Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

347 Vasárnap, 1941. november W. A híressé vált szegedi robotember Szerencsétlenség után ... (Liebmann felvj Szeged határán is túljutott az úttörőház robotemberének híre. A környező községek, városok úttörői látogatnak el az Űttörőházba és megcsodálják a mindent-tudó gé­pezetet. Legutóbb a mindszenti úttörők népes küldöttsége tekintette meg az érde­kes gépet. Felvételünk pillanatában a konstruktőr, Muszka Dániel tudományos ku­tató a robotember működését mutatja be. Mikor lesz benne köszönet? Egy félreértett újítás története A bürokráciába fúlt, a lé- felügyelt — sem tud mást letképpen elvégzett kerékfel­lektelenségbe veszett újítá- mondani, úgy igaz, szerinte újításokért sem kapta meg sok történetéhez szolgáljon is, ahogy a beosztottai állit- a jogos újítási díjat. Nincs újabb például az alábbi eset, ják: az újítás kitűnő, de be- elkeseredve, mert tudja, melynek szenvedő alanya vezetése elakadt a bürokrá- előbb-utóbb megértik, hogy csak látszólag Somogyi lm- cia útvesztőjében. újítása — és minden újítás re, a MAV Szeged-rókusi Somogyi Imre két év alatt — elsősorban nem egy em­gépállomásának lakatosa, az annyi hivatalos levelet gyűj- ber ügye, hanem a közé, a újító. Valójában a népgazda- tott össze újításával kapcso- népgazdaságé. Sőt még ab­ság látja kárát annak, hogy latban, hogy az díszére vál- ban is hisz, hogy akkor va­újílását kutyába sem veszik na a MÁV irattárának is. lódi értelmet nyer a mi­az illetékesek. Megtalálható nála a kísérleti nisztérium egyik levelének szerződés okmánya, az épí- befejező mondata: -Az újí­KHenc kerék tcsi főnökség levele, arról, tómozgalom érdekében vég­hogy az eredményt felter- zett munkájáért köszönetün­Egy-egy olyan vasúti gép- jeSztették a szegedi vasút- ket fejezzük ki*. Mert ami állomásnak, mint a szegedi, igazgatóság pályafenntartási eddig történt, abban nincs sok tehervagany-gepkocsija, osztályához. Helyettük a , " a; osztályához. Helyettük a s meg tóbb ehhez tartózó minisztérium válaszolt, s potkocsija van. A kocsik ke- utasította el az újítást, arra rekei ontott acélból készül- hivatkozva, hogy súlyos hal­nék, s a tengelyt kúpos il- esetet idézhet elő, s külön­lesztessel erősítik hozzá. Ezt ben is tjlos a kerekek meg­érdemes megjegyezni, mert, bontása tengelyen. Közben akiknek tudniuk kellene, kép- Somogyi személyesen is járt telenek voltak rá eddig! i A Budapesten, újabb levelek köszönet! Fehér Kálmán Jó három hónappal ezelőtt történt a baj az újszegedi ládagyárban. Egy munkás­ember, Molnár Sz. János, vigyázatlanul lépett, s bele­zuhant a gőzölőmedencébe, amelynek alján mintegy 70 centi magasságban .forró víz volt. " A munkatársak, az üzem vezetői szinte pillana­tok alatt intézkedtek, s kis idő múltán már robogott is a mentőkocsi a klinikára Molnár Sz. Jánossal. A gőzölőmedencébe zu­hant munkás súlyos égési sebeket szenvedett. A sze­gedi klinikáról nemrégiben Budapestre, a Kun utcai kórházba vitték, ahol az égési sebeket specialisták gyógyítják. : A család nem maradt egyedül Amikor bekövetkezett a szerencsétlenség, szomorú, kétségbeeséssel teli napokat élt át a munkás családja is. Kórházban a kenyérkereső, otthon két kisgyerek, aztán a beteges anyós és após, akikre a feleségnek kell fel­ügyelnie. -Mi lesz velünk? Meggyógyul-e a férjem?* — gondolta remegőn annyiszor az álmatlan éjszakákon Mol­nár Sz. János felesége. A család azonban nem maradt egyedül. A beteg ágyánál az eLső perctől kezd­ve ott volt egy egész -üzem*, a család mellett pedig a lá­dagyár vezetői, munkásai. Mély emberiességtől áthat­va, féltő gonddal figyelik a beteg állapotát, gyámolítják a család életét, egyengetik sorsát Gyógyulnak a sebek A ládagyár igazgatója, Lengyel István, az üzem pártszervezetének titkára, Triff Lázár, az üzemi bi­zottság titkára, Sípos Gyula es a munkástársak nagy tá­bora gyakran felkereste a szegedi klinikán Molnár Sz. Jánost Kivétel nélkül min­dennap volt látogatója. Le­írni sem lehet, milyen jól­esett a figyelmesség, annak tudata, hogy nem feledkez­nek meg róla. A látogatók nem mentek, üres kézzel, sőt a beteg kérésére — az orvo­sok jóváhagyásával — átala­kították az ágyát, ho®r a lehető legjobb körülmények között fekhessen. Lassan gyógyulni kezdtek a súlyos sebek. A szerencsét­lenség következtében azon­ban nemcsak a test, hanem a lélek is beteg lett. A mun­kást gyötörte baja, a kór­házi csend lassan pergő óráiban sokat gondolt csa­ládjára, s arra: vajon dol­gozhat-e még valaha. A ládagyári vezetők, mun­kások megértő, ugyanakkor vigasztaló szava soha nem maradt el. Nem fpstettek ha­zug délibábot. Megmondot­ták, hogy a gyógyuláshoz hosszú idő kell, de aztán visszavárja az üzem. — Az csak természetes — mondták a betegnek az üzem vezetői —, hogy a gyógyulás után, még a lá­badozás idején is, megfelelő munkát biztosítunk. A fővárosban is felkeresik Az ormosok később azt mondották a ládagyár kép­viselőinek, hogy a betegen bőrátültetést kell végezni. A segíteni akarás, a munkás­szív nagyszerű megnyilvánu­lása következett ekkor. A ládagyári dolgozók közül 26-an jelentkeztek — kö­zöttük nők is —, hogy bőrt adnak a betegnek' az átülte­téshez. Erre azonban, mi­vel örvendetesen javult a beteg egészségi állapota, nem került sor. A gyógyulás litján jár Molnár Sz. János. Jelenleg Eudapesten gyógykezelik. Az üzem képviselői azon­ban még a fővárosban is meglátogatják. Legutóbb az üzem párttitkára és az üze­mi bizottság titkára kereste fel a beteget, s adta át a munkatársak üdvözletét. A, betegnek — éppen a gyó­gyulásért — vörös bort is kell innia. Persze, van eb­ből is elég, hiszen a kórház, az üzemiek törődnek ez­zel is. „Várjuk vissza" A baj után az üzem ve­zetői Molnár Sz. János fele­ségével arról is beszélget­tek, hogy volna-e kedve dol­gozni, mert a ládagyár szí­vesen ad munkát örömmel hallotta ezeket a szavakat a feleség. Elmondta azon­ban problémáját is: -Kicsik a gyerekek, csak akkor tud­nék jönni dolgozni, ha nap­közibe kerülhetnének*. Elin­téződött ez is, a két gyerek­re szerelettel vigyáznak a napköziben. A feleség, az édesanya pedig — mivel számára ez a legmegfele­lőbb időpont — reggel 8 órától délután 4 óráig dol­gozik az üzemben, s kere­setével pótolja a táppénzt, amit férje kap. Az üzemi vezetők pedig segítenek ab­ban is. hogy a feleség min­den héten meglátogathassa férjét a fővárosi kórházban. Ha a feleség Budapestre indul, mindig ezt az üzene­tet is küldik az üzembeliek a betegnek: — Szeretettel várjuk visz­sza közénk! Ilyenkor mintha nedves lenne az asszony szeme. S férje nevében is köszöni az önzetlen, jóságot, gondosko­dást M. % fl jelentés mezőgazdasági nagyüzemek reszt vesznek a jövö évi Mezőgazdasági Kiállításon A jövő év szeptemberében megrendezésre kerülő orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás­ra 1962. január 31-ig lehet jelentkezni. Az állami gaz­daságok, tei-melőszö vetkeze­tek, gépállomások vezetői és dolgozói körében rendkívül nagy az érdeklődés. Már minden jelentősebb mező­gazdasági nagyüzem beadta jelentkezését. A határidő le­járta után kiváló szakembe­rekből alakult bizottságok határozzék meg, kik vehet­nek részt a magyar mező­gazdaság nagy seregszemlé­jén. keréktengelyvéget szorító jöttek és mentek. A vasutas- < Iá ülönös jelentőségű a műszaki fejlesztés az olyan anyacsavar gyakorta kilazul, szakszervezet közgazdasági üzemben, mint az Üjszegedi Kender- Lenszövő a tengely kotyogni kezd, az osztálya is csatlakozott a ekpalya szotmaródik, a kó- szakvéleményekhez, s kifej­nusz elkopik. S hiába jó tette, hogv a szentesi építési meg a kerek futófelülete, ko- főnökség helytelenül járt el, rabban, s másutt még ma is, amikor az újítást elfogadta, az ilyen kerekeket kiszere- Sőt, ez az újítás kimeríti a lik, s ócskavas lesz belőle, fegyelmi vétség ismérveit is. Ez az eljárás joggal tet- Az utolsó levél már 1961 au­szett Somogyi Imrének, gusztus 21-én kelt. Feladója akinek feladatai közé tartó- a vasutasszakszervezet zik, többek között, a vágány- Csongrád megyei bizottsága, kocsik javítasa. ök sem állnak az újító mel­szakember, s ra- lé, de azt megemlítik, hogy adasul lelkes ujito is, nem ha mégsem nyugszik bele az nezheti tetlenül, amikor a elutasításba, akkor polgári szeme előtt —r sőt a saját perben próbálja megszerezni keze által — pocsékolódik el igazát, több ezer forintos érték. Újíttat adott be tehát, mely- Több m/nt tévedési re 1960. március 25-en kísér­leti szerződést is kötött az De talán mégsem kell pe­illetekes szentesi építési fő- reskedni. Talán mégis meg­nokseg. Ennek értelmében értik egyszer az illetékes íó­Somogvi kilenc kereket meg- rumok, hogy melléfogtak. A javított, mégpedig olymódon, hivatalos leveleknek ugyanis hogy a kikopott lyukat még van egy jelentéktelennek tű­jobban kifúrta, jó minőségű, nő, de nagyon fontos szép­de mar ^kiselejtezett vagon- séghibájuk: állandóan sajtolt tengelyből perselyt eszter- kerékről beszélnek, holott a gált bele, majd körül is he- teher-vágánygépkocsik kere­gesztette. Ezután természete- ke öntött acél. S bárrneny­sen elkészítette ismét a kú- nyire is igaz az, hogy a len­pos illesztést. gelyre felpréselt kerék fel A felújított kerekek azóta nem bontható, a szóban levő is kifogástalanul futnak. A újításra ez nem vonatkozik, műveletre fordított idő és Csak egyszer, egyetlen egy­anyag érteke kb. 260 forint szer kellett volna fáradságot volt, szemben egy új kerék- vennie egy minisztériumi kel, melynek előállítása leg- szakembernek, mert ha sze­alább háromezer forint. So- mélyesen megnézi, miről van rnogyi Imre újítása mégis szó, nem akadékoskodtak kudarcba fulladt. Miért? volna többé. Fegyelmi vétség? Az $.ítás az: **** s ne kelljen eldobni a jó ko­Török István, a helyi szb.- csikerekeket, mert olcsóbb, titkár szerint azért, mert ha felújítják. Az mór más Budapesten tulajdonképpen lapra tartozik, hogy ki ille­nem is tudják, miről van tékesebb erre a munkára: a szó. Józsa Zoltán csoportve- gépállomások, vagy a jármű­zetö úgy vélekedik, hogy javítók. Ez nem érinti az nincs, aki a jóváhagyását alá újítás értékét! merje írni. Pedig az újítási Ami pedig az újító szemé­díjat már régen 'lei kellett lyét illeti: szerencsére nem volna fizetni. Varga' Ferenc ijedt meg attól, hogy fegyel­műszaki főintéző, a gépállo- mivel fenyegetőztek lélekte­más vezetője — aki az újítás len elbírálói. Még csak az kísérleti megvalósításán is sem fáj neki, hogy a kísér­Vállalat, ahol a gépek jórésze már elmúlt ötven éves. A gyár szakemberei minden lehetőséget felhasználnak, hogy új, korszerű termelöberendezésekkel váltsák fel az elavultakat. Csehszlovákiából szereztek be például két szövetfestögépet, melyek a festöde teljesítőképességét nagymértékben növelték. Márciusban készült el egy mű­szaki kollektíva újítása: olyan festőgép, mely a korábban nehéz testi munkával végzett motringfestést szüntette meg. A harmadik említésre méltó gép, a tavaly vásárolt Cs—14 típusú két vetülékcsévélő édestestvére: akárcsak a motringfestőt, ezt is házilag szerkesztették. Termelékeny­sége meghaladja a régi fajta vetülékcsévélők teljesítőké­pességének háromszorosát. Még számtalan más berendezést is üzembe helyeztek az utóbbi hónapok alatt .az újszegedi kender- lenszövőben: többféle gépet, automatát. Sok szövőgép fordulatszámát felgyorsították. A három új gépről készült fényképfelvé­tel aktualitását különösen az adja meg, hogy a próba­üzemelés időszakát már kiállták, s valamennyi teljes Nem jelent már megerőltetést Boszó Ferenc számára sem a motring festés A csehszlovák gyártmányú automatikus szövetfestőgép ve^érlőtábláját Ruppert Jczsef kezeli. (Líedmann ieivete!«l> Könnyedén dolgozik a korszerű vetülékcsévélő mellett Becker Antalné

Next

/
Oldalképek
Tartalom