Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-02 / 207. szám

Szombat, 1961. szeptember t. Forró szeretettel fogadta Budapest népe a romáp párt- és kormányküldöttséget (Folytatás az első oldalról) Gheorghiu-Dej elvtárs, a titkára, a Román Népköz­tetazéssel fogadott szavainak Román Munkáspárt Köz- társaság Államtanácsának elhangzasA után Gheorghe ponti Bizottságának első elnöke mondott beszédet Gheorghe Gherghiu-Dej elvtárs válaszbeszéde íj élet — tizenhat esztendő alatt a Vietnami Demokratikus köztársaságban Kedves Kádár elvtárs! Kedves l>obt elvtárs! Ked­ves Münnich elvtárs! Ked­ve*, elvtarsak és barátaink, Budapest lakói! Most amikor megérkez­tünk az öpök szép főváro­sába, párt- és kormánykül­döttségünk nevében szívből köszönetet mondok a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormánynak a meg­hívásért. hogy látogassunk el országukba; s a meleg fo­gadtatásért, amelyben ré­szesítenek. engedjék meg, hogy tolmácsoljuk önöknek, s sz egész magyar népnek a mneán nép forró üdvözle­tét. (Nagy taps.) örvendünk, hogy e láto­gatás során alkalmunk nyi­lik közvetlenül megismerni a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezette testvéri ma­gyar népet, s kiváló sikereit a gazdasági, társadalmi és kulturális építésben, az ar.vagi és szellemi Jólét n legteremtésében. A román nép — amely testvéri érzelmeket táplál a magyar nép iránt — nagyra értékeli az orszá­gaink és pártjaink kö­zötti mély barátságot és Icrmékeny együttműkö- elvtárs — Dobi István és Kádár János elvtársak társa­Népeink. kipróbált párt- ságában — a dolgozók lelkes jaik vezetésével, együtt ha- ünneplésétől kísérve, nyitott ladnak a szocialista orsza- gépkocsiban hagyta el a fo­gok nagy családjában: kö- gadós sz,nhelvét. zösek a célok; mindkét né­pet a szocializmus építésé­nek nemes eszméi, a diadal­mas marxi—lenini tanítások vezérlik. Népeink ezen at nton új és nagyszerű sikereket ér­Dobi István fogadta a román párt­ás kormányküldöttséget Dobi István, a Népköztár­"pk rl a szocializmus ra- ^Ág Elnöki Tanácsának el­gyogo epuletenek telepi- .., , . , , lésében, a boldog és gaz- nf>ke Vitákon a pari áment­dag élet megteremtésében, ben fogadta a Gheorghe (Taps.) Gheorghiu-Dej vezetésével Pártjaink és kormányaink hazankba ^^ szüntelenül fejlesztik testve­ri együttműködésüket és Part" ^ kormanyküldöttse­kapcsolataikat a kölcsönös get. A parlament épülete segélynyújtás szellemében; s elótt diszegység köszöntötte igy nagymértékben hozzá- CrheOTghe Gheorghiu-Dej-t, a járulnák a hatalmas szo- " " ' eialista tábor egységének és Roman Munkáspárt Központi összeforrottságának szünte- Bizottságának első titkárát, a len erősödéséhez. A Szovjetunió és a többi szocialista ország sorában országaink következetes po- Gheorghe Maurert. a Román litikával küzdenek a külön- Munkáspárt Központi Bízott böző társadalmi rendszerű országok békés egvmás mel­lett éléséért, a vitás nem­zetkőzi kérdések táré válások űtján való megoldásáért, az általános é* teljes leszere­lésért. R omán Népköztársaság Al­sága Politikai Bizottságának tagját, a Román Népköztár­saság Államtanácsának alel­nökét, a Minisztertanács el­nökét és a delegáció többi tagjait. A parlament Munkáesv­, termében lezajlott fogadáson A szocialista országok mindent megtesznek jelen volt Kádár János, az r .... Z J- » - MSZMP Központi a nepek biztonsagáért Jelenleg a nemzetközi kö»­vélemény figyelme a máso­dik világháboni maradvá­nyainak felszámolására, a nyugatnémet militarizmus és reva ns-szellem veszélyé­nek elhárítására irányul, a Németországgal való béke­szerződés megkötése és Nyu­gat-Berlinnek demilitarizált szabad várossá alakítása út­ján. Tel.fsa mértékben támo­gattak a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság javaslatalt ennek az. európai és a világ­béke szempontjából oly lét­fontosságú kérdésnek a meg­oldására. A Román Népköztársaság teljes mértékben helyesli a szovjet kormány nyilat­kozatát a nukleáris fegy­verkísérletekről, mert ezt az intézkedést a szocialista tábor biztonsága és a béke megőrzése szem­román és a magyar nép test­véri barátságát Az ünneplés még fokozódott, amikor Ghe­orghe Georghtu-Pej elhaladt a tárén összegyűlt dolgozók sorai elótt, s barátságosan üdvözölte fiket. Ismét magas­ba emelkedtek a román és a magyar zászlók, i a fogad­tatáson megjelent b udapes­MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, dr. Mün­nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke. Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Apró Antal és Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettesei. az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter, Bollai Imre. a Központi Bi­z/jttság külügyi osztályának vezetője és Némethi Béla bukaresti magyar nagykö­pontjából szükségesnek tart- ebéden részt vet­országok Gheorghe Gheorghiu-Dej, meghiúsítják a háborús gyuj- ,rK w v . togatók agresszív terveit és « Romén Munkáspárt KOz­elszánt törekvésük, hogy ponti Rizottsága első titkárá­mindent megtesznek a népek biztonságáért., a nemzetközi feszültség envhítéséért. a né­pek együttműködésének és barátságának feji esz. téseért. a világbéke győzelméért. (Nagy taps ) Kedves Elvtársak! Mélységesen meg vagyunk győződve arről, hogy or­szágunk küldöttségének lá­togatása és az elvtársi megbearélések. amelyeket majd önökkel folytatunk, találkozásaink a dolgozók­kal újabb megnyilvánulá­sai lesznek a román és a magyar nép megbontha­tatlan barátságának és hozzájárulnak a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság termékeny együttműködésének fejlesz­téséhez. mindkét ország né­pei és a szocialista országok közössége javára. Éljen a román—magyar ba­rátság! — mondotta ma­gvarul Gheorghiu-Dej elv­társ. (Hosszantartó, nagy taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bi­zottsága. élén Kádár János elvtárssal! (Nagy taps.) Éljen a szocializmus nagy és legyőzhetetlen tábora, a népek függetlenségének zá­loga. a béke! Éljen a világbéke! (Hosz­szantartó taps, lelkes éljen­zés'). Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs szavai után a megje­lentek hosszasan éltették a tiek meleg szeretettel köszön- v^ UHték a román nép küldőt- A fogadás s*f­vélyes, baráti légkörben zaj­Gheorghe Gbeorphiu-Dej lott le. Dobi István ebédet adott a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére titkára, dr. Münnich Ferenc. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal. Kállai Gyula, Kiss Károly. Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. Gáspár Sándor és Szirmát István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, to­vábbá társadalmi és kulturá­lis életünk több más vezető személyisége. A díszebeden Dobi István és Gheorghe Gheorghiu-Dej mondott pohárköszöntőt. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken a par­lament vadásztermében dísz­ebédet adott a román párt­éa kormányküldöttség tiszte­nak. a Román Népkörtársa­ság Államtanácsa elnökének vezetésével a román párt- és kormánydelegáció tagjai. Részt vett a díszebéden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első Díszelőadás az Állami Operaházban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére A Magyar Szocialista párt Központi Bizottságának Munkáspárt Központi Bi- első titkára. dr. Münnich zottsága és a Magvar Nép- Ferenc, a forradalmi mim­köztársaság Elnöki Tanácsa kás-paraszt kormány elnöke péntek este a Magyar Álla- Apró Antal. Riszku Péla mi Operaházban díszelő- Fehér Lajos. Fock Jenő. Kál­adást rendezett a hazánkban lai Gyula, Kiss Károly. Ma­rosán György. Nemes Dezső Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagjai Komócsin Zoltán és Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának póttagjai. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mj agy fontosságú j\ eseményt ün­nepel ma a vietnami nép: a Vi­etnami Demokrati­kus Köztársaság ki­kiáltásának tizenha­todik évfordulóját. A 158 ezer 750 négyzetkilométer ki­terjedésű, hazánknál Jó másfélszer na­gyobb, 16 millió la­kosú délkelet-ázsiai ország 16 évvel eze­lőtt, 1945. augusztus 19-én szabadult fel a japán megszállók öt­esztendős uralma alól. Néhány nappal azután « vietnami nép kikiáltotta füg­getlenségét, először azóta, hogy a franci­ák lS62-ben meg­szállták az országot Az új független állam lakossaga nagy lendülettel látott munkához: felszá­molta a japán meg­szállók rombolásait és megkezdte az új gazdasági és társadal­mi alapok kiépítését. 1946 januárjában megtartották az első országos választást, 1946 március másodikán megalakult a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mánya Ho Si Minh elnökletével. J946. március 6-nn francia—vietnami megálla­podást írtak alá, amelynek értelmében Franciaország elismerte a Vietnami De­mokratikus Köztársaság függetlenségét a Francia Unió Keretei között. A vietnami állam szuverenitásának el­ismerése azonban csak ideiglenes intéz­kedés volt Franciaország részéről. A meg­állapodás aláírása után ugyanis egyre több provokációs lépés történt a franciák részéről és a világ legnagyobb megdöbbe­nésére 1946. december 19-én francia csa­patok támadást intéztek Hanoi ellen, s ezzel megkezdődött a francia—vietnami gyarmati háború. A vietnami nép hősi­essége szinte csodát művelt: a négy és fél évig tartó hnbomíban győzedelmeskedtek a kitűnően felszerelt francia csapatokkal szemben. A Dien Bien Phunál 1954. május 7-én elért nagy győzelem, amely után nemsokkal -fegyverszünet majd a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság függetlensé­gének francia elismerése következett, a történelem leghősiesebben megvívott győz­tes csatái között szerepel. A genfi egyezmény, amelyet 1954. jú­lius 21-én írtak alá, ismét, biztosí­totta a Vietnami Demokratikus Köztársaság számára a független állami létet. Ugyanakkor azonban az egyezmény külön államnak ismerte el Vietnam déli részét és a két vietnami országrész között a határt körülbelül a 17. szélességi fok mentén húzták meg. A franciák elleni győztes szabadságharc befejezése után a szó szoros értelmében, új országot kellett építeni. A franciák ugyanis mindent szétromboltak, amit elér­hettek és mert a háború esztendeiben minden erőfeszítést a győzelem szolgálatá­Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának főtitkara, s Vietnami Demokratikus Köztársaság el­nöke ba kellett. áTtftaná. A vietnami nép azon­ban a munka frontjám éppen olyan hősie­sen és odaadóan tel­je sit ette feladatait, mint a csatatéren: né­hány esztendő alatt nemcsak, hogy hely­reállította a közleke­dést, de olyan hatal­mas ütemű fejlődés következett, amilyent nem sokat ismer « történelem. Megte­remtették a nehézi per alapjait s ma már csaknem teljesen biz­tosított az ország vil­lamosenergia szükség­lete s a legkülönbö­zőbb szerszám-és ipa­ri gépek előállításával jelentős mértékben biztooítják az ipar gépigényének kielégí­tését, A könnyűipar terén különösen az élelmiszer-, a papir­és a rövid árui par fejlett. D e nemesupán az ipar az. amelynek teljesítmenvei minden elismerést megérdemelnek. A mezőgazdaság — amelyben ez. év első felében már több. mint 40 ezer szövetkezet működött s ki­alakult a szövetkezeti munka újabb for­mája: a tanya- és a falu-közósséc is, az előbbiből már 11 ezer, az utóbbiból pedig mintegy 130 van már — páratlanul hatal­mas sikerét jellemzi, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban teljesen fel­számolták a francia megszállás alatti kró­nikus betegséget, az éhséget. Ma már a rizstermelés, amely ez ér első felében 1,7 millió tonna volt, bőven fedezi a szükség­letet. Ujabban a legjobb minőségű, az úgynevezett -Arabics- nevű kávéfajta ter­mesztésével ér el nagy sikereket a vietna­mi nép. Eleven, pezsgő munka, lényegében fel­számolt analfabétizmus, nagyszerű szociá­lis és egészségügyi helyzet jellemzi a Viet­mi Demokratikus Köztársasagot. Ugyanak­kor Dél-Vietnamban tovább dúl az éhség, nagy a munkanélküliség s a lakosság mind jelentősebb része költözik át az ország északi, demokratikus felébe. Pontosan olyan a helyzet Vietnamban is. rpint Ko­reában: az ország északi része lendülete­sen dolgozik s — egy amerikai lap szavai­val élve — gombamódra nőnek ki az új házak, épületek, üzemek. Ugyanakkor Dél­Vietnamban csakúgy, mint Dél-Koreában, elképesztő gazdasági pangás, szörnyű nyo­mor és kilátástalan tespedtség uralkodik. Erről egyébként, szinte naponként ír a vi­lágsajtó és a nyugati lapok különösen megdöbbentő cikkekben számolnak be ar­ról. mit él át a dél-vietnami és a dél-ko­reai nép. \ Falójában nem tizenhat, hanem csak hét év alatt, 1954. július 21-től kez­dődően érte el a vietnami nép mindazt, amelyek révén az egész világ megbecsülését érdemelte ki. S nem kétsé­ges, hogy ez a hatalmas ütemű fejlődés még ezután éri el teljes kibontakozását. D belgrádi értekezlet hozzájárulás a béke fenntartásáért folyó küzdelem újabb eredményeihez Hruscsov elvtárs üzenetet intézett a nemleges országok pénteken megkezdődött értekezletéhes tartózkodó román párt- és kormányküldöttség tisztele­tére. A díszelőadáson jelen volt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának elsó tit­kára. a Román Népköztársa­ság államtanácsának elnöke, a román párt- és kormány­küldöttség vezetője, vala- mos vezetője és tagja, mint a delegáció tagjai. A színvonalas előadás után Jelen volt a díszelőadáson Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Dobi István, a Magyar Nép- román párt- és kormánvkiil­köztársaság Elnöki Tanácsá- döttség vezetője nevében vi­nak elnöke. Kádár János, a ráckosarat adtak át az elö­Magyar Szocialista Munkás- adó művészeknek. Pénteken délelőtt 10 óra után Belgrádban megnyílt a semleges országok vezetőinek értekezlete. Tito jugoszláv elnök megnyitóbeszédben üd­vözölte az értekezlet részt­vevőit. A megnyitóbeszéd után a jelenlévők elfogadták az ér­tekezlet három napirendi pontját, majd Szukarno in­donéz elnök mondotta el be­szédét. * Hruscsov szovjet kor­mányfő üzenetet intézett az értekezlet elnökéhez. Az üzenet szövege a következő: -Kérem Ont, Elnök Ur, tolmácsolja a szovjet kor­mány és saját magam szí­vélyes üdvözletét és jókí­vánságait azoknak a kor­mány- és államfőknek, akik értekezletre ültek össze Belgrádban, hogv megvitas­sák az időszerű nemzetközi problémákat. A világ minden, népének gondolatai arra irányulnak, hogy el lehessen kerülni a háborús katasztrófát és biz­tosítani lehessen a békés életet az emberek számára. Manapság sok esemény és teny mély aggodalmat kelt az emberek sziveben, felveti a gondolatot: vajon merre halad a világ? Ezt az aggasztó helyzetet az agressziós és revansví­gyn erők n>rgnövekedctt aktivitasa linzla létre. Ezen erők cselekedetei alig különböznek azoktól, ame­lyekre húsz évvel ezelőtt, az emberiség által átélt ször­nyű háborút megelőzően ke­rült sor. Meggyőződésünk, hogy a belgrádi értekezlet részt­vevőit a héke fenntartásá­ra és megszilárdítására irányuló komoly törekvés hatja át. Tudjuk, hnev azok az ázsiai, afrikai és latin-amerikai né­pek. amelvek résebben a gvarmati rabság láncait hor­dozták, de az.óta felébredtek és kiegvenesítették hatalmas hátukat. a többi néppel együtt a béke. a nemzeti függetlenség és a szabadság mellett emelik fel szavukyt.' A Szovjetunió knrmánva és néne' p békés énítés éri •'­si feladatait tűzve maguk elé, politikájuk alapjának most is az al lantok békés együttműködésének és együttélésének eszméjét te­kintik. Ezért forrón helyeselnek és támogatnak minden olyan lépési, amelynek célja a háborús erők meg­bénítása. A békeszerető államok, amelvek előtt a héke bizto­sításának és a múlt háború maradványai kiküszöbölésé­nek magasztos, minden em­ber számára közös célja le­beg. nem kerülhetik el. hogy ne tegyenek lépéseket a még megmaradt háborús veszély­gócok megszüntetésére az agressziós és revansvágyó erők megfékezésére. Csak ha ez meglörténfk. akkor nem tornyosainak minden ország és minden világrész fölött a háború vészes fellegei, hanem ki­süt a héke. a függetlenség és a szabadság napja. Kívánom, hogv nz értekez­let sikeres munkát végez­zen a béke fenntartásának m-»„nsztos ügye érdekében.­(MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom