Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

7 Vasárnap, 1961. október 22. Miért „szorít44 az exportcipő a Szegedi Cipőgyárban? Nem ájkeletű megállapí­tás, hogy a szegedi cipő szép, jó és világhírű. Ezzel a szép és jó cipővel azonban az utóbbi időben sok gond és baj van. Nem kell sokat ke­resni. kutatni, hogy meg­találja az ember, hol -sző­rit* az exportcipő a Sze­gedi Cipőgyárban. Márpedig ha az export szorít, akkor a baj számottevő, mert a gyár évi termelésének 70 százalékát külföldre szállít­ja. A harmadik negyedévben mintegy 1500 párral keve­sebb exportcipőt gyártott az üzem, mint a tervezett. S mivel csak vagontételben szállít a vállalat, nemcsak ez az 1500 pár maradt visz­sza a vagonnyi áruból. Kaptak bőrt, de milyet? A szegedi gyár termékeit illetően is helytálló az a megállapítás, amelyről or­szágos lapokban is írnak, hogy a külkereskedelem bi­zonyos minőségi — részben korszerűségi és külalaki — hibák miatt több cipőt nem vett át. S ezek a hibák csak kis részben származnak a gyártó üzem munkájából. A harmadik negyedévi exportterv teljesítéséhez szükséges bőröket általában időben megkapta a vállalat A mennyiséggel, s a határ­idővel nem is volt baj, de a minőséggel annál inkább. Szegeden persze örülnek, hogy kapták ezt a bőrt is. De arra is gondolnak, hogy vajon a külkereskedelmi vállalat csak ilyen hibás bőröket vásárolhatott, amit Szegedre küldtek? Vagy ta­lán takarékossági elgondo­lásokból vették meg ezeket a bőröket? Bizony sokat kellett forgatni a mintákat a bőrökön, s a több munka­ráfordítással sem tudták -ki­hozni* belőle a tervezett mennyiséget. Ez pedig lé­nyegében azt jelenti, hogy a zömében importált bőrt nem kielégítő -hatásfokkal* értékesítették, hiszen a ter­vezett mennyiség nem jut el a külföldi megrendelőkhöz. Nemcsak a külkereskedel­mi, hanem a hazai cipőipari szakemberek is jól tudják, hogy a világpiacon — nem­csak a kapitalista országok­ban. hanem a népi demok­ratikus államokban is — évről évre rohamosan nö­vekednek a cipőkkel szem­beni igények. Gyakorlatból tudják, hogy a divat szerint igen sűrűn váltogatják a ci­pők vonalait. Egyre nő a kereslet az új eljárásokkal készült, korszerűbb kivitelű cipők iránt. Vajon igazo­dik-e ehhez a Szegedi Ci­pőgyár? A jószándék, az akarat megvan az üzemben. De ez nem elegendő. Sajnos többnyire nem rajtuk mú­lik, hogy csak kis léptekkel haladnak a világpiaci köve­telmények után. Nem nehéz megállapítani, hogy melyik áruféleség gyártása kedvezőbb a cipő­gyárnak. A nagy sorozat vagy a kis sorozat. Amely­ből 50 vagy 60 ezer, esetleg százezer párat kell készíte­ni, vagy csak néhányszáz párat. A több éves szegedi tapasztalat szerint többnyi­re 5—10 ezer párás soroza­tokat készítenek. De el kell vállalniuk a 10 és száz pá­rás tételeket is. Ezt rend­szerint meg is indokolja a külkereskedelmi vállalat az­zal, hogy a tíz pár hozza a tízezer párat. Ügy tudjuk, kap a külkereskedelem na­gyobb tételű megrendelést is, de — mint a Szegedi Ci­pőgyárban elmondották — ezt elosztják, hogy más üze­mek is részesüljenek belőle. Legutóbb például egy 30 ezres szériát háromfelé osz­tottak. Kapott belőle a Bu­dapesti Minőségi Cipőgyár, a Szegedi Cipőgyár és a Budapesti Lendület Ksz. Ez nem öröm egyik üzemnek sem. Sokkal gazdaságosab­ban lehetett volna előállí­tani a 30 ezer párat egv gyárban. Csak egy helyen kellene hozzákészülődni, ezért kevesebb ráfordítással, nagyobb termelékenységgel készülhetnének ezek a cipők. Amit több éve ígér az ipar Az exportcipő nemcsak a Szegedi Cipőgyárban "szo­rít*, hanem igen sűrűn a használatban is. Az egyik ember lába ugyanis — egy méreten belül is — erőtel­jesebb, mint a másiké. Kül­földön például, Csehszlová­kiában már három bőség­méretben készítik a cipő­ket. Ha azt akarjuk, hogy együtt haladjunk a világ­piaci követelményekkel, ver­senyképes maradjon a ma­gyar cipő, s benne a szegedi is, át kell térni a több bő­ségben gyártott cipők ké­szítésére. Igaz, ezt már több éve ígéri a cipőipar hazai vonatkozásban is. Az ígéret­ből úgy látszik kétfajta bő­ség születik majd 1962-ben, a külföldi megrendelések­ben. A Szegedi Cipőgyár ter­mékei évtizedek óta márkás exportcikkek, s évről évre sok devizát hoznak az or­szágnak. Érdemes lenne végre az illetékes gazdasági szerveknek igazán támogat­ni ezt az üzemet, hogy »ne szorítson« az exportcipő a gyárban és versenyképes maradhasson a világpiacon. Nagy Pál Már termel a Szentesi Erőtakarmánygyár Az üzem avatóünnepségén megjelent Apró Antal elvtárs is Kilenc hónappal ezelőtt kezdték építeni második öt­éves tervünk egyik jelentős megyei beruházását, a Szen­tesi Erőtakarmánygyárat a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Májusban már a szerelők dolgoztak az építkezésen. Rövid hetek alatt épült fel a gyár szemes és lisztes áruinak tárolására egy 2050 tonnás silószerkezet. A gépi és távműködtetéshez szükséges elektromos pneu­matikus berendezést a Komplex Nagyberendezé­sek Export-Import Vál­lalat szállította. A gépé­szeti és elektromos szerelő­munkát a Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat dolgozói végezték el. Az építők és szerelők nagy munkáját tanúsíjtja, hogy az építkezés során több mint 13 ezer köbméter földet moz­gattak meg. A berendezési tárgyakat öt­vennyolc vasúti szerelvény szállította Szentesre. Az elektromos távvezérléshez száz kilométer hoszsúságú huzalt használtak feí. Az erőtakarmánygyártás szerte a világon rohamlép­tekben fejlődik. Magyaror­szágon a szentesi üzem lesz az első olyan gyár, amely a jószágtenyésztés erötakar­mányigényét elégíti ki. Az Már villognak a vezérlőasztal jelzőlámpái, s mutatják, gyan dolgoznak a gépek Panaszkodnak a lakók... Ahol nem tartják meg a szocialista együttélés szabályait Körtefa rönköt » cm-nél nagyobb át­méréjűt és körtefa pallót logariée gyártására minden mennyiségben átveszünk UONOII KEFEGYAR, Monor, Kölcsey u. 6. SOM/Bp. izgága asszonynak kell ösz­szehúznia magát. Felelőtlen panasztevő Egészen másként áll a helyzet a Tömörkény utca 7. szám alatt, innen csak egy lakó írt a szerkesztőségnek. A panasz kivonatosan a kö­vetkező: »A házfelügyelő és felesége félelemben tartja a házba jövő gyerekeket. Dél­utánonként összejönnek és a tanulás végeztével sakkoz­nak, rádiót hallgatnak, tán­colnak az én felügyeletem alatt. Ügylátszik, ez az ud­varban a házfelügyelőnek szokatlan — a legcsúnyább szavak kíséretében illetik a fiatalságot.. .* Ebben az esetben semle­ges harmadikat, egy asszonyt hallgattam meg, aki 16 éve lakik a házban. Világosan, írtak alá: "összeférhetetlen egyenesen beszélt: természetükkel kötözködnek, — Kérem, én mindkettő­trágár szavakat szórnak a jükkel jóban vagyok, nem Hajnal és a Remény utcai la- védem cgyikőjüket sem. Meg kokra. Ez nem egyeztethető kell mondani az igazat: össze a szocialista együtt­éléssel. A környék lakói mind munkásemberek, üze­mekben dolgoznak — ottho­nukban szeretnének pihenni. A nevezettek viselkedése már az idegekig megy* A szerkesztőségnek számos olyan levelet írnak, amely­ben a bérházak lakói egy­másra, vagy éppenséggel a házfelügyelőre panaszkod­nak. Legtöbb esetben a le­vélküldésre akkor kerül sor, amikor már több szervnél: a ICIK-nél, a tanácsnál, vagy esetleg a rendőrségnél, bíró­ságnál is eljártak és nem találtak igazságot Nem is könnyű eldönteni, ki az oka az előforduló torzsalkodás­nak. Általában mindkét fél­ben — akit vádolnak és alá panaszkodik — van hiba. Elfogyott a türelem Erről meggyőződtünk több eset vizsgálatánál. De a kö­vetkeztetést a végén vonjuk le, először tárjuk fel a pél­dákat. Íme idézet az egyik levélből, amit tizennégyen kicsit "rámásztak* a többiek. Én nem avatkoztam bele. De ki tűrné azt szó nélkül el, hogy a gyerekek az ablaká­ba, meg a lakásába dobál­ják a labdát, vagy összetör­jék a virágokat. Nézze, vi­szont neki is türelmesebbnek kellett volna lennie a gye­rekekkel szemben, végered­ményben ebből lett a per­patvar. Most már csillapo­dott a helyzet, ugye itt az ősz, a gyerekek iskolába járnak. Meg aztán voltak kint a tanácstól és megnyug­tatták a kedélyeket. Meg lehet ezt oldani egyszerűen, békességgel, csak sokan mindjárt a "plafonon van­nak- ... Milyen igaza van. Ehhez már szinte nem is kell hoz­zátenni semmit. Miért nem tudják mindenütt helyileg elintézni az adódó belső vi­szályt? Jó szóval, megértő türelemmel, egymás hibái­nak figyelembevételével és elnézésével sok mindent meg lehet oldani. Egyesek meg­együtt iszogattak, aztán ősz- keseríthetik több lakó éle­szevesztek és most ír a lakó mindketten szeretik a bort — ez a hibájuk. Korábban mindenkinek, a rádiónak, az újságoknak, összejönnek a lakónál a fiatalok, mit tu­A Hajnal és a Reményűt- dom én, hogy mit csinálnak, cában beszéltem az elsőszá- de kérem szépen, mú panasztevővel és a köz- bogy ricsajoznak, vetlen mellette lakó asz- hogy szól érte a szonnyal, akinek a viselke­dése ellen emeltek főleg ki­fogást. Mindkettő a mási­kat • hibáztatta, sorolták az apró, szinte semmitmondó mindennapos példákat és ami a legfontosabb: szerin­tük mindig a másik kezdte előfordul, persze, házfel­ügyelő . Minek tovább részletezni. Vannak emberek, akik nem röstellik feltartani a külön­böző szerveket saját, való­ban semmitmondó ügyeikkel azzal a gondolattal: "Azok­nak hivatalból kötelességük tét, viszont ugyancsak egyes embereknek módjukban van a felbomlott zavartalan egy­más mellett élést helyrebil­lenteni. Markovits Tibor Telnek a zsákok, gyűlik a készáru, jöhetnek az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, s vihetik ötéves ter­vünk megyei létesítményének termékét, az erőtakar­mányt erőtakarmány legkisebb mennyisége is tartalmazza majd azokat a hatóanyago­kat, amelyek az állatok fej­kitüntetéseket adott át a a gyár építésében kitűnt dolgozóknak. Az élelmiszeripar kiváló dol­lődését, gyarapodását a leg- gozója oklevelet és jelvényt, kedvezőbben segítik elő. A valamint velejáró pénzjutal­gyár feladata, hogy az alap- mat kapott Csörgei Sándor, anyagok takarmányértékét SchajbCn Pál, Prohászka Ot­megóvja, fokozza emészthető­ségét, javítsa a termék ér­tékét, s a nyersanyagokba a legcélszerűbben keverjen bele ásványi anyagokat, vita­minokat stb. A gyár péntek délutáni avatóünnepségén megjelent tó, Pócsi Sándor, Tóth Vil­mos, Szalai Zoltán, Joós An­tal, Orosz Bálint, Heim Já­nos, Dalmadi Antal, Vidjner Antal és Körösi Jenő. A Szentesi Erőtakarmány­gyárra már az idén komoly­feladatok hárulnak. Mint­Apró Antal, az MSZMP Po- egy 11 ezer tonna készárut litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, megyénk ország­gyűlési képviselője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági kell gyártania., amelyre már meg is kötötte a szállítási szerződést. A többi között készít jelentős mennyiségű csibe- és tojótápot, baromfi­és sertés koncentrátumokat osztályának vezetője. Csöng- az álmami gazdaságok, a ter­rád megye képviselője, Ko- melőszövetkezetek és a Ter­vács Imre élelmezésügyi mi­niszter, dr. Csányi Vilmos élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Keserű János föld­művelésügyi miniszterhelye­lyettes, dr. Diményi Imre, a Tervhivatal elnökhelyettese, és Török László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára. ményforgalmi Vállalat ré­szére. Az üzem teljesítménye na­pi 36 vagon és 18 alap­anyagból állít össze keve­rékeket. A negyedik negyedévre le­kötött mennyiségek nagyobb részét már októberi szállí­tásra kérték a gazdaságok. Az avatóünnepségen Ko- Ez is mutatja, hogy milyen vács Imre élelmezésügyi mi­niszter mondott beszédet, majd nagy érdeklődés nyilvánul meg az Erőtakarmánygyár termékei iránt a vitát. Megállapodtunk ab- kivizsgálni és ha nekem ad­ban, hogy nézzék el egy- nak igazai»t akkor bosszút másnak, ami volt, mertveg- ántam„ De ez nem megy eredményben saját maguk érhetnek el eredményt a za­Saját égetésű iiii •SS? 1. o. tégl la £H korlátlanul kapha­tó „'/ iszatáj" MGTSZ Tápé vartalan egymás mellett élésben, erre rá vannak utalva. Ezt megígérték és éppen távozni akartam, ami­kor az asszony, aki ellen s-'ólt a levél, kiugrott a konyhából és előttem ócsa­rolta a szomszédját, így bi­zonvítva, hogy neki van igaza. Hiába csillapítottam így, a levélíró valójában felélőtlen: gondot, kárt okoz feljelentgetéseivel... Jó szóval, megértéssel A Hunyadi János sugárút 30. szám alól is 13 aláírás­sal érkezett a levél. Ugyan­csak az egyik lakóra panasz.­kodtak, aki állandóan kelle­metlenségeket okozott, össze csak mondta a magáét, ko- férhetetlen és ha nincs ott­hon, akkor van nyugalom a házban. A lakók névtáblájá­ról kiderül, hogy egy csa­lád nem vállalt közösséget hozzájuk rábbi egyezségünk ellenére. Már az utcára kiérve körül­vettek a környező lakók és akkor ők folytatták: — Olyasmire lennénk ké- az írottakkal — pesek, amit biztosan meg- tértem be. bánnánk, de már nem bír- — Valóban volt ilyen je­juk elviselni... lenség — említette az asz­Elfogyott a türelem és eb- szony —, de valljuk be ben az esetben valóban az őszintén, erre a lakóra egy Nagy az érdeklődés a Ságvári telepi házhelyek iránt Hamarosan lehet vásárolni a telkekből Szegeden a Ságváritelep elvégzik a munkát. Ekkor délkeleti részére a III. kerü- befejeződhet a telekkönyve­leti tanács még a nyáron el- zés is, hogy az Országos Ta­készítette a házhelyrendezési karékpénztár mihamarabb tervet, s 154 magánház ré- megkaphassa értékesítésre a szére kijelöltette a parcellákat házhelyeket. Erre előrelátha­is. Az elmúlt hetekben már tólag november derekán ke­nagyon sok érdeklődő meg- rül sor. A DÁV-val novem­fordult a tanácsnál, érdeklő- ber 30-ig elkészíttetik a te­dött, hogy mikor és milyen rület elektromos hálózatát. feltételek mellett vásárolhat házhelyet. E kérdésre adtak választ a III. kerületi tanácsnál: Jelenleg harminchét ingat­lantulajdonos kártalanítása folyik. A 154 parcellából ugyanis ennyi volt magántu­lajdonban, s ezek részére csereingatlant jelöltek ki. Ezek az intézkedések egyébként szerves részei an­nak a programnak, melyet a kerületi tanács a munkás­osztály helyzetéről szóló párt­határozat végrehajtására dol­gozott ki. Ezt még jól kiegé­szítik a közelmúltban hozott Ezt a területet a Pécsi Geo- egyéb rendeletek, a többi kö­déziai Intézet szegedi kiren- ^ példáuli hogy a magán­deltsege meri ki a megfelelő . ... .. , .... telkekre. Mivel a lakosság építtető 3 TÜZÉP-pel szalli­körében nagy az érdeklődés, tási szerződést köthet az épí­vállalták, hogy október 28-ig töanyagokra. Tovább fásitják az újszegedi üdülőtelepet Gondosan elkészített, elő­zetes terv szerint parkosítja, fásítja az Erdőgazdaság az újszegedi üdülőtelepet A ta­vasszal megkezdett munkát most' tovább folytatják, s a terv szerint idén ősszel és 1962 tavaszán mintegy 14 ka­taszteri holdnyi területen a Tisza-töltés és a Fürj utca közötti szakaszra körülbelül 20—25 ezer fát telepítenek. Hogy az üdülőtelep fásítása egybefüggő legyen, a napok­ban megkezdik a Bertalan­szobor és a volt vasúti híd közt fekvő szakaszon mint­egy 3 kataszteri holdnyi te­rület fásítását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom