Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

Péntek, IMI. november 24. 2 Thorez: A francia kommunisták fenntartás nélkül helyeslik a XXII. kongresszus téziseit és határozatait Mauriee Thnrez, a Francia Kommunista Part főtitkára beszédet mondott, a párt üzemi aktiváinak értekezle­tén. Beszédében — amelyet ar. Humanité is közölt — Tho­ivtfnr kritikáját a dolgozók lam közötti zavarkeltésre, a Szov• sére jetunió. a nemzetközi mun­kásmozgalom diszkreditálá­sara használják fel. • "A bírálat és önbírálat — mondotta Thorez — a kom­törvényeinek megsérté­s nemcsak tévedésekre és hibákra, hanem sajnos, bűncselekményekre is ragad­tatta magát. Szovjet elv­társaink keserűsége még pá­rosai azzal a haraggal is. rez a XXII. kongresszus munista pártok erejének, nem amelyet a pártellenes csoport egyik legjelentősebb megálló pitásakent emelte ki, hogy a Szovjetunióban a proletár­diktatúra befejezte szerepét is a szovjet állam az egész nép államává lett. Mauriee Thorez a ezernélvi kultusznak a XXII. kong­resszuson elhangzott bírála­tával foglalkozva rámutatott: a kommunizmus ellenségeit a kongresszusnak csak ez a ré­sze érdekelte. Megkísérelték, hogy n sztálini személyi kul­tusz és következményeinek pedig gyengeségének jele. Jelen esetben a XXII. kong­resszus — akárcsak a XX. — a szovjet szocialista rend­szer, a Szovjet Kommunista Párt és leninista Központi Vezetősége erejét is tekinté­lyét húzta alá-. Thorez ezután ezeket mondotta: -Keserűséget ér­zünk, ha arra gondolunk, hogy Sztálin nemcsak báto­rította a személyi kultuszt, hanem a szovjet párt és ál­tevékenysége váltott ki. Thorez ezután kijelentette: az FKP fenntartás nélkül he­lyesli a XXII. kongresszus téziseit és határozatait, éppen úgy, mint ahogy a XX. kong­resszusét is helyeselte. Egy­ben levonja a kongresszus tanulságait, amelyek — akár­csak a XX. kongresszus ta­nulságai — általános érvé­nyűek, példásan mutatják a marxizmus—leninizmus el­veinek alkotó alkalmazását. Nincs semmi tij a Kennedy és Adenauer tárgyahísairol kiadod köarleméiiylien Adenauer kancellár szer­dán éjjel hazaindult Wa­shingtonból. Strauss nyugatnémet had­ügyminiszter még egv ideig Washingtonban, marad, hogv tárgyalásokat folytasson McNamarn amerikai had­ügyminiszterrel. * Kennedy amerikai elnök és Adenauer nyugatnémet kancellár háromnapos meg­beszélés sorozatáról szerdán este hivatalos közleményt adtak ki. A közleménv megállapítja, hogy a két államférfi meg­egyezett azokat az alapve­tő tényezőkét illetően, ame­lyek lehetővé teszik a nyu­gat-berlini válság tárgyalá­sok útján történő békés ren­dezését. "•amennviben a Szovjetunió méltányos ma­gatartást tanúsít*. Kennedy és Adenauer megegyezett azokban az in­tézkedésekben, amelyek megtétele e cél érdekében — minden érdekelt fél tör­vényes jogainak tiszteletben­tartásával — szükséges — — folytatódik a nyilatko­zat. -Ugyanakkor egyetqg­tettek abban is. hogy fenn kell tartani, illetve növelni kefl a NATO-szövetség ere­ját úgy. hogy az meg tud­jon felefni az esetleges ka­tonai jellegű fejlemények követelményeinek*. A közlemény szerint a kérde-eket Adenauer meg­tárgyalja Macmillan-nel, vatámint a de Gaulle-tal ós megvitatják a december kö­zepére tervezett párizsi kül­ügyminiszteri találkozón, il­letve a NATO miniszteri ta­nácsának ülésén. Kennedy és Adenauer a tárgyalásokon arra a követ­keztetésre jutott, hogy a kérdések lényegét és a prob­lémák megoldását illetően alapvetően egybehangzó né­zeteket vallanak, — állapít­ja meg a közlemény. A tár­gyaló felek állástfoglaltak a német újraegyesítés agresz­sziv nyugati elgondolás elve. mellett, hozzátéve, hogy ezt a célt. úgy kell megvalósí­tani, hogy az ne sértse a Szovjetunió, illetve a Né­metország szomszédaínak törvényes érdekeit. Az elnök és a kancellár — Hangoztatja a közlemény — visszautasítják a nyugatné­met kormány ellen intézett -szovjet támadásokat* és is­mételten kijelentik, hogy a -NATO-szövetség védelmi célokat szolgál*. A közlemény a továbbiak­ban gazdasági kérdésekkel foglalkozik, majd végül megállapítja, hogy -«z el­nök és a kancellár gyümöl­csöző eszmecserét folyta­tott*! Hruscsov és Kekkonen tárgyalásainak célja Észak Európa békéjének biztosítása Plasztikbomba robbant de Gautie szülőháza eőll A Reuter-Iroda jelenti, hogy csütörtökre virradó éj­szaka plasztikbomba robbant de Gaulle Lille-i szülőháza előtt. A robbanás megron­gálta a tábornok születéséről megemlékező fémtáblát. De Gaulle — mint ismeretes — szerdán töltötte be 71. élet­évét. A környéken röpcédu­lákat talállak, amelyen Sa­lant, az utlrák vezérét él­tették. (MTI) M Éfizak­|A. ás Finnország megvédeni a íe­Elkészült az Elchmann-ftélet December 11-én kezdik kihirdetését meg Elkészült az Elchmann-íté­let. A 300 oldalas hatalmas anyagon már csak a fordí­tók dolgoznak. Bírósági körök szerint elő­reláthatólag december 11-én, hétfőn fognak hozzá az Íté­let kihirdetéséhez. T e r k épiin k ön ft^TE^ MIO tagállamuk [~] tiociiHsla országok sem/egas országok l* Belgium D.»Dánia Hollandia ND.K*HémetDemohrihkus kádársas ág N 5Z.K NémetSzöretség' Köztársaság 0 <561? a eteken találkozik miniszter Oslóban, Norvégia és tárgyalt Gromfkőval Ka*\ a szibériai Novo- fővárosában. jalainen finn külügyminisz szibirszkben Hrus- Egy pillantás a térképre ter. Ma pedig Hruscsov ro esőn szovjet miniszter- meggyőzi a tárgyilagos Kekkonen kezd eszmecsere elnök és Kekknnen finn köz- szemlélőt, hogy az említett arról, hogyan lehet társásági elnök, hogv meg- katonai támaszpontokat a Európa, ezen belül pedig beszéljék: milyen közös lé- nyugatnémetek a Szovjet- Szovjetunió péseket kell tennie a szov- unió ellent támadás élőké- biztonságát. jet és a finn kormánynak — szltésére és végrehajtására nvegető nyugatnémet kafco­szövetségi szerződésükből ki- kívánják felhasználni. Nor nal Intézkedésekkel seem­folyőlag — egy fenyegető végia különösen Ideális fel- ben. Ezért kisérik rilagtzer­nyugatnémet katonai láma- vonulási terület a nyugatné dós elhárítására, metek számára, mert hi­Vagv három héttel ezelőtt szen határos a Szovjetunió­kezdődtek meg azok a tár- val. 1940-ben is hasonló eél­gyalások, amelyek eredmé- lal rohanták le Norvégiát a nveként, a nyugatnémet kor- hitleri fasiszták. A dániai mány megállapodott a dán támaszpontok viszont lenge­kormánnyal dánltti katonai ri hadműveletek végrehajtá­támaszpontok használatában sét tennék lehetővé a Baltl­és egy. az Északatlanti Szö- tengeren. róU/YM irodn M iután eddig minden észak felőli német támadás Finnorszá­gon keresztül érte a Szov­jetuniót, a szovjet kormány közös lépések megtételét ja­norvég kormány között, hogy vasolte a két hete küldött a nyugatnémet katonai erők jegyzékében a finn kormány­-megfelelő" kaphassanak is. Ezért járt az. elmúlt hé- désekről. Ezért utazott az el­ten Strauss bonni hadügy- múlt héten a Szovjetunióba vétség keretében működö -balti-tengeri főparancsnok­ság* létesítésében. Ugyan­akkor pedig tárgyalások kezdődtek és még ma is folynak a nyugatnémet és a te nagy érdeklődéssel a szovjet kormányfő ét a finn köztársasági elnök ma kez­dődő tárgyalásait. Perényl István Kekkonen Moszkvából Novosztbirszkbe utazott Urho Kekkonen finn köz­társasági elnök csütörtökön délelőtt IL—18-as különre­támaszpontokat nak, illetve azt. hogy a két pülőgepen Novoszibirszkbe v é hn* kormány vezető államférfiéi utazott, ahol találkozik Nyi­Norvegiaoan fárffyaljannk ilyen jntézke- kita Htuscsowal, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökével. Változások Dél-Afrikában Passzív ellenállás helyett aktív harc | Mar.on Gaietn riportja A második világháború vé­géig a fajt megkülönböztetést es u pqMtikai jogok gyakor­lását a' Dél-Afrikai Unió­ban csupán a jogszokás sza­bályozta. Így volt ez évszá­zadok óta, attól a pillanattól kezdve, hogy az első telepe­sek megvetették a lábukat a Fokföldön, Natal, Transvaal és Oranje tartományokban. A bennszülött lakosság is szinte közönyösen vette tu­domásul az elnyomást. Igaz. hogy néha fegyvert ragadtak egyes törzsek: a zuluk, xo­sák, csocsik és swanik, de sohasem győzedelmeskedtek. mit*' . A fehér rendőrség eröszakot alkalmaz a jogaikért tün­tető négerekkel szembe a A diadalittas hódító telepe­sek elöl mindig beljebb kel­lelt húzódni a szárazföld bel­seje felé. ᣠkellett adni az életet jelentő tengerpartot A sxervexkedéa kezdetei A második világháború után az egész afrikai konti­nensen a szabadság szele kezdett fújdogálni. Egymás után ébresztgette az elnyo­mott népeket. A négerek ez­rei harcoltak az angol had­seregben, életüket áldozlak az európai hadszintéren a fasizmus elleni harcban. Akik túlélték a háborút, ha­zatérve, szabadságot és refor­mot követeltek, öntudatossá vállak, a háború 6 éve sok mindenre megtanította őket. Szervezkedni kezdtek, moz­galmuk élére vezetőket vá­lasztottak. Ml iilom a négereknek? A dél-afrikai kormány ép­pen ezekben az években to­lódott jobbra, sót fasisztává vált. Maian miniszterelnök és belügyminisztere, Swart, a háború utáni években ad­ta ki a kormány 117 rende­letét, amely a faji megkü­lönböztetést törvénybe fog­lalta. Dél-Afrikában tilos a négereknek azokon a villa­mosokon és vasúti kocsikban utazni, amelyek csak a fehé­rek számára vannak fenn­tartva. Nem látogathatják a fehérek templomait, színhá­zait, mozijait. Csak a ré­szükre nyltvatartott üzletek­ben vásárolhatnak. A váro­sok központjaiból száműzték őket b nagyvárosok egész­ségtelen negyedeibe, ahol a fehérek gyárai elviselhetet­lenné teszik a levegőt. Soka­kat rezervátumokban gyüj­töttpk össZe. A törvény tiltja, hogy a színesbőrüek flörtöljenek, szerelmesek legyenek, vagy akárcsak szóba álljanak más nembeli fehérekkel. Utazási engedélyt kell váltaniok, ha el akarják hagyni bejelentett lakóhelyüket. Csak a rend­őrség engedélyével járhatnak kerékpáron, szakmunkás iga­zolványt színesbőrű nem kaphat. A »piszkos négere­ket* csak arany-, gyémánt­éi rézbányákban alkalmaz­zák. ahol az egészségük né­hány éven belül tönkremegy. Afrika első Nokel-díjasa Miközben a rendeletek egy­más Után jelentek meg, Al­bert John Luthuli, aki az 1960-as Nobel békedijat kap­ta. megszervezte az »Afrikai Nemzeti Kongresszus« párt­ját. Ez volt az elnyomott színesbőrüek egyetlen politi­kai szervezete. Luthuli és pártja a passzív ellenállás felfogását hirdette, de ez is Albert John Luthuli, Affika első Nobel-díjasa, a nép ve­zére, akit a dél-afrikai kor­mány 8 éve szögesdrót mö­gött tart sok volt a fajüldöző dél-afri­kai kormánynak. Maian mi niszl erelnök azzal vádolta Lulhulít, hogy kom­munista, és hogy a -Kong­ressz* »a kommunizmus kár­tékony magvát hinti szét*. 1932. óta Luthuli nem volt egyetlen napig sem szabadon. Az apartheid, a faji megkü­lönböztetés ellen szervezett nagy tüntetés előestéjén száműzték Pretoriából. Natal tartományba. Dúrban városá­tól 60 kilométerre az egyik cukornád ültetvényre depor­tálták. 1960 elején letartóztatták és Verwoerd kormánya a Nemzeti Kongresszus pártját, törvényen kivül helyezte. Az. emlékezetes sharpvillei vé­rengzések után történtek ezek, amikor hivatalos ada­tok szerint is. legalább 300 színes bőrűt gyilkolt le a dél-afrikai rendőrség. Fgr ú) nért Sohnkre Az Afrikai Nemzeti Kong­resszus Pártnak is be kellett látnia, hogy eddigi célkitűzé­sük nem vezet eredményre. A gvilkos rendőrsortüzekkel és a deportálásokkal szem­ben nem elégséges a passzív ellenállás hirdetése. A Pán­afrikai Kongresszus ösztön­zésére a fiatalabb vezetők, el­sősorban Sobukve, a "zulu törzs főnöke az ellenállás és az aktív harc újabb útjainak keresése mellett foglalt ál­lást. F.lsóizben kapott afrikai Nobel-díjat. Azt mutatja ez, hogy a haladó világ elitéli a dél-afrikai fajüldözést és egy­ségesen foglal állást az ül­dözött afrikaiak mellett. (Fordította: Szent irmai László.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom