Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

5 Vasárnap. 1961. szept. 17. £ RÁC Z LAJOS: DCetezer kiLúniéter A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN HllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilH 1. „Fabricat in Rominia" A mikor egy Budapestről termelnek annyi villamos Bukarestbe irányított energiát, mint 1938-ban is onnan Koppenhágába re- egész év alatt. A háború pülő IL—18-as óriásgép előtt az ipari felszerelés 95 egyedüli utasaként ragyogó százalékát külföldről hozták napsütéses időben a Kár pá- be, ma a belföldi ipar ter­tok felett repültem, a vár- meli a szükséglet 83 szá­ható élményekre gondolva zalékát. És még nagysze­feltettem magamnak a kér- rűbb a távlat. A román dést: mit is tudok én a mai dolgozók most építik új hat­Romániáról? Persze általá­nos ismereteim voltak er­ről az országról is, minl­ahogy a többi testvéri népi demokráciáról, hiszen fi­gyelemmel kísérjük egymás munkáját. Ezek azonban csak közvetett ismeretek — újságok, könyvek, beszédek alapján, egészen más azon­ban a saját élmény. És köz­ben eszembe jutott az is, hogy a királyi Románia el­éves tervüket: 1965-re a ro­mán ipar 40 nap alatt ter­mel annyit, mint 1938-ban egy év alatt. Az az ország, amely még a fogpiszkálót is importálta Angliából, ma az zeí szaz égbenyúló hegyvonulat ge­rincét átszelő hatalmas táv­vezetékre mutatva azt mon­dotta Ferenci elvtárs, a gyergyói városi néptanács elnöke: — Ezek a sudár beton­oszlopok a szocializmus út­jelzői. Békásról indul ki a vezeték, ahol a tízéves vil­lamosítási terv egyik gyö­nyörű alkotásaként már kö­méter magas be­ipari fejlődés ütemét tekint- ion mellvéd állja útját a ve elhagyta ezt az országot, de túlszárnyalta Ausztriát, Nyugat-Németországot, Olaszországot, az Egyesült Államokat és más országo­kat is, már 1959-ben annyi maradottságának jellemzé- szenet termelt, mint Olasz­seként valahol azt olvastam, ország, Törökország, Svéd­hogy egykor ebben az or szágban még a fogpiszkálót is importálták Angliából. Később kedves hű kísérőm. Inovan Auróra elvtársnő maga is jellemezve a válto­zást így felelt: — Annak is örültünk tt ország és Görögország együttesen. S hogy mit jelent a szo­Besztercének, hogy mint­egy 30 kilométer hosszú ta­vat képezve fenn a hegyek­ben, a felduzzasztott viz energiáját a vízierőmű hasz­nosítsa. Az ember álmélko­dik: hatalmas tó fenn a Kárpátok bércei között. Ho­gyan kerültek ide a hajók? cialista építés, ezt megérez- Szétszerelve hozták fel, az­tem mind Onestben, a vegy- tán itt összeszerelték, az ipar uj, szocialista fellegva­eröműhöz a hegyben öt ki­lométeres alagúton jut a víz a turbinákhoz, s a hajdan szeszélyes bővizű folyó, amely századokon át szállí­totta hátán a tutajokat, most az ember akaratára erejét a rában, megéreztem Craiován az <*Elektroputere«-ben, Plo­múltban, ha a vásárolt árun est környékén, ahol estén­ez a felírás volt olvasható ként mint valami tündéror­-Ambalat in Rominia«, az- Szág ragyognak a petróle­az: -Csomagolva Románia- umfinomítók kivilágított ban". Ma csaknem minden csőszerkezetei. A fejlődésre árun a következő a felírás: körülbelül ez jellemző: Se­"Fabricat is Rominia", az- gesvár mellett új üveggyár városoknak, üzemeknek, la­az: "Gyártották Romama- épült, s ennek az egy üzem- ... . .. ban-. nek évi kapacitása kétszere- kasoknak adja. Csupán az És egy kicsit még Magyar- se annak, mint amennyit utóbbi négy év során 1100 országon is sokan úgy van- 1943-ban egész Románia falut villamosítottak, két­mik, ha Romániáról halla- üvegipara produkált, s a szer annyit ahány viUamo­nak, mintha ez az ország termelés 1965-re az 1959-es .. ,, . , ' ., , , , ma is az lenne, ami a ki- szinthez képest újabb 2,2 sltott 1alu volt a f^zaba­rályság idején volt. Némi szeresére növekszik. Vagy dúlás előtt Romániában, nacionalizmus is vegyül eb- a ploesti tartományban le- íme: ez is önmagáért be­be a véleménybe, amit itt- vg paulesti lenszövődé, ha s~<;jf ott táplálnak az Erdélyből elkészül, egymaga kétszer %'Ióba7I bármerre idr­annyit termel, mint 1938- valoban farmerre jar ban az egész ország hason- tam a Román Népkoztarsa­ló vállalata. Romániában a ságban a valamikor nagyon mostani hatéves terv során eimaradött mondvai Bacau­gyártanak először alumi- ... . „ ,,„,„„, , . . . , tol, le egeszen a bolgár ha­mumat es 1964-re az Olt , ' * v mentén Slalina közelében tárig. Konstanzatol egeszen román bauxitot feldolgozó Aradig, vagy Temesvárig évi 50 ezer tonna alumíniu- mindenfelé új üzemek, ólai­mat gyártó üzem épül kumk magasfeszültségű Craiovan az "Elekiropu- ' , ~ ,, ° teredben lonescu Victor tavvezetekek. hálózzák be mérnök kalauzolt. mind sűrűbben ezt az orszá­— Ennek az óriási üzem­nek építését 1950-ben kezd­ték. Sok mindent gyártunk: ideszakadt és a sovinizmus­tól, . nacionalizmustól tel­jesen még meg nem szaba­badűlt testvéreink is. Nos jó lesz sietnünk, mert a Román Népköztársaság gyors ütemben fejlődik. S ha volt is alapja annak a rangsorolásnak, amely az ipari-gazdasági fejlettség, valamint az életszínvonal elemzése alapján mögénk rangsorolta Romániát, előbb­utóbb új rangsorolásra le­het szükség. S talán útibeszámolóm tlsö részében éppen erről, főként transzformátorokat. got. a romániai dolgozók te­hetségének és szorgalmának, a szocialista építés hatalmas vitalitásának megannyi do­kumentumaként. De erről talán részletesebben a ro­mán vegyipar új fellegvára, az új, szocialista város, Onestiben történt látottak alapján szólnék. KÖVETKEZIK: HATALMAS LABORATÓ­RIUM A TRÓTUS VÖL­GYÉBEN. Tanácskoztak a Hazafias Népfront megyei elnökei és titkárai A Hazafias Népfront megyei és megyei jogú városi bizottságainak elnökei és titkárai pénteken és szombaton kétnapos tanácskozáson vettek részt a mozgalom székhá­zában. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára előadói beszédében a népfrontbizottsá­gok soron következő feladatait ismertette. A beszámolót követő vitában Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekről tá­jékoztatta a tanácskozás résztvevőit Mérsékelték a négynél több gyermekes családok gyermekintézményi térítési díját A hivatalos lap szeptem- négy gyermeknél zárult. Az ber 14-i száma közölte a elmúlt hónapokban kiderült, gyermekintézményekkel kap- hogy ez hátrányosan .érinti csolatban a tavasszal kiadott azokat a szülőket, akiknek kormányhatározat módosítá- négynél több gyermekük sát. A Munkaügyi Miniszté- van. A kormány méltányos­rium szociálpolitikai főosz- nak találta, hogy a négynél tálya a következő tájékozta- több gyermekes családok té­tást fűzte a rendelkezéshez: rítési díját tovább mérsé­A gyermekintézményekről kelje, ezért most úgy mó­szóló, márciusban megjelent dosította az eredeti határo­kormányhatározat úgy álla- zatot, hogy négynél több pította meg a bölcsödékben, gyermekes család esetén a óvodákban és a napközi ott- térítési díjat annyiszor egy honokban elhelyezett gyer- forinttal kell csökkenteni, mekekért fiztendő térítési amennyivel több a gyerme­díjat, hogy a kisjövedelmű, többgyermekes szülők keve­sebbet fizessenek, mint azok, akiknek kevesebb gyerme­kük és nagyobb jövedelmük van. A térítés mértékét fel­tüntető táblázat azonban kek száma négynél. A csök­kentett térítési díj azonban gyermekenként és naponként 1 forintnál kisebb összeg nem lehet. Az új rendelkezést októ­ber 1-től kell alkalmazni. Tovább javul a betegellátás a szegedi rendelőintézetben Gyakran panaszkodnak betegek, hogy sokat kell várniok a szegedi rendelőin­tézetben, mert néha nagy a torlódás egyes szakrendelé­sek előtt. A betegek érde­kében már több intézkedést hoztak, ezek között említés­re méltó több átcsoportosítás* melyeket most hajtottak végre. A belgyógyászaton például válaszfallal két he­lyiséget alakítottak ki egy helyett. Így egyszerre két orvos rendelhet ebben a szobában. A nőgyógyászat részére a Hunyadi János ut­cai új épületben biztosítot­tak rendelőt. A felszabadu­ló helyet kétszázezer forin­tos költséggel most építet­ték át. A többi között pél­dául gumírozott padlót ké­szítettek, s egyéb kényelmet szolgáló berendezést létesí­tettek. Az új rendelőhelyisé­get a szemészetnek adták át. Eddig két orvos tudott csak vizsgálni, most, az át­alakítás után már három. Maga a rendelői óraszám nem emelkedett ugyan, de a betegellátás gyorsabb lett. Jövő januárra már a ren­delőórák számának emelé­sét is tervezik. Ujabb feladatok előtt a Szegedi Zenebarátok Kórusa Szeged művészeti életének szerzeményei, a Magyar Ta- mind a játékok, mind pedig mindinkább jelentős ténye- nácsköztársaság, valamint a a kórus fejlődése, összeková­zője a városi tanács hatás- felszabadulásunk tiszteletére csolódása, igényessége szem­körében működő Zenebará- írott kantátái, tok Kórusa. Ez a száznál A Szegedi Zenebarátok több tagot számláló énekkar Kórusának most kezdődő — mint ismeretes — 1958­ban azzal a céllal létesült, új évadbeli tevékenységé­hogy Szegednek ről folytatott megbeszélést pontjából, ösztönzően hatott a kórustagokra kiemelkedő sikerű szereplésük a buda­pesti Zeneművészeti Főisko­lán és Miskolcon. Elmondható, hogy hangban és- művészi felfogásban egy­aránt jói -megért-* már á kórus és ezért reprezentatív, nagy együt- szombaton délelőtt Tari Já­*ese nos, a városi tanács v. b. legyen, amely méltóképpen elnökhelyettese a művelődé­képviselheti a város kórus- si osztály munkatársainak je­kultúráját. Az azóta eltelt lenlétében, Vaszy Viktorral, idő bebizonyította, hogy a Szegedi Zenebarátok Kóru­sának művészeti vezetőiével ... „ , . __ _i„„_,i„i/<,„_i, „ örömmel segítik ezt a torek­az elgondolásnak a magas ^ Gruber Lászlóval, a kórus színvonalon működő ének- ügyvezető elnökével. A jelen­kar sikeresen felelt meg lévők megállapították, hogy külföldi vendégszereplésre is gondolhatnak. A városi tanács illetékesei és az első igényes bemutat­kozás óta is sokat fejlődött. Emlékezetes marad az 1958­as bemutatkozásuk Beetho­ven IX. szimfóniájával, ame­vést, de természetesen ezt még hosszabb felkészülésnek kell megelőznie. Az idei évad a kórus eddigi fejlődése terveiben egyebek között igen bíztató új művek betanulása a jövőre nézve is. Különösen is szerepel. mint például dicséretes az a kezdeménye- szabó: Feltámadott a tenger lyet később hasonlóan igé- zés, hogy Szeged több nagy- címú oratóriuma és Kodály: nyes kórusművek követtek, üzemében is rendeztek psaimus Hungaricus-a. E mint Haydn: Évszakok, Ver- hangversenyt, di: Requiem, Sugár Rezső: Hősi ének, Sosztakovics: Dal az erdőről kantátájának két része és Vaszy Viktor új Szereplésük a szabadtéri játékokon rendkívül hasz­nos volt Viadukt a békás! "Lenin-víz duzzasztónál és erőműnél az iparosodás viharos üte- Megindult azonban a dicsei­méről szeretnék képet raj- mozdony-gyártás is — és zolni. Jártam számos üzem- elvezet a szerelőcsarnokba. ben létesülő új. szocialista városban, beszélgettem mér­nökökkel. párttitkárokkal, munkásokkal. Különböző országrészekben tevékeny­kedtek, de volt valameny­nyiőjüknek egy közös vo­násuk: végtelen lelkesedés­sel beszéltek az iparosítás eredményéről. S mikor a tényeket, számokat hallot­tam, engem is elfogott a lelkesedés. 'T udom, egy útibeszámo­lóban unalmasnak tűnnek a számok, de né­hány jellemző adatot még­sem hagyhatok el. Romá­nia 1938-ban nem gyártott esztergagépet, traktort, hű­tőszekrényt, rádiókészüléket, kőolajipari berendezést stb. Az ország iparában a vegy­ipar aránya a két százalékot sem éne el. Tavaly 1978 esztergagép, 17 102 traktor, több ezer hűtőszekrény, 167 ezer rádió került ki a ro­mán szocialista üzemekből, a vegyipar pedig az ipar legjelentősebb ága lett. Ma nem egészen két hónap alatt Nyolc mozdonytestet lá­tok itt, a mozdonyok kü­lönböző szerelési állapot­ban vannak. A mérnök el­mondja, hogy eddig 13 moz­dony futott ki, és közülük három már román felszere­léssel. — Mennyi egy mozdony szerelési ideje — kérdem, s hitetlenkedve fogadom, amit a mérnök mond:' — Jelenleg nyolc hónap, de a hatéves terv utolsó évében, 1965-ben két és fél­naponként kell elhagynia a szerelőcsarnokokat egy-egy dieselmozdonynak. íme: ez a szocialista ipa­rosítás! A mikor Gyergyószent­miklósról néhány nap­pal később a meredek he­gyi szerpentint kitűnően biró GAS-kocsival a Gyil­kos-tó felé igyekeztünk, az ELŐRELÁTÁS — a távolbalátó telefonról ÚJSÁGHÍR: A kijevi Moszkva Szállóban szerelik a Szovjet­unió első távolbalátó telefonberendezését, a videó telefont: — Hallottad? — hangzik a kérdés lelkesülten. — Hallottam — hangzik a felelet le­törten. Már meg is van az új téma, s elkez­dődik a vita. Mert ha az egyiknek a hír hallata örömet okoz, a másiknak meg töprengést, ak­a felek sok ezer ki­lométeres távolság­ból egy időben lát- tót. a lakásba csengetné­nek: nem nyitsz aj­hassák és hallhassák egymást. Tehát pél­dául, ha én vidéken vagyok és beszélni — Na jó, mond­juk ez megoldódik, előfordul azonban, hogy kellemetlen akarok a családdal, valakinek személye­akkor láthatom is őket. — Éppen ez a baj — emeli fel szavát a pesszimista — mert lünk is bevezetik a én nem szeretem a videót, akkor mégis­sen megmondani a véleményt és a tele­font alkalmazom er­re a célra. Ha ná­meglepetéseket. Ugye, az ember nem tudhatja mi adódik... Képzeld el. nem va­gyok egyedül, meg­szólal a telefon, a kor már a nézetek régi megszokott mó­különbözök. A gon­dolatok pedig kicse­rélődnek a beszélge­tés folyamán. — Nagyszerű ez a találmány — idézi a közleményt az opti­mista — a televízió és a telefon összes előnyeit egyesíti és lehetővé teszi, hogy don felveszem oda­súgom neki, hogy maradjon csendben, de hiába: leleplező­dünk ... — Na, mondd már — kacag az op­timista, — ebben az esetben nem veszed fel a kagylót. Elvég­re ugyanaz, mintha csak szemtől szembe kerülök az illetővel. Az érvek nem ma­radnak hatás nélkül, elgondolkodik az op­timista. keresi a vi­gasztaló választ, de nincs rá ideje: újabb aggodalmak röpköd­nek felé. — És melyik asz­szony fog ennek örülni?! — Sokan! — ka­paszkodik a kérdés­be az optimista. — Ugyan már, a nők óvatosak, adnak magukra és nem akarnak "lebukni®. Az utcán, a cukrász­dában csinosak, jól­ápoltak. de otthon neglizsében vannak. Fekszenek, cseng a telefon és a vonal túlsó végéről meg­láthatják, hogy nem is olyan szép a hölgy, kócos, festet­len: esetleg kiábrán­dulnak belőle. Meny­nyi kapcsolat szövő­dött a telefonban, de ezek nem folytatód­tak, mert megismer­ték egymást... — No lám, ez is csak haszon lesz — folytatja az optimis­ta, és a beszélgetés folytatódik tovább, de aztán félbesza­kad. Hiszen egyelőre úgyis csak Moszkva, Leningrád, Kijev kö­zött épül az új há­lózat ... i Markovils Tibor műveket februárban újabb hangversenyen szándékoznak bemutatni a Budapesti Ze­neművészeti Főiskolán és műsorukat olyan müvekkel is kiegészítik, amelyeket pesti hangversenytermekben még nem hallhatott a közönség. Az évadot egyébként november 13-án békéscsa­bai és november 27-én kecskeméti vendégszerep­lésekkel kezdik, amikor is a MÁV Filharmonikus Zenekar kí­séretével, Kórody András vendégkarmester vezényleté­vel a IX. szimfóniát adják elő. Szegeden előreláthatóan három nagyobb hangverse­nyen lépnek fel, ezenkívül a no­vember 7-i és az április 4-: ünnepi műsorban, valamint idén is tovább folytatják üzemi hangversenysorozataikat. Több vidéki vendégszereplést is terveznek ismét és nyáron újból a szabadtéri játékokon való fellépéssel szándékoz­nak zárni a kórus életében remélhetően újabb fejlődést hozó évadot. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom