Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

a Szerda, 1961. október 18. Hruscsov elvtárs beszéde az SZKP XXII. kongresszusán (Folytatás a 4. oldalról.) évben vívtuk ki, amely az időjárási viszonyok szempontjából nem a legjobb. Hangsúlyozva, hogy "óriási tartalékaink vannak*, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a legközelebbi években lehetőség van a felvásárlás felemelésére a szemes terményeknél 4200 millió púdra, a húsnál 13 millió tonnára, és a tejnél 50 millió tonnára évenként. Hruscsov közölte, hogy a legközelebbi években a Szovjetunióban még legalább nyolcmillió hektár szűzföldet kell művclhctővé tenni. Ilyenformán összesen ötvenmillió hektár új föld keriil hasznosításra. — A szüzföld, elvtársak, pártunk gyermeke, népünk büszkesége! Arra kell törekednünk, hogy a szűzföldek megművelése a szocialista mezőgazdaság kultúrájának szimbólumává váljék. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szemestermények termelésének növelése lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztésének gyorsabb megoldását is. Hruscsov közölte, hogy a párt húsz évre irányozza elő a mezőgazdaság fejlesztésének távlatait. A feladat a mezőgazdasági termékek termelésének sokszoros növelése. — A mezőgazdasági termelés újabb fellendítése az egész párt, az egész nép ügye. Ez a kommunizmusnak az a területe, amelyet a szovjet rendszer teljes erejével kell meghódítanunk. Állandóan emelkedő népjólét — Pártunk tevékenységének lényegét abban látja — jelentette ki Hruscsov — hogy emeljük a nép jólétét, fejlesszük és még jobban kielégítsük a szovjet emberek anyagi és szellemi igényeit. Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek olyan szakaszába lépett, amikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szocializmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anyagi termelés, hanem a fogyasztás területén is. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szükségleteit fedezzük — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy a szocializmus viszonyai között minél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál magasabb a nép jóléte. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1960ban több mint másfélszer akkora volt, mint " 1955-ben. A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2,2-szeresére nőtt. A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem sokkal gyorsabban növekszik, mint a legfejlettebb kapitalista országokban. Hruscsov közölte a kongresszus küldötteivel, hogy a nemzeti jövedelem növekedése alapján a szovjet munkások és alkalmazottak reáljövedelme — egy dolgozóra számítva — az elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 33 százalékkal emelkedett. A hétéves terv során a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme 40 százalékkal növekszik majd. A Szovjetunióban szakadatlanul növekszik a fogyasztás. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsinybcni áruforgalma 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A hétéves terv első három évében az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudjuk teljesen kielégíteni bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét. — Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól, s ez munkánk komoly bírálata. Hruscsov közötte, hogy körülbelül negyven millió munkás és alkalmazott került új fizetési viszonyok közé. A hétéves terv hátralevő évei alatt a munkabérminimumot 50—00 új rubelre emeljük. Felemeljük a középfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is. A dolgozók igen érezhető' munkabértöbbletben részesülnek az adók megszüntetésének eredményeképpen, ami 1960. október 1-vel már meg is kezdődött. 1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, amely a lakosságot terheli. — Az adók megszüntetése a szovjet nép kiemelkedő szociális vívmánya — mondta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a lakásépítés mérvét és ütemet tekintve, a Szovjetunió első helyet foglalja el a világon. Az utóbbi evekben a Szovjetunióban ezer főnyi lakosra számítva kétszer annyi lakás épült, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban. — önkéntelenül is ezt kell mondanom: szimbólumunkká vált az építődaru — jegyezte meg Hruscsov. Sikeresen teljesítettük az 1956—1960. évi állami lakásépítési programot. A legutóbbi öt év alatt több házat építettünk, mint az előző 15 esztendőben. Körülbelül 50 millió ember, az egész lakosságnak majdnem a negyede kapott új lakást. — Még így is kevés nálunk a lakás, a lakásprobléma továbbra is igen komoly — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban a városi lakosság lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt számítani lehetett. Közötte, hogy a hétéves terv hátralevő négy éve alatt körülbelül 400 millió négyzetméternyi területet kell lakással beépíteni, vagyis 1,6-szer többet, mint a negyedik és az ötödik ötéves tervben együttvéve. Faluhelyen több mint 4 millió házat fognak építeni. — Pártunk politikáját a kommunizmus e magasztos eszméje hatja át: mindent az emberért, az ember javáért! — Jelentette ki_ Hruscsov. Megjegyezte, hogy a dolgozók szükségleteinek hatalmas részét fedezik már napjainkban is közalapokból. Azok akifizetések és kedvezmények, amelyeket 1960-ban a lakosság ezekből az alapokból kapott, 24,5 milliárd rubelre rúgtak az 1940. évi 4,2 milliárd rubellel szemben. A hétéves terv értelmében a társadalmi fogyasztási alapok 1965-ben 40 milliárd rubelre növekszenek. Ezekből az alapokból tartanak el jelenleg több mint 20 millió nyugdíjast; körülbelül 4 millió tanuló számára biztosítanak állami ösztöndíjat és szállást;több mint600 000 iskolai tanulót internátusokban, alapjában véve állami költségen tartanak el. Virágzó szovjet tudomány A társadalombiztosítás és a kolhozok anyagi eszközei alapján több mint 7 millió munkás, kolhozparaszt, alkalmazott és ezek gyermekei részesülnek évente üdülésben és gyógykezelésben. Körülbelül 7 millió anya kap állami segélyt. — Lám, ezt jelentik a közalapok! — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: Joggal büszkélkedünk azzal, hogy a szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált, a szovjet tudomány pedig élenjáró helyeket foglalt el a legfontosabb ismeretágak területén. — A kommunizmus tudást ad mindenkinek. A tömegek ismereteiből, magasfokú kultúrájából meríti az erőt és a biztonságot az újabb sikeres fejlődéshez! — A tudomány virágzása ennek ékes bizonyítéka — állapította meg Hruscsov, majd közölte, hogy a Szovjetunióban a tudományos dolgozók száma meghaladja a 350 ezret, a tudományos intézményeké pedig 4000 körül mozog. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelességüket. — A szovjet tudósok széles arcvonalon dolgoznak korunk egyik legfontosabb problémájának területén: az irányítható termonukleáris reakció megvalósításán. Hruscsov különösen kiemelte a szovjet tudománynak a világűr meghódításában aratott sikereit. Hangsúlyozta, hogy e sikerek újabb ragyogó korszakot nyitottak, meg az ember tudományos ismereteinek fejlesztésében. Fejlődő társadalmi viszonyok az anyagi és kulturális javak elosztásában A XX. kongresszus határozatainak valóraváltása során — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — a párt nagy figyelmet fordított a szocialista termelési és társadalmi viszonyok fejlesztésére és tökéletesítésére. , — Pártunk ebben látja a kommunista társadalmi viszonyokra, a szabad, általánosan fejlett és magasfokú öntudattal bíró emberek közötti kapcsolatok legtökéletesebb típusára, a barátságon és az elvtársiasságon alapuló viszonyokra való áttérés alapvető útját. Hruscsov megjegyezte, hogy a legutóbbi években a párt a szovjet társadalom életének minden területén nagyarányú szociális-gazdasági intézkedéseket hajtott végre. — Ezek forradalmi jelentősége nemcsak az, hogy lehetővé tették az anyagi-műszaki alap megszilárdítását, hanem az is, hogy fontos szerepet játszottak a társadalmi viszonyok fejlesztésében, a szocialista tulajdon két formájának további közelebbhozásában. Az új csírái egyre világosabban láthatók a munka jellegébe^ a termelő munkások kapcsolataiban. A dolgozók mind nagyobb tömegeinek válik vérévé, hogy öntudatosan, egész erejüknek, képességeiknek megfelelően dolgozzanak. — Nagy jelentőséglet tulajdonítunk a kommunista munkakollektívák és élmunkások mozgalmának. Kétségtelen, hogy idővel az élet kitermeli a szocialista munkaverseny más, még tökéletesebb formáit — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a társadalmi viszonyok erőteljesen fejlődnek az anyagi és kulturális javak elosztásában is. Ez elsősorban kitűnik a munka szerinti elosztás szocialista elvének továbbfejlődésében, amely elv a szükségletek szerinti elosztás kommunista elvére való áttérésnek legfontosabb feltétele. — Az anyagi és eszmei ösztönző erők összekapcsolásában látja a párt azt a biztos utat, amely a bőség megteremtéséhez és az igények szerinti elosztáshoz, a kommunista munka győzelméhez vezet, » okvetlenül el is vezet bennünket — jelentette ki Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy "az az elképzelés, amely a bőség ismérvét a személyi tulajdon határtalan megnövekedésében látja, nem a mi elképzelésünk, a kommunizmustól idegen elképzelés*. A dolgozók számos tárgyra vonatkozó személyi tulajdona, mint a személyi igény formája, nem mond ellent a kummunista építésnek, amíg ennek mértéke ésszerű és nem válik öncélúvá. A túlzott személyi tulajdon bizonyos fettételek között a társadalmi haladás fékezőjévé, a magántulajdoni igények melegágyává válhat és gyakran válik is, és kispolgári elfajuláshoz vezethet. A kommunisták a magántulajdon világával szembeállítják a társadalmi tulajdont, a burzsoá individualizmussal az elvtársiasság és a közösség elvét. Hruscsov rámutatott arra, hogy a szocialista termelési viszonyok összessége és fejlődése törvényszerűen elvezet a város és a falu között, a szovjet társadalom osztályai és társadalmi csoportjai között meglevő különbségek fokozatos elmosódásához, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek kölcsönös kapcsolataiban a kommunista alapelvek kibontakozásához és megszilárdulásához. — Egyre inkább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom két baráti osztálya, a munkásosztály és a kolhozparasztság, s mind jobban szilárdul megbonthatatlan szövetségük. A szovjet parasztság közeledik a munkásosztályhoz a képzettség és a munkaviszonyok, a kulturális, műszaki színvonal tekintetében. A parasztoknak a munkásokkal egyenlő politikai jogaik vannak, alapvető érdekeik is azonosak. A munkásosztály és a parasztság között a különbségek a döntő, fő dolgokban megszűntek. az osztályhatárok végérvényes elmosódásának folyamata mind gyorsabban megy végbe. — A technikai haladás, a dolgozók kulturális, technikai felemelkedése alapján megszűnnek a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között — állapította meg Hruscsov. Az élenjáró technika és ismeretek birtokában a munkás és a paraszt munkája egyesíti magában a fizikai és a szellemi munka elemeit. Jelenleg a munkások 40 százalékának és a kolhozparasztok több mint 23 százalékának van közép- és felső fokú végzettsége. Tízmilliók vesznek részt az ország ügyeinek intézésében QEPŰJÖV EDELEN MUNKASOK 1960 1960 WO Az SZKP űj programtervezete szerint 1980-ban a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb munkanap és a legmagasabb életszínvonal. A munkások reáljövedelme az 1960 évihez képest 350, a kolhozparasztoké 400 százalékkal növekszik. A Szovjetunióban már 1966—1968 között bevezetik a 35, illetve 30 órás munkahetet. Heti egy szabadnap mellett hat-, vagy ötórás lesz a munkanap. De mivel a dolgozók szívesebben tartanak heti két pihenőnapot, ötnapos munkabét és hétórás munkanap bevezetését tervezik. Igy minden egyes dolgozó évente újabb 52 szabadnaphoz jut. Ily módon — jelentette ki Hruscsov — hazánkban a jelenlegi viszonyok között az osztályok kölcsönös kapcsolatai fejlődésüknek új szakaszába léptek. A proletárdemokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik át. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ma már közel vagyunk a V. I. Lenin által kitűzött célhoz, ahhoz, hogy kivétel nélkül minden állampolgárt bevonjunk állami feladatok végzésébe. Hruscsov megállapította, hogy a szovjet emberek tízmilliói vesznek részt az ország ügyeinek intézésében, hajtanak végre társadalmi megbízatásokat, majd kijelentette: Minden szovjet embernek tevékenyen részt kell vennie a társadalom ügyeinek intézésében! Ez a ml jelszavunk, ez a mi feladatunk. Amikor pártunk sarkallatos feladattá tette az állami tervek fejlesztésének, a tanácsok társadalmi önkormányzati szervvé való átalakításának feladatát — jelentette ki Hruscsov —, ugyanakkor továbbra is arra törekszünk, hogy mind több állami funkciót bízzon társadalmi szervezetekre. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára leleplezte a kommunizmus eszmei ellenfeleinek ama állítását, amelyek szerint a kommunizmus elkerülhetetlenül konfliktust okoz a személyiség és a társadalom között és a személyiség elfőj tásálioz vezet. Kijelentette, hogy a teljes szabadság és boldogság ismérve az olyan társadalmi rend, amely megszabadítja az embert a kizsákmányolás igájától, széleskörű demokratikus jogokat ad neki, biztosítja számára a lehetőséget, hogy emberhez méltó fettételek között éljen, megadja neki a biztos holnap tudatát, feltárja egyéni képességeit és tehetségét, megszilárdítja azt a tudatát, hogy munkája az egész társadalom javát szolgálja. A szocializmus éppen ilyen társadalmi rend — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: — A szocialista rend által létrehozott összes értékek közül a legdrágább az új ember, a kommunizmus tevékeny építője. A továbbiakban Hruscsov a következőket mondotta: — Az imperializmus ideológusai a kapitalizmus országait "nyílt társadalomnak* nevezik, a Szovjetuniót pedig -zárt társadalomnak*. Igen, egyetértünk abban, hogy a mi szocialista államunk valóban zárva van a kizsákmányoló és harácsoló monopoltőke, a munkanélküliség, a haramiatörvények, a züllesztő, dekadens ideológia előtt. Természetesen az imperialista urak azt szeretnék, ha a szocialista társadalom nyitva állna kémtevékenységük számára. A szocializmus ellen irányuló felforgató tevékenység számára azonban a szovjet társadalom zárva, szigorúan zárva van! Hruscsov hozzátette, hogy a szovjet társadalom nyitva áll az olyan külföldiek előtt, akik tiszta szívvel közelednek. Nyitva áll a becsületes kereskedelem, a tudományos, • technikai és művelődési vívmányok cseréje, az igazságnak megfelelő tájékoztatás előtt. — Már régóta javasoljuk a kapitalista világnak, hogy ne a fegyverkezési versenyben mérjük össze erőinket, hanem a dolgozók életének megjavításában — mondotta Hruscsov. Meggyőződésünk, hogy a kapitalizmus nem tud helyt állni ebben a versenyben. Meggyőződésünk, hogy végeredményben minden nép helyesen választ majd, előnyben részesiti a kommunizmus valóban szabad világát és elfordul a kapitalizmus úgynevezett "szabad világától*. Fontos belpolitikai feladatok Hruscsov ezután kijelentette Nyikita hogy az elkövetkező évekre belpolitikai téren a párt öt feladatot állít a kommunisták és az egész szovjet nép elé: Első — az egész nép erőfeszítését arra kell irányítani, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hétéves tervet, amely fontos korszak a kommunizmus anyagiműszaki alapjának megteremtésében. Az anyagi termelés színvonalát a jövőben is emelni kell, s a szükséges színvonalon kell tartani az ország védelmi képességét; Második — meg kell gyorsítani a technikai fejlődést a szocialista ipar minden ágában, kiváltképpen fejleszteni kell a (Folytatás a 6 oldalon.'