Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-07 / 211. szám
3 Csütörtök. 1961. szept. 1. Küzdelem a foglalkozási betegségek ellen 474 szegedi dolgozót vizsgáltak meg a szilikózis-szűrésen A különféle foglalkozási betegségek a múlt rendszerben épp úgy tizedelték a magyar munkásságot, minta tüdőbaj, a magyar népbetegség. Különösen a nehéziparban és a vegyiparban dolgozók életét fenyegeti egész sora az ilyenféle megbetegedéseknek. Az orvostudomány régtől fogva foglalkozik az ipari mérgezésekkel és foglalkozási betegségekkel, s kidolgozta elhárításuknak, az ellenük való sikeres küzdelemnek a módját, eljárásait is, csak akkor éppen egyetlen vállalkozó gyáros, vagy részvénytársaság sem törődött ezeknek a munkások életét óvó eljárásoknak az alkalmazásával, pláne, ha még valamit költeni is kellett volna rájuk. SZEGEDI MUNKÁSAKADÉMIAK kovasav, még idejében gondoskodhassanak. A sziliko-busz három napig működött a városban. Ez alatt az idő alatt 474 munkás tüdejéről készítettek röntgenfelvételt a Fertőtlenítő Állomás udvarán elhelyezett vándorrendelő orvosai. A vizsgálaton megjelentek többek között a Vasöntöde, a Szegedi Bútorgyár, a Szegedi Gázmű, a Téglagyári Egyesülés, a Falemezgyár, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a Fémfeldolgozó Vállalat, a Temetkezési Vállalat sírkőfaragó részlege, valamint több ktsz, így például a Vas- és Fémipari Ktsz, a Gumiipari Ktsz, a Tömegcikk Készítő Ktsz és más vállalatok dolgozói. A szűrővizsgálatok anyagát Budapestre szállították, s az Országos Munkaegészségügyi Intézetben dolgozzák fel. Azokat a személyeket, akiknél a szilikózisnak a gyanúja felmerül, másodszor is és még alaposabban megvizsgálják, s ha szükséges, gondoskodnak a gyógyításukról. A sziliko-busz háromnapos szegedi tartókodása után visszatért a fővárosba, ahonnan a pécsvidéki bányatelepekre indul majd, a bányászokat fenyegető szilikózisveszély felmérése céljából. P. L. J elentős változások következtek be a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájában az ellenforradalom leverése után itt Szegeden is. A korábbi nagy, látványos, reprezentatív rendezvények helyett a társulat figyelme az aprómunka felé fordult és azt tekintette — és természetesen: tekinti — legfőbb feladatának, hogy a tudatformálásnak ezeket a nagyon hatékony eszközeit és módjait használja fel az ismeretterjesztő munkában. Ezzel együtt jelentkezett az a másik szerencsés változás is, hogy a társulat egyre inkább és mind szebb eredményekkel, sikerrel az üzemek A foglalkozási betegségek elleni küzdelem igazán csak a mi társadalmunkban indulhatott meg. abban a társadalomban, amely nem az anyagi hasznot, hanem az embert tekinti legfőbb értéknek. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet évente sok száz ellenőrző vizsgálatot tart. s minden iparágban felméri, feltérképezi azokat a munkahelyeket ahol a dolgozók egészségét veszélyeztető körülmények vannak. A különféle foglalkozási betegségek közül talán a legveszélyesebb és legtöbb áldozatot követelő megbetegedés a szilikózis, a tüdőnek a kovasav okozta súlyos elváltozása. A Közegészségügyi és Járványügy Állomás korábban már felmérte a szegedi iparban a szilikózisveszélyes területeket és foglalkozási ágakat. Szegeden 16 üzemben és vállalatnál mintegy 15 olyan munkakör. foglalkozási ág van, ahol az egészségügyi előírások betartása mellett is kisebb-nagyobb mértékben ki vannak téve a dolgozók a kovasavat tartalmazó por hatásának. Igy például sziiikózis-veszély fenyegeti a fémönt óket, a formázókat, csiszolókat, rámolókat, a homokelőkészítőket és homokfúvókat az öntödékben, a salakozókat. kőfaragókat sőt a betonelem előkészítőket is más üzemeknél. Ezért jött ei Szegedre is a napokban az Országos Munkaegészségügyi Intézet -sziliko-busz'—nak nevezett vándorrendelője, hogy itt is átszűrje a szilikózis-veszél.ves munkahelyeken dolgozó munkásokat, hogy aztán azoknak a gyógyításáról, akik tüdejét már megtámadta a légzőfelületre rakódó Az újítók is segítik a szalámigyár rekonstrukcióját Kísérletek a háztartási zsír tartósítására Nemcsak a hónapok óta tartó rekonstrukció, az építkezések és az új gépek üzembehelyezése által válik korszerűbbé a Szegedi Szalámigyár termelése, hanem az újítók is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél jobb mun-. kakörülmények között előállított, és minél kiválóbb minőségi áruk öregbítsék a gyúr hírnevét ország-világ előtt. Különösen azok emelkednek ki az idei hasznos újítások közül, melyek o hús és hústermékek tartósságát igyekeznek befolyásolni. Ugyanis a szalámi már tartósított termék, gyártását mégis nagymértékben megkönnyíti, hogy a füstölőkben végre sikerült megvalósítani a szalámirudak gépi felfüggesztését, valamint géppel végzett kefélését is. Korábban a szalámira rárakódó penészt — nehéz munka árán — kézzel távolították el. A gép pedig még a keletkezett port is elszívja. Nagy jelentőséggel bír az érlelés teljes gépesítése, minek következtében az időjárástól függetlenül lehet folytatni a termelést. Azelőtt héjával együtt tárolták a fokhagymát — a szalámigyártás egyik fontos kellékét — s emiatt tetemes része tönrement. Ujabban megtisztítják és hűtőházban tárolják. Ilymódon nedvességtartalma, valamint ereje változatlan marad. A zsírt szintén hűtőházban tárolják. A szegedi vágóhíd — országos viszonylatban is — sok sertést vág évente, s természetesen nagymennyiségű zsirt termel. Köztudomású azonban, hogy a sertészsír könynyen romlik. Ha nem hűtőházban raktározzák, rövidesen veszít minőségéből, később megavasodik, s lehetetlenné válik élvezete. Mivel a hűtőházak — beleértve a szegedit is — kapacitása adott, s nincs elegendő hűtőterem, a szalámigyári újítók kísérletei újabban arra irányulnak, hogy segítségére siessenek a fogyasztásnak, megoldják a zsír hűtőházon kívül való tartósítását. Ha ez sikerül, szükségtelenné válik a hűtőházak — csak drága pénzen végezhető — bővítése, illetve a meglévő rakterületek más romlandó árucikk tárolására szabadulnának fel. A rekonstrukciót szolgáló beruházások — a nagyteljesítményű gépsorok, a szárítótorony — megvalósítása mellett az újítások, a korszerű technológiai folyamatok alkalmazása, a kisgépe6Ítés — ezek azok a módszerek, melyekkel a szalámigyár dolgozói elősegítik a gyár újjászületését. Munkájuk így válik könnyebbé, termelékenyebbé is. Október 1-től felemelik a tej felvásárlási árát A tej fogyasztói ára változatlan marad A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése és a tejtermelés növelése érdekében a gazdasági bizottság határozata értelmében október 1-től kezdődően felemelik a tej felvásárlási árát. Október 1-től 1 liter 3,6 százalékos zsírtartalmú tej felvásárlási árát az eddigi 2 forint 20 fillérről 2 forint 40 fillérre emelik fel. A literenkénti 20 filléres áremelés egyaránt vonatkozik a termelőszövetkezetekre és az egyéb gazdaságokra. A termelőszövetkezetek az alapáron kívül az eddigi literenkénti 20 fillér nagyüzemi felár helyett 40 fillér nagyüzemi felárat kapnak. A termelőszövetkezetek tehát a 3,6 százalék zsírtartalmú tejet nagyüzemi felárral együtt az eddigi 2 forint 40 fillér helyett 2,80 forintért értékesíthetik a tejipari vállalatoknál. A 3,6 százalékosnál magasabb zsírtartalmú tej. illetve a fölözésre engedélyezett tejmennyiség utáni tejszín felvásárlási ára zsírkilogrammonként 4 forinttal, 54 forintra emelkedik. A termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak visszaadott fölözött tej és író ára október 1-től kezdve literenként 55 fillérre módosul. A fogyasztói tej ára változatlan marad. MÉG EGY MEDENCE TÁRSADALMI MUNKÁVAL dolgozói és a peremvárosok lakói között kezdett tevékenykedni. Ennek a munkának csúcsa, az ismeretterjesztés legmagasabb, legszínvonalasabb formája az üzemi dolgozók számára szervezett munkásakadémia. S zegeden tavaly szerveztek először ilyen akadémiákat. Hét üzemben, illetve munkahelyen tartottak akadémiai előadásokat, az Újszeged! Kender- Lenszövő Vállalatnál, az építőknél, a Postás Művelődési Otthonban, a híradástechnikai dolgozóknak, a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban, a MÁV dolgozóinak, r. vágóhídon, a szalámigyárban és a jutaárugyárban. Ezek a munkásakadémiák nem működtek rosszul, és az újszegedi szövőgyárban tartott előadássorozat kivételével mindenütt beváltották azokat a reményeket, amelyeket az illetékes szervek, a TIT és az üzemek vezetői az első. kezdeti évtől vártak. Az első év sikerei alapján idén jelentős mértékben növelték a munkásakadémiák számát. A TIT most már nemcsak az említett hót üzemmel kötött szerződést, hanem rajtuk kívül még nyolc másikkal: a Ládaipari Vállalattal, a falemezgyárral, a 42. Autóközlekedési Vállalattal, XI. autójavítóval. a Vas- és Fémipari Ktsz-el, a kenderfonógyárral, a textilmüvekkel és a ruhagyárral. Idén tehát a tavalyi héttel szemben összesen 15 üzemben tartanak majd munkásakadémiai előadássorozatot, sőt még további két munkahelyen, a DÁV-nál és a kábelgyárban is tervezik az akadémia megszervezését. M i indokolja, mi teszi szükségessé a munkásakadémiák ilyen nagyarányú fejlesztését? A munkásakadémiák célja az általános és szakmai ismeretek bővítése, a tudományos alapokon nyugvó szocialista világnézet kialakításának elősegítése. A munkásakadémia materialista világnézetre nevel, hozzájárul a műszaki ismeretterjesztés fejlesztéséhez, a termelőmunka javításához, a termelékenység növeléséhez, és további tanulásra serkent. Az a munkás, aki rendszeresen hallgatja az előadásokat, általános műveltségét és szakmai tudását egyaránt fejleszti, s ez végső fokon azt eredményezi, hogy tanulás közben jobb munkássá válik, és az ötéves terv végrehajtásának rá eső feladatait jobban tudja megvalósítani. A technika és az ipar rohamléptekkel fejlődik. Ez a szemünk láttára kibontakozó nagyarányú és elkápráztató fejlődés parancsolóan megköveteli, hogy munkásaink minél jobb szakemberek legyenek, mesterei a technikának és szakmájuknak. A munkásakadémiai előadások végülis ezt a célt szolgálják, gyakran közvetlenül is beavatkoznak a termelésbe, segítik egy-egy üzem nehézségeinek, termelési problémáinak megoldását, bár általában nem akarják a szakoktatást pótolni, s inkább a nagyobb, alapvetőbb összefüggésekre mutatnak rá, nem időznek sokat a részleteknél. A zt jelenti mindez, hogy érdemes, sőt szükséges többet foglalkozni az akadémiák munkájával, a szervezéssel, az ellenőrzéssel. a segítéssel. Hogyan állnak itt Szegeden az előkészületek? Mik a legfontosabb feladatok? A szerződéseket már minden üzem megkötötte a TIT-tel, ilyen tekintetben tehát nincsenek különösebb problémák. A szerződés megkötése azonban még nem minden. A nagyobb, a nehezebb feladat megvalósítása még hátra van. Arról van szó, hogy a munkásakadémiák szervezését az üzemekben társadalmi üggyé kell tenni. El kell érni, hogy a munka neheze ne csak a kultúríelelősre, vagy még egy-két emberre háruljon, hanem részt kell vállalniok abból az üzem párt-, állami és szakszervezeti vezetőinek is. Éppen ennek biztosítására hozták létre, szervezték meg a szegedi üzemekben — idén először — az akadémiák üzemi vezetőszervét, a munkásakadémiai bizottságot. Ebben a bizottságban a gyárak vezetői is képviseltetik magukat. Munkájuk fontosságára jellemző, hogy az előadások sikerének biztosítása főképpen az ő vállukra nehezedik. Az ő munkájuktól függ, hogyan indulnak majd az előadások, milyen lesz a látogatottság, az érdeklődés, és milyenek lesznek az éwégi eredmények. A bizottságnak minden erejével elő kell tehát segítenie, hogy az előadások hallgatósága állandó legyen, hogy ne legyenek ilyen tekintetben nagy változás'ok, ne legyen lemorzsolódás. M ost, a kezdeti időszakban a szegedi üzemek vezetői általában iól segítik a munkásakadémiák szervezését. Ennek következtében vált lehetővé pl. a többműszakos üzemekben, a ruhagyárban, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál, hogy a munkásakadémia két tagozattal működhet, sőt az üzemek vezetői még azt is vállalták, hogy amennyiben szükséges, az akadémia működésének zavartalan biztosításához, akkor beosztáscseréket hajtanak végre, hogy a hallgatóság hiánytalanul részt vehessen az előadásokon. A munkásakadémia két esztendős. Azok. akik beiratkoztak. látogatási könyvet kapnak, akik pedig az előadások 80—85 százalékát két éven át rendszeresen és becsületesen végighallgatták, a második év végén oklevelet. Ez az oklevél természetesen nem iskolai bizonyítvány, önmagában nem jogosít semmiféle előlépésre, de azért az üzemek vezetői az órabérek meghatározásánál, a különféle besorolások eldöntésénél bizonyára figyelembe veszik majd ezt az oklevelet is. Jó is, ha figyelembe veszik, hiszen az, aki két esztendeig hallgatta az előadásokat, már önmagában ezzel bebizonyította, hogy szereti, becsüli szakmáját és munkáját. mj éhány hét múlva, október második felében, ünnepélyesen megkezdődnek a munkásakadémiai előadások. A hátralévő időben az illetékeseknek mindent meg kell tenniök, hogy biztosítsák, ennek a munkának jó feltételeit. Végső fokon ötéves tervünk jobb végrehajtásához járulnak ezzel is hozzá. Ökrös László JSi...... Műszak végeztével sokan keresik fel a partfürdőt, de most már nem fürdési, hanem építkezési szándékkal. Az elmúlt napokban az Ifjú Gárda nevelőotthon lakói dolgoztak az új medence építésénéi társadalmi munkában. De az üzemek dolgozói közül is sokan segítik az építkezést. Különösen kitűntek a MAV és a posta dolgozói. valamint a 42-es AK ÖV gépkocsivezetői. A tervek szerint szeptember 15-re elkészülnek a földmunkával, s azonnal megkezdik a medence betonozását Megkezdődött a hetedik geofizikai szimpozion Szerdán délelőtt a Techni- hallgatnak meg, amelyek kotta Házában megkezdődött a zül ''ren'-etet hazai, tizenkíMagyar Geofizikusok Egye- ler- 'földi szakemberek sületének hetedik szimpozio- tai ,ai. majd a negyedik na. A tanácskozáson, amely napon a demjéni olajmezőt i legújabb geofizikai kuta- és a piszkéstetői obszervató;ásokról számol be, körűibe- riumot tekintik meg. lül kétszáz hazai és negyven külföldi — szovjet, lengyel, csehszlovák, bolgár, német, francia, olasz és osztrák — szakember vesz részt. A szimpozion részvevői három nap alatt 36 előadást A tanácskozást Bese Vilmos, az Országos Kőolaj-és Gázipari Tröszt vezérigazgatója, az egyesület elnöke nyitotta meg. majd megkezdődtek a szakmai előadások.