Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

Péntek. 1961. ,s»ptember I. 4 ŰWVZSPOjLÜ COMENIUS: A VILÁG OTVESZTÖJE Comeniust a nagyközönség általában mint a pedagógia egyik legnagyobb tudósát ismeri. Arról, hogy a nagyhatású pedagógiai tudományos munkák szerzője szépirodalmi műveket is írt. már jóval kevesebben tudnak. Pedig Comenius egész életét végigkísérte a szépirodalommal való foglalkozás, s ez nemcsak abból állt, hogy kitűnően ismerte kora szépirodalmának java termését, hanem 0 maga ts írt szépirodalmi alkotásokat. Legjelentősebb ilyen munkája a Magvar Helikon kiadásában most ' megjelent szatirikus és utópisztikus regénye: A világ útvesztője. A regény keletkezésének körülményei szoros kapcsolatban vannak tartalmával. Comenius házát a harmincéves háborúban spanyol zsoldosok felnyújtották, neki magának menekülnie kellett, hogy puszta életet mentse, elszakadt a családjától — soha többé nem js találkozott velük. Életének ezután következő nehéz szakaszában állandóan bujdosott, de a sanyarú körülmények között is rendszeresen dolgozott, s több tudományos reunka mellett ekkor alkotta meg legjelentősebb szépirodalmi müvét, A világ útvesztőjét. Kiadására ebben az Időben természetesen nem gondolhatott, s a mű csak sokkal később, 1603-ban jelent meg Amszterdamban. A regény főhőse egy naiv, tapasztalatlan ifjú. aki mielőtt pályát választana, világkörüli útra indul. Űtián megismeri az akkori társadalom osztályait, a nolitika, a tudomány, a vallás helyzetét. Amikor bejárja a világot, amelyet egy akkor modern város jelképez, a kői abban vidám ifjú elkeseredik, pesszimistává lesz a világ akkori állapota miatt. A kivezető utat csak ügy találja mcc. hogy a szerző egy utópisztikus, egy -jó® világba vezeti el. A regényben nen.jsak mennyiségben, hanem jelentőségben is a szatirikus rész, Irhát az akkori világ kritikus, gúnyos rajza a fontosobb. Comenius szatirikus látásmódját életének ismertetett körülményei alakították ki. A regény megjelenése után hamarosan Európaszerte ismert és népszerű könyvvé vált. Magyarra is többször lefordították. Ezek a fordítások azonban jelentéktelenek. Dobnssy László ű.i fordítása igen jól sikerült. SZAKÁCS KÁLMÁN: A KOMMUNISTA PART AGRÁRPOLITIKÁJA 1920—1930 A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom megszilárdulása előtérbe helyezte a földkérdést. Magyarország a hárommillió koldus országa volt ekkor, a földtelen, nincstelen parasztokkal szemben az ország vetésterületének nagy részét néhány száz földbirtokos tartotta kezében. Ebben az időben egyedül a kommunista párt mutatta meg a helyzetből kivezető utat. amely a nincstelen parasztság nyomorúságán változtatott volna és földéhségüket kielégíti. Ebben az időszakban a párt politikáját két tényező határozta meg. Egyrészt a Tanácsköztársaság ágrárpolitikájának bírálata, másrészt az ellenforradalmi rendszer elemzése. Szakács Kálmán könyve foglalkozik a KMP első kongresszusának az agrárkérdésben elfoglalt álláspontjával, ismerteti a KMP munkáját a parasztság körében és azokat a törekvéseket, amelyek a forradalmi demokratikus parasztmozgalom létrehozásának szolgálatában állottak. A párt agrárpolitikájának programja csak a felszabadulás után valósulhatott meg. Abban a forradalmi változásban, amelyet ez okozott, jelentós része van az illegalitás nehéz éveiben megalapozott agrárpolitikának. Filmtörténeti előadássorozat j szegedi egyetemen és főiskolán Az ifjúsági filmbizottság összejövetelein már több ízben szóvá tették, hogy jóllehet valamennyi művészeti ág közül a film gyakorolja a legnagyobb hatást az ifjúság különböző rétegeire, a pedagógusok egy része nc n rendelkezik megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy formálja tanítványainak ízlései. A felszólalók kezdeményezését felkarolta az ifjúsági filmbizottság, s a hiányosságok pótlására javaslatokat tett a Művelődésügyi Minisztérium illetékes főosztályainak. Ennek eredményeként az új tanévben a Szegedi és a Debreceni Tudományegyetem bölcsészkarán, valamint az Egri, a Szegcdi és a Pécsi Pedagógiai Főiskolán filmtörténeti és filmesztétikai előadássorozatot indítanak. Nagy sikerrel zárult a szegedi eszperantó kiállítás A Somogyi Könyvtárban rendezett eszperantó kiállítás nagy sikerrel zárult. Számosan megtekintették a Szegeden megfordult külföldiek és hazai vendégek közül. A/. Országos Eszperantó Könyvtárat a Somogyi Könyvtár képviseli az ott elhelyezett gazdag anyaggal, így alkalom nyílott a magyar és a nemzetközi eszperantó mozgalom életét, történetét, szervezeti felépítését tükröző reprezentatív kiállításra. Könyvek, plakátok, folyóiratok és más dokumentumok gazdag sora szemléltette — Farkas Ernó tanár kitűnő rendezésében — az eszperantó nyelv jelentőséget. különösen a nemzetközi békemozgalomban. A sikeres kiállítás után várható, hogy. az Országos Eszperantó Múzeum is mihamarabb megnyílik Szegeden. Mielőtt felgördül a függöny Folynak a próbák a Szögedi Nemzrli Színházban Nyitódarab: Romeo és Júlia * ü/, fiatal színészek szerződtek Mit mond az új főrendező? * Holnap kezdődnek a tájelőadások A nyári szünet, után ismét eleven élet költözött, a Szegedi Nemzeti Színház falai közé. A próbatáblán a különféle kiírások is erről tanúskodnak és népesek a színészbejáró előtti »kispadok® is. A szünetben Kiss Ferencet, Kovács Jánost, K átay Endrét és Király Leventét élénk beszélgetés közben találjuk. Valamennyien az új évad nyitódarabja. Shakespeare Romeo és J ú l i á jának a szereplői. Érthető, hogy van miről beszélgetni a darab két Lőrinc barátjának, Kiss Ferencnek és Kovács Jánosnak. Kettős szereposztásban játszanak majd és játéktelfoqásuk sok izgalmas beszédtémára ad alkalmat kettőjük között. K á t a v Fndrc C apuiét szerepével birkózik. Király l.evevte pedig. M e r c u t i o-t alakítva. — tnlajdonkénprn az első igazán "fajsúlyosszerepében mutatkozik be Szegeden. Shakespearc-szinmft immár két éve, a Szentivánéji álom óta. nem szerepelt a Szegedi Nemzeti Színházban A színházművészet klasszikus hagyományainak ápolása. a közönség kulturális érdeklődése, s nem utolső sorban a fiatal színészqenerácic, nevelésének iinve most szerencsésen találkozik a Romeo és Júlia műsorra tűzésében. A tavalyi évadban a .7 eg or Bulicsov és a többiek rendezésével már eredményesen mutatkozott be Szegeden S z e n d r ö József i színház űi főrendezőié. Munkásságától mindenekelőtt azt várja a közönség, hogy a színház drámai rész-, lene hosszú évek után most már megtegye az első lépeseket az operai eauiittes színvonalának szintiére, helyesebben állandóan annak színvonalán mozogjon. A bátor útkeresésre jellemző. hogy Szendrö József mer építeni a fiatal művészekre is. Romeo és Júlia szerepét a Színház és Filmművészeti Főiskolán a múlt tanévben végzett két fiatalra. Papp Évára és Mécs Károlyra bizta. Igaz, mindkettőjüket jelentős filmszerepekben láttuk már. Papp Évát az E g r e n y i I ó a bl a k-bnn, az Akiket a pacsirta elkísér t A szegedi Komén és Júlia: Mécs Károly és Papp Éva nemsokára láthatjuk a Megöltek egy lány t-ban Mécs Károlyt pedig a N o szty fiú esete Tóth Marival címszerepében él a Két cm el ed boldogs á g-ban. A szinte kislányos külsejű Papp Évára nagyon ráillik a 14 esztendős Júlia szerepe. Természetes egyszerűséggel és határozottsággal mondja beszélgetés közben: — Egyenes kérésünk volt Mécs Károllyal együtt, hogy Szegedre kerüljünk, sokat és sokfélét játszani... Szavait Szendrö József egészíti ki, készséggel bemutatva szegedi Rómeónkat és Júliánkat. — E fiatal színészek nemcsak ifjúságukat és előnyös fizikai megjelenésüket nyújtják szerepükben. — mondja — hanem az ezzel párosuló alkotókészségük friss színei is. Elgondolkodik, s így folytatja: — Reinhardt a lom legnagyobb nevezte Romeo megformálását, amint mondotta Az alkotólak Fütyöl I Pál, az éppen fél évszázadot megélt, ismert tárcaíró és családapa, nagy barátja volt a három bének. Mint mondani szokta, erősen kedveli a bort. a harisnyát (ez az alliteració kedvéért nevezüdik így!), no meg a bankót. Hetenként legalább két ' tnrea, novellácska, szfnes flrkálmány jelenik meg tollából, szerződése is van harminc aves, soha meg nem írandó regényre, kedves felesége is jól dolgozik, egyszóval derűsen szüretelgethet Fütyöri Pál az élet és irodalom remek fürtökkel áldott szőlőjében. Csak éppen odahaza nem lelt sose nvugulmat. Három gyereke közül Csilla még általános iskolás volt, minden második héten délelőtt tanult otthon. Két kamasz fia, Csaba és Vladimír, délutánonként zengették a lakást. És há tisztelt nqje, Emília hazatért, akkor gyakorolta csak igazán főkönyvelői hatalmát! Szegény Fütyöri kocsmákban bujdokolva írogatta tárcáit, színes karcolatalt, miként tisztelt mestere. Krúdy úr. kivel volt szerencséje siildöfejjel egy ízben koccintania. Nagy száműzött tárcaírónk persze nem csupán a csendességben megjelenő ihlet homlokcsókjáért kereste a vendcglátóhelveket. Az ihlet hevének enyhítésében fontos szerepe volt a bornak in. Mivel pedig a bárisnvák miatt egv félévszázados tárcaírónak is sokat kell gyalogolni, ígv aztán sokat, tenger sokat járkált Fütyöri Pál. Szindbádi bolyongása során jutott el hősünk Szentendrére, ahol is egy szőlőskert szomszédjában, árnyas kert mélyén magányos kis házikót fedezett lel. Mindöfe&ze egy fcus szoba volt, ráadásul potom pénzért kibérelhette egész esztendőre. Él is határozta, minden szombat-vasárnapját itt tölti el. Emíliának elég annyit tudni, hogy alkot. majd vasárnap este hazatér. Mondani sem kell, családjának cseppet sem hiányzott. Hagyták, menjen. alkosson minél többet, (ök is szerették a hankót.) Fütyöri boldogan zötyögtette magái az alkotólakban. És amikor eljött a délután, már az első szombaton egy harmincöt körüli, szerfelett csinos hölgy húzta m'eg a kolomp drótját. Magdaléna névre hallgatott az asszonyka, s Fütyöri fütyörészve sietett elé. Odabent derült ki, hogyan tudott ily hamar idetalálni: tízéves Miklóskáját elvitte a nagymamához, mondván, hogy ő ismeretterjesztő kirándulásra megyén a TIT-tel. Hála az ismeretterjesztés szervezőinek, Magdaléna minden szombaton meghúzhatta a drótot. írónknak meg volt magához való esze. minden hazaérkezés után Emília elé lökött vagy két kéziratot, lássa, mennyit alkotott. Csupán azt hallgatta el, hogy már az előző héten papírra vetette a tárcairodalom e remekeit. Fütyöri Pál alkotó napjait, Magdaléna asszony özvegységében támadt ismeretszerzésben buzgalmát a derék szomszédasszony, a boreladásból éldegélő Vojcslcs mama is neszre vette, s már a második héten, május elején, beállított egy tál pogácsával, meg három liter gömbölyű, borocskát rejtő, zöldmázas kancsóval. Hovatovább őszre ez oly rendszeres lett, akár a heti lottóvétel. Októberben az iskolák nyakra-főre rendezik a kirándulásokat. Hanem ez a zellefelle időjárás úgy hozta, hogy az egyik szombaton az elmaradt ki rándulás örömére mind a három gyerek odahaza rajcsúrozott. Emília ezt nem bírván ki, addig rágta Fütyöri Pál fülét, hogy magával vitte az alkotólakba. Szerencséje nem hagyta el. Magdalénát tudta értesíteni az ismeretterjesztés elmaradásáról. Elkészülve a halálos unatkozásra, kidöcögött hát nejével Szentendrére. Emília ter mészetesen odáig volt a kertért, elbű völte a csönd. Ki is jelentette: ha nyugdíjba mennek, kettesben ideköltöznek. Csak éljen a három gyerek a zajos városi lakásban, ök idejönnek, ebbe a paradicsomba. — S tc lennél benne Éva? — gondolta Fütyöri, és alig várta már a bor érkezését, hogy unalmát leöblítse. világi rodnszerepének alakjának mert — — amikor egy színész játszhatja, akkor még nem tudja eljátszani, és amikor tudja, akkor már nem játszhatja, mert időközben meg kellett öregednie. A Roemo V lia báia és költés:ete J többek között éppen ' ' 4 van, hogy a tragédia f lói fiatalok, s immár :p- ' relem klasszikus mintaképe J ők, akikben minden generá és Júviszonl abban szerepa szeció felismeri önmagát, dmost már senki sem gondol arra, hogy ilyen tragik'j: végben kelljen osztoznia. .4 mai fiatalság is megsiratja ugyan Romeot. és Júliát. dr ez a szánalom már teljes megkönnyebbülésnek nevezhető; felszabadult érzésvilágnak és modern biztonságérzetnek. S ebben az esetben a Romeo és Júlia műsorra tűzése nem egyetlen színházi estét, hanem olyanélményt nyújt, amit a néző tovább melenget utódai, barátai ét önmaga számára. L. F. * A jövő héten egyébként megkezdődnek a Szegedi Nemzeti Színház kamaraszínházában is a próbák. Fehér Klára Kevés a férfi című, Budapesten nagy sikert aratott vígjátékát próbálják Ma kai Péter rendezésében. A főbb szerepeket Bányász ll-ona, B e p e Margit, Földi Teri. Kormos Ijajos játssza. F.bben a darabban mutatkozik maid be a szegedi közönségnek Tiboldi Mária, a színház új tagja, aki idén fejezte be főiskolai tanulmányait. Holnap este már tájelöadásra is indul a színház egu csoportja. Szombaton este Szentesen, vasárnap Kiskunfélegyházán tartanak előadást. Mindkét helyen Fényes Szabolcs Szombat délután című zenés vígjátékát mutatják be. A szeptember ??-i évadnyitó előadásig minden szombaton és vasárnap tdjelóadásnn mutatják be ezt a darabot. Rádióműsor u t 4.28 Rskoc-zl r-Jrek. t.;:.> 7,j.t v fsen. Közben: 5, f Hírek. 6.20 Jó Ebéd után hozta is Vojcsics néni a tepertős pogácsát, a borocskát is. Vé gigmérte az asszonyt, s szó nélkül ki ment. Fütyöri utána sietett, hogy a nagy unatkozásra még egy pótlitert rendeljen. Vojcsics mama rákacsintott, mint aki mindent ért, s megfenyegette a tárcaírót: — E.i. ej, szomszéd úr. kihozta a babáját? Csak aztán vigyázzon, meg ne tudja a nagyságos asszony! Integetett, pisszegett szegény Fiitvöri Pál. de Emília asszony már mindent meghallott. Péntek kosshth-rAdio Induló. 4.39 HfVidáman, fris5,00 Falurádió. 5,30 reggelt! 0,59 Időjelzés. 7.00 Hírek. 7.10 Uj kónyÁ \ ck. 7,8o Műsornaptár. 7,59 Idö\jelzés. 8.00 Műsorismertetés. 8.08 v Technikai szünet. H.lu Guruló 4 Kadio. 9.oo Az MR gyermekkóÁ rusa énekel. 9.10 Dvorzsák es \Goldmark operáiból. 10.on Hírek, f 10.10 Napirenden... 10.13 Tánc4 zene. 10.39 Lottóeredmények. 11 sora Vidám percek. 11.15 Zenc\ kart muzsika. 11,39 Helyszíni 'közvetítés a román párt- és f kormán.t küldöttség érkezésé4 ről. iz ura Déli harang" A szó. \ I Ai olvasóknak feltűnt, hogv negyed évig egyetlen sort hattak kedvelt tárcaíróiuktH. Csodálkoztak váltig, olyik még levelet is írt. kérdezve okát. De hát a szerkesztők összetartanak, s csak nem kürtölik világgá, hogy Fütyöri Pál karját tulajdon hűséges felesége törte el?! VARGA IMRE 12.15 Népi 7.enc. 13.00 Tllvtott utak. Regényrészlet. 13.20 'Mendelssohn: e-moll vonósne'gyes. 13.43 Gazdaszemmel a á nagyvilág mezőgazdaságáról. 14 vnra Balassa P. Tnmas zongofrazlk. 14,15 Holnaptól kezd1 e 'jni tanulok!... 14.33 WagnerJTannhöuser — nyitány. I5.no a Hírek, közlemények. 13.08 idnf Járásjelentés. 1.3.10 Ifjúsági ko'rusok a debreceni Itartok kórushangversenyen. 15.30 Fiatalok filmklubja. 15.50 Szfv küldi. 10.25 Délutáni beszélgetés. 10. »0 A Kábel- és Sodronykötél tyar és a HVDRZ Liszl Ferenc férfikara énekel. 10.35 Musonsmciu -.tetős. 17.00 Htrek. 17.15 Ötórai 3 f tea. 17.40 1939. szeptember I. olvas- áia.no Puerlni: PillangokisaoaJszony részletek. 18.15 Hazai 'kistükör. 18.30 Penteken este ... 'Kísérem a fiam az Iskolába, i 18.40 Az MR gyermekkórusa éneJkel. 18.50 Egy kis tévedés. \ Rádlólelenet. 19.05 Offenbáeh ' A marikéban. 19.40 Ot perc »u'dománv. 19,45 Liszt: II. magyar 4 rapszódia. 19.55 Jó eírzátcAt, gyerekek. 89,00 Esti krónika. 20.20 Híres keringő*. 90.35 a ven tölgy meséje. Romantikus latok. 31.30 Jasha Heifetz. Yfhndi Menuliin es Dávid OJsztrah hegedül. 31.30 A mikrofon előtt: Földes György. 21.35 Népszerű tánrzenekarok. népszerű énekesek. 22.0(1 Hirék. 92.20 Közvetítés Szófiából. a Némzetközi Főiskolai Játékokról. 93.35 Ch'may Fesztivál. IKál. 33.45 Megvár népdalok 24.00 Hirék. 010 Néger spirituálék. 0.30 Himnusz.. PF.TOFI-RADIO 5.00 Reggeli zene. 8.30 Műsornaptár. 0.50 Torna. 8.00—8.10 Hírek. 14.00 Időjárás- "a vízállaslelentés. 14.15 Szórakoztam fúvnszene. 14.35 Gyönyörű és eszeveszett vílag. Novellásköletismertelés. 15.00 Ötször tíz perc könnyű zene. 15,50 Tegnap méc az orsrágűlon vándorollak. 10.OO Hírek. 10.05 Szín" s szőttes. 10.45 Verbunkosok. 17 óra 15 Kulturális krónika. 17.35 Schubert: A-dnr szonáta. 18.00 Hírek. 18.05 Könnvű zene. 18.40 F.lő világirodalom. 19 00 Hírek 19.05 Zenékari muzsika. 19.45 Színésznő léit. Elbeszélés 20.00 Liszt-kalauz. 30.40 Falurádió. 21 óla Hírek. 21.10 Közvetítés a Nemzeti Szálló étterméből. 21 óra 40 Operett- muzsika. 92.20 Gvílmölcskosár. -3.30 Tánezepe. 23.00 Hírek. 33.15 Műsorzárii. TolaviilAmfltor 14,55 Közvetttés Berlinből Ty4tnv őrnacv megérkezéséről és fogadásáról, 19,30 Georghiu Pej által vezetett román part- és kormán vkllldfittsée fogadásáról, utána helvszlnl közvetítés az Állami Operaházból, a kflldöttsé- tiszteletére rendezets ófszelőadásróL