Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

3 Péntek. 1961. szeptember J5. 3 Kormányunk új minisztereinek életrajza Péter János 1946-ban az Ajkai Erőműbe, ahol vezetőszerepet töltött be az ifjúsági mozgalomban és itt lett a párt tagja. 1949-től több mint hét évig volt a Veszprém megyei pártbizott­ság ipari és közlekedési osz­tályának vezetője. Közben elvégezte a kétéves pártfőis­kolát. 1956 november elejé­től a Vezprém megyei párt­bizottság első titkára. 1958­tól országgyűlési képviselő. Az MSZMP hetedik kong­resszusán a Központi Bizott­ság tagjává választották. Ilku Pál első titkára, később pedig a magyar néphadsereg magas­rangú tisztje volt. 1958 feb­ruárjától művelődésügyi mi­niszterhelyettes. Országgyű­lési képviselő, az. MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. Ajtai Miklós Tolna megyében, Alsónyéken született 1910-ben. Apja vas­úti munkás, most nyugdíjas. Iskoláit Alsónyéken, Bátaszé­ken. Baján, Budapesten, Pá­rizsban és Glasgowban vé­gezte. A református egyház­ban viselt különböző tiszt­ségeket, volt debreceni re­formátus püspök. 1950-ben a Béke-Világta­nács tagjává választották. 1953-ban a biharkeresztesi választókerület képviselője lett és itt 1958-ban újravá­lasztották. A forradalmi munkás-paraszt kormány a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnökévé nevezte ki 1956 decemberében. A Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagja, 1958 februárjában lett a külügyminiszter első helyettese. Papp János 1912. október 8-án született, szegényparaszti családból. Középiskolai tanulmányait a beregszászi állami reálgim­náziumban végezte, majd Po­zsonyban tanítói oklevelet szerzett és Kárpát-Ukrajna több falujában községi taní­tó volt 1939-ig. Ebben az idő­ben kei-ült kapcsolatba a munkásmozgalommal. Újság­írói munkássága idején az Uj Korszak című pedagógiai szaklapot szerkesztette, s a diákéletről magyar nyelven regénye jelent meg, amelyet a felszabadulás után Len­gyelországban és Csehszlová­kiában is kiadtak. A felszabadulás után dol­gozott a pártfőiskolén, majd a pécsi városi pártbizottság Rákosligeten született 1914­ben. Középiskolai tanulmá­nyai után a Budapesti Tu­dományegyetemen vegyész­doktori oklevelet szerzett s a felszabadulás előtt hosszú évekig a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyá­rában dolgozott üzemmér­nökként. A munkásmozgalommal 1943-ban került kapcsolatba, részt vett a budapesti par­tizánharcokban, s többek kö­zött egyik tagja volt annak a partizáncsoportnak, ame­lyik az egykori Városi Szín­házban tartott nyilas nagy­gyűlést szétrobbantotta®. A felszabadulás után ke­rült az államapparátusba, a Népjóléti Minisztériumban főosztályvezető, Iparügyi Mi­nisztériumban csoportfőnök, a Könnyűipari Minisztérium­ban a miniszter első helyet­tese volt és 1956-tól a Terv­hivatal elnökének helyette­seként dolgozott. Az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja (MTI) 1925-ben. munkáscsaládból született Kaposvárott. Szege­den a felszabadulás évében fejezte be tanulmányait a vegyipari középiskolában. Vegyésztechnikusként került Ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöksége Elnökségi ülést tartott délelőtt fél 9-kor a Haza­tegnap. szeptember 14-én bas Népfront Csongrád me­gyei bizottságának elnöksége j a Hazafias Népfront Csong­rád megyei titkárságának helyiségében. Lacsán Mi­hályné országgyűlési képvi­selő. a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsá­gának alelnöke a békemun­ka időszerű kérdéseiről tar­tott beszámolót és ismertette Mint ismeretes, javában szülni. Eszerint — hacsak az Országos Béketanács ha­építik az újszegedi partfür- valamilyen rendkívüli talaj- tározatai alapján a felada­dö második medencéjét, réteg nem akadályozza a iú­Már ott dolgoznak a Buda- i-ást — pesti Közlekedési Építő Vál- november végére már ké­lalat munkásai is, s a társa- szen lesz az új kút. dalmi munkások segítsége- Ez percenként mintegy 8— vei 900 liter 38 fokos vizet ad, nemsokára előkészítik be- tehát valamivel melegebbet, tonozásra a talajt, mint az eIso medencét tap­Ma. pénteken délután újabb lal0 kút. A tervezet szerint vállalat is megkezdi felvo- nyolcszáz meterre fúrnak le. Harmincnyolc fokos lesz a partfürdő második medencéjének vize Ma vonul fel a kútfúró vállalat nulását a Tisza-partra: megérkeznek a kútfúrók. Tegnap. csütörtökön dél­előtt a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak megbízottjával együtt Mózes Endre, az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat képviselője, s Imri Balázs, a vállalat kútfúrómestere kijelölte a második meden­cét tápláló termálkút helyét. Az újabb kút az épülő me­dencétől a Bertalan-szobor irányában, a partfürdő ke­rítésétől tizenhárom, a fo­lyóparttól körülbelül hatvan méterre lesz. Ma délután nagy. lánctal­pas vontatókkal a különféle gépeket szállítják a szín­helyre. A kútfúrást — az előké­születek befejezése után — a jövő héten kezdik meg. A vallalat képviselői beje­lentették, hogy a munkával a mélység azonban menet közben változhat, aszerint, hogy hol találnak megfelelő böségű és hőfokú vízrétegre. tokát. Második napirendi pontként Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa ismertette a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa tit­kárságának 1961. augusztus 15-i határozatát a népfront­bizottságok társadalmi mun­ka szervező tevékenységéről és a további feladatokról. Szegeden 250 ifjúsági vezető segíti az úttörő munkát Szegeden az irányelvek vül az őrsvezetők és a raj­szellemében az Űttörőház vezetők továbbképzését ... . . ,. „-„ szervezték meg. vezetosege iden 250 KIS/- „ ., , ..... - „ Megválasztottak a vezető­tagot von be az uttorf mun- £ előkészítő tanfo­kaba. A KISZ-alapszerve- y vezetóje Bunda viktó_ zetek megbízóleveleivel zse- •• 7Hnv1 r, általános bükben hallgatták tegnap ^.^Tőm^S délután az ifjúsági vezetők továbbképzéséért Szilágyi Sőjét^W a^elSük állö orvostanhallgató, a i Bl"d rajvezetőké pedig Szűcs A második ötéves terv és a kormány megerősítése Irta: SIKLÓS JÁNOS, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára feladatokról beszélt. Lajos, az ifjúsági vezetők A ttila orvostanhallgató a felelős. Irányítója közölte, hogy az idén 110 KISZ-tag jelent- Maxi Mihály. Szeged vá­kezett úttörő munkára. Ré- ros úttörő-titkára a KISZ­szükre előkészítő tanfolva- bizottság nevében üdvözölte határidő előtt akarnak elké- mokat szerveznek. Ezenkí- az ifjúsági vezetőket. »tyilvánosságra hozták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1961. szeptember 12-i ülésén elfogadott határozatát a második ötéves tervről és a kormány megerősíté­séről. Az ország lakossága, közvéleményünk várta már a második ötéves tervet, amely meghatározza a következő évek gazda­sági, kulturális feladatait és népünk élet­körülményeinek alakulását is. Felmerül a kérdés, hogy miért késett az ötéves terv? Mindenekelőtt azért, mert a párt VII. kongresszusa időszakától 1960 végéig lényeges változások történtek gaz­dasági életünkben. A hároméves terv gazdasági célkitűzéseit munkásosztályunk és dolgozó népünk lényegesen túlteljesí­tette. Mezőgazdaságunk átalakítását a ki­tűzött határidő előtt — a munkásosztály segítségével — elvégezte parasztságunk. Mindez olyan gazdasági tényező, mely bi­zonyos értelemben módosította a VII. kongresszus elé terjesztett elképzeléseket Ezt mutatja például, hogy a kongresszusi irányelvekben megjelölt 65—70 százalék­kal szemben a szocialista ipar termelé­sének növekedése 1965-re, 1958-hoz viszo­nyítva, 83—87 százalék lesz. A munka termelékenysége pedig a kongresszusi előirányzattal szemben — 37—40 százalék helyett — 40—45 százalékra emelkedik. Most elkészült a második ötéves terv, és a párt Központi Bizottsága határozata értelmében egy hónapon belül törvény­tervezetként kerül az országgyűlés elé. A kiadott közleményből látható, hogy a terv végrehajtása jelentős erőfeszítést, minden irányú energiakoncentrálást, ész­szerű gazdálkodást és szigorú takarékos­ságot kíván. Hiszen 180 milliárd forint beruházásról, az életszínvonal 40—42 szá­zalékos emeléséről van szó, ami feltéte­lezi a nemzeti jövedelem 55—60 százalé­kos emelkedését a tervidőszak végére. A VII. kongresszus állásfoglalása vál­tozatlan: A szocializmus alapjai­nak lerakása, a szocialista építés ütemének meggyorsítása — alapelv a má­sodik ötéves terv éveiben. Ennek az elv­nek az érvényesítése rendkívül nagy mű­szaki fejlődést igényel. Ezt szolgálja a Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékeny­sége, melynek elnöke Kiss Árpád elvtárs. A műszaki fejlesztést elengedhetetlenül igényli az az elképzelés is, mely szerint az ipari termelés emelkedésének legalább 70 százalékát a munkatermelékenység nö­vekedéséből várjuk. Természetesen a technikához képzettebb műszaki vezetőkre és szakmunkásokra van szükség. Ezért műszaki propagandánk, a műszaki isme­retek megszerzésének jelentősége is ug­rásszerűen megnő a következő években. A második ötéves terv végrehajtása, célkitűzései elérése egyben a vezetés lé­nyeges javítását is megkívánja, a kor­mánytól kezdve, a szaktárcákon keresztül, a községi tanácsokig, üzemekig, vállalato­kig. Erre vonatkozóan a Központi Bizott­ság határozata is utal: »A Központi Bi­zottság időszerűnek tartja, hogy emlékez­tessen a kongresszusi irányelvek követ­kező, változatlanul érvényes megállapítá­saira: „Hazánk gazdasági fejlődésének üteme a legközelebbi években nagymér­tékben függ attól, mennyire tudjuk meg­javítani a tervezést, irányítást, általában a vezetés színvonalát". A Központi Bizott­ság meg van győződve arról, hogy máso­dik ötéves tervünk az ország anyagi erő­forrásaiban és lehetőségeiben kellően meg­alapozott, megvalósítása gyorsítja a szo­cializmus teljes győzelmét. Megfelelő ve­zetés mellett a dolgozók — munkások, pa­rasztok, értelmiségiek — jó munkával, a takarékosság és gazdaságosság elveinek állandó szem előtt tartásával a tervet túlteljesítik, még kedvezőbben alakítják sorsukat, jövőjüket«. F ontos lépés tehát a kormány meg­erősítése a kongresszusi határozat realizálásában. Érthető módon je­lentkezik ez az igény, mert minden elmé­leti, elvi elképzelés akkor válik értékké, ha gyakorlatilag kivitelezésre kerül. A je­lenlegi helyzet megkívánta — és megkí­vánja —. hogy állami életünk vezetését minden fokon erősítsük, mert a jó elkép­zelések végrehajtása a gyakorlat során vá­lik valósággá. Megvannak az ötéves terv reális elképzelései, amellyel az országgyű­lés valószínűleg egyetért és törvényerőre emel. Megvan munkásságunkban, paraszt­ságunkban és értelmiségünkben az alko­tási kedv, a munkalendület... Ennek ki­bontakoztatása, fellendítése a gyakorlati vezetés feladata. Ezért most jelentős mér­tékben a vezetésen múlik a feladatok vég­rehajtása. A mi vezetőink az elmúlt másfél évti­zedben tanúbizonyságát adták annak az áldozatkészségnek, hazaszeretetnek, kom­munista hűségnek, szakmai műveltségnek, amely azt eredményezte, hogy ma a szo­cializmus alapjainak lerakásánál tartunk és építésünk ütemét meggyorsíthatjuk. Fejlődésünknek ebben az időszakában erő­teljesebb igénnyel lép fel az állami és gaz­dasági élet irányítása. Ezért a párt meg­felelő erőkkel erősíti • az állami területe­ket a kormánytól kezdve ott. ahol erre szükség van. A kongresszus határozata, amelv a vezetés javítását célul tűzte, most realizálódik. Már hónapokkal ezelőtt kü­lönböző bizottságok vizsgálták, hogy ál­lami és gazdasági életünk erőteljesebb fejlődéséhez milyen intézkedések szüksé­gesek ... mely szerveknél indokolt szemé­lyi megerősítés stb. O lyan állomáshoz érkezünk el, amely­nél állami és gazdasági életünk ve­zetése döntő szerepet játszik: az ügyekhez szakmailag hozzáértő, céltuda­tos, tervszerű munkára képes, lendületes, politikailag megbízható káderek sorompó­ba állítása biztosíthatja a szocializmus épí­tése ütemének meggyorsítását. Megyénk állami és gazdasági vezető garnitúrája — személyes beszélgetések ta­pasztalata alapján állítom — látja, hogy előrejutásunk, boldogulásunk egyik fő kérdése a vezetés színvonalának szaka­datlan növelése. Ez a pozitív szemlélet megmutatkozik olyan tényekben, hogy például vezetőink többsége szakmai isme­retek megszerzésére törekszik, egyeteme­ken, főiskolákon, technikumokban tanul. Akadnak azonban olyan vezetők is megyénkben, akik ezt feleslegesnek tart­ják, azzal a hamis elképzeléssel, hogy ha tíz évig jó voltam így, a következő tíz évet még kihúzom különösebb szakisme­retek megszerzése nélkül. Szükségtelen bizonyítgatni, hogy ez nem igaz. Egy üzem, egy tanács, vagy intézmény tevé­kenysége, munkájának eredményessége, eredménytelensége, vagy gyengesége nagymértékben a vezető beosztásban dol­gozók képzettségétől, szakértelmétől, munkamódszerétől függ. Különösen alap­területeken, ahol gyakorlatilag megvaló­sulnak a Központi Bizottság elképzelései. Hiába próbálunk másként vélekedni, az élet rohamléptekkel halad és vezetőknek nem lehet e fejlődési ütem mögött ma­radni, mert elveszítik képességüket arra, hogy vezetők legyenek. Nagyon sok laza­ság, hanyagság, nemtörődömség és felü­letesség tapasztalható a mi gazdasági éle­tünkben. Azokkal az eszközökkel és mód­szerekkel nem oldhatjuk meg a szocia­lista építést, amelyek lehetővé teszik a rossz tervezést, pénzpocsékolást stb.... Feszesebbre fogott vezetéssel boldogulunk. V együk a mezőgazdaságot. A Köz­ponti Bizottság jóváhagyta a me­zőgazdaság termelési előirányza­tait az ötéves tervben. Ennek megvan az évi bontása és ezen belül megvannak a megyéknek, a községeknek is az éves tervei. E konkrét kérdésben lehet leg­jobban megfigyelni a jövőt. Teljesítőd­nek-e ezek a tervek — termelés és fel­vásárlás — vagy nem. Nem az a jó ve­zető, aki nyilatkozik arról, hogy a párt­tal egyetért, közben nem képes okosan, szakszerűen és eredményesen vezetni. A szocializmus ügyének szolgálata egyenlő a napi munkában jelentkező ésszerű, konkrét szakmai, politikai intézkedések végrehajtásával, mert a munkások, pa­rasztok és értelmiségiek szívesen dolgoz­nak ... A vezetéstől függ most minden, legalábbis nagyon sok minden. Ahol a vezető elmarad az élet követelményeitől, ott nem alakul ki egészséges légkör, az ilyen ember nem engedi fejlődni munka­társait, fél, hogy túlnőnek rajta és ezért elnyomja kezdeményezési készségüket... Az ilyen vezetőre bízott területen beáll a pangás, a munkatársak elfásultsága, el­kedvetlenedése. Most. amikor az élet erösebb tempót diktál, ezeket a jelensé­geket nem nézhetjük szó nélkül semmi­lyen fokon, Csongrád megyében sem. A párt Központi Bizottságának közle­ménye egészen friss és máris különféle hamis felfogásokról hallunk. Olyan meg­jegyzések, észrevételek jelentkeznek, hogy a kormány erősítését elsősorban a nemzetközi helyzet indokolja. Ez nem igaz. mert mindenekelőtt az a feladat indokolja, amely a második ötéves terv végrehajtását jelenti. A kongresszus hatá­rozatainak a végrehajtása kívánja meg az állami és gazdasági vezetés általános színvonalának javítását. 4 leghatározottabban leszögezzük, hogy a párt politikájában nem jelent változást a kormány meg­erősítése, állami és gazdasági életünk vezetésének javítása. Az 1957 júliusában az MSZMP pártértekezlete által elfoga­dott és az 1958. évi VII. kongresszus ál­tal továbbfejlesztett töretlen politikai vo­nalvezetés marad érvényben. Semmi oka nincs a pártnak arra, hogy politikáján változtasson. Ez a politika megfelel dol­gozó népünk érdekeinek, kivívta népünk támogatását és szeretetét — ez a politika marad továbbra is. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert az ország határain belül élő ellenséges elemek megpróbálják félremagyarázni teljesen világos intézkedéseinket, s a ma­guk kívánságai szerint óhajtanák a jövőt Nem marad tétlenül a nyugati reakciós propaganda sem. Van egy jó közmondás: "A kutya ugat, a karaván halad«. Ellen­ségeink "hírei® különösebb zavart nem okoznak. Szilárd elhatározásunk a szocia­lizmus építésének meggyorsítása — ezen munkálkodunk egész népünk javára és boldogulására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom