Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

7 Szombat, 19Í1. október tL A% izotópok „vallomása39. Új lehetőségek a mezőgazdasági termelés növelésében Alig fél esztendő telt el állapíthatják a zöldtrágyá- mi az ami hiányzik abból. A azóta, hogy Szegeden a Dél- ban lévő tápanyagok haszno- különböző mélységekben el­alföldi Mezőgazdasági Kí- sulási fokát. Az ilyen kísér- helyezett rádióaktív anyagok sérleti Intézet alsó-tiszaparti Jetek az eddigi feltételek sugárzási adataiból meg tud* központi épületében üzembe mellett hosszabb időt vettek ják állapítani többek között, helyezték az izotóp-laborató- volna igénybe. Ugyanis a hogy az adott területeknek vizsgált növényeket előbb mennyi a víztartalma, szük­szabad földön fel kellett ne- fcéges-e öntözni és ha igen, vélni, ez így, csak nyáron le- mennyi vizet kell felhass* hetséges. Most azonban az "álni. Megismerhetik a talaj , J . intézet udvarában már meg- tomődottségi fokát is, tudo­technikus számos tudomá- keyr]ték két növényház épí- m»nyos biztonsággal meg­— ..L. „ l.«r,á,.1 /.i*l fAlilánlcvf .. .. -J U „ I t 1. 1 ... 11 — - fi riumot. Azóta a laboratóri um háromtagú személyzete, Nagy Mária laboratórium­vezető, Graeza Lajos né la­boráns és Tranger Béla n.vos probakísérletl feladatot oidottak meg méghozzá di­cséretes eredménnyel. Az el­múlt napokban felkerestük Nagy Máriát és kértük, szá­moljon be az izotópokkal végzett eddigi kutatásokról, tését. Az üveg alatt, az óv mondhatják, kell-e mélyszán­bármelyik szakában nevel- tó?,t végezni vagy sem, vagy hetnek majd kísérleti nővé- mikor esedekes az •. Nos az elmondottakból vi­A laboratórium programja- ,.igosan kitűnik: ródióizd. ban szerepelnek többek ko- topok a]|,n!mazaiSÍ) a mezfi. -—- zött gyümolesfavizsgalatok is. gazdaságban forradaimi íen­azok eredményeiről, s a kö- Az fgyik ilyen tudományos dületet ad az ag,ártudomá­vetkező tudományos felada- ff aí1atl az oltóanyag es az nyok fejlődésének, Sok olyan tokról, amelyeket a mező- alany kölcsönhatása. Mint a re1tett prnbléma kuIcsa ke_ gazdasági termelés fejlesz- lflltorátórium vezetóje almon- rül a klTtatók kezébe, melyek tése érdekében akarnak e^ktol a kolesonhatá- ,pn órő, nyitjáró, edrtlR megoldani a közeljövőben. 60*01 függ tulajdonképpen rsnk megfigyeléseken alapuló _ _ — . , ? fa élettartama. Ezek befő- feItételezések voltak. A Dél­Az első feladat lyasoljak a gyumöles ízét, alföldj Mezögazdasági Kíaér_ ... . f'hőseget is. Ha ezeket pon- leti Intézet kutatói ebben a Nagy Maria, az intézet tnsan ismerjük, sok ma meg munkaban nincsenek egye. tudományos munkatarsa el- megoldatlan gyumelcster- .... * ' , , . . mondotta, hogy eddig még mesztési problémát megöl- dul Szovjet es keletnemet számos műszer, többféle be- dottnak tekinthetünk. kollégáik sok segítséggel szol­rendezés hiányzott a labora tórium felszereléséből. A hiányokat azonban már si­került pótolni, s hamarosan _„ ^ „ ^ , , gálnak számukra. Nagy Má­»Róntgenezil<« a talajt rjának ^ munkatársainak 1962-beri az izotópok segít- bőséges szovjet, német, szak­lehetösége nyílik annak! s®gpvel. úgynevezett talajfi- irodalom áll rendelkezésükre, hogy a laboratóriumban na- zlkai wrsgatótok is kezdőd- H tapasztalatokat me­gy obb lélegzetű tervszerű nek. Atvn agítják. ugy is "^f™8 tapasztaltokat me­tudományos kutatásokat mondhatnank megröntgene- Htenok a nyugati szakiroda­kezd jenek el. Kutató munka zlk a t813^ megállapítják, lomból is. A gyermek érdeke a döntő Családi vonatkozású perek érdekes tapasztalatai a bíróságokon Gyakran fordulnak a bí­róságokhoz a válóperek al­kalmából, vagy külön per­ben a szülők, hogy eldönt- fiút az apánál helyezték el. környezetváltozás a gyer- konkrét esetben nagyobb mek fejlődésére és automa- jelentőséget tulajdonítanak, tikusan a hat évet betöltött mint kellene. sék, kinél legyen a közös gyermek. Ezekben a gyer­mek-elhelyezési perekben talán a legnehezebb a bí­rónak döntenie, hiszen a gyermek elhelyezése döntő befolyással van a gyermek­nevelésére, szellemi, sőt gyakran testi fejlődésére is. A korábbi években a Helyes értelmezés A tapasztalatok alapján igen nagy jelentősége van a szülők megegyezésének, hi­.... , . . *zen végeredményben a A megyei birosag polgári . kollégiuma az elmúlt évben Vlta ls csnk skkor kerul a foglalkozott e helytelen bíróság elé, ha a szülőknek szemlélettel és kimondta, nem sikerül megállapndni­hogy a törvényszakasz he- uk a gyermek elhelyezésé­Kétségtelen azonban. lyes értelmezése szerint a gvermek érdeke az irány­..... adó elsősorban. A gyermek- Hogy a megegyezést sem le­Wnnngrhtivtóf5el St' elhelyezést perek eldöntése bet mindig elfogadni, mert alakult ki, ainelyef a Csa- S^j^nfft a « ládjogi Törvény 76 parag- ^e^Teiyzetét A mc- kíván és ilyenkor a gyei bíróság polgári kollé­giumának e határozott ál­lásfoglalása után az utób­bi időben sokat javult a gyermek-elhelyezési perek­ben született döntés. Az eltelt idő alatt a Csongrád megyei bíróságok rafusának a gyermekek kor­határára vonatkozó utasítá­sai okoztak. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a 6 éven felüli fiúgyermeket az apánál, a 6 éven felüli leánygyermeket viszont az anyánál lehet elhelyezni. E törvényszakasz mechanikus, előtt óta hét, rendszeresen ködő keskenyfilmes természetesen eddig is folyt, mi van a fö5d belsejében, s sikerült is több érdekes, , na®/ jelemáősógű tudomá- | nyos megállapítást tennünk. — Az első feladatunk volt, hogy az izotópok segítségé­vei megvizsgáljuk, hogy mo­nokultúrás termesztésben — amikor több éven keresztül ugyanazt a növényt ter­mesztik egy területen — mi­lyen mértékben jelentkezik talajuntság, azaz foszfor, nit­rogén ég egyéb tápanyag­éhség. Ez úgy történt, hogy izotópokkal jelzett, sugárzó foszfort vittünk be mono­kultúrás és szabályos vetés­forgóban levő talajokba. Ké­sőbb az említett területeken termesztett növények részeit vizsgálat alá • vettük, s a nyomjelzett sugárzó foszfort megtaláltuk, s meg tudtuk allapítani a növény foeztór­igényét, illetve azt, hogy mi­lyen gyors volt a foszforfel­vétel. A vetésforgóban ter­mesztett növények foszfor­felvétele — mint a vizsgálat kimutatta — gyakran há­romszoros-négyszeres volt a monokultúrás növényekhoz képest. — mondotta. Csépi József a körülményektől elvonat­koztatott értelmezésén ala­pult a helytelen gyakorlat, amely a korhatárnak dön­tő jelentőséget tulajdonított. A bíróságok sok esetben nem nézték a gyermek ér­dekét, azt, hogy a gyermek számára mennyire fontos az anyai gondozás és azt, hogy milyen káros következmény­nyel lehet az Indokolatlan a leggyakrabban a gyermektartási perrel meg­szülök megállapodásától el lehet, illetve el is kell térni. Alapos megfontolás Jelentősége van a gyermek elhelyezésénél a szülők la­kásviszonyainak is, de a gyer­mek érdeke nem szűkíthető le a jobb lakásra. Ezért pél­Mozik d külvárosban Új tudományos megállapítás Mint megtudtuk, ezeknek a megállapításoknak, igen ko­moly tudományos értékük Van. A vizsgálati eredmé­nyekből kimutatható, hogy egy-egy területen ugyanaz a növényfajta három-négy, sót, öt évig is termeszthető ter­méscsökkenés nélkül akkor, ha a folyamatosan felszívódó tápanyagokat mútrágyafé­lékkel rendszeresen pótol­jak- Tehát bátran lehet vet­ni kukorica után ismét kq­kprieát. vagy búza után újra búzát szakszerű tápanyagbiz­tasitás mellett. Csak az ötö­dik, hatodik éyben mutatko­zik figyelemre méltó, bizo­nyos terméscsökkenést jelen­ló tatójúntság. Ez a megálla­pítás merőben ellenkezik a kprábbi tpFmelási felfogással. Ugyanis ezelőtt elvileg meg­engedhetetlen volt az, hogy egv-egv növény után a kö­vetkező évben ugyanazt a növényt termesszük. Mint Nagy Mária elmon­dotta. hasonlóképp eredmé­Hyes kísérleteket folytattak a nyáron a különböző züldtrá­gyák hatásfokának megálla­pítására is. Jelzett foszfort adagoltak a? Úgynevezett víz­kultúrában felnevelt zöldtrá­gyanövényeknek, s ezeket a növényeket később talajba delgB3íák be. Rövidül a kísérletek tartama Aa új esztendőben az izo­tópok kimutatják majd az új növénynek testében a trágya­növényekből átvett sugárzó foszforanyagot. Ezzel meg­Három nagy filmszínhá- valami a kis ós nagy mozik sai iránt ennek ellenére egy zunk mellett Szegeden, évek »konkurrenciáját«, egészség- viszonylag eléggé állandóan mű- telen versenyét emlegetni ez* jelenlevő, méghozzá eléggé mozi zel a fejlődéssel kapcsolat- eleven, intenzív érdeklődés El­szolgálja a kulturális for- ban. Ilyesmiről szó sincs. ződik, s ez mindenekelőtt „ radalom ügyét, segít a la- A kis mozik kiegészítik, lényegében jó, helyes műsor­kosság világnézeti, politikai teljesebbé teszik a nagy mo- politikának köszönhető Mire nevelésében, az ízlés fejlesz- zik munkájának hatását. Ott kell ebben a tekintetben vi­tésében és lehetőséget bizto- vannak a külvárosokban, a gyázni? Nemcsak arra, hogy sít a nemes, színvonalas szó- munkások és parasztok laká- változatos, tartalmas és ta­rakozáshoz. Ebben az évben saihoz közel, s előadásaikat nulságos filmekből állítsak január 1-töl szeptember vé- éppen ezért azok is felkere- essze a műsort, hanem arra géig több mint 186 ezer em- sik, akik talán sajnálják ah- is, hogy a filmek frissek ber látogatta ezeknek a kis hoz a fáradságot, hogy a j.ó- újak legyenek. Ilyen érte' •FII m nií*»h nteft l*i« n 1* n/\1 Ann*i - 1 1_ i _ \ -' „ ' val messzebb filmszínházak filmszínházaknak az előadá­sait, tehát Szeged lakosságá­nak majdnem a kétszerese, megnézzék. Ez a szám önmagában is mutatja és bizonyítja, hogy a kis mozik valóban fontos, je­lentós munkát végeznek, s lényeges szerepűk van a la­kosság kulturális nevelésé- jlak ben. fekvő nagy lemben a három szegedi előadásait nagy mozi valóban jelent bi­zonyáé "konkurrenciát*. De ez egyáltalán nem rossz dolog: nagyobb teljesítményekre serkenti a külvárosi kis mo­sacskán szűknek bizonyul- ^ 8 „Bt- „ = munkaskozonseg latja a Kevés a hely A kis mozik nézőterei las­Petöfitelepen például a Tömörkény István művelő­dési terem mindössze száz nézőt tud egy-egy alkalom­fl nézáktöbbsége munkás és paraszt Szeged külvárosaiban, kül­ső területein vannak ezek a mozik, Felsővóroson a Pos­tás Művelődési Otthonban, ^ Rókuson az Építőknél, Alsó- hpSV" af£t®r ,fdrnet ®"nel városon a vasutasok művelő- fiokkal többen, 150-en. 170-en dési házában, Újszegeden, £ megpeznek itt. Hasonio a Ságváritelepen, Petőfitelepen heygtt Újszegeden Mihály­és Mihálytelken, csupa olyan ^lken es a v^utasok alsoya­hasznát. A kis mozik műsorát en­nek figyelembevételével is mai befogadni SU^' ^^ képt a legkisebb filmszínház, az utána következő ságvári­telepi moziban már ennek a kétszerese, kétszáz ember fér el —, de gyakran előfordul, helyen tehát, ahol a lakos- rosi művelődési ság túlnyomó többsége mun- 1S' kas és paraszt. A vetítések látogatói is nyilvánvalóan közülük kerülnek ki: az idei több mint 186 ezer néző te­hát lényegében szinte majd­nem ugyanennyi munkás és paraszt nézőt jelent. Annak jdejép, évekkel ez­előtt, amikor az ellenforra­dalom leverése után, a kül­városok fellendült fejleszté­sének idején, létrehozták eze­ket a kis mozikat, hogy a munkás és dolgozó parasztok otthonában Ezeken a helyeken bőví­tésre, fejlesztésre lenne te­hát szükség. Természe­tesen nem költséges épít­kezésekre, tei-embővítések­re kell itt elsősorban gon­dolnunk, hanem a jóval egy- magyar és a szerübb, és kevesebb pénzt filmeknek van se a tartalom, se a frisseség tekintetében nem akarnak "bóvli árut* rásózni a közönségre. - Ez ter­mészetesen nem azt jelend, hogy a filmeket ezek a mo­zik a bemutató filmszínhá­zakkal egv időben játsszák, hanem arról van szó, hogy nincs olyan nagy időbeli kü­lönbség a kétfajta mozi be­mutatói között, hogy azt szóvá kellene tennünk. A magyarul hasiéig filmek A külvárosi mozikban leg­nagyobb sikerük a magyarul beszélő filmeknek, tehát a szinkronizált A feliratos igénylő eljárásra: az előadá- filmeket már kevésbé szere­sok számának szaraporitásá- tik, Ennek legfőbb oka, hogy ra. A bét moziban jelenleg ezekben a keskenyfilmes mo­31 előadást tartanak heten- zikban a feliratok általában ként. Az Építőknél tizenhár- nehezen, rosszul olvashatók, mat, a postásoknál nyelest, különösen akkor, ha a kópia lakta városrészekben javít- 8 ez kétségtelenül nem ke, gyengébb, kopottabb. Éppen sák a kulturális ellátottsá­got, nem mindenki jósolt fé­nyes jövőt a mpzik működé­sének- Többek között azt mondták, ezek a filmszínhá­zak semmilyen szempontból pem bírják a versenyt a há­rom nagy, szegedi mozival, a Szabadsággal, a Vörös Csil­laggal és a Fáklyával Az el­telt évek alatt azonban bebi­zonyosodott, hogy ezekre a keskenyfilmes mozikra igen­is nagy szükség yolt és van. Mindenütt nagy érdeklődés kísérte és kíséri ma is mun­kájukat, a lakosság örömmel, szívesen látogatja az előadá­sokat. Kincs „knnkurrencia" Ezzel együtt az is kiderült. vés. De kevés a heti két e)ő- ezért helyes, ha az illetékes adás Mihálytelken, Fetőfjfe- vállalatok a Csongrád és a Jepen és Alsóvároson. A kis Szolnok megyei MOKÉP úgy mozik elérkeztek fejlődésük- állítja össze a műsorokat, nek abba a szakaszába, hogv hogy azokban a . magyarul bátran beszélhetünk előadó- beszélő filmek minél na­saik számának felemeléséről, gyobb teret ós szerepet kap­janak. Tartalmas, változatos, friss műsorok Természetesen: ez az ér­deklődén nem teljesen egyen­A külvárosi kis mozik munká.ia jelentős hozzájárni, lás a kulturális forradalom ügyéhez, az MSZMP művelő, déspolitikai irányelveknek letes és nem is azonos mér- megvalósításához, a munkás. tekű. Mint a világ minden filmszínházában, a külvárosi kis mozikban is egyes filmek­nek nagy sikerük van, más fil­meknek kisebb és természe­tesen vgnnak olyanok is, osztály helyzetének javításá­ról szóló párthatározat végre­hajtásáhaz. Éppen ezért kö­vetkezetes figyelemmel kell kísérni munkájukat, nehézsé­amelyek alig, vagy egyálta- geiken, problémáikon segíte­lén nem keltenek érdeklő- nj kep támadott alperes, tehát az déul a szegedi járásbíróság apa kérte a gyermek nála való elhelyezését. Az ilyen kérelem alapossága azonban már a legtöbb esetben az első pillanatban kétségesnek tűnik. Kételkedni kell ugyanis annak s szülőnek az őszinteségében, aki csak akkor kéri, hogy gyerme­két nála helyezzék el, ha egyik gyermekelhelyezési pe­rében az anyánál hagyta a gyermeket, jóllehet ez esala albérletben lakott, mert aa anya a gyermeket-, hosszú Időn át, kifogástalanul ne­velte. Ugyanígy jelentősége van az anyagi ellátottságnak, a szülő keresetének w, de föle gyermektartásdíjat, egymagában ez nem döntő, me^VrtásTtöj^^eTsét — ugyancsak a szegedi kérik. Ilyen eset volt nem- járásbíróság egyik ítélete is régiben az egyik járásbíró- példa. ság előtt: az apa esak ak- A bíróság álláspontja eze­kor kérte gyermekét, ami- . . , ,„KV. kor az már 16. életévét be- nnt> az apa IenyegeSen 3°bb töltötte, viszont tanulmá- keresete sem indokolja a na­n.vait folytatta és ezért to- ]a való elhelyezést, mert a vábbi tartásra szorult. A klfigyermek az anyai SMre. bíróság megállapította, hogy , , , az apa éveken at nem tö- tet melegét, az anyai gondo­rődött gyermekével ós a ko- zást kívánja meg. A mefr rabban megállapított tartás- egyezésen, a lakáson, a kere­díjakat is csak végrehajtás . , . ... ... útján fizette. seten Wvul a birosagok meg Ebből a bíróság — helye- figyelembe veszik a szülők sen — azt a következtetést általános emberi tulajdonsá­le' hogy a gyermek it állampolgári kötele* elhelyezese iránti keres meg- . ,. , . alapozatlan, a gyermek ér- zrttseg teljesíteset, a gyer­deke az. hogy továbbra is mekhez való magatartásukat, édesanyjánál maradjon, aki ^t a világnézeti nevelést őt eddig — ' nevelte. is kifogástalanul A szülők megegyezése sem lehet mindig mérvadó A gyermek elhelyezésének kérdésében rlöntő a gyer­mek érdeke. Ezt bíróságaink mind vallják és az elférg- hogy a bíróságok általában f^'v. aZuí8?tlege! hibak in" helyesen mérlegelik e szem­kabb abból erednek, hogv , , . ... , a gyermek érdekét nem P™tokat- döntenek a ítélik meg egységesen, il- gyermek érdekének megfele­letve egyes mozzanatoknak lően. is. Figyelembe veszik továb­bá a bíróságok a gyermek­nek valamelyik szülő iránt mutatott különös szerete­tét, ragaszkodását, a szülök erkölcsi életét, a gyermek tanulásának szempontjait. A tapasztalatok bizonyítják. hogy hamis dolog, kitalált dést. De a kis mozik előadá­ó. h. Cikkeink muikamiicL Szeged az irodalomban* Ezzel a címmel figyelemre Ez a nagy múlt, és az a méltó cikksorozat jelent meg rang, amelyet Szeged. — a Pél-Magyarnrszágban. író- mint lapunk néhány évvel ja, Péter László hossza évek ezelőtt megállapította róla: őta gyűjti, rendezi főként legiradalmihb magyar vá­magyar költök és Írók Sze- ros« — visel kulturális ele­gedről szóló müveit, s itnélr tünkben, valóban megérdc­kül, hogy a túlzó lokálpat- melné, hogy kiadóink egyi­riotizmus Vádja érhetné, fel- ke helyet biztosítson tervé­teszi a kérdést: less-e agy- ben egy szegedi antológia­szer kiadó — mint ahogy nak. A Dél-Magyarország — Volt kiadója a Pécsi Múzsa- helyesen — hangot adott a nak. a Dehreeen irodalmi kezdeménye-ésnek. Nemcsak múltját feldolgozó kötetek- elgondolkozni kellene rajta, vek amely Szeged nagy- hanem valóra is lehetne vál­múltú, gazdag és nagy ér- ' tékű irodalmi anyagár ha­sonló kötetbe gyűjtse és köz­kinccsé tegye? Szeged iro­dalmi mijttja. tirodalomtör­ténete*- pozitív hagyomá­nyakban semmivel sem ki­sebb, mint más magyar vá­rosoké. itt éltek, alkottak, vagy éppen indultak el a Parnasszus magaslataira a "nagy szegediek". Tömörkény István, Móra Ferenc, Ju­hász Gyula; a .Szegeden el­töltött evek ott tükröződnek Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza munkaiban; József At­tila költői útja is Szegedről indult el a világirodalom csúosai felé ... — és így so­rolhatnánk tavábh a neve­ket. tani, Dér Ferenc ' Er it Írás X7 Elet és Iroda­lom I9SI. október 14-i számában jelent meg. Antropológusok tanácskozása A csehszlovákiai Mikulavo Városkában megtartották a esehgglavak antropológusok IV, országos konferenciáját. A konferencián a 76 cseh­szlovák tudóson kívül GÍS­szesen 38 tudós vett. részt a Szovjetunióból, Lengyelor­szágból, Bulgáriából, Ma­gyarországról, a Német De­mokratikus Köztársaságból. Jugoszláviából, Franoiaor­szágból, Olaszországból, a Német Demokratikus Köz­társaságból, Ausztriából és Nagy-Britanniából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom