Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

7 Kedd, 1961. október 84. 7 Elutazott hazánkból a csehszlovák pártmunkás-küldöttség A Csehszlovák Kommunis­ta Párt öttagú küldöttsége, mely Arnost Krejesi elvtárs­sal, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága ipari osztálya helyettes vezetőjével az élén két hétig tanulmányozta hazánkban a textilipart, az üzemi párt­szervezetek politikai, szerve­zd munkáját és többek kö­zött Szegeden is járt — el­utazott Budapestről. Megkezdték a Tisza Szálló átalakítását N^C I hály / ^-sdozó, Tulajdonképpen 19-én, csü­törtökön, a munkaterület hi­vatalos átvételével megkezdte a Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat a szegedi Ti­sza Szálló átalakítását. Hét­főn hozzálátták a felvonu­láshoz is. A megyei jogú vá­rosi tanács tervosztálya az idei évben mintegy 500 ezer forintot biztosit az építke­zéshez. Ebből az összegből az épület tetőzetét hozzák leg­először is rendbe. A Tisza Szálló teljes át­alakítása az elkészült tervek alapján csaknem 17 millió forintba kerül. Ebből közel 11 milliót az építőipari vál­lalat használ fel, a többi a berendezés költsége. A szál­lodát minden vonatkozásban korszerűsítik, többek között a falak új burkolatot kap­nak, födémcseréket hajtanak végre, helyreállítják a nagy­hírű hangversenytermet, s külön lépcsőházat ala'-ítanak ki bejáratához. Az épületben cukrászda és nagy étterem is heiyet kap, melyhez modern új konyhát építenek. A szál­loda szobái megfelelnek majd a mai követelmények­nek. A Tisza Szálló átalakítása — tekintve a rengeteg belső munkát: falbontást, parket­tázást stb. — aránylag nem tart, hosszú ideig. A szerző­désben 1963 júniusát jelölték ki befejezési határidőként. „ITT ÉLVEZET DOLGOZNI... Látogatás a desz ki Táncsics Tsz úf majorjában jönnek a különböző gépek. A kitűnően megépített is­mellékhelyiségek­kel együtt — nagyszerű lé­tesítmény. Külön terem áll rendelkezésre a tej felei oh gozására. ötven fejőstehén, Amint az ember a sima műúton elhagyja Deszket, vagv a vonat nekivág a kö­vetkező állomásnak, a Ma­rna töltése felöl új épületek tárulnak a szemlélő elé. A deszki Táncsics Tsz új 50 férőhelyes istállója és kor- tálló — szerűen megépített disznóól­jai, ezek. Három család lat­itt a munkát. Kiss Mi­a "rangidős* állatgon­aki már 11 éve dolgo­zik a tsz-ben, örömmel új­ságolja: — Látja, itt élvezet dol­gozni ... — Mi az oka, hogy a fa­lutól távolabb építkeztek? — Amit most itt lát, az csak egy része egy nagyobb épületcsoportnak, amelyet majd az elkövetkező években fognak felépíteni. Még öt ilyen 50 és 100 férőhelyes istálló épül ide és azonkí­vül disznóólak. Az a cél, hogy a szétszórt tanyavilág itt kapjon egy öng^Jg- fabonát lehet raktározni. A Rajki Károly sorolja: nozott etető ós az ólak épt­— Most már el vagyunk tési módja nagyban hozzájá­látva ipari árammal, amit nul az állatok tisztántartásá­késöbb nagyon jól fel fogunk hoz. A homok mindenütt tudni használni, ha meg- oda van készítve és így könnyen takarítható az ólak belseje. A trágyát naponta elszállítják innen, főleg most és a vontatók, meg a tra­gyaterítő gépek hamar szót­szórják a földeken. — Valami hiányzik ebből Radhakrishnan távirata Dobi Istvánhoz Dr. S. Radhakrishnan, aa Indiai Köztársaság alelnöke — aki a közelmúltban Ma­gyarországon járt —, távira­tot intézett Dobi Istvánhoz; az Elnöki Tanács elnökéhez, amelyben köszönetet fejez ki azért a figyelmességért, amelyben Budapesten része­sítették. negyven választási borjú és a majorból — állapítom meg. 110 üsző jelenti most itt az állatállományt. — A tervet biztosan tel­jesítjük. mert eddig 90 000 liter tejet adtunk le és az év végéig 107 000-et vál­— Mi nekünk is — vála­szolja rögtön Jaksó Mihály. A fák! A tsz KISZ-szerve­zet tavaszra társadalmi mun­kában befásítja ezt a nagy területet, hiszen ez nagyon láttunk. Az pedig meglesz tp""!/i állat körül büszkélkedik Kiss Mihály. — Ez a tej megyeszerte elismert minőség. Zsírszáza­léka 3,8. Napi 200 liter tej most a kifejt mennyiség — segít bele Rajki Károly. Jáksó Mihály felvezet a padlásra, ahol negyven vagon ponti majort és a folyamán — amikor már a faluban levő két tsz egye­sül — ez képezze a község állatkjymbinátjdt. Intézkedések a téli gyümölcs- és zöldségellátásra A burgonya jó része már a raktárakban van — Novemberben érkeznek az első déligyümölcs-szállítmányok Az idén az időjárás igen szeszélyes volt, s nem ked­vezett a zöldség- és gyü­mölcs-, valamint a burgo­nyatermésnek. Éppen ezért nem egyszerű dolog százezer lakosú városunknak biztosí­tani az idei téli ellátását. A múlt évihez hasonlóan, az idén is 120 vagon bur­gonya tárolását tervezték. A beérkezett jelentés sze­rint a közületek és az üze­mi konyhák téli burgonya­szükségletüknek ugyan­csak több mint 60 száza­lékát tárolták. Vöröshagymából sem volt kielégítő a termés. Igy bár a jelenlegi ellátás biztosí­tott, a tároláshoz szükséges mennyiség beszerzésére nagy jónak mondható s a gyü­mölcsellátást még tovább ja­vítja a novemberben érkező első déligyümölcs-szállít­mány, a narancs. Mint a tervszámok mutatják, déli­gyümölcsből nem lesz hiány a tél folyamán és a tavasz első hónapjaiban. Az előzetes felmérés szerint gondot kell fordítani a SZÖ­VOSZ-nak, hogy ebben se szenvedjen hiányt a hideg idő beálltával a lakosság. A legrosszabb a helyzet ta­lán a zöldségnél. A csapadék nélküli időjárás miatt a zöldség nem erősöd­hetett meg és örülnek, ha egyelőre a napi szükségletet biztosíthatják, tárolásra még egyetlen kilónyi sem került. Remélhető azonban, hogy lassan megérkezik az esős időszak is s ez még javíthat valamit a helyzeten. A gyümölcsből volt talán a legkedvezőbb a termés. A jóminőségú jonathán almá­ból eddig két vagonnal ke­rült a raktárakba, de november l-ig körülbelül 15—20 vagonnyi jóízű al­ma várja majd a gondos téli tárolást. Almából a jelenlegi ellátás ez a mennyiség elegendő a város lakosságának zökkenő­mentes ellátásához. A terve­zett- 120 vagon burgonyából már 80 vagon a tárolókban van s minden remény meg­van rá, hogy november köze­péig a hiányzó 40 vagon burgonya is bekerül a rak­tárakba. A tárolás mellett a napi szükségletre jelenleg mint­egy 150 mázsa burgonyát szállítanak naponta a sze­gedi bolthálózatba. A gvengébb termés miatt azonban csak Ella krumpli kapható az üzletekben, a piacokon viszont még bősé­gesen található Gül Baba és Rózsa burgonya ís. A közü­leteket és üzemi konyhákat már előre figyelmeztették, hogy szerezzék be a burgo­nyát és tárolják is. Kubai szakmunkások érkeztek Magyarországra A magyar és a kubai kor­mány képviselői között Bu­dapesten 1960. decemberé­ben megkötött múszaki-tudo­mányos együttműködési meg­állapodás alapján a magyar kormány vállalta 80 kubai munkás, valamint 40 kubai mérnök, technikus és üzem­vezető szakmai képzését, il­letve továbbképzését. A ta­nulmányi idő másféltől há­rom évig terjed. A kubaiak ösztöndíjáról és díjtalan kollégiumi elhelyezéséről a magyar kormány gondosko­dik. A kubaiak első 31 főnyi csoportja már megérkezett Budapestre. Szakmai tovább­képzésük megkezdése előtt hámmhónapos nyelvtanfo­lyamon vesznek részt. tágas és szellős padláshelyi­ség a legkorszerűbb térki­használással épült. Cemente­zett padlója és szellőzőnyilá­sai biztosítják a szárítást. Külön érdekesség a padlá­son elhelyezett törpe "vízto­rony*, amelynek kettős ren­deltetése van: víztárolás eset­leges tűz esetére és az ita­tásra. Artézi kút tölti fel a kis tartályt. — Hogyan kerül fel ide a mag? — Mosí még csigákkal, a későbbiek folyamán pedig gumiszalaggal. Mi úgy ne­vezzük -gólyával" — vála­szol nevetve Jáksó Mihály. Az istálló épülete után a disznóólak felé igyekszünk, ahol Molnár Antal és csa­ládja dolgozik. A két épü­let között hatalmas széna­kazlak állnak. Télire meg­van a takarmány ... Amíg az ólakig elérünk, bizony megered a szó. Meg­tudjuk. hogy Kiss Mihály arra törekszik, hogy megle­gyen az év végére a 800 munkaegysége. Különben mind a hárman el fogják ezt érni, mivel már most hétszázon túl járnak. — Itt nincs igazolatlan hiányzás és ha valamelyi­künknek dolga van, hát ak­kor kisegítjük egymást. Ez a három ember egy nagy család — tér rá a rangidős a munkafegyelemre. — Itt nem hibáztatja senki a ve­zetőséget, meg a tagságot, itt mindenki meg van elé­gedve. igaz meg is van a látszatja. A villany az ólaknál nagy nyereség akár a hajnali, akár az esti órákban. Meg­könnyíti a munkál A beto­Jókedvűen búcsúzunk egy­mástól. Sietnek . .. Pnlner Zoltán Átutazott Budapesten a szerb egyházküldöttség Moszkvából hazautazóban néhány napot Magyarorszá­gon töltött a szerb görögke­leti egyház küldöttsége, élén Germán patriarkával. A de­legáció hétfőn reggel haza­utazott Budapestről. Meggyorsul a sütőipar korszerűsítése Az országgyűlés decembe­ri ülésszakán a képviselők javaslatára 34 millió forint­tal megemelték a sütőipar korszerűsítésére fordítandó idei állami beruházás össze­gét. Ezzel együtt ebben az év­ben mintegy 75 millió fo­rintot költenek új kenyér­gyárak és sütőüzemek épí­tésére, illetve meglevők rekonstruk­ciójára, korszerűsítésére. Az eredetileg tervezett 24 mil­lió helyett 30 milliót fordí­tanak gépesítésre. Eredetileg úgy tervezték, hogy az idén csak a Győri Kenyérgyár, valamint a ko­rnádi, a fonyódi, a dombó­vári és a litkei sütőüzem építését kezdik meg. A beruházási összeg növe­lése azonban lehetővé tet­te a liszap.alkonyai, a nagykáilói, a szobi, a ka­posvári, a zalaegerszegi és a poroszlói új sütödék épí­tésének megkezdését ls. Három fővárosi, valamint a szentgotthárdi és a pécsi sütőüzem rekonstrukcióját nemcsak megkezdték, ha­nem be is fejezik, s ezeken kívül hozzáfogtak a kiskun­halasi és a püspökladányi sütöde felújításához, korsze­rűsítéséhez. Gyomán, Mező­kövesden, Csengeren én Nagykanizsán kivül az év végéig átadják rendeltetésé­nek a tatabányai, a buda­őrsi és a kazincbarcikai új üzemet is, jóllehet ezek be­fejezését csak a jövő évre tervezték. A gépesítésre fordítható összegből elvégzik 42 sütő­üzem teljes belső gépesíté­sét. (MTI) Öt év alatt 3250 üzletben vezetik be az új eladási formákat A belkereskedelem ötéves nek. kivélel nélkül önkiszol­terve előirányozza az uj el- gáló-rendszerúek lesznek. A adási formák továbbfejlesz- nagyobb iparakkszaküzletek­tését. ben az önkiválasztást és a A tervek szerint 1965-ig gyorskiszolgálást honosítják 3250 boltot szerveznek át, meg. A tervek szerint há­ezek közül 1750 állami, 1500 romszáz ilyen rendszerű ru­pedig szövetkezeti bolt. Az hózati és négyszázötven v&­újonnan épülő üzletekeit, sőt gyes iparcikkbolt nyílik, a vendéglátóhelyek többsé- A közeljövőben nyitják gét is már eleve az új ki- meg hazánkban az elsó ugy­szolgálási formák szerint nevezett pincér- nélküli át­alakítják ki. Azok az élei- termeket is. Itt kizárólag miszert árusító boltok, ame- friss fettételeket árusítanak lyek nagy forgalmú helye- majd és az lesz az érde­ken. főútvonalakon, vogy vó- késségük, hogy a vendég ön­sárlási központokban épül- magát szolgálhatja ki. Az ötéves tervtörvény elő­írja. hogy a mezőgazdasági össztermelést az 1961—1965. év átlagában a megelőző öt év átlagához képest 22—23 százalékkal kell növelni. A termelés fejlesztésének fon­tos feltétele a termelőmun­ka korszerű, tudományos alapokra helyezése, a dolgo­zók szakismeretének állandó bővítése, az élenjáró terme­lési módszerek gyors ós ha­tékony elterjesztése. Meg kell szilárdítani a tsz-eket, gazdálkodásuk színvonalát jelentősen emelni szükséges. A növénytermelés hozama gyorsabban növekszik, mint az egész mezőgazdaság fej­lesztése. 1965-ben országosán katasztrális holdanként bú­zából mintegy 13,5, őszi ár­pából 15, kukoricából 18, burgonyából 70, cukorrépá­ból 165. napraforgóból közel 9 métermázsát kell elérni. A tervidőszak második felétől kezdve az ország kenyérga­bona-szükségletét hazai ter­melésből kell kielégítem, ezért 1962—63-ban legalább 2,4 millió katasztrális holdon kell kenyérgabonát termelni es 1962 őszétől 1.1 millió ka­tasztrális holdon nagy­hozamú bűzafajtákat vet­nek. A takarmánytermesztés leg­fontosabb feladata a fehér­Ismerjuk meg második ötéves tervünket Hazai termésből fedezzük a kenyérszükségletet Az állattenyésztésnél gyorsabban növekszik a növénytermelés — Harminchétezer új traktor jetakarmány-ellátás növelé­se. Ezért az árpavetós terü­letét 1 millió, a borsóét 200 ezer, a szójababét 30 ezer holdra növelik. Fokozottan felhasználják a lucernater­mesztést a takarmányozás megjavításara, lucernaliszt­készitö üzemeket létesíte­nek. Évente mintegy 225 ezer holdon termelünk naprafor­gót- 1965-re általánossá vá­lik a nagy termőképességú hibrid kukoricák termeszté­se és széles körben alkal­mazzák a négyzetes, fészkes vetést. Nagy ütemben fejlődik a zöldségfélék termelése a nagyüzemi módszerek kiala­kításának meggyorsításával. A hagyományos zöldségter­melő tájakon több mint kétszeresére nö­vekszik az öntözött szán­tóföldi zöldségterület. A tervidőszakban mintegy 70—80 ezer hold nagyüzemi szőlőt, 110 ezer hold új, nagyüzemi gyümölcsöst te­lepítünk. A tervidőszakban mo txs fordulatot kell elérni a rét­és legelőgazdálkodásban. Az élőfakészlet növelése érde­kében 96 ezer hektárnyi er­dőt telepítünk. A szántó-, kert- és szőlőterületeken az egy katasztrális holdra jutó műtrágya eléri a 190 kilót. Megjavítunk mintegy 300 ezer hold gyenge termékeny­ségú talajt. Az öntözésre be­rendezett terület az 1960. évi 160 ezer holdról 1965-re legalább 460 ezer holdra nö­vekszik. Megkezdik a második ti­szai vízlépcső építését. Belvízrendezéssel mintegy 70 ezer hold mezőgazdasági te­rületet mentesítenek az ár­vízkártól. A növényvédelem hatékonyabbá tétele érdeké­ben 1965-ben mintegy 1,5 millió katasztrális holdon vegyszerrel irtják a gyomot. Az alapvető talajmunká­kat lényegében teljesen gé­pesíteni kell a tervidőszak során. Jelentősen előrehala­dunk a kapálás gépesítésé­ben ís. 1965-ben a kalászosok 85 százalékát már géppel aratjuk, az állami gazda­ságokban viszont gépesítik erre az időre a szemcsku­korica betakarítását is. A mezőgazdaság számára 37 ezer traktort, 5600 gabo­nakombájnt, 10 700 traktoros vetőgépet, 26 500 traktorekót, 3300 silókombájnt és 18 700 pótkocsit kell juttatni. El kell érni, hogy 1985-ben a mezőgazdaság traktorállo­mánya 61—62 ezer darab (15 lóerős egységben 82—83 ezer) legyen, a mezőgazdaság szük­ségleteinek megfelelő össze­tételben. Természetesen a mezőgazdasági munkáknak a legkedvezőbh időben való elvégzése érdekében meg kell szervezni a gépek jobb kihasználását. A tervtörvény kimondja, hogy a lakosság ellátásában, különösen a sertés-, barom­fihús, valamint a tojás- és tejellátás terén még hosszabb Ideig jelen­tős szerep vár a háztáji és a kisegítő gazdasá­gokra. Ezért biztosítani kell mind­azokat a feltételeket, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy a gazdaságok saját el­látásukon túl —- elsősorban a szarvasmarha-, a baromfi ­és sertéstenyésztésben — je­lentős mennyiségű árut is termeljenek. Magyar-csehszlovák történészek tanácskozása A Magyar Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Tudományos Akadémia ve­gyesbizottságot alakított a két ország történettudósai közötti együttműködés fej­lesztésére. A vegyesbizottság évenként megvitatja a két ország történettudományá­nak közös problémait és elő­készíti a tudósok közös mun­káját. A múlt évi bratisla­vai tanácskozás után az idén Budapesten ülésezik a bizott­ság. A négynapos tanácsko­zást hétfőn Molnár Erik aka­démikus nyitotta meg. Elfogták a vásárhelyi kisposla betörőjét Október hó 8-ra virradó éjjel a Hódmezővásárhelyen levő 4. sz. kis posta helyi­ségébe betörtek, ahonnan az értékcikkládát lopták el, melyben 3500 forint kész­pénz, totó- és lottószelvé­nyek, valamint egyéb érték­cikkek voltak. A betörést Németh József 26 éves ásotthalmi lakos, büntetett előéletű személy követte el. Németh ez év márciusában szabadult 6 évi börtönbüntetéséből, amikor is szintén betörések miatt kiüli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom