1958- száth, megjelenítve a kizsák­mit ám a kerítés, átrepül- sztnhÁ,zal szemben a mm,' ban magyar nyelven megje- mányoló osztályok kicsinyes r,alr r-aita ho a lal/íqrvUha ° SilTirUl^Zai SiemOeU, O nagy .„lU.ts,,. __ gyenek olyan érzékenyek. Igazán megérthetnék, hogy a Markovits Tibor lent novelláskötet után, ez- önzését. úttal is még jobban mégis- A kritikai kiadás — ame­merjék a lengyelek e nagy lyet Király István rende­tiszteletben és megbecsülés- zelt sajtó alá — a regény ben tartott költőjét és próza- eredeti, az írói szándéknak íróját megfelelő hü szöveget adja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom