Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
Bzerda, 1961. október 11. HÁROM HOLD FÖLD A Vágóhíd előtt, az Alsóvárosi feketeföldek 187. szám alatt a kapubejárat fölött »?.erénv felírás adja tudtul, hogy a Szegedi Pedagógiai Főiskola mezőgazdasági tanszéke rendezkedett itt be a mintegy háromholdnyi területen. Korábban a régi tanárképző gyakorló iskolájáé volt ez a terület, majd a Pedagógiai Főiskola örökébe ment át. Igazi hasznosítása azonban csak most kezdődött meg: egy egész tanszék rendezkedik be rajta es szinte a semmiből emeltek rá komoly épületeket. Társadalmi összefogás Pálfi György tanszékvezető adjunktus, agrármérnök fogad bennünket, s kalauzol végig a kis birodalomban, amely alapot ad a főiskoláról kikerülő általános iskolai tanároknak ahhoz hogy a mezőgazdasági ismereteket a legújabb tudományos eredmények alapján sajátíttassák el tanulóikkal a községi és tanyai iskolákban. Rendkívül nagy társadalmi összefogás eredményezte ennek a kis gazdaságnak létrejöttét, amely nmet kezd alakulni. most kezd a célnak megfelelő formát ölteni. A telken levő régi épületet átalakították, s itt rendezik be azt a laboratóriumot, ahol majd talaj- ós tejgazdaságiam, valamint a növénytani kutatómunka folyik. A belső berendezésre 200 ezer forintot fordítottak. Ez — más felszerelésekkel is — kertészeti és műhelytaní gyakorlatokkal, tantermi elfoglaltsággal egyidóben 40 hallgatónak nyújt lehetőséget gyakorlati tevékenységre. Több mint háromszázezer forint Négyezerkétszáz társadalmi munkaórában a Liliom utcában egy egyemeletes házat bontottak le a főiskola hallgatói, hogy a lebontott épület anyagából új épület szülessen a mezőgazdasági tanszék gazdasági telepen. Szakemberek vezetékével maguk a hallgatók építették fel a gazdaságban új tantermüket. S ebben a munkában jelentós segítséget vállaltak az Ifjú Gárda Ifjúsági Város kőművestanulói is. Vagy Gy. Rózsa főiskolai hallgató például burkolatkövezést végzett nagy szakértelemmel, míg mások az új épület tetőszerkezetén dolgoztak, éppen látogatásunkkor. Kálmán P. Imre nyugdíjas kőműves irányításával a harmadéves a korszerű tanárképzés szolgálatában A főiskolai hallgatók munkájához a gyümiHcsositilyowU is hozzátartozik. A friss gyümölcsök holnap már piacra kerülnek (ramszünet A* Áramszolgáltató vállalat közli, hogy IMI. október li-én 8-17 óráig Újszegeden a Rózsa Ferenc aufiárút. Középfasor. Radnóti M. u. és Pllllchtelep által határolt területen. IMI. október ll-től október 13-ig naponta 7—18 óráig a Füzes utca, Kisfaludy utca, Borbás utca éa Tisza pu. által hatarolt területen, valamint október lí-en «18 óráig Újszegeden a Középfasor, Védtöltrs. Haladat Tar. éa puurhielep által határolt területen áramszünet lesz hallgatók közül Korom József, Székely Imre, Téringer Teréz é« Tóth Margit a tetőzetet cserepezte, míg mások a kész-ülő üvegházakban foglalatoskodtak, vagy a gazdaság sz.áz gyümölcsfájának termését takarították be, illetve osztályozták piaci értékesítésre. Nagy és szép munka folyik itt- minden talpalatnyi területen, s igazán megérné, hogy több anyagi ráfordítást kapna ez a nagyon fontos tanszék, amely a fajtakísérleti munkától a műhelygyakorlatig, valamint a mezőgazdaságban használatos kisebb szerszámok elkészítésére nyújt lehetőségeta hallgatóknak. Háromszázezer forintnál is több a táisadalmi munka értéke, amely majd a különféle épületek és felszerelések formájában realizálódik. Kapcsolat az Új Élettel Szabó Lászlóné tanársegéd tájékoztatott bennünket arról, hogy a gazdaságban majd komoly szőlőkultúrát ls meghonosítanak kísérleti célokra. Tizenhatfajta szőlőt telepítenek, valamint fa- és csemeteiskolát is létesítenek. Újságolta, hogy Hattyastelep határában, a volt apácaföldek mellett, egy hatholdas területet kapnak majd az ősz folyamán, hogy ott is berendezkedhessen a mezőgazdasági tanszék az oktatónevelőmunkára. A közeli Üj Élet Termelőszövetkezettel tartanak szoros kapcsolatot. Ez az együttműködés lehetőséget ad arra. hogy a hallgatók a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlati részével a termelőszövetkezetben közvetlenül ismerkedhessenek meg. többek között az istállókultúrával. a kertészettel, a szerfós építkezéssel, s a gépi berendezés használatúlak Az elemi munkafogásoktól a dísznövénytermesztésig, a méhészettől a fajtagyűjteményekig, a fiaJambés baromfitenyésztéstől a szőlő- és faiskolakultúráig mindent elsajátíthatnak a hallgatók. Reggel 7 órától délután 2—3 óráig folyik itt majd rendszeres elméleti, gyakorlati munka, laboratóriumi kutatás. A rossz idő sem akadály Az új épületek létrejöttével az őszi és téli időszakban sem gátolja a tanítás menetét a kedvezőtlen időjárás, hiszon a fűthető és korszerűen berendezett helyiségek lehetőséget nyújtanak a zavartalan oktatómunkához. S mindössze hárman látják el e tanszék oktatómunkáját, Pálfi György, Szabó Lászlóné és Nemes Csaba tanársegéd, ugyancsak ^agrármérnök. Hármuk mellé azonban nagyon szükséges lenne egy új agrármérnök munkájára, aki a napi 8 órában kimondottan csak a gyakorlati oktatást irányítaná. Ez a gyarapodás lényegesen előbbre vinné a tanszék munkáját, s minden szakágnak megvolna az irányító tanára, oktatója. A Pedagógiai Főiskola mezőgazdasági tanszéke fontos missziót tölt be a gyakorlati életre nevelésben. ft. F. A német nép két útja Igényes kiállítás a Szegedi Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyár kultúrtermében az üzem pártszervezete és szakszervezeti bizottsága közös kiállítást rendezett, amely "A német nép két útja* címmel 28 tablón mutatja be a látogatóknak a német kérdés történetét, s a két Németország: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság fejlődésének ellentétes irányát, A kiállítás Babinszki László és dr. Kossá János irányításával, az üzem fiataljaiból . álló kis kollektíva készítette I el lekes és eredményes mun- ] kával. Munkaidejükön túl,1 társadalmi munkaként dol-1 goztak fáradhatatlanul a ki- ] állítás sikere érdekében. Az ; anyagot, képes és írásos do- 1 kumentumokat a városi pártbizottság, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Nőtanács és a Városi Levéltár együttes támogatásával gyűjtötték össze. A kiállítás első része Hitler fasizmusának rémtetteit, a II. világháború szörnyűségeit mutatja be, s a nácizmus egyenes Jogutódjaként SMTnme£ jellemzi a Német Szövetségi Köztársaság militarista, revansista politikáját, a fegyverkezési hajszát. A tablók képei és írásai leleplezik azokat a személyeket, akik most ezt a politikát irányítják. A Bundeswehr tábornokait, akik Hitler tábornokai voltak, s Adenauer tanácsadóit, akik ugyanezt a pozíciót töltötték be a Führer mellett is annakidején. A háborúra spekuláló bonni köztársaság leleplezése mellett világos, derűs színekkel átszőtt tablók jellemzik a másik utat: az NDK-ban élő, s a szocializmus építésének útján járó németek útját. Bemutatja a kiállítás azt. a hatalmas fejlődést, amelyet fennállásának eltelt tizenkét esztendejében elért, a Német Demokratikus Köztársaság. A kiállítást nagy érdeklődéssel szemlélték a megnyitón az üzem dolgozói, s elnyerte az a meghívott vendégek, köztük Köhn Hermann, az NDK budapesti nagykövetsége kultúrattaséjának tetszését ia. Népfront-ünnepség Szeged felszabadulása alkalmából Szeged felazabadulasának tizennyolcadik évfordulója alkalmából ünnepséget rendez ma, szerdán este 6 órai kezdettel a Hazafias Népfront városi elnöksége a Vörösmarty utca 7 szám alatti előadóteremben. Az ünnepségen Tural Géza, a városi elnökség tagja mond ünnepi beszédet, majd a Zeneművészeti Szakiskola növendékeiből és a Szegedi Nemzeti Színház tagjaiból alakult művészbrigád ad műsort. Újra együtt, 17 év után Megható találkozás színhelye volt kedden reggel a szovjet fővároj. leningrádi pályaudvara. Szovjetunióbeli körútja után visszatért Moszkvába Szabó Lajos és felesége, Klein János és fia. Árpád. A pályaudvarion ott várta őket az a négy szovjet repülő, akiknek, életét ők mentették meg 1944—1945| ben. A régi ismerősök csaknem 17 év elmúltával, könnyes ölelkeztek össze. Azután együtt töltötték az egész napot. Délután A. Golovanov, a légierők fő marsallja fogadta a magyar vendégeket a szovjet hadviseltek bizottságának székházában. A szívélyes, baráti beszelgetca után a bizottság találkozót rendezett. Ezen megjelent A. Mareszjev, a Szovjetunió hőse, a hadviseltek bizottságának elnöke, valamint a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnökségének több tagja. Golovanov marsai] megnyitó beszédében üdvözölte a magyar hazafiakat és hangoztatta, hogy a fasizmus tombolása idején végrehajtott hőstettük örök időkre az emberi önfeláldozás, a testvéri segítőkészség példája marad. A szovjet nép sohasem fogja elfelejteni hós tettüket — mondotta. I. Kovalenko tartalékos őrnagy, a négy repülő egyike; megindult hangon emlékezett vissza. hogyan mentették meg őt és három társát Szabnék és Kiélnék a fasiszta hóhérok karmaiból. Kovalenko ezután részletesen Ismertette a szökés, a menekülés történetét, majd megemlítette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége mind a négy magyar hazafit magas kitüntetésben részesítette. Ezután Szabó Lajos emelkedett szólásra. Megköszönte a szovjet hadviseltek bizottságának a meghívást és tolmácsolta a Magyar Partizén Szövetség üdvözletét. Golovanov marsall zárószava után a szovjet repülők ajándékokkal kedveskedtek a megmenteiknek. (MTI) C^iíitiő Eizdql ta lálko zás ő k 6. Akik a rokonságot ápolják Varga Ákos útinapiója Préselt kombájn alomszalma minden mennyiségben kapható a makói, szegedi, szentesi és a hódmezővásárhelyi szálastelepeken készpénzfizetés ellenében. 324 Az EM. Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres kőműves szakmunkásokat, továbbá segédmunkásokat és kubikusokat. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Veszprém. Rákóczi tér 10 sz. 324 Tampere egyik fodrászüzletében ülök. A csinos, fiatal fodrásznő (férfi ebben a szakmában alig található) szertartásszerűen és a higiénia szinte már túlzott betartása mellett megborotvál. Miközben előbb langyos, majd hidegvizes ruhán át masszírozza arcbőröm, kérdez valamit. Mivel csak finn nyelven beszél, nem értem egyetlen szavát sem. Megpróbálkozom a szesz, majd az alkoholszóval, jelezvén, hogy ezt kérem az arcomra. Ezt ő nem érti. (Lehet, hogy itt az alkoholfogyasztás még ilyen formában is tiltva van?) Belefáradva a magyarázkodásba felhúzom a vállam, jelezvén, hogy nem tudjuk megérteni egymást. Ezt a mozdulatot ő valamiféleképpen félreértve ollót ragad és mielőtt szólhatnék belevág a hajamba. Most már mindegy, gondolom és tűröm hallgatagon a nyírást, a hajmosást, s a szárítást Közben azon gondolkozom, mennyire veszélyezteti ez a félreértés így is vékony pénztárcámat. Ahogy néma daccal ülök keze alatt, megszólal. Kabátom hajtókáján levő magyar jelvényre mutogat. Neki adom. De ő csak tovább mutogat rém és a jelvényre. Végre kimondja a már számomra is érthető szót: "Unknri?* Persze, hogy magyar vagyok — bólintok lelkesen. Erre felderül az arca és még elszántabban fésül. Amikor fizetésre kerül a sor, felvo teszem kezébe a pénztárcámat.. jelezvén, válassza ki, amennyi' jár. ö azonban nem fogad el egy márkát sem. Állandóan egyetlen szót ismétel, ami valószínűd leg rokonságot jelent, mert e szóval illeti az egyenlőségjelet is, amit a papírra írt suomi és unkari szavak közé tesz. Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Adok neki néhány budapesti képeslapot és nagv ~kitos<--t (köszönöm) köszönve távozom. * A magyarok ilyenforma megkülönböztetése nem egyedülálló. Ezt a magyarok iránti szeretetet érezzük, amikor az egyik kereskedő, megtudva nemzetiségünket, minden áruját 25 százalékkal olcsóbban adja, amikor egy finn család hazánk életéről érdeklődve meghív otthonába, vagy amikor az egyik szórakozóhely zenekara érkezésünkre az -Akácos út* dzsesszesített változatára zendít. Ügy érnem. hogy a finnek kis és társtalan európai nép lévén, jobban, mélyebben őrzik és ápolják a nyelvhasonulással igazolt rokonságot. Nem lehet meghatottság nélkül leírni találkozásainkat Lahti-i munkásaival, Tampere és Helsinki fiataljaival. Az ajtó fölött mindenütt az őáltaluk ismert -Isten hozott* üdvözlés foí»sd. Egyik helyen dalainkat ismerik, másutt a csárdást kérik számon tőlünk. Mit mondjon az ember, amikor egy magyar és egy finn népdal között eléneklik az »Az a szép. az a szép* kezdetű dal talán alig egy hang eltérést mutató finn nyelvű változatát. Nincs olyan találkozó, ahol jóízű »jó estét* köszönéssel ne üdvözölne bennünket a finn—magyar társaság helyi titkára, ahol valami kis kedvességgel ne hívnák fel figyelmünket a történelmi múltba nyúló rokonságra. Kíváncsian vártam az alkalmat, hogy megismerkedhessek azokkal az emberekkel, akik e rokonság ápolásán és terjesztésén munkálkodnak. Csak társaimnak volt olyan szerencséje. hogy egy délelőttöt tölthettek az egyetem magyar nyelvoktatásán. Az előadói termet megtöltő diákok — mint társaim elmondták — az ő szájukból hallottak először igazi magyar beszédet. Bár furcsa és nehézkes volt a még gyengén beszélő fiatalokkal való társalgas, mégis nekik ez a délelőtt hozta finnországi tartózkodásuk legmaradandóbb emlékét. Nekem a finn—magyar társaság központjába való látogatás alkalma jutott. Helységük Helsinki belvárosi negyedében a Merimiehenkatu nevű csendes utcácskában húzódik meg. Az első emelet egyik ajtójára kitett magyar nyelvű felirat jelzi, hogy jó helyen járunk. Három-négy tágas szobából álló bérleményben magyaros bútorok, magyar képeslapok, folyóiratok várják a vendégeket. Az összenyitható nagy előadóterem egyik sarkpban dobozokban sorakoznak a magyar hanglemezek. A könyvszekrényben a legjobb magyar írók finn nyelvre fordított könyveit találhatjuk. Körös-körül képek, albumok mutatják be hazánk tájait. KEMI Jöveskule, a társaság titkára fogadja újságírókból álló négytagú csoportunkat. Nem tud magyarul, csak szereti a magyarokat. A véletlen azonban tolmácsot is hoz Papp Károly, a húsz éve Finnországban élő magyar artisla személyében. Pár perc múlva feketekávé, sütemény kerül az asztalra és megindul a közvetlen meghitt beszélgetés. Nagyon kíváncsiak vagyunk, szinte záporoznak a kérdések. A kedves, joviális társulati titkár készségesen válaszol. Elmondja, hogy a tinn—magyar társaságnak —, amelynek elnöki tisztjét Mirjan Kousmann, a "Fehér rénszarvas* és a "Kolevala* filmekből nálunk is ismert filmszínésznő tölti be — minden nagyvárosban több száz tagja van. Helsinkiben és a Tamperében, Turkul}an; Lahtiban, Kotkaban működd szervezetek székházaiban rendszeresen tartanak ma* gyar filmekből bemutatókat; hazánkról szóló előadásokat; hanglemez-esteket. Idejár a Helsinkiben élő kevésszámú magyar is otthoni hírekért; újságokért. A társulat titkára elmondja, hogy talán a magyar zenének és a magyar sportnak van legtöbb barátja R finn fővárosban. Sűrűn keresik fel pedagógusok is a társaság székházát, hogy Magyarországról tartott előadásaik, óraik szemléltetéséhez anyagot tudjanak szerezni. Csoportunk egyik tagja megkérdezi, milyen kapcsolataik vannak a budapesti magyar—finn társasággal. Keml Jöveskule /elnézően mosolyog kollegánk tájékozatlanságán. Azután elmondja, nem lehet kapcsolatuk, hiszen Magyarországon ilyen társulat nem működik, s talán amint hallja, csupán most alakul Miskolcon egy helyi csoport. Még záporoznak a kéidések, de a választ minduntalan megszakítja az ajtó és a telefoncsengetés. Finnek és magyarok adják egymásnak a kilincset. Ma különösen nagy a forgalom. Vacsora jegyeket váltanak a Törni (Paprika) vendéglőben este 8 órakor rendezendő magyar—finn bRráti estre. Mivel az óramutató fél hat felé halad, s a társulati titkárnak nyilván még sok teendője lesz az est elékészítésében, elfojtjuk kíváncsiságunkat és elbúcsúzunk. — Jöjjenek be legalább egy órára a Tomiba — kísér ki a lépcsőházig újonnan megismeri finn barátunk —, nem bánják meg. Magyarország sok barátja ad ott találkozót egymásnak, a zenéről pedig Bura Pál cigányzenekara gondoskodik. Miközben kezet rázunk, ismét csak a köszönet újonnan tanult szavát kell mondanunk. kitos. Következik: SÉTA KÖZBEN.