Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

3 Kedd, 1961. szeptember 12. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Munkásvédelem tudományos sikerei ma már közvetlenül szolgálják és munkásvédelmi őrségek a gyakorlati termelést A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérlett Intézet ma már a magyar agrártudományok művelőinek egyik büszkesége. A mezőgazdasági terméseredmények toko­zásában, új növényféleségek kinemesitésében, a lerom­lott talajok javításában elért sikerei csaknem európa­szerte ismertek, Éppen ezért szükséges, hogy a hazai köz­vélemény is — főként a dél-alföldi táj dolgozó paraszt­jai — megismerkedjenek ezzel a nagymultú, s még na­gyobb jövőjű alföldi agrár tudományos centrummal, annak munkájával. Ezt a célt szolgálta a tegnap, ked­den délelőtt az intézetben rendezett sajtótájékoztató is. Dr. Förgeteg Sándor igaz­gató nyújtott felvilágosítást a tegnapi sajtótájékoztatón megjelenteknek az intézet a rövid tenyészidő nére is ugyanolyan méseredményeket érhetünk el belőlük. munkájáról, elért eredmé- amilyeneket a legjobb mar­nyeiről. Rámutatott, hogy az intézet legújabb nagy tudo­mányos vívmányai közé tar­toznak a kukorica- és a búzane­mesítésben elért eredmé­nyek. Sok éves kitartó munka után megszülettek az új dél-al­földi beltenyésztéses kuko­ricafajták, a szegedi 71 és a szegedi 73-as elnevezésű hibridek. Az új kukoricatör­tartó búzanemesitési tanács­kozáson, pénteken számol be az érdekelt megyék mező­gazdasági szakembereinek a búzatermesztésben elért eredményekről. Sikeresen alkalmazzák az izotópokat is a mezőgazda­ság szolgálatában. Az inté­zetnek a szikes, leromlott talajok javításában elért si­kerei is Európa-hírűek. Hiba azonban, hogy az új talaj­javítási eljárásokat épp úgy, mint más tudományos vív­mint mányait éppen a legérdekel­elle­ter­klasszikusnak vélt tudomá­nyos nézetet döntöttek meg, illetve cseréltek fel jobbak­kal. Elvileg és gyakorlatilag is sikerült bebizonyítani töb­zsek kinemesítésével az bek között, hogy a kukori­egyik cél az volt, hogy ko- catermesztésben vegyszeres rán beérő és középkorai faj- növényvédelem mellett a ka­tebbek, a tsz-ek gazdái is­tonvásári hibridtörzsek ad- merték eddig legkevésbé. Ez tak eddig. a probléma azonban meg­Az elmúlt évek során — oldódik a jövőben. Az or­amint ezt a tájékoztató al- szág valamennyi mezőgazda­kalmával elmondották —az sági kísérleti intézete közül intézet kutatói egyedül a Délalföldi Mező­agrotechnikai kérdésekben gazdasági Kísérleti Intézet is számos új felfedezést az, melynek lehetővé tette tettek. Egész sor, immár kormányzatunk, hogy egy­ben tanintézeti feladatokat is betöltsön. Megbízást kapott arra az in­tézet, hogy gyűjtse maga köré a Dél-Alföld legjobb mezőgazdasági szakembereit, a kutatók ismertessék meg velük a fejlett tudományos termelési módszereket úgy, hogy azok a tanultakat mi­_ _ _ hamarabb gyümölcsöztethes­nyószidőt, hogy a kukorica nia is vannak, akik ennek sék saját munkaterületükön. M inél többet, minél job- eggyel előrébb lépni, s nem­bat és minél olcsób- csak a tárgyi, hanem a szel­ban termelni — tulaj- lemi, mondhatnánk lelki alap­donképpen nincs különbség e jait is megteremteni a biz­feladatot tekintve szocialista tonságos munkának, és kapitalista társadalom kö- Elég, ha csak két szegedi zött. Alapvetően más azon- üzem kísérleteire utalunk. . . ... . . Az egyik éppen a kenderfo­ban a termeles célja, hiszen nfittvfí ahfT, a m„nkaiéiek­a tőkés társadalomban csak egyesek részesülhetnek a többtermelés hasznából, s éppenséggel azok nem, akik azt létrehozzák. De a feladat teljesítésének módszerei is lényegbevágó eltérést mutat­nak: a szocializmus építésé­től idegen a kizsákmányolás mindenféle formája, mert a nem hagyja, hogy valaki rossz gépen dolgozzék, kija­víttatja a munka közben be­következő hibákat. Az, hogy a munkásvédelmi őr észre­vesz mindent, ami baleset­veszélyes, ami ártalmas le­het a munkásra, azt jelenti* hogy ismeri az előírásokat* hogy tudatában van min­den olyan dolognak, amely nógyár, ahol a munkaiélek tan alapján kutatják, hogy ^ _ az otthoni életkörülmények káros" lühatássíd " lehet tár­miként befolyásolják a mun- ^^ ^ saját magára is. kásokat és a termelést. Az ^fotrói pedig hogy bizonyos újszegedi kenderszövőgyár időközönként váltják egy­kutatásai a munkaközi szu- mást ezek ^ őrök< az kö­net bevezetésének szüksé- vetkezik, hogy előbb-utóbb gessegere es idopontjanak minden munkás megismeri megállapítására irányultak. a pontos, veszély nélküli Ezek ma még szórványos munka követelményeit A próbálkozások, de már az közösségi szellem a szocia­_ . •• lista egyuvetartozas tovabb­termelt eddlgl tapasztalatok is bebi- fejlődésének letéteményesei zonyították, hogy helyes tehát a munkásvédelmi őr­irányba haladnak, érdemes ségek. legfőbb érték nem a áru, hanem a termelő mun­kás maga. Végeredményben sokszor , „ mondatok CSupan' hogy mindenutt 31 folytatni őket Idő kérdése tákat adjanak a termelő szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Cél volt, pálás teljes mértékben mel­lőzhető. s a kapáiásnak a gyomirtáson kívül más je­azornban már tudományos tény, igazságát sok-sok ál­lami gazdaság, termelőszö­vetkezet gyakorlati tapasz­talata is igazolja. Mint dr. Förgeteg Sándor hogy megrövidítsék a te- lentősége nincs, jóllehet még nyószidőt, hogy a kukorica ma js vannak, akik ennek betakarítása után késedelem az ellenkezőjét állítják. Ez nélkül vethessék el a ter­melők az őszi kalászosokat A korai vetés feltételeit ugyanis korántsem biztosí­tották a mi vidékünkön ed­dig termesztett kukoricafaj­ták. A másik tudományos cél pedig az volt, hogy Euró­pa északi államaival is meg­teremthessük a valutát je­lentő kukoricaexport felté­teleit. Az új szegedi rövid­tenyészidejű hibridek ugyan­is —i amint erről a külföl­dön folytatott kísérletek eredményei is tanúskodnak — Lengyelországban, Auszt­riában, s a skandináv álla­mokban is beérnek, vagy pe­dig jó minőségű, nagy tö­megű silótakarmányt bizto­sítanak. Ilyen kukoricafaj­ták eddig nem voltak, s a tömeges elszaporítás után éppen ezért vetőmagjukból nagyarányú kivitelre is számíthatunk. Nagy elő­nyük ezeknek az új hibri­deknek az is. hogy megfe­lelő agrotechnikai eljárások alkalmazásával a holdan­kénti tőszám növelésével E célból a tél idején három egymást követő négyhetes tanfolyamon 120 mezőgazdasági szak­ember tanul majd az in­tézetben. Érdekes, szép eredmények­igazgató elmondotta, 1958 óta ről számoltak be az intézet foglalkoznak az intézetben külföldi belterjes búzafaj­ták hazai meghonosításá­val és a legjobb magyar búzafajták továbbnemesí­tésével. Az eredmények e téren is rendkívül figyelemre mél­tók. Az intézet tudományos kollektívája egyébként or­szágos érdeklődésre számot­vezetői a paprikanemesítés, a kertészet és a homokku­tatás szakterületeiről is. Sok olyan új termelési módszerről, eljárásról hallottunk, melyek tömeges elterjedése — túlzás nélkül állíthatjuk — mezőgazda­sági termelésünk forradal­masítását jelentheti. Beszámolt útjáról a Kubában járt magyar nőküldöttség Az Országos Nőtanács székházában kedden dél­után nagy érdeklődéssel kí­sért beszámolót tartott ta­pasztalatairól a Kubában járt magyar nőküldöttség. A delegáció vezetője, Tur­Eljárt felette az idő SsíI Nem a pisai ferde­torony látható felvé­telünkön, hanem az Űjszegedi Kender­henszövö Vállalat gyárkéményének utolsó pillanatait örökítette meg fo­tóriporterünk. Több mint 45 évig állt, szolgálta a gyárat az 50 méteres kémény. Még az első világhá­ború idején építet­ték, átvészelte a má­sodik világháború bombázását is. El­járt azonban felette az idő, feleslegessé tette az üzem ener­giatelepének korsze­rűsítése, ezért most az üzem kőművesei ledöntötték. Kibon­tották egyik oldalát, s a téglák helyére támaszfákat raktak. Amikor elérkezett a ledöntés órája, mág­lyát raktak a ki­vájt nyílásba. Ekkor utoljára lobbant láng a kéményben, s szállt belőle füst a magas­ba. Aztán kiégtek a támfák, összeroskadt a hatalmas kémény. Felvételünkön még egymásba kapasz­kodnak a téglák s a kéménytest éppen dőlni kezd. gonyi Júlia, a Magyar Nők Országos Tanácsa művelő­dési osztályának vezetője el­mondotta, hogy több mint egy hónapot töltöttek Kubában, az ottani nőszövetség vendé­geként. Mindenhol nagy sze­retettel és érdeklődéssel fo­gadták a küldöttséget. Rámutatott ezután, hogy a kubai forradalom minden területén megnyitotta az ott élő emberek előtt a felemel­kedés útját. Hangsúlyozta ezután, hogy a kubai nőszövetség minde­nütt ott van, ahol azt a for­radalmi feladatok megkíván­ják. Tömegesen vesznek részt például a nők új iskolák építésében. Már eddig is sok száz tanterem épült az asz­szonyok kezenyomán. megfogalmazott ezek, új szavakat már nem igen lehet hozzájuk tenni, de tetteket még szép számmá'. S ez nemhogy gyengítené, hanem éppen ellenkezőleg: erősíti az elmondottak igaz­ságát; t ehéz lenne kapósból ki­választani, hogy me­lyik az a szegedi üzem, ahol nincs még bizto­sítva a dolgozók alapvető szociális ellátottsága. Talán a vasöntödét említhetnénk, de ezt is csak azért, mert A helyiiparban az ecset­gyár jár elől jó példá­val az említett mozga­lom megteremtésével, ahol a szakszervezet területi bi­zottsága minta-őrséget szer­találkozhatni a sze- vezett Ennek alig néhány gedi üzemekben a hete. A gépeket egyszerű kis munkásvédelmi őrség nevé- táblácskákkal látták el, me­kalmazzák az elért eredmé­nyeket jabban mind többször U N vei, sőt működésével. Leg­utóbb például a kenderfonó­gyárban szervezték meg eze­ket az őrségeket. Az ember­ről való gondoskodás mód­szereinek újabb, s talán az eddigieknél még sokkalta hathatósabb változatáról van szó. Hiába vásárol be ugyan­lyekre felírták, hogy egy-egy gépnek melyik a legveszé­lyesebb része, mire ügyel­jen leginkább az a mun­kás, aki kezeli. Az őrök naplófüzetben vezetik, hogy milyen rendellenességeket ta­pasztaltak munkahelyükön, s a szakszervezet valamint a műszaki vezetés azonnal in­tézkedik azok kijavítására. felfejlesztesre var mar evek . - védőszemüveget Lényegében hasonlo modon óta, és külön nem látszott ls f2 uze™ védőszemüveget működik a többi munkasvé. célszerűnek új mosdót, für- 3 hegesztők szamára, hiaba delmi őpség is a zárt egy dót. öltözőt építeni számára, szerel rácsot a forgó henger helyen termelő vállalatok­Korszerűt, olyat, ahol úgyne- fölé, hiába kísérletezik a nál. De hogyan lehet ilyen vezett fehér és fekete öltöző munk4t befolvásoló külön- őrségeket szervezni, ahol kü­is van. De ha már a korsze- munKat Befolyásold kulon- lön(éle> egymástól távoleső rűségnél tartunk, álljunk fele IeUtl okokkal munkahelyeken dolgoznak, meg egy pillanatra a Szegedi kapcsolatban tudományos mint például az építőipar­Kenderfonógyárnál, ahol iga- alapokon, ha a dolgozók nem ban, vagy ott, ahol egyet­zán minden igényt kielégítő élnek az elébük tálalt lehe- len ember dolgozik, mint a szociális berendezések talál- tőségekkel Márnedie az elő víz" és csatornaművek sze­hatók hiazen kfizturiomá*,'. g Márpedig az elo- relőrészlegénél? Pedig ezek­hatok, hiszen koztudomasu, forduló balesetek legtöbbje nél a vállalatoknál is szép hogy meg gyógyfürdő is van abbói származik, hogy a he- számmal fordul elő baleset, ebben a gyárban. A munka­gesztő nem veszi fel a szem­termek gépeinek hajtószíjai, üveget, s szikra pattan a kerekei, hengerei s egyéb ve- szemébe; a fonőnő benyúlt szélyes részei sem merednek em a munkósvédelem különféle eszközei* sem maga a munkás­védelem nem önmagába visz­a dolgozók felé — mindenütt roncsolja az ujját és így to­a tengelyek közé, ami össze- ™szoros rácsok, burkolatok védik az vább. embereket. Mégis: aránylag sok apróbb-nagyobb baleset fordul elő az üzemben. A kenderfonógyár csak egy pél­da a sok közül, s esete azt látszik bizonyítani, hogy nem egyedül a szociális ellátott­ságon, nem is a védőberen­dezéseken múlik, hogy a munkások biztonságos körül­mények között dolgozzanak. i is a munkásvédelmi őrség lényege? Az, hogy a munkások vi­gyáznak egymás testi épsé­gére. A szervezés mikéntje tulajdonképpen nem fontos, összefüggésben áll az üze­mi élet többi jelenségével, a termeléssel és a termelést előrelendítő munkaverseny­nyel is. Nemcsak összefügge­nek, hatnak is egymásra. A munkaversenynek első­sorban az a célja, hogy a mindegy", hogy egy- vagy dogozók többet jobbat és kéthetenként váltják egy­mást az őrök, s hogy a ve­zetett napló bejegyzéseit ki veszi tudomásul, a műhely­mester, vagy az üzemve­olcsóbban termeljenek, de nem olymódon, hogy közben balesetveszélynek tegyék ki magukat! Hiába teljesítette az élüzemszínt valamennyi tenneléssel kapcsolatos fel­átran állíthatjuk, hogy a munkakörülmények alapvető megváltozása minden üzemben egyaránt Bá zetö. A munkásvédelmi őr tételét egy vállalat, ha köz­kijelölt területének lelkiis- ?*n a megengedettnél több merete: figyelmeztetni tár­Az utóbbi időben a nem­zetközi helyzet alakulása és tanulmányozása iránt meg­nőtt az érdeklődés Csong­rád megyében. Egy hónap alatt például közel százzal szaporodott a Nemzetközi Szemle előfizetőinek száma. A szegedi járásban két hó­nap alatt nyolcvanan rendel­ték meg az érdekes, hasznos folyóiratot. A szegedi járási tanács dolgozói közül az utóbbi hetekben negyvenen, Kisteleken pedig huszonné­gyen rendszeres olvasói a Nemzetközi Szemlének. A szegedi járás pártszervezetei gondot fordítanak a párt­kiadványok népszerűsítésére. A Kossuth Kiadó Csongrád megyei kirendeltsége kétszáz új nevet tart számon, akik az utóbbi időben rendelték meg a Pártépités, a Társadalmi Szemle, valamint a Béke és balesel fordult elő az adott , , ,, , , , . , időszakban. Ez így helyes! sat ha szabalytalanul dol- Tehet-e akkor munkafel­befejeződött a felszabaduiá- gozik, sőt megtanítja a he- ajánlást egy brigád, vagy sunk óta eltelt évek alatt. jves mUnkafogásokra; ügyel akárcsak egyetlen dolgozó is Sőt, a közelmúltban — ha _ műhelvrész rend1ére tisz- anélkül> hogy nemcsak azt még nem is eleggé szerve- 3 munelyresz rendjere, tisz vánalja_ hogy tel1esíti el6irt zetten — egyre több üzem- tasagara, s jelenti, na vata- tervéti és minőségi munkát ben, gyárban próbálnak meg hol rendetlenséget észlel; nyújt; hanem azt is, hogy baleset nélkül dolgozik? íme a munkásvédelem és a szo­cialista munkaverseny kö­zötti mély összefüggés, amely feleletet ad arra a kérdésre is, hogy az építő­iparban vagy éppen a víz­műveknél hogyan lehet előbbre lépni a munkásvé­delem tekintetében. Az a dolgozó is vállalhatja, aki csak egyedül tartózkodik a munkahelyén, hogy vigyáz magára, hogy testi épségé­nek álhatatos őre lesz. A politikai kiadványok a tömegpolitikai munka fontos eszközévé váltak Szegeden a szocializmus című folyóira­tokat. Legnépszerűbb politikai folyóirat a Pártépítés. Csong­rád megye valamennyi párt­alapszervezete előfizet erre a hasznos kiadványra, ezenkí­vül több ezer pártmunkás gyakorlati munkáját segíti, ismereteit gyarapítja. A Béke és a szocializmus a közeli napokban jubilál. Há­rom évvel ezelőtt jelent meg első száma, azóta a propa­gandisták és a pártonkívü­liek ezrei kísérik figyelem­mel belőle a nemzetközi munkásmozgalom alakulását. A Kossuth Kiadó Csong­rád megyei kirendeltsége dolgozóinak ezekben a na­pokban különösen sok mun­kát ad az 1961—62-es párt­oktatási év előkészítése. A pártoktatás valamennyi for­máján tanulókat ellátja jegy­zetekkel, sőt gondoskodik az anyaggal kapcsolatban meg­jelölt kötelező és javasolt irodalom beszerzéséről is. A pártkiadványok terjesz­tésénél igen sok múlik azon, hogy a pártszervezetek kit bíznak meg azok propagálá­sával. A postaigazgatóság, a MÁV Felépítmény és Vas­anyagjavító, a Tervező Vál­lalat, az Orvostudományi Egyetem, a Vas- és Fémipari Ktsz, a Lemezgyár, az Űjsze­gedi Kender- Lenszövő Vál­lalat és még több pártalap­szervezet nemcsak a pártta­gokhoz, hanem a pártonkí­vüli dolgozókhoz is eljuttat­ja a kiadványokat, így erő­síti a párt tömegkapcsola­tát. elősegíti, hogy a politi­kai kiadványok a tömegpoli­tikai munka fontos eszközé­vé váljanak. E' gyre gyarapodik fegy­vertárunk, egyre több eszközünk van arra, hogy megteremtsük a fizi­kai munka biztonságos, nyu­godt feltételeit A korszerű, automatikusan működő gé­pek, a gyárfejlesztés és a munkásvédelem együtt ered­ményezi majd, hogy a még meglévő válaszfalak is le­omoljanak a fizikai és szel­lemi munka körül. Persze, ez nem megy önmagától, nem megy máról holnapra sem. De megéri, nagyon megéri az érte való fárado­zás, mert mi másért lenne érdemes többet, jobbat és olcsóbban termelni! Fehér Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom