Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

Kedd. IMI. október 84. 4 CAJAJ körJpiihl LuíxlLeamára A szegedi belvárosi ka­** srinö haladó történel­mi szerepet töltött be a reformkorszak bon és oz Önkényuralom koréban a stflbarisrtp/tafc előlf a tár­sadalml megújhodás esz­mét érlelődtek, benne, a Bach-korszakban pedig a nemzett ellenállás fészke volt a városban. S brff a kiegyezés után a kaszinó egyre inkább nz uralkodó osztályok szűk köreinek társaséletét szolgálta, a múlt század végén még élt benne a polgári de­mokratikus haladás, a libe­ralizmus szelleme. Hetven éve, 1691. febr. 22-én ha­tározta el a kaszinó veze­tősége, hogy n várostól ka­pott üres telken — a. vár egykori bástyáin helyén — új székházat emel. Március ft-dn elfogadták Gerle Im­fos építést tprvét, s Hesz­lényt Józsefet bízták meg a kivitelezéssel. Az építke­zés, mint. krónikása, Czi­mer Károly írja. -varázsos gyorsasággal* történt: Júli­us 4-én már megtartották a bokrétatinnepélyt, me­lyen a homlokzatra virág­füzérekkel körülfonva ezt írírtk: "A feőémtlwetódés számára épül*. Akkor még nem sejtet­ték, hogy ez a Jelige het­ven év multán válik Iga­zán valóra. Mert. az egykori belvá­rost kaszinó Vörösmarty ut­ca 5. sz. épülete, amelynek megnyitására Ítél. október 24-én került sor. egyebek közt Mikszáth Kálmán és Munkácsy Mihály jelenlé­tében. ma a Juhász Gyula Művelődési Ház. Várból a kultúra vára. kaszinóból a nép művelődésének otthona lett: szép szimbóluma ez napjaink kulturális forra­dalmának. E jelkép tuda­tosítása végett érdemes em­lékeznünk erre az érdekei helyi jubileumra. n 3. HÉTKÖZNAPOK Uj szakaszába lépett a felsőoktatási reíorm végrehajtása a Szegedi Tudományegyetemen A felsőoktatási reform már az elmúlt tanévben is erősen éreztette hatását a Szegedi Tudományegyetem mindhárom karán, különö­sen a hallgatók gyakorlati munkájában. — Természete­sen az elméleti képzés terü­letén ls történtek változta­tások a korszerűség köve­telményeinek megfelelően. Megszüntették például a tanterv legkirívóbb fogya­tékosságait, s úgynevezett módosított tantervet dolgoz­tak kl az új elsőévesek ré­szére, s ezt a módosítást fo­kozatosan és folyamatosan kiterjesztik a többi évfo­lyamokra ls. Megkérdeztük dr. Hajdú Péter tudományos rektor­helyettest: jelen pillanat­ban milyen munkák folynak a Szegedi Tudományegyetem mindhárom karán a felső­egy könyotár étetéőcn Szeged-Rókus munkások lakta körzetében az Épí­tők Művelődési Otthonának könyvtára régi múltra te­kint vissza. Az elmúlt évek­ben sok ezer ember meg­fordult a könyvkölcsönző­ben. Ezt leginkább a köny­vek bizonyítják, hogy hány kézen fordultak meg. Egyik­másik már kötésre szorul a szinte agyonolvasástól. E könyvtárnak kettős funkció­ja van, egyrészt tevékeny­sége a művelődési otthon­hoz kapcsolódik, másrészt az Épitók Csongrád megyei Szakszervezetének ls me­gyei könyvtéri funkcióját teljesíti. S ez az utóbbi a nagyobb hatósugarú, Sze­gedtől Csongrádig mintegy 30 üzemi letéti könyvtárt kapcsol magához. XU-isol-kiíie . , , Téglagyárak, faipari üze­mek, építőipart munkásszál­lások letéti könyvtáraiban több mint 19 ezer kötet könyv várja az olvasókat es­téről estére, hogy munka után szellemi felüdülést keressenek és találjanak. Kétezernél több olvasót tart nyilván a mintegy 30 letéti könyvtár, s ez a szám nem végieges. szinte állandó vál­tozásban van. Egyik mun­kás vonzza a másikat, egyik könvv olvastatja a másikat, — egy-egy jó könyv szinte kézről kézre vándorol. Hogv melyik üzem. válla­lat. vagv munkásszállás leté­ti könyvtárában milyen a forgalom, mennylen olvas­nak. az sokban múlik a könyvtároson magán is. Nem elég csak beszerezni az újon­nan megjelent műveket, ha­nem fel is kell rájuk hívni az olvasók figyelmét. A könyvajánlós, a könyvtárosi munka kulturáltságot, széles látókört kíván, hogy zavar­talanul kl lehessen elégíteni a legigényesebb olvasók kí­vánságát. érdeklődését is. A Szegedi Gyufagyárban. az Építői patt Vállalat Bocskai utcai központjában, vala­mint a vállalat lakatosrészle­génél kiválóan működő könyvtárosok látják el fel­adatukat. Nem véletlen, hogy a letéti könyvtárak közül ezekben fordul meg a leg­több olvasó, s hogy rohamo­san emelkedik a könyvek olvasottságának statisztikája. IMI a* <if kótiyu Nemcsak attól függ á le­téti könyvtárak eredményes­sége, hogy melyik van kö­zelebb a központhoz, a mű­velődést otthonhoz. Aki sű­rűbben vesz magának fárad­ságot. hogy újszerzeményű müvekkel lássa el könyvtá­rát, annak állandóan emel­kedő a könyvtári forgalma. Sajnos, a vidéki letéti könyv­tárak ellátása kissé nehéz­kes, hiszen csak alkalman­ként frissítik fel állományu­kat, amikor a vállalat vala­melyik kocsija éppen arra tart Ha kocsi nincs, akkor vonattal kényszerül a köz­ponti könyvtáros. Stermecz­ki Kálmán, sorra látogatni könyvtárait. Igy is elér min­denkihez, esak égy kicsit las­sabban. Az olvasók „tervezett" lét­száma ebben az évben 2B00 lesz. Ennek a számnak meg­felelően kell tehát eserélni, friss szerzeményekkel ellát­ni a könyvtárak állományát. Ezt csak megerősíti a könyv­beszerzésre fordított összeg is. Ebben az évben M ezer forintot fordítanak új köny­vek beszerzésére, de jövőre ez az összeg már nem lesz elegendő ahhoz, hogy to­vább fejlődjenek az építő-, fa- és téglaipari üzemek le­téti könyvtárai. Igaz, egyes üzemek az igazgatói alapból Is gyarapítják könyvtárukat. Évente mintegy 9 ezer fo­rintra rúg ez az összeg, amely a központi könyvtárat gyarapítja Ilyenformán 40 ezer forint értékű könyv kerül a központi könyvtár­ba a jövőre ehhez az összeg­hez még néhány ezer forin­tot szeretnének kapni a művelődési otthon költség­vetéséből. A liludtudmAkköl (éftéaí laalua A művelődési otthon olva­sótermét leginkább a nyug­díjas építőmunkások keresik fel vasárnap délelőttönként. Átlapozzák, elolvassák a legújabb folyóiratokat, vagy elmesélik egymásnak leg­frissebb könyvélményü­ket. AZ ismeretterjesztő elő­adások alkalmával könyv­ajánló kiállításokat rendez a könyvtár. Évi programjában viszont irodalmi rendezvé­nyek ls szerepelnek, még­hozzá a mai szegedi iroda­lom témaköréből. A bzegedi Falemezgyárban például Szeged és a magyar iroda­lom címmel rendeznek majd irodalmi estét, az építők új munkásszállásán pedig rep­rezentatív jelleggel Szeged irodalmi élete a felszabadu­lás után címmel tartanak élményt nyújtó irodalmi an­kétot, amelyre több szegedi írót is meghívnak. Az építők könyvtára Igyek­szik tehát, lépést tartani a legfrissebb kívánalmakkal is. Büszke a könyvtár például arra, hogy a Szegedi Bú­torgyár egyik szocialista bri­gádjával közvetlen kapcso­latot tart fenn Dér Endre József Attila-díjas szegedi író. S ez a kapcsolat nem­csak azért gyümölcsöző, mert az író közvetlen jut hozzá a legfrissebb munkás­élményekhez. hanem azért is, hogy a könyvtér olvasói­nak a közeli jövőben kész művel bizonyítsa be látoga­tásainak eredményét a Sze­gedi Bútorgyárban. r,. r. oktatási reform végrehajtá­sáért? A cél és a tanterv — Legfontosabb lépés most — mondotta —, hogy tudományosan meghatároz­zuk a szakemberképzés cél­ját. Pontosan tudni akarjuk, niik azok az igények, ame­lyeket a szocialista társada­lom megkövetel a kommu­nista értelmiségi szakember­től. A képzési cél meghatá­rozásának munkáit éppen ezekben a napokban fejez­ték be ndndhárom karon. Most jóváhagyásra felter­jesztjük majd a Művelődés­ügyi Minisztériumba. Ezután következik a munka na­gyobbik része. Ezekből a képzési célokból kell majd összeállítani az elméleti és a gyakorlati munka minden egyes területére érvényes korszerű tantervet. A továbbiakban dr. Hajdú Péter tudományos rektor­helyettes arról beszélt, hogy egy-egy szakterület felmé­résére, a tananyagkorszerű­sítés munkálataira a Szege­di Tudományegyetemnek mindhárom kara kapott meg­bízást a Művelődésügyi Mi­nisztériumtól. A természet­tudományi kar a matema­tika és fi7j'ka szakos tanár­képzési célokat dolgozta ki, a bölcsészettudományi karon a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem szakos hallgatók képzési célját ha­tározták meg, míg a jogi karon az állam- és jogelmé­let, valamint a büntetőjogi tanszék foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. 1968-ra elkészül a végleges tanlerv A többi folyamatos mun­kák úgynevezett nyers álla­potban körülbelül márciusra fejeződnek be, s a feldolgo­zott anyagot majd széleskö­rű szakmai vitára bocsát­ják.. A többi egyetemek szakképviselói, valamint számos gyakorló tanár is be­kapcsolódik ebbe a vitába. Természetesen munka köz­ben is megtárgyalnak majd egyes problémákat az egye­temek szakképviselői, hogy a tervezetek a realitásokat híven tükrözzék. A tantervet Végleges formában 196.1 ele­jére készítik el. Ehhez fi­gyelembe veszik természete­sen az általános iskolák már elkészült tantervét, vala­mint az ezután kidolgozásra kerülő középiskolai tanter­vet is. — A levelező oktatasban is — hangsúlyozta dr. Hajdú Péter — gyökeres fordulatot készítünk elő. Itt is meg kell nyilvánulnia a felsőoktatási reformnak. többek között abban is, hogy a levelező ok­tatásban résztvevők képzési színvonala egyenlő értékű legyen " nappali tagozatú hallgatókéval. Minden szak­tárgyból megfelelő jegyzet és tankönyv áll majd ren­delkezésükre, s az eddigi­ektől eltérő új konzultációs formákat is meghonosítunk. Úgynevezett konzultációs központokat, létesítünk, ahol erre megvannak a lehető­ségek. Szegeden például bi­zonyos időszakban esti tan­folyamokat rendezünk a ta­nárszakos levelező hallga­tóknak. Ezek a néhány na­pig tartó konzultációk egy­aránt szolgálják majd sz el­méleti é« gyakorlati képzést, oktatást, nevelést. L'j tankönyvek, jegyzetek A Művelődésügyi Minisz­térium — mondotta a tudo­mányos rektorhelyettes — új megbízásokat adott tanköny­vek és jegyzetek készitésére a Szegedi Tudományegyetem számos professzorának ls. il­letve szakemberekből álló kollektíváknak. Az új jegy­zetek és tankönyvek min­den tekintetben megfelelnek majd a felsőoktatási reform követelményeinek. A ma­gyar nyelvészeti oktatásban például az első és második szigorlat anyagát két tan­könyv, illetve jegyzet tar­talmazza majd. Ezzel az a cél, hogy a hallgatók lehe­tőleg egy helyen találják meg minden szaktárgyban a teljes anyagot, s ne szét­szórtan, 10—15 féle jegyzet­ben es tankönyvben, mint eddig. A szakmai ismeretek elsajátításában ilyenformán a fontos és a kevésbé fontos nem fog majd összekevered­ni. A munka egyes fázisai­ban etekintetben Is a legtel­jesebb együttműködés (ta­pasztalatcsere, egyes problé­mák megbeszélése, vizsgá­kon való kölcsönös részvé­tel) jellemzi a felsőoktatási reform végrehajtását a gya­korlatban. Mindez anyagi ál­dozattal la jár. A Szegedi Tudományegyetemen példá­ul 420 ezer forintot fordl­tunk a jövő évi költségvetés­ben arra, hogy a felsőokta­tási reformmal kapcsolatos tennivalók a munkának eb­ben a szakaszában is zavar­talanul folvhnssanak. cAz QIiwjó trjn: Eredményesen dogozik a KPVDSZ biztosítási és önsegélyző csoportja Az egymásról gondoskodás szép példáját láttam a KP­VDSZ Biztosítást és Önse­gélyző Csoport legutóbbi in­tézöbizottsági ülésén, ahol abból a célból gyűltek össze a bizottság társadalmi aktí­vái, hogy a csoport tagjait rendkívüli segélyben része­sítsék. Mintegy 30—35 kérelmet értékelt a bizottság, és a se­gélyt alapos mérlegelés után többnyire megszavazták. Ez a csoport a KVDSZ-nél mintegy két éve kezdte meg működését é.s azóta a taglét­szám nágyon szépen fejlő­dött. Üléseiket havonta egy alkalommal tartják. Céljuk a táazoruló dolgozókat, leg­igazságosabb módon, adott esetben anyagilag segítség­ben részesíteni. F,zalkalommal mlntegv 6 ezer forint segélyt utaltak ki. A kérelmezők 200—300 forin­tot kaptak személyenként. A segélyek ugyan nem nagy összegek, de ha figye­lembe vesszük azt, hogy a havi tagdíj összege csupán 10 forint, akkor mindjárt nem tűnnek nagyon kevésnek, hi­szen a segélyalapot a cso­port tagjainak 10—10 forint­jából alakítják ki. Sok olyan kérelmező van. aki még alig 6—3 hónapos tagsággal ren­delkezik. és már a befizetett összeg többszörösét kapta \ issza. A csoport fő célja egyébként nem a rendkívüli juttatás, hanem a baleseti, rokkantsági és temetkezési segélyezés. Az ilyen esemé­[ nyek bekövetkezésekor már I előre megállapított összeg­; ben kerülnek kifizetésre a i segélyek, a belépő tag élet­korátót függő nagyságban. A csoport működése azt bizonyítja, hogy ma már az emberek nagy többsége át­formálódott. Ezek az embe­rek nem csupán magukra, hanem társaikra és hozzá­j tartozóikra is gondolnak, az ehhez szükséges alapot tár­sadalmilag összegyűjtik és ebből a rászorulókat támo­gatják, segítik. Deák Sándor - m m VOLTAIRE: ZADIG A szerző azt írta a cím alá: "Keleti történet* Mégis, a könyv megjelenésekor min­denki azonnal megértette, hogy Voltaire ebben a müvé­ben saját korát vette célba. A bölcs Zadig türelemmel viseli el a csapások hosszá és mulatságos sorát, végül per­sze mégis jóra fordul a hely­zete. Csakhogy épp oly ér­telmetlenül, mint ahogyan a szenvedések követték egy­mást. Zadig győz, de nem a végzet segítségével, hanem mert sohasem tért le az igaz emberség útjáról. A művet Benedek Marcell fordította, s most jelent meg a Magyar Helikon kiadásában. pontos mását adja: nevetsé­ges rangkülönbsegeivel, kol­dűs-konvencióival. A börtö­nön kívül is egy a lényeg: aZ embereknek -anyagi fe­dezet* szerinti felbecsülése, természetesen a megfelel" civilizált formák között. Kis Dorrit áldozatos, gyengéd alakja szinte nem ls illik a regény nagyonis valóságos, vérbő f'gurái közé. A Ma­gyar Helikon által most igen szép köntösben közreadott legény arra mutat rá. hogv az igaz emberségnek feltétle­nül alul kell maradnia a ka­pitalista világban. MIKSZÁTH KALM AN LEVELEZÉSE BATSÁNYI JÁNOS ÖSSZES MÜVEI A kritikai kiadás III. kö­; tetében Batsányi prózai mü­veit adja közre az Akadé­j miai Kiadó. A felvilágosodás : korának első jelentős magyar Újabb higanygőzlámpákat helyeznek el A szégedi I. kerületi ta­nács a harmadik negyedév­ben a lakosság társadalmi munkájával jelentős megta­karítást ért el. Ezért úgy ha­tároztak, hogy a megtaka­rított összegből terven felül-korszerűsítik a kpzviiá.­gítást. A tervek szerint több mint száz higanygőz lámpát helyeznek el a Gutenberg utcában, a Juhász Gyula ut­cában, a Szüeii utcában, a Maros utcában é» az ójaze­gedi Bérkert utcabea. politikai költőjét, akit a Martinovics-pörben várfog­ságra ítéltek, többé nem en­gedte hazatelepedni a Habs­burg hatalom. 1809 őszén Bécsből Párizsba fnenékült, áhol hat év múlva újra le­tartóztatták. Mivel azonban nem Sikerült főbenjáró bűnt rábizonyítani Linzbe szám­űzték, s Itt élt 1845-ben be­következett haláláig. Az ál­landó rendőri felügyelet c»sk azt tette lehetővé számára, hogy a hazai konzervatív irodalmi körökkel tartson kapcsolatot. Igy jelent meg több vitairata, amelyben a nyelvújítás kérdéséhez szólt hozzá nagy műveltséggel. Élete végéig dolgozott igen jelentős elvi tanulmányain, amelyekben a magyar nem­zeti költészet alapvető kér­déseit fejtette ki. Ezek a munkák első fzben látnak napvilágot Keresztúry Dezső és Tarnay Andor gondos szövegvizsgálata alapján. Az Akadémiai Kiadó Mik­száth Kálmán: összes Müvei kritikai kiadásának 24—25— 26 köteleként látott napvilá­got a nagv író levelezése. Mikszáth első diákkori leve­létől 1910 május közepéig 43 évet öléi fét. Végigvezetnek ezek a levelek az ifjú évek korlátlan reményeinek és sö­tét kétségeinek útján. Érez­zük belőlük azt. a -gigászi érőt*, amely elviszi Mlk­széthot a vármegyei élet ki­taposott útjáról, az ágarászó, kártyázó, lumpoló barátok közül ismeretlen sorsok felé Felrajzoiódik Mauks Ilona gyöngéd profilja, a törékeny, de büszke lány alakja, akit az író bár nagyon szeret, esak úgy vesz maga mellé élettárssul, ha elfogja őt bi­zonytalan életsorsával és merész álmaival együtt. Az olvasn láthatja Mikszáth fel­eméi kédését. a Szegedi Nap­ló-nál. Láthatta küzdélmei hevében és a? élet lejtőjén, amikor már óly mélységbe zuhan, hogy élettársa kézét is el kell engednie, mert nem ránthatja magával. KEMENESY JENÖi A FOLOMÜVELEs IRÁNYELVEI DICKENS: KI8 DORRIT Az adósok börtönének ár- kens regényében kora társa­| rtyéka ad különös tragikomi- dalmáról fest. A fizeléskép­I kue hátteret annak a hatal- telenek gyülevész hada ki­Imas azatiranak, amedyet Die- csínyben a kinti tarsadalozn U.iabb nagyszerű könyv a mezőgazdasági szakemberek­nek Az Akadémiái Kiadó ezzel a munkával olyan ve­zérfonalat ad a kutatók és a mezőgazdászok kezébe, amely a problémákat nem­csak biológiai, hanem üzem­gazdasági .szemléletben is teltárja és elősegítheti a föld­müvelés korszerűsítését. A tizenegy fejezetben tárgyalt anyag két főrészre tagolódik: a termeszeti adottsagokra és áz azokat befolyásoló föld­művelési tevéken vségré. Az érdeklődők ebből a tudo­mányos mühői választ kap­nak a talajhasználat, a szer­vestrágyázás, a zöldtrágyá­zás, a műtrágyázás, a talaj­művelés, a vetésforgó stb. problémáira. A könyv fog­lalkozik továbbá a talajvé­delemmel, a gyomirtással, s a hazánk különböző tájain követendő földművelési rend­szerekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom