Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Újabb sikeres szovjet rakétakísérlet Régi történet A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 51. évfolyam. 239. szám Ára: 50 fillér Sportoldal A nyugati városparancsnokok a berlini övezethatártól visszavonták csapataikat Kedd, 1961. október 10. Az országgyűlés hétfőn megkezdte az új ötéves tervjavaslat vitáját A vita során felszólalt Kurucz Márton elvtárs, megyénk képviselője is Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor. Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János. Czottner Sándor, Ilku Pál, 1 ncze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc. Nyers Rezső, Losonczi Pál, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. A második ötéves népgazdaságfejlesztési terv Ajtai Miklós bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaségfejlosztési tervről szóló törvényjavaslat annak a helyes gazdaságpolitikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a há.roméves terv végrehajtása során is érvényesített, * amelynek ma már kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. A hároméves tervet nemcsak teljesítettük, hanem egy. sor jelentős előirányzatát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 10 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig II százalék helyett 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruháásra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvá tevte a még meglevő nehézségeket. hibákat, hogy az előttünk álló terv végrehajtása során elkerüljük azokat. A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházások költségeinek összpontosításában, építkezéseink gyorsításában, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg t úlbecsültük: a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jö• edeiern emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gvors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogj az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fel az országgyűlés figyelmét. — Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik. s míg 1959-ben a nemzeti jövedelem termelésének egé •széböl a szocialista szektor 77.5 százalékot képviselt, 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képrtseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedés at jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elejcn lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalónak állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk, hogy az életszínvonat emelkedése mindenkor megalapozott legyen. A nemzeti jövedelemből tehát a szocialista fejlődés ütemének megfelelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházásokra. Korábban, több éven át — az ellenforradalom utáni években — viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt fokozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat természetesen csak oly mértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az életszínvonal folyamatos emelkedését. — Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy 8.5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen periig a fogyasztási cikkeknek a termeiése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamosenergiaipar. A testvéri szocialista országokkal való együttműködés jelentősége Népgazdaságunk adottságai indokolják, s a nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezetének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munkamegosztás, gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista országok nagy családjának segítségét, önzetlen támogatását, a legnehezebb helyzetben is felénk nyúló, segítő kezét. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetéi is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást kövelelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerepelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva, 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a 'gyógyszeripar termelése még ennél is gyorssbban: száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése ta\aly 5,2 százalékot képviselt a gépipar egészeben. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 százalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11,5 százalékra. Ezek az. iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálásában is. — Az élelmiszeripar termelésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mezőgazdasági termékeinket így magasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel. Tanácskozik az országgyűlés s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. Második ötéves tervünk egészét a korszerű technika igénye jellemzi. A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapol biztosít a -Barátság* kőolajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyanakkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból. kiépül a hazánkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilovoltos új távvezeték. így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több kalórianlogyasztás jut. mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a Az Országház kemizálás is, a múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésének 7,5 százalékai képviselte, ez az arány 1965hen megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás ls, úgy, hogy a behozatallal együtt az égy katasztrális hóid szántó-, kert- és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. Az építőipar műszaki fe.ilesztésct^ az előregyártóit elemek termelésének fokozásával. köhn/űbetonelemek gyártásával, s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkábh kialakítsuk sz építkezési munka gyárszerű, szerelőipari jellegét Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremt a Dunai Cement- és Mészmű üzembe helyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például. hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öl év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. A második ötéves terv idején több új nagy ipari ma építését kezdjük meg, illetve fejezzük be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a re(Folytatás a 2. oldalon.)