Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

9 Vasárnap, 1961. október 22. Századunk zenéjének nagy előfutára !A nemes vetélkedés legjobbjai • •• A zeneköltő 150 éve született Liszt Ferenc születésének munkásságának kezdetén ké- ezeknél is szemléletesebben önmagában szen kapott anyagot ifolgo- A munka himnusza című is jelentős 150. évfordulóját zott fel. Zeneszerzői pályájú- monumentális kóruskompo­különösen fontossá teszi az nak második szakaszában zíciója. Ezt a Liszt-művel idei Liszt—Bartók év, amely- . azonban már mélyebb, na- évtizedekig szándékosan hő­ben — úgyszólván az egész) gyobb problémák izgatták, mályban tartották. Ez a kom­zenei világ érdeklődésétől ki- • Ekkor foglalkozott legtöbbet pozíció ugyanis azt bizonyít­sérve — hangversenyek, tu- < a harmóniaépítés és a /or- ja, hogy Liszt észrevette, fel­dományos és népszerűsítő mák kidolgozásának kérdé- ismerte a munkásosztály, a előadások sorozatával emlé-1 seivel. A modern zene szá­keztünk és emlékezünk a két j mára az ebben a korszakban legnagyobb magyar zeneszer- j irt művei a legfontosabbak, zó munkásságára. S ha most, ; több közülük egyenesen és az évforduló napján és al- • határozottan Bartókra utal. Legismertebb, halmából, azt kérdezzük, mi Harmóniái rendkívül mo a legfontosabb, legjelentő- dern hatásúak. A hagyomá­sebb a korábban élt mester, nyos dúr-moll szerkezetektől Liszt Ferenc zeneszerzői te- eltérő hangsorok keresésé­vékenységében, egy mondat- vei és kutatásával a legmo­tal igy felelhetünk: ö, az dernebb zeneszerzői törekvé­orosz Musszorgszkij mellett, seket előzte meg. a XX. század zenéjének, a modern, mai muzsikának legfőbb előfutára. Hogyan jelentkezik ez az újszerűség a halhatatlan ze I zenei formaal­modern kntás szempont. jóból nagy jelentőségű az a tény is, hogy Lisit a szim­neköltő munkásságában? fomkus koltemeny legva­Mindenekelött teljesen új ze- OVob XIX. szazadi mestere gondolkodása mutatja volt Npm " hagyományos ezt. Közismert például, hogy Liszt Ferenc volt a zongora egyik legnagyobb virtuóza. De nemcsak virtuóz volt, ha­nem a zongorajáték és tech­szonáta-formát használta fel és dolgozta ki ezekben n mű­veiben, hanem rendkívül ki­fejező erejű, markáns alap­témákra épített. Ezeknek al­munkásmozgalom nagy je­lentőségét az emberiség jö­vője szempontjából. de sajnos, nem a leg­maradandóbb része a zene­költő munkásságának magya­ros zenéje, főképpen rapszó­diái. Liszt a magyar népze­nét, a cigányzenével tévesz­tette össze. Emiatt állott elő az a különös helyzet, hogy rendkívüli nagy hatása a mai magyar muzsikára nem. a magyaros Művekhez kap­csolódik. De azért géniuszá­nak nyomai ezeken a mű­vein is határozottan és fél­reérthetetlenül felismerhe­tők, s ezek a művei is hozzá­tartoznak a nagy magyar ze­neköltő' halhatatlan munkás­ságához. Hamarosan megállapítják a »Példaképelnk a Szovjetunió kommunista brigádjai«-mozgalom élenjáróit -Munkában. művelődés- mában dolgozó brigád. A be- gyárban dolgozik, egy pedig ben. emberi magatartásban nevezett munkásközosségek a Szegedi Ruhagyárban Kü­példaképeink a Szovjetunió többsége bebizonyította, hogy lön bizottság foglalkozott ez­kommunista brigádjai* cím- él bennük az egymás segíté- után a javasolt brigádok mel mozgalmat indított a se, megbecsülése, a müveit- eredményeivel és ezek közül megye szocialista s e címért ség és a kultúra iránti vágy, hat brigádot terjeszt fel a küzdő brigádjai részére ez hogv erősödnek azok. a tu- Szakszervezetek Megyei Ta­év elején a Szakszervezetek lajdonságok, amelyek a mun- nácsa Elnöksége és a felhí­Csongrád megyei tanácsa, a kásokban a szocializmus épí- vást kibocsátó szervek bi­Magyar—Szovjet Baráti Tár- tése közben fejlödnek ki. zottsága elé. saság megyei elnöksége és a Felajánlásaik és azok telje- Az SZMT elnöksége a jövé megyei tanács v. b. művelő- sítése a termelésben elért héten, kedden tartja meg désügyi osztálya. A mozga- eredményeik, közös újítása- ülését, és itt döntenek, hogy lomban résztvevő brigádok- ik mind-mind a munkához melyik ihárom brigád kapja nak- három díjat tűztek ki. való új, szocialista viszony a kitűzött díjat. Az ehtök­Az első helyezést elérő bri- nagyszerű példái. ség eié terjesztett hat brigád gád tagjai jutalmul tanul- A szakszervezetek megyei között van a Délmagyaror­mányutat tehetnek a Szov- bizottságai s a felhívást ki- szági Áramszolgáltató Válla­jetunióban. A második bri- bocsátó szervek által alaki- lat Patrice Lumumba. a gád tagjai kéthetes SZOT tott munkaközösségek viza- Hódmezővásárhelyi Mérleg­jutalomüdülésben részesül- gálták meg. melyik brigádok gyár műszaki. a Szegedi nek. s a harmadik helyezést érték el a legszebb eredmé- Ecsetgyár Udmurt.—Magyar elért brigád egész évadra nyeket. összesen 17 brigádot. Barátság, a Szegedi Kender­szóló színházbérletet kap. választottak ki az előző fonógyár Vi^-ös Csillag, az A mozgalomba összesen eredmények alapján. Ezek Ujszegedi Kender- Lenstó­208 Csongrád megyei szocia- közül négy textiles, három vögyár Kállai Éva és a Ma­lista. vagy e címért küzdő vasas, kettő vasutas, kettő kói Pálya fenn tart ás Jo zseé Attila Hricádia munkásközösség nevezett be. élelmiszeripari egv-egy a ' Ezek között van 66 vasutas, HVDSZ és az építőipari dol- od1atéll!é%i * keldt* utea 38 vasas. 36 textiles, 25 élei- gozók szakszervezetéhez tar- titón tájékoztatjuk olvasóin­mezésipar és több más szak- tozó, három a Szegedi Cipő- kat. 1Uka egyik legnagyobb meg- kalmazásával Wagner ké­újítója és átalakítója is. ö teremtette meg a zongorán a sőbb oly híressé vált vezér­motívum technikáját előzte zenekarszerű hangzási. Zen- me0- Liszt teremtette meg a gorája úgy szól, mintha már _. nem i< egy hangszer, hanem " egy egész zenekar szólna, cso­dálatos, addig soha nem hal­lott hanghatásokkal. azóta a mai muzsi­kájú hangverseny-dalt is. Egyidőben szokás volt Liszt Ferencről úgy beszélni, mint akit csak a szorosan vett ze­nei anyag problémái érde­keltek, s az élettől, a tár3a­'saz» ka még ennél is új- dairni 'mozgalmaktól rendki­szerűbb hangzásokat keresett távol állott. Noha Liszt csakugyan nem volt forra­dalmár a szó politikai értel­mében, és a zenei alkotás és talált. Az is igaz, hogy a mai zeneszerzők többsége nem nagyon szereti és nem is nagyon alkalmazza a Lászt- technikájának minden apró teremtette zenekarszerű hatá­sokat. Mégis nyilvánvaló, hogy Liszt munkásságának ez a része, ennek ellenére is jelentős hozzájárulás a mai muzsika kialakulásához. Az a zongoratechnika, amelyre századunk neneszerzői. épite- életnek. Nemcsak a ztm­részlete valóban egész éle­tén át szenvedélyesen izgat­ta, ez a tendenciózus megál­lapítás mégsem igaz: Liszt sohasem fordított hátat a nek, egyszerűen elképzelhe­tetlen az 6 munkássága nél­kül. Ennél jóval jelentősebb az a hatás, amelyet Liszt har­móniái és egyes új hangsorai tióta mot.vmma.tra szer­gorára irt Funeirailles, ame­lyet e magyar szabadságharc leverésének hatására, 1849 októberében irt, és a Rakó­MAJD HA FAGY? Néhány orvosi tanács az üzemek téli felkészüléséhez Az üzemeik vezetőinek már hordjuk a vattaruhát? Tíz plusz 4 Celsius fok alatt jóelőre gondoskodniok kell foknál alacsonyabb hó mér- már biztosítani kell a dolgo­a téli egészségvédő intézke- sékleten, fia a vattaruhát a zóknak. Erre a célra legjobb désekről, tudván azt, hogy dolgozók 10 Celsius foknál a csipkebogyótea, amelynek ezzel sok bajnak, betegség- melegebb időben hordják, íze kellemes és a dolgozók nek, hiányzásnak, mun kaik i- csakhamar — munka vég- szívesen fogyasztják. A tea esésnek veszik elejéit. De zése nélkül is — megizzad- kiosztásához szükséges edé­ismerni kell ezeket a fel- nak és csökkentik a szerve- nyékről is gondoskodni kell. adatokat az üzemek dolgo- zet alkalmazkodási képessé- Időben meg kell lennie a zóinak is, hiszen sok múlik gét. könnyen meghűlhetnek, tea kiosztását végző dolgo­órajtuk Is a megelőző mun- betegek lehetnek. zók egészségügyi vizsgálatá­kéban. nak is. Az üzemekben a téli fel- rűtéí, szellőztetés Bár az elmondottak a leg­készülésnek legkésőbb no- fontosabbak, mégis ezeket vember közepéig már be kell _ FeI, kell keszitem télre az _ ^ üzem sajátosságainak még ki kell A fűtött öltöző lényeges, egészíteni fejeződnie, hogy ha az idő üzem: öltözőket a mosdókat m<Nrfalelően hidegre fordul, már ne le- a fürdőket is. jelentenek a modern muzsi­ka számára. Liszt alkotói zett Királyhimnusza bizo­nyítja ezt, hanem talán még (Válaiz&Lnak AZ ILLETÉKESEK mnfliHmmiiiiiiiiiinimiimiiiiiiiiimiiiiimtniiiiiiiiMiiiiimiiMiHiuii Megszűnt a forgalmi akadály •Vállalatunk 7-es villa- helyezését elvégezte. Az is­mos vonal-végállomásának át- mertetett határidőmódosítá­helyezésével kapcsolatban a sok eltolódtak és így a félig -Szóvá tesszük* rovatban lezárt úton forgalmiakadály közölt észrevételt jogosnak keletkezett. tartjuk, ebben azonban vál­lalatunkat nem terheli fele­lősség. Az ügy előzménye­ként megemlítjük, hogy ez év augusrtus 28-án az ÉM Szegedi Tervező Vállalat helyiségében megtartott meg­beszélésen közölték megbí­Peták József Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója Október 18-án megjelent írásunkra érkezett a fent kö­zottunkkal, hogy szeptember zöjt válasz. Most már lezár­15-ig a Dugonics téren kez- tak azonban a Dugonics tér dödő építkezés miatt a meg- 0idalát: megkezdték az épít­allóhelyet helyezzük át, s a kezést és ezzel egyidejűleg felsővezetéket, tápvezeté- a forgalmi akadály ls meg­ket bontsuk le, mert a darut Szünt. nem tudják felállítani. Több _J alkalommal személyesen ér­deklődtünk az építkezés meg­kezdéséről, de határozott vá­laszt nem kaptunk. A városi tanács tervosztá­lya átiratában közölte, hogy az áthelyezési munkát szeD­tember 25-ig végezzük el, mert az építkezés október 1-én megkezdődik. További érdeklődésünkre azt a vá­laszt kaptuk, hogy október 15-én kezdik az építkezést és ezért október 12-ig a vég­állomást helyezzük át. Ekkor vállalatunk a végállomás át­GY A KORLATTAL RF.N­DELKF7.0 GÉPKOCSI hűtő javító bádogost azonnali belépésre felve­szünk. Szegedi 42. sz. Autó­közlekedési VáUalat Sze­ged, Marx tér 10—11. 7812 Szakértői tevékenység foly­tatására jogosító engedély­lyel rendelkező, építkezé­sek kivitelezése terén nagy gyakorlattal bíró, lehető­leg nyugdíjas mérnököt (építőmestert! keres állami váUalat műszaki ellenőri munkára akt ez évben meghatáro­zott feladat elvégzésére, valamint a Jövő évben be­induló raktárépítkezésftnk­nél, mint főállású dolgo­zó alkalmazható. Ajánla­tokat írásban azonnal ké­rünk a 140 postafiók cím­re. »Sfl gyen gond. mert a dolgozók többsége Öltözzünk megfelelően munkavégzés után mosdóból, fürdőből kimelegedve, hiá­Dehát tulajdonképpen mit nyos öltözékben kerül az. öl­értünik téli felkészülés alatt? tözőbe. Ha pedig az öltöző A megelőzés a helyes ru- rosszul fűtött, vagy éppen házkodással kezdődik. Hely- hideg: a meghűlés majdnem telén, ha már a hűvösre for- biztos. Gondolni kell az öl­duló őszi napokban •túlöl- tözők, mosdók, fürdők abla­tözünk'. Az emberi szerve- kainak épségére, valamint zet, ha helyesen irányítjuk, arra is, hogy a fürdők fú­:jól alkalmazkodik az időjá- tése ugyanúgy szükséges, rás változásaihoz. De ha el- mint az öltözőké, vagy a kényeztetjük, akkor ar iga- fürdőt az öltözővel öoszekö­zi hideghez már nem tud tő folyosóé, alkalmazkodni. A meleg téli A legnehezebb feladat: a ruháneroííek viselése ná- munkahelyek téli előkészítő­lünk november vége, de- se. cember eleje előtt általában A műhelyek jóformán át­nam szükséges. Az első fel- fúthetetlenek, nemcsak tá­adat tehát: fel kell hivni a gazságnak, hanem a nagy aj­dolgozók figyelmét, hogy az tók miatt is. Ezeknek a őszi átmeneti időben ne öl- nagyméretű ajtóknak elfüg­tözzünk túl melegen. gönvözése ponyvával aka­rt munkósszáJlókban és dályazaa a külső hideg szállásokon sokszor tapasz- levegő beáramlását, de táljuk hogy az ajtók, abla- ugyanakkor az anyagmozga­kok rosszul zárnak, meg- tást is. Jó szervezéssel azon­vetedmednek, a kilincsek hí- ban el lehet érni. hogy a á nyúznak, az ablakszemek téli két-hánom hónapra a töröttek. Különösen így szo- nagy műhelyeknek csupán kott ez lenni az eredetileg egyik oldalán közlekedjenek, csak felvonulási épületnek ott hordják az anyagot. F.z­szánt munkásszállásokon. Ha zel az intézkedéssel a huza­pedig még a kályhák füst- tot. a hideg beáramlását a csöve is itossz és ráadásul műhelybe nagy mértékben olyan vaskályháról van szó, csökkenthetjük. Meg kell amely csak addig sugározza jegyeznünk még, hogy a a meleget, amíg fűtik — ak- központi fűtés mellett is jó kor huzamosabb téli tartóz- szolgálatot tesznek a kisegí­kodásra a szállás alkalmat- tő fűrészporoskályhák, ilyet lan. i két bádoghordóból ' kis Sajnos még sok, a már ügyességgel, könnyen készít­eredetileg céljának megfe- hetünk. A hiányos ablakokat lelően épített - munkásszál- id(5ben flvegeztessük lóban is gyakran tapasztal- . , hatjuk a fenti hiányosságo­kat és azt .hogy ezek javí- Ott, ahol a levegő egés®­tására, pótlására nem fordí- ségre ártalmas anyaggal A kisipari szövetkezetek központi művészegyüttese ma Szegeden szerepel A kisipari szövetkezetek budapesti, 180 tagú, Erkel Ferencről elnevezett művész­együttese ma, vasárnap dél­előtt fél tizenegy órai kez­dettel nagyszabású kulturá­lis műsort rendez a Szegedi Nemzeti Színházban. A Szo­cialista Kultúráért-érdem­éremmel és VIT díjjal ki­tüntetett együttes több kül­földi vendégszereplés és si­keres fővárosi bemutató után dalban, táncbari. jelenetek­ben -Dobban a föld* címmel megeleveníti a munkásmoz­galom múltját, s bemutatja a felszabadulás óta eltelt évek boldog életét tónak kellő gondot. szennyeződik, (por, füst gáz. Különösen fontos megelő- , zó intézkedésre van szükség *oz' ™ *7>rt ** uwwn el" az építőiparban, a külszíni szívó, szellőzőberendezéssel bányáknál, a szállítási vál- van ellátva: gondoskodni lalatoknál, a hidászoknál a k(>n arró, h a szellőző­szerelő bányáknál, a szerelő , , ' . , , , „, ,, vasiparban, a mezőgazdasági berendezések által kívülről üzemekben, az erdészetek- beszívott friss levegő előze­nél. Az ilyen munkahelye- tes felmelegítés után jusson ken dolgozók számára bizto- „ műhelybe sított a vattaruha, esetleg gumicsizma vagy bakancs, A melegítő italról téli sapka és kesztyű is. Fontos feladat, hogy a téli A téli melegítő italról is ruhákat időben tisztíttassák időben gondoskodni kell. Ep­és szállítsák ki a munka- pen ezért helyes, ha a vál­helyekre, hogy a ruhákat lalat munkásellátási osztá­időben ki lehessen osztani. Iya időben megrendeli azt, a Felvetődik a kérdés, mikor hazai teaféleséget, amelyet Hogyan fejlődhet a vidéki nagyvároson közlekedése? Háromnapos közlekedési konferenciát rendesnek Szegeden Nemzetközi méretú tudo- Hegyi Kálmán, az Üt-Vas­mányos konferencia vitatta úttervező Vállalat osztályve­rneg tavaly Budapesten a zetője és Meszlért Zoltán* milliós lakosságot számláló a Miskolci Közlekedési Vál­világvárosok közlekedési lalat főmérnöke, problémáit, s közben felme- A Szegeden sorrakerülő rültek olyan kérdések is, ülésszak iránt szakmai kö­melyek a 100—200 ezer la- rökben országszerte nagy kosú vidéki városok közle- érdeklődés nyilvánul meg. kedési helyzetére vonatkoz- Eddig már csaknem 200-an tak. A budapesti ülésszak- jelentették be részvételüket, rak nem volt feladata ezek- Képviselteti magát többek kel foglalkozni, elhatározta között az ország valameny­azonban, hogy idén külön nyi nagyvárosának tanácsi konferencia ül össze meg- közlekedési osztálya, a kü­tárgyalásukra. Érdekesnek lönböző közlekedési vállala­és nagyjelentőségűnek ígér- tolj, tervező intézetek, ku­kezik tehát a vidéki nagy- tató intézetek, útépítő vál­városok közlekedésével fog- la latok és a közlekedési lalkozó háromnapos konfe- egyetem. rencia. melyet október 26. és 28. között rendez Szege­den a Közlekedési Tudomá­nyos Egyesület, valamint a Magyar Tudományos Aka­démia közúti és városi köz­lekedési albizottsága. Miskolc, Debrecen, Pécs, A program meglehetősen zsúfoltnak mondható: 26-án három, 27-én pedig két elő­adás hangzik el a városi ta­nács nagytermében, a kon­ferencia színhelyén. Vala­mennyi előadáshoz hozzá­szólókat kértek fel. A sze­Szeged és a többi vidéki ged.j szakemberek közül nagyváros közlekedési hely­zetének és fejlődési lehető­ségeinek kérdéseit öt tárgy­kör szerint tárgyalja a tu­dományos konferencia. Ily­módon előadás hangzik el a vidéki városok közlekedésé­nek fejlődéséről ás jelenlegi helyzetéről; a városi tömeg­közlekedés fejlesztésének problémáirőil; a fejlesztés alapelveiről; a közlekedés­fejlesztési tanulmánytervek­ről. valamint a közlekedési eszközök üzemeltetésével kapcsolatban. Az előadáso­kat olyan kitűnő szakembe­rek tartják, mint Fáskerti Sándor, a KPM műszaki fel­ügyeleti osztályának vezető­je, dr. Szabó Dezső, a mű­szaki tudományok kandidá­tusa, a fővárosi tanács vá­rosrendezési és építészeti osztályának főmérnöke, dr. Vásárhelyi Boldizsár, a mű­szaki tudományok doktora, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanára, Gyömbér János őrnagy, a Csongrád megyei Rendőrfő­kapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője, Pálfi­Budinszky Endre, a tanács építési és közlekedési osztá­lyának főmérnöke, valamint Zsiga Sándor, a közlekedési vállalat főmérnöke szólal fel. A programban szerepel a villamosvasút Kelemen utcai áramátalakító állomá­sának megtekintése is. A záróülési-e 2R-án. szombaton délelőtt kerül sor. Felhívjuk kedves vevőink figyelmét, hogy a kozelgé halottak napi koszorú* megrendeléseikkel időben keressék fel „Pál­ma" virágüzletünket, vala­mint a Szent István téri plaet standunk* t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom