Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

7 Csütörtök. 1961. október 19. Eredmények én feladatok a szegedi mim kánmozgalom történetének kutatásában Jóleső érzéssel olvastuk dék történeti problémáit má- lány részt vett annak idején Simon István Hagyomány és sodlagosnak, kisszerűnek Szegeden Udvardi és Bartha ítéli, nem káros-e? Lehet-e elvtársak szöktetésében. Csak szeptember olyan vidéki problémáról tőle tudhatnánk meg atyja Valóban a beszélnünk, mely nem lenne életére vonatkozó adatokat. egyben országos probléma is? (Belocerkovszky Antal 1918Meg kell változtatnunk az tói kezdve jóformán csak a ilyen, s ehhez hasonló szem- pártnak élt, s bár a mozgakötelesség című cikkét a DélMagyarország 28-i számában, huszonnegyedik órában vagyunk az emlékek összegyűjtése tekintetében. A nagy idők fiataljai már őszülő fej- leleteket. Egy országos jelenjel járnak közöttünk s ad- tőségü, nagytekintélyű kiaják, vagy adnák át emlékei- dónak, mint amilyen az Aka ket a mostaniaknak. Az a lom kibontakozására vonatkozó módszerekben türelmetlen és szélsőséges volt, az démiai Kiadó, törődnie kell utókor igazolhatná, hiszen tény, hogy feltétlenül ten- azzal, hogy vannak helyi vo- már ideiében felismerte a nünk kell valamit a cikkíró natkozású problémák éle- munkásárulók tevékenyséáltal felvetett fontos problé- tünkben: részek az egészben! gét). A vármúzeumban elhec _. . . lyezett kiállítás munkásmozi Folynak Szagodon lmi látogatói kömunkasmozgalm, kutatasoka zön kran akadnak akjket leveltarban is (Oltvay Fe- magragad dokumenrenc), a Sonriogyi Könyvtár- tum s közhk Ve,e kpcsolatos ban is, ahol Tóth Bela gyújt, észrevételeiket> va v kiegé. tot™ toriraíototTényét Igy 5t Többek k ö zött mak érdekében, s engem, névszerint is megemlített, valamint az a körülmény, hogy néhány dologban jobban is állunk, mint a közlemenvból kitűnik, indított a hozzászólásra. Olyan gazdag 1919 mozgalmainak története helyi eseSouvanna Phouma az új laoszi kormány elnöke Souvanna Phouma herceg szerdán megérkezett Luang Prabangba és haladéktalanul tárgyalásokat kezdett Vattana királlyal. A tárgyalások befejeztével Souvanna Phouma sajtóértekezletet. tartott, amelyen bejelentette. hogy a király őt nevezte ki az ideiglenes koalíciós kormány miniszterelnökévé. A herceg a továbbiakban közölte, jelentést tett a királynak a három herceg Hin Hop-i találkozója eredményeiről. Kijelentette, a király miniszterelnökké nevezte ki őt, mint ahogy ezt a három herceg javasolta. Eredményes az újítók versenye a Kenderfonógyárban Október elején újítási hó- mondja az üzem újítási megpap és féléves újítási ver- bízottja. — Ugyanis Vajda seny kezdődött a Szegedi Annának ez az első újítása. Kenderfonógyárban. Ez al- Azt javasolja, hogy a szákalommal nemcsak az újítók, razfonó gépekre vetítőtárhanem a vállalat vezetői is csákat szereljenek fel, mert felajánlást tettek. A többi ezzel meghosszabbíthatják a között azt vállalták a veze- hajtózsinórok használati idetők, hogy az újítóhónapban jét. benyújtott javaslatokat 48 Ugyancsak első újításával órán belül elbírálják, s a jelentkezett Magyar Sándor, döntésről értesítik az újítót, az előfonó osztály segédműUgy látszik, ez lelkesítően hatott a vállalat dolgozóira, mert egymás után adják be javaslataikat. • Az első javaslattal a szárazfonoda fiatal művezetője. Vajda Anna jelentkezett. Ez kellemes meglepetés volt — vezetője is. Erről az osztályról már többen nyújtottak be javaslatot. Tehát a verseny s az újítási hónap idején nemcsak az újítások, hanem az újítók száma is gyarapszik a gyárban. menyekben, hogy megérde- fon-f elvételeket. készített melné nagyobbszabású, önálset. mozgalmi veteránok emléke- ftmll a cikkíró külön lo tnúben való megjelentető- zéseiböl. Magam a múzeum- munkásmozgalmi múzeum ban sok feljegyzést őrzök létesítéséről ír, kissé túlzás apám hagyatékából és saját, lenne, hiszen van a Móra gyűjtésemből mind a 17 Ferenc múzeumnak várostörelötti, mind az utána való téneti osztálya, ahová konidökből, s miniatűrök forrná- centrálni lehetne a dokujaban rajzolom meg a Dél- mentumanyag gyűjtését. Magyarország hasábjain több, S talán ezzel kellett volna általam is ismert s mondhat- kezdenem. Az itt összegyűlném manapság elfelejtett tott anyag egyaránt rendelEgészen sajátos helyet képvisel Szeged a proletarforradalmak tekintetében. Egyetlen vidéki városban sem alakult ki, s alakulhatott ki olyan helyzet, mint éppen nálunk: a forradalmat előkészítő felvonulások, sztrájkok; a KMP fejlődése mu^hsrcos arcképét kezérei állna a_történeti inMarx—Lenin szellemében a téren csak a szélesebb tézet, a levéltár, könyvtárak nálunk 'soktol győmabb'T-Mú P"M*Uetó lehetősége hiány- « a múzeum tudományos dolmint Mwavaromzáeon bárhol Zlk' Az egypt®mi torteneti gozoinak, s szorosabbra von* Slve a fraixüa ^tözetben Gadl Endre is hatná a kapcsolatot az emlinfegszállásróf • arról miért Z'í^tő intézmények között is" seket elhalt, vagy meg élő Amiket itt elmondottam, veteránok elbesaelesébol természetesen nem jelentheéppen ebben a városban gyülekeztek az ellenforradalom tl/. CIICIUUIIAUAIUIU , ~ _, . . ' , „ r. J — kalandorai stb. Debrecenben fSail« _János, Cseh Imre Je- tik az utolsó szót ebben a ullmlu „ „ "rt Sándor, Dobó Miklós kérdésben. Mindenesetre Simunkásmozgaiom történetét stb ) ?7fkhez bfonlokat ,ma mon István részéről meglörés Pécsett is helyi kiadásban meg ^het ^i^L^rJ^l tént az úttörés- Meggyőződélátott napvilágot hasonló, Rap mar nem! Szukseges sem, nem fog süket fülekre nagvszabású munka. Nálunk azonb?n' hogy. ^ találni. .Oktol kevesehh tor- rnuzeum közgyűjteményé- összefoglalásul: :. be kerüljenek, ahol minden- közösség kialakítása ki számára hozzáférhetők lennének. önálló kötetben adták kl a ennél sokkal kevesebb történt, ha annál több is, amiről Simon István cikkében szól. A Szegedi Tudományegyetem történeti intézete — az ilyenirányú munkának legilletékesebb elvégzője — korábban, a Dél-Magyarország 1953. február 27-1 Nem hiszem,, hogy ne adhatna Ösztönzést emlékeik felfrissítésére városunk munkásainak az a sok tanulmány, mely a legutóbbi időben láMtin kaszükséges, mely a történeti intézet, múzeum, levéltár és Somogyi-könyvtár dolgozóiból állana; 2. A dokumentumokat a múzeumban kell- elhelyezni, jelzett kutatók számára hozzáférhetővé tenni, fokozjúlius 23-i számában tett ígé- tott napvilágot, hogy csak a n>. a gyűjtőmunkát és 3. Még reteit csak részben váltotta valóra. Csupán Gaál Endre munkáját v(»z 1917— 1919-es évek történetéről) jelentette meg önallóan. • Az intézet A etátbán meglegutóbbiakat említsem. SiTvon István a szegedi Munkásotthon történetének föltárását, az ott folyó politikai és kulturális munka rekonstrukcióját is kívánja. E jelent kisterjedelmű dolgoza- téren is tudunk kezdeményetok (Gulyáné Soós Kataliné zésekröl. Péter Lászlónak az 1920—1929 közötti, Serfő- (Délmagyarország, 1956. aug. több — sokkal több publiká ciós lehetőséget, hogy Szeged munkásmozgalmának történetét méltó formában dolgozóink s nem utolsó sorban idegenvezetőink kezébe adhassuk. Dr. Csongor Győző II csörepedések megszüntetésééri Újabb brigádot szerveztek csőrepedések azonnali jaLjabb intézkedések az Ingatlankezeld Vállalatnál a lakók kéréseinek gyorsabb teljesítésére A Szegedi Ingatlankezelő ról hónapra vizsgálják, pénz- juthatnak a város minden Vállalatnál már korábban el- ügyileg és műszakilag ellen- pontjára, határozták, hogy a lakosság őrzik, s a lakosság érdekeibe.ielentéseit, kéréseit mi- nek megfelelően, igyekeznek előbb kivizsgálják, a közölt állandóan javítani a munkahibákat harminc napon be- módszeren. Ezt. néhány résziül kijavítják. E célból több leg esetében is le lehet átszervezést hajtottak végre: mérni. a házkezelóségekhez egy-egy bádogosok néldául idén vitására, hiszen még a közeiasztalost osztottak be, az A öartogoso* P*laaul ,Qen mültban is megtörtént, hogy művezetője a varos nagy területein hoz- 1öbb napig {olyt valahol a ták rendbe az esőcsatorná- viz. Az új csoportnak úgykat Elkészültek a Lenin szólván egyéb feladata sincs, körút Kígyó utca, Nagy Je- minthogy a legsürgősebben — ,, kiinduljon a csorepedesnez gos és tetőfedő brigádokat nő utca. Széchenyi tér, Kai- _ me]yek gyakoriak a város állítottak fel. Ez utóbbi hasz- lai ödön utca, Sztálin sétány elavult vízvezetékhálózata na volt, hogy egyszerre javí- közötti körzettel, a Felső- miatt. A brigád most. októtiszapart, Nagykörút Csöng- berben kezdett dolgozni. • ... . ., .... . , célul tűzte ki. hogy a csoreradi sugarat, Vidra utca al- pedéseket 48 órán £elül mPg. tal határolt varosrésszel. szünteti, de sokkal hamaMost a Lenin körúttól délre, rabb végez el egyéb, vizvezea Petőfi Sándor sugárút és a tékkel kapcsolatos javíBánomkert sor között, a Nagykörútig dolgoznak. E helyeken -végigfésültek* minden házat, s nemcsak a bejelentett, hanem a munkaközben feltárt egyéb hibádéul 2981/ -átmenő- tétel kat is kijavították. Ez is jó teren'dezérék rendbehozata volt, azaz ennyi javítanivaló módszer volt, de jön az esős la A bejelentést követően asztalosmühely mellé kőművest adtak, aki az elkészült nyílászáró szerkezeteket gyorsabban helyezi be, továbbá komplex bódotották a tetőt és a csatornát. Más szakipari dolgozókat járművekkel láttak el, négy napra előre kiutalták az anyagot, hogy ennek vételezésével se töltsenek el sok időt Egyre több lakáshibát javiianak meg Az intézkedések eredményesek voltak. Júliusban péltást is. A lakatosrészlegnél fontossági sorrendet állapítottak meg a tennivalókban. Elsők a testi épséget veszélyeztető, megrongálódott korlátok, szénlehányók és más jró Lajosé az 1929—1933 közötti, Gulya Károlyé az 1933 —1939 közötti időszaki történetéről) részint inkább 19) és Waltner Mihálynak (Délmagyarország, 1957. júl. 28.) cikkei útbaigazítják a kutatót, s hasznos munka csak vázlatoknak tekinthe- Nagy Dezső két tanulmánya tők. részint pedig a szélesebb olvasóközönség számára alig hozzáférhetők, tekintve, hogy a tanulmányok a2 Acták köteteiben szétszórva találhatók, s könyvárusi forgalomban nem is kaphatók. Szóihátunk más kutatómunkáról is: Simon István sürgeti Szeged nagy írói és a munkásmozgalom kapcsolatainak föltárását.. E téren igen jelentős eredmények születtek, sajnos mindmáig kéziratban. Tudomásom van például Péter Lászlónak "Juhász Gyula 1918— J9-ben* című nagy terjedelmű .(mintegy 850 gépelt lapnyi) kéziratos művéről, amely alaposan, kimerítő történeti háttér felrajzolásával dolgozza föl Juhász Gyulának s vele karöltve Móra nek kapcsolatát a munkásmozgalommal. A lektor szerint, aki e művet akadémiai kiadósra javasolta, ez a "Juhász Gyuláról szóló irois a munkásszinjátszás történetéről (a budapesti Legújabbkori Történeti Intézet első [1959] és második [1960] évkönyvében). Még sokan élhetnek jelenleg Szegeden, akik felvilágosításokkal szolazonban gá'hatnának a szegedi munkásotthonokban folyó életről, ha bér a munkásmozgalom kezdeti időszakára, kialakulására (1. Czibula Antal: Krónikás adatok Szegedről, Népszava, 1930. máj. 1.) csak a legöregebb veteránok emlékezhetnek. Kétségtelen ' persze, hogy vannak még szép számmal fehér foltok a szegedi munkásmozgalom történetében. Udvardi Jánosról, a KMP szegedi titkáráról, Belocerkovszky Antalról, Stéhli Ferenc- Istvánról, hogy ezúttal csak szegedi néhányat említsek, akik mivel a Szovjetunióba emigráltak, elvtársaik későbbi viszszaemlékezéseiben kevesebb szó esik róluk, mint ami eledalomnak egyik főműve* gendő volna szerepük tisztálenne. Sajnos, azonban csökkenteni akarja a könyv terjedelmét s éppen a szegedi ezt nem lehet történeti anyag rovására. Ez- venni tőlük — zel az a sajnálatos helyzet állna elő, hogy pontosan az maradna ki a könyvből, ami bennünket, szegedieket, elsősorban érdekelne s amit., ha a Juhász Gyuláról szóló könyvből kimarad, a szerzőnek úgyis ki kellene adnia külön. De gazdaságos dolog lenne-e ez a kettősség? Nem lenne-e egyszerűbb és természetesebb, ha a gazdag- helytörténeti anyag mai helyén maradna? De egyáltalában: ez a szemlélet, amely a vizásához. De itt vannak még a hozzátartozóik, akik — s rossz néven szeretnék, ha hozzájuk fordulna a történetíró vagy kutató, hogy nyújtsák a kulcsot, mely az események megismeréséhez vezet. De jelentkeznek ők maguktól is, hiszen régi elvtársak ők is. Udvardi János özrvegye maga is régi harcos, végigélte az emigrációt Moszkvában, férje oldalán s meg tudna nevezni ottani, még élő szovjet elvtársakat, akik a forradalmak szemtanúi voltak. Vagy Belocerkovszky Lili, aki mint kisAmikor a gyilkost meggyilkolják Miért tette el láb alól a nyugatnémet Gehlen-kémszervezet Banderát ? Az MTI berlini tudósítója ban ukrán emigránsként léjelenti: »pett a nácik titkos szolgáA Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökségének sajtóhivatala nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen Sztyepan Lippols 54 éves volhiniai emigráns szenzációs bejelentést tett: Elmondta, hogy .S'ztyepan Pooel, alias Handera 50 éves ukrán emigráns vezért 1959 októberében a nyugatnémet Gehlen-féle szövetségi hírszerző hivatal utasítására egy Miszkiju nevű emigráns mérgezte meg Münchenben. Bandera az ukrán nacionalizmus egyik 'leghírhedtebb vezetője volt A második világháború idején szorosan együttműködött Obei;lánderrel, a lembergi tömeggyilkosságok szervezőjével. akit a múlt évben ezért az NDK legfelsőbb bírósága távollétében életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt. Sokat tudhatott A per során kihallgatott tanúk többször is beszéltek Oberlánder és Bandera szoros barátságáról és már akkor felvetődött a gyanú, hogy Bandera *túl sokat tudhatott Oberlánder véres múltjáról, ezért kellett meghalnia*. Bandera ugyanis a háború idején Oberlánder segítségével igen nagy karriert csinált. Hitler bizalmába férkőzött és egy időben ő volt Ukrajna rendőrfőnöke. Ez a hétpróbás áruló már 1936máradt az előző hónapról, évszak - s a nagyja mun- azonnai kjmennek a helyAugusztusban ez a szam mar kan is tul vannak már — te- sz]. lehetőséghez mér2369-re csökkent. E hónap- hat ismét idejekorán atszer- ten J_ mcgfelelö munkaerő ban egyébként 675-el több verik a munkál. A szétszórt biztosításaval 3-4' nap hibát, szüntettek meg, mint helyeken, főleg a kulterule- aJatt icijavítják a hibát, **J'őzőben. . ten igényelt esőcsatorna-ja- Emiatt érthetóen késnek «eMindez azonban nem je- vitások biztositasara az ed- tenként például a közös haszlenti, hogy most mar min- dig osszevont brigadokat nálatú z£r_ aitó.' gg egyéb, dent megtett a vállalat. A novemberben felosztják, s kevésbé sürget6 apr6bb jakimutatasokat, a szakipari minden hazkezeloség reszere voaSokkal részlegek jelentéseit hónap- kettőt biztosítanak. így el1 Kevesebb a panasz Tizenhárom javítórészleget tartanak nyilván az IKV-náL Hetenkint százával jelentenek hibát a lakók, de az idei tervszerűbb és gyorsabb munka eredményeképpen csökken a panaszok száma. Van olyan terület, ahol még most sem megnyugtató a helyzet — mint például a lift javításoknál. Itt is csak azért, mert egy szerelője van a vállalatnak, aki segédmunkásával a karbantartást alig győzi. Nagyobb felújítást viszont egyelőre a budapesti liftszerelő vállalat nem vállal. De | azokban a szakipari részlegekben, melyeknek adottságaik meg vannak, egészséges versengés folyik a panaszok gyors elintézéséért. Ezért bizakodnak a vállalatnál abban, hogy év végére — az IKV fennállása óta először — elérik, hogy nem visznek át az új esztendőre apróbb hibatételeket, nem maradnak el a javításokkal, kivéve természetesen a nagyobb felújításokat, hosszantartó karbantartásokat. latóba, ahol a "Chéry*, illetve a "Der Grause- (A szürke) fedőnevet viselte. A lembergi tömeggyílkosságok idején ő volt Oberlánder egyik alvezére. A háború végén különítményével bujdokolva jutott el Keletről Nyugat-Németország amerikai övezetébe, s menedéket kért az amerikai hatóságoktól. Mérgezett szőlő A. menedékjogot meg • is kapta é« Münchenben telepedett le, ahol megkezdte az ukrán emigránsok szervezését.. 1959. október 15-én-szerencsétlenség* áldozata lett: -egy müncheni lakóház lépcsőjén megcsúszott, lezuhant és kórházba szállítása közben meghalt* — hangzott a hivatalos jelentés. Mint később kiderült, előzőleg ciánkálival mérgezett szőlőt fogyasztott... A titokzatos hátterű -szerencsétlenségről* < • rántotta most le a leplet Sztyepan Lippols. A Bandera-féle szervezet — mondotta Lippols — akkoriban az angol titkosszolgálatnak dolgozott, és arra törekedett, hogy az angol titkosszolgálat. kívánságának megfelelően, csökkentsék a nyugatnémet Gehlenféle kémszervezet befolyását az ukrán emigránsokra. A továbbiakban elmondta: Wandel), a Gehlen-szervezet munkatársával, aki később, 1957 januárjában közölte vele: mivel Bandera nem akar együttműködni Gehlenékkel, elhatározták, hogy elteszik láb alól. At is adott neki, vagyis Lippolsnak, valami fehér port azzal az utasítással, hogv -adandó alkalommal mérgezze meg Banderát*. Mivel azonban Landera embereinek jelenléte mindig akadályt okozott, nem voltam abban a helyzetben, hogy elvégezzem | ezt - a -feladatot*. „Költözz el!" 1959 karácsonyán Lippols találkozott , Miszkijuval. aki ittas állapotban bevallotta: ő mérgezte meg Banderát. Később Miszkijut is eltették láb alól... Lippols szerint • Gehlenék őt is üldözték és emiatt állandóan bujkált. Ausztriába, onnan Olaszországba, majd pedig Norvégiába menekült, norvégiai lakása levélszekrényében egy nap cédulát talált: -költözz el!* felirattal, továbbá egy pisztolypatront. Sietve elhagyta Norvégiát és az NDK-ba menekült, ahol azonnal jelentkezett a biztonsági szerveknél. Az MTI berlini tudósítójának kérdésére elmondta, hogy a Baiidera-szervezet szoros kapcsolatban állt a magyar emigráns-szervezetekkel is és tevékenyen közreműködött az 1956. évi magyaror1955-ben ismeretséget kötött szági ellenforradalom előkédr. Weberrel (igazi neve: szűcsében. Fácá n vadászat Csongrád megyében, hazánk apróvadban leggazdagabb vidékén megkezdődött a fácán-idény. A vadászok az első fácánles alkalmi, v u több mint 1500 fácánt lőttek. A fácánokat az üzletekben is árusítják majd.