Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

Kedd, 1981. november tl. 2 Az Egyesült Államok Kommunista Pártja harcol ,k*da v,,á*kö'rü"'útja az amerikai kormány fasiszta rendelkezései ellen Benjámin Dortá, ar. Egye- — mondotta. — A jobboldali hető törekvést a független •ült Államok Kommunista Partja Országos Bizottságá­nak titkára nyilatkozott a Trybuna Lndu cimü lengyel lap New York-i tudósítójá­nak. Elmondotta. hogy az és az filtra-konzervativ körö ket ez nagyon ingerli és szél­sőséges soviniszta hangulatot kelt, ami viszont a Kennedy­kormányzatra gyakorolt nyo­másban és a pártunk elleni amerikai igazságűgyminiszter akciókban mutatkozik meg. rendelete szerint a partnak Belpolitikai téren elsősorban aiT1"|y nímcsuk a komrnu­nopembcr 19-ig kellett volna n* Egyesült Államot- nyugati nUjtnk. "hanem más haladó — regisztráltatnia magát »mint és déli részén a szélsőjobbot- liberális burzsoá szerve­idrgen hatalom ügynöke-, 10 dali elemek polarizálódása enon irányul. nap múltán pedig be kell je- mellett tanúi lehetünk a fül­lentenie aktivistáit, egy hó- zottnn jobboldali irányzat el. |— :— • — napra ra pedig valamennyi len küzdő békés és haladó politikai tevékenységre. Davis végül bejelentette, hogy a párt nem regisztrál­tatja magát az igazságügymi­nisztériumban és harcot in­dít a McCarran-törvény ha­tályon kivül helyezéséért, Ikeda japán miniszterei­nak az elkövetkezendő he­tekben látogatást tesz több dél-ázsiai országban. Útjá­nak célja, hogy megerősítse Japán gazdasági befolyását ezekben az országokban. Ikeda hétfőn India főváro­sába. Új-Delhibe érkezett ahol Nehru miniszterelnök­kel és a kormány több gaz­dasági szakemberével foly­tat tárgyalásokat. tagját. > Davm rámutatott e drákói intézkedesek kül- és belpo litikal ,ok«lra. -"Nemzetközi téren a szocializmus korunk egyre dóntóbb erejévé válik arak alchi'i2aiódasanak«. Er­re Davis több példát emii­tett. többek között a négerek akcióját a faji megkülönböz­tetés ellen és a szakszerve­zeti mozgalomban megfigyel­A Francia Kommunista Párt az új feladatokról A Francia Kommunista Párt szombaton és vasárnap Parizsban értekrzleten vi­tatta meg a párt üzemi szer­vezeteinek tevékenységét és feladatait. A tanácskozáson részt vett Maurice Thorez. a párt főtitkára, a Poritikai Bizottság tagjai, a párt pá­rizsi és vidéki üzemi szerve­előtt ragyogó perspektívákat nyitott meg. A Francia Kommunista Párt fótitkára kitért a sztálini személyi kultusz bt ra latára. a szemé­iül kultuszból származó hi­fjákra és bűnökre. Végül a nemzetközi kom­munista mozgalom egységé­nek fontosságát hangoztatta elesen • bírálta az albán párt vezetőinek magatartását. Fnkozta teirorlevékenységét at OAS az zeteinek több száz kepvise- Thorez és példákat idézve lője. Georges Marchais. a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság beszámo­lójának előadója, az üzemi partszervezetek állandó erő­sítését a párt egyik legfon­tosabb feladataként jelölte meg. A 'jelenlegi politikai helyzetben az üzemi párt­szervezetek tevékenységnek legfőbb területei: a tőkés ktzsákmnryolás ellen, a dol­gozók jobb életkörülményei­ért vívott hare és különösen « békéért és a fasizmus el­len folytatott küzdelem. Maurice Thorez felszóla­lásában méttatta az SZKP XXlt. kongresszusát, amely a kommunizmus építésének nagyszerű programjával nemcsak a Szovjetunió né­pei, hanem az egész világ Salán extábornok OAS vezére*szombaton két ízben is megszólalt az algé­riai kalózrádióban és a ter­rortevékenység fokozását je­lentette be. A fasiszta terrorszervezel szombaton és vasárnap va­lóban rendkívül tevékény volt: mintegy 41) plasztik­bombát robbantott és szá­mos géppisztolyos merényle­tet követett el Algériában. A terrorakciók mérlege: 10 halott és 30 sebesült. Kennedy és Adenauer megkezdte tanácskozásait Adenauer nyugatnémet dúlhatnak meg a Kelet és a kancellár vasárnap este hi- Nyugat körött, ha »a ke­vatalos látogatásra az Egye- letnémetek lebontják az | sült Államokba érkezett. A övezethatár mentén emelt kancellárt és kíséretét Ken- falakat-. nedv elnök nevében a Wa- A brit nagykövethez ha­• shington mellett levő St. tonlóan szamot amerikai pn­í Andrews-i repülöteren Denn utikus sem volt hajlandó el­Rusk külügyminiszter üd- kötelezni magát a kancellár vözölte. Kifejezte reményét, valóságtól elrugaszkodott ál­hogy az elnök és Adenauer láspontjának. tanácskozásai hozzájárulnak a Nyugat egységének megte- — rem léséhez. Adenauer válaszbeszédé­ben hangoztatta, hogy a Nyugat -nehéz időket él át~ és az egységre most nagyobb szükség van. mint valaha. Nyugat-Németország — mon­dotta — szilárdan áll az Egyesült Államok oldalán. A bonni kancellár hétfőn kezdte meg Kennedy vei foly­tatandó megbeszéleseit. Há­romnapos tartózkodása so­rán négyizben találkozik az amerikai elnökkel és a ta­nácskozások összesen nyolc órát tartanak. Ormsby-Gore, Nagy-Bri­tannia washingtoni nagy­követe vasárnap este televí­ziós nyilatkozatában kijelen­tette: nem'tekinti a kelet­nyugati tárgyalások megin­dulása feltételének az NDK kormánya által hozott biz­tonsági intézkedések hatály­talanítását. Adenauer ugyan­is csütörtökön amerikai új­ságírókkal folytatott megbe­szélései során azt mondotta: a tárgyalások csak akkor in­J^ÜLPOLITIK Al Qíl APLÓ Miért erősödhettek a nyugatnémet mamm utvállalatok? A közelmúltban cikkek jelentek' rlneg a világsajtóban arról. hoRv a nyugatnémet mammutvállalatok es monopó­liumok hatalmas mértékben megnövelték befolyásukat a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és politikai éle­téhen egyaránt. Ez egyebek között nemcsak azt jelenti, hojjv például a Krupp-konszern megötszörözte háború előtti va­gyonát. hanem azt Ls, hogy a nyugatnémet kormány min­den egyes tagja valamely ilyen nagybefolyású vallalat kép­viselője a minisztertanácsban. » Több angol lap foglalkozik a nyugatnémet mammut­vállalatok tulajdonosainak egyre növekvő befoiyasaval, va­lamint a háborús bűnös Krupp vagyoni helyzetenek elké­pesztő megerősödésével Anglia is az USA korm.a­nya — úgy látszik — megbékél azzal a gondolattal, hogy nem lehet kényszeríteni a Krupp-konszernt hadiüzemi fel­számolására — írja a Sunday Times cimü angol lap a 150 éves fennállását ünneplő Krupp-céggel foglalkozó cikkében. A jaltai és a potsdami értekezletek határozatai ugyan­is előírják hogy a Krupp-konszern hadiüzemeit, amelyek a hitleri hadsereget fegyverrel látták el. le kell állítani. Ezeket, a határozatokat azonban csak a Német Demokra­tikus Köztársaság területén valósítottak meg. A Német Szo­retségi Köztársaságban a Krupp-vállalatokat nemcsak hogy nem szüntettek meg. hanem éppen ezekre alapoztak a nyugatnémet hadiipar ujjászervezezését. A Sunday F.xpress felhívással fordul a nyugati orszá­gok kormányaihoz, hogy foganatosítsanak határozott in­tézkedéseket a Krupp-vagyon likvidálasára. A nyugatnémet militaristák újabb akciója veszélyezteti a Halti-tenger térségének békéjét Dominika ismét hallat magáról Dominika közép-amerikai köztársaság: Haiti szigetének keleti felén terül el. 46 ezer 450 négyzetkilométer kiterje­désű, tehát körülbelül fele akkura, mint hazank, lakói­nak száma mintegy három­millió. Lakossága főleg me­zngazdasagi cikkek — első­sorban pedig déligyümölcs­termelésével foglalkozik Dominika vezetői legalább­is a legutóbbi időkig hírhed­tek voltak az Egyesült Álla­mok iránti szolgálati aláz«­tosságukról és a nép iránti kegyetlenségükről. /\mikor par hónappal ezelőtt diktáto­rát. Dominika-, de Amerika­szerte is az volt a vélemény, hogy megkezdődött e sziget­országba az élet reálisabb feltételeinek kialakulasa. E vélemény ellenérve az volt. hogy az ifjabb Trujtllo, a volt diktátor fia, továbbá két fivere, Hcctor és Ariz­mendi Trujillo továbbra is Dominikában maradt, nem rég tért vissza Dominikába, így te­Oslóban. Norvégia fővára- A dán és a norvég nép sa ban hétfőn megkezdődtek békeszerető érői azonban a NATO balti paranesnoksá- éberen őrködnek — hangsú­genak megteremtésére ina- l.vozta Dieckmann —, ellen­nyulá tárgyalások. állásra hívnak fel a nyugat­Strauss nyugatnémet had- rémef imperialisták agresz­ügyminiseter szombaton már «ív terveivel szemben. bejelentette a norvég fővá- tanúskodnak egye­roíban, hogy Dania ás Nyu- hrk között a norvég lakos­ság tilntetései Strauss lá­togatása elten. Dieckmann végezetül fel­hívta a dán és a norvég par­lamentet, minden tekintélyé­vel akadályozza meg. hogy a bonni imperialisták ezeket az országokat a háború sza­kadékába taszítsák. (MTI) a Dominika hát lényegében nem történt tartózkodik, változás. BaLnguer köztársa­sági elnök vasarnap kiadott rendeletében azonban arról tájékoztatta a. világot, hogy az ifjabb Trujillo Európa fe­lé hajózik, a. volt diktátor két testveret padig kiutasította Dominikábol. Ok az Egye­sült Államokba telepedtek le. A dominikai lakosság nagy örömmel fogadta a Trujíllok távozását, bár igaz az is, hogy több amerikai hadihajó körüli vizeken kább a Trujilló-csalad vedel­hogv -mégvéd- mát kívántak az amerikai ha­jé az. Egyesült Államok ér- di hajók biztosítani, dekeit*. Úgy ttinik, hogy in- elkéstek. csak — P. I. Tito, Nasszer és Nehru a leszerelésről Kairóban vasárnap Naaz­szer. az EAK elnöke. Tito jugoszláv köztársasági elnök és Nehru indiai miniszterel­nök tárgyalásokat folytattak a nemzetközi politika idő­szerű kérdéséiről. Közős nyi­latkozatukban a leszerelési megállapodás megkötését, a nemet kérdés targvalások utján történő rendezesét sürgetik és síkraszall­nak az el nem kötelezett or­szágok gazdasági együttmű­ködése mellett. gat-Nemetorszag elvileg ineg-^rsi&SiaimimimmiMim^mJSIimEISISl 51EJBJEfflr8fi3ÍBJ3í0M^ IMMBMIBIilBIB egyezett a balti parattcsnok-ja sag felállításának kérdésé­ben, hozzáfűzve, hogy a tár­gyalások döntő szakaszba' leptek. A NATO agresszív tervei I közös nyugatnemet—dan ha­ditengerészeti, sraraeföldi és, légierő parancsnokság felit-|1e'mebe"1 k"zottuk robbant 15. HUSZONNÉGY ABA.WKANÁL Az a szó, hogy -tűz«, úgy [hat a pincében a rémülettől S szinte elalélt anyákra, mint­ába a bomba a izó szoros ér­Irnsét helyezik kilátásba„ Jnhannet Dieckmann az oslói tárgyalásokról Johíinnes Dieckmann, a] Nemet Demokratikus Köz­idrAMMg Népi Kamarájanak oiwőke beszédet mondott a bérli hi televízióban Dieckmann megállapító!-j ta, hogy ac utóbbi időben a Balti tenger térségébe- a nem-| zetkö/f helyzet n"Yg inkább súlyosbodott annak következtében, hogvj a nyugatnémet militaristák] NATO-beli partnereiket Dániát éa Norvégiát — be-i vonják agreaazív politíká-j jukba, dán és norvég torul letnn haditámaszpontokat ló-' ies(tenek és kiterjesztik be j folyásukat a NATO óezak-f európai vezérkaraira. És a gyerekeket szorítva sikíta­ívolna fel. (magukhoz Íjnak. — Sehova nem megyek el jinnen, pusztuljunk el itt -'gyütt. nekem elég volt! — Gyerünk fel, akárhová Jinnen! Miért nem jönnek a •tűzoltók? — kérdezi Mimy, na már nem egeszen fiatal jbnixernő, aki itt lakik a kö­g/elben, a Régiposta utcá­dban, de beköltözött azzal, V imQcina Balla Ödön ós Baklaí Ferenc riportregény© és leül a koromsötét pincé­ben, ahol csak néha villan szinte névsort olvasnak —, niegvan-e mindenki? De hi­tel a berregő k»s zseblámpák szen annyian voltak tftagá­fénye. De nincs rá szükség, mert újra pislákol a villany sárga fénnyel és ez a feny meg­nyugtat, bátorít. Hátha meg­sem olyan rossz... Mennek a vödrök és jön­nek a repülők. £.űrű rajok­liogy szállodában mégiscsak ban mennydörögnek a »Du­[kényalmesebb. Most tessék, a kényelem. Még egy ilyen előkelő jszallóba is bevág a bomba. — Legalább telefonálna [valaki a tűzoltókért — nyü­[gösködlk. »Mór előkerült Béla búcisi Jia. És szervez. Mit szervez? I Vödörláncot. Most tette fel jelóször a légóparancsnokí sl­Isakot, eddig ott állt a:: éjje­Ezt a rélt szolgálta Straussl-líszekrényén. a beteg Zsuzsa nyugatnémet hadügymi niszter néhány nappal rz.-i előtti látogatása Norvégiá-j ban, ahol a NATO aazak-európui parancsnokságának főhadi-| szállása van. jszómára abban készítette a {borogatáshoz a vizet. No, de nez véget ért. És sok minden Imáa is. Ezt jelzi, hogy Zsu­jjz.su, vértelenül, még mindig [halványan, Máriára támasz­kodva lebotorkál a lépcsőn na gyöngye- fölött, mulatók és nagyszállók romjai fölött, hangos mennydörgéssel resz­kettetik meg a zúzmarás fá­kat, elsuhannak a Vár fö­lött, géppuskatűzzel áraszt­ják el a német légvédelmi tüzérség ütegeit — és ide­lenn végtelen láncban ván­dorol a vödör. És a Hotel Hungária a második emelettől felfelé — egyetlen tűztenger. És fentről, valahonnan a negyedik emeletről, iszonya­tos kiáltás száll: ' — Segítség! Valaki odaffcnn maradt. Ki lehet? A családok nyomban körülnéznek — nvonok ebben a szállodá­ban .. . lehetett valaki ' a személyzetből is. Akárki, most törött láb­bal, két lezuhanó gerenda közé szorulva vergődik és a kiáltása úgy száll a romok fölött, mint valami rettene­tes másvilági üzenet a Túlsó Partról, ahol már csak a ha­lottak hangja hallatszik: — Segítség! Péter tekintete végigfutott a lépcsőház romjain. A már- arra, hogy kjnyissi vany lépcsősor (a vörös sző- rényeket... nyeg még holtában is rajta maradt) törött gerinccel he­ver. — Nem lehet, mérnök úr — néz rá komolyan Béla. És Péter összeharapja az ajkait. Ha ő mondja, hogy nincs segítség — akkor nincs. De lóm, a második eme­letre mégis felmereszkedik néhány hős. Milyen hősök? kovicsol! Még sosem volt bátor az életében es íme: most nekibátorodott. Megy. Emberekért? Nem. Szajráért. Hátha maradt valami a szobákban. Akármi. Mert Mihalkovics nem vet meg semmit, ami érték. Néhány szul bajusza úgy meredezik az orra alatt, mint a sajtszagot érző egéré. Berúgja az ajtókat és a szikrák baljós pattogása és a szálldosó füst szemet maró felhői közepette ide ja van szek­Mert Mihalkovics Andor alapos ember és az össze­omló vár kincsei nem múl­hatnak el Mihalkovics nél­kül. Pénzt! — de pénz nincs. Hanem talán itt, a 22«-os­ban! Kazetta a dohányzóaszta­lon. Rettenetes lehetett a siet­ség, amelyben itt hagyták — dr itt van. Itt van és Mihalkovics egyetlen pilla­Nézzék csak a kis Mihal- nat alatt fel tudja becsülni: értéket talált. Huszonnégy gyönyörű aranykanál. Ét­készlet. . Már a hóna alatt fogia, amikor ráreccsen egy hang: — Mit keres maga itt? — Mi köze hozza? — Ez az én szobám! — Nem érdekel az sen­kit. öregem. Dúlt arc mered rá. őszes szemöldök: a szoba gazdája el van szánva, hogy verek­szik a készletert, ha keil. . — örült! — próbalja megijeszteni Mihalkovics — leszakad az emelet! De a másik nem is vale­szol. A kazetta után nyúl. Mihalkovics elrántja — az ajtó felé ugrik. Az ajtó előtt: a folyosó már lángtenger. Hiába, vö­dörrel nem lehet elfojtani ezt a tűzfolyamot — is lángok között szinte hall­hatóan ingadozik, inog az egész emelet. A szoba gazdája újra el­kapja Mihalkovics karját, mikor az a lépcső felé ro­hanna. Engedjen el! — Dögölj meg! És ez a kívánsága teljesül. Ebben a tizedmásodpercben szakad le az emelet és per­zselő lángok sírjában együtt pusztul két ember. ÉA huazonnégy aranykanál. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom