Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-24 / 226. szám
3 Vasárnap. 1961. szept. 17. A legkorszerűbben... Budapesten, az Üllői úton épül a Kísérleti Orvostudományi Intézet 10 emeletes épülete. A legkorszerűbb építészeti megoldásokat alkalmazzák. Érdekesség, hogy az érzékeny műszerek használatához az épületen belül nyolcszintű rezgésmentes tornyot építenek. .. Ünnepség Szegeden a fegyveres erők napjának előestéjén Ebben az esztendőben is országszerte ünnepélyesen emlékeznek meg a Fegyveres erők napjáról. Szegeden, szeptember 28-án, csütörtökön, az ünnep előtti napon este 7 órai kezdettel a Helyőrségi Klubban a fegyveres erők napja alakalmából ünnepséget rendez a néphadsereg helyőrsége. a BM Csongrád megyei Főosztálya és a munkásőrség. Beszédet mond Gudmon Mihály őrnagy, a szegedi helyőrség parancsnoka. A beszéd után a Szegedi Nemzeti Színház művészei ünnepi műsort adnak. íróküldö tt ség utazott a Román Népk öztársaságba A román írószövetség meghívására a magyar—román kulturális munkaterv alapján a Magyar írók Szövetségének négytagú küldöttsége utazott szombaton kéthetes tanulmányútra a Román Népköztársaságba. A küldöttséget Mesterházi Lajos vezeti s a küldöttség tagjai között van Tóth Béla szegedi író, valamint Galabárdi Zoltán és Ténagy Sándor. Magyar kiállítás Oijonban A Francia—Magyar Társaság Dijonban magyar kiállítást rendezett, s annak védnökségét a város híres pap-politikus polgármestere, Kir kanonok vállalta. Pénteken ünnepélyes keretek között nyitották meg a kiállítást, amelynek anyaga a magyar népművészeti tárgyaktól a fotoműveszek alkotásáig sokoldalú képet ad Magyarországról. 4 jövő évre késsülünk Irta: Kardos János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője A negyedik „minőségi ugrás" után A Ruhagyár idén 113 millió forint értékű áruval gyárt többet Az üzem rövid történetének négy fontosabb tényezőjét tartják nyilván a Szegedi Ruhagyárban, amelyekről azt mondják: minőségi ugrást jelentettek az üzem fejlődésében. Ezek közül első a honfoglalás. másszóval a volt dohánygyár birtokbavétele. Lényegében ez nyitotta meg a fejlődés útját. Ezután mégis hosszú idő telt el, mire a következő minőségi ugróira sor kerülhetett. Időközben ugyan fejlődött a gyár, de az újabb fejlődést csak az elektromos hálózat átépítése jelentette. Ekkor térhettek át a gépek transzmissziós meghajtásáról az egyedi meghajtásra, a szinkron-rendszerre. Ugyanebben az évben építették ki a gőztávvezeték hálózatát, amely ugyancsak fordulópont volt. Meghonosították a vasalás nagyüzemi módszerét. A negyedik azonban még csak félig tény. Ez pedig nem más. mint az 1960-ban megkezdett kapacitásbővítő beruházás, A terv még nem tény A külső szemlélő ebből csak keveset lát, vagy vesz észre. A szembetűnően rikító zöldre festett falaknak, s a portaépület átalakításának n> >yi sok köze van a beruházáshoz. Ellenben az új karbantartó üzemrész épületének már van szerepe. Az ide áthelyezett műszerész- és lakatosmühelyek helyére ugvanis szükség volt, hogy véere technológiai sorrendbe kerüljenek az üzemrészek. Dc ne vágjunk elébe a dolgoknak. Álljon előbb itt néhány szó a beruházási tervről, amelynek megvalósításához mintegy 3 millió forintot kopott az üzeni. Ebből épültek a karbantartó műhelyek, s ezek korábbi helyén akarták kialakítani az új munkatermeket, hat munkaszalaggal, amelyeken műbőr, gumi és PVC ruhaféleségeket gyártottak volna. A terv azonban még nem tény. Mire megvalósul, sok víz elfolyik a Tiszán, s sok újabb gondolat születik. E gondolatok közé tartoznak ez esetben az új telephelyek létesítése Szentesen és Bácsalmáson. Az előbbi már dolgozik, az utóbbi január elsején kezdi a munkát. Egy másik elgondolás szerint január l-től kezdve az üzem áttér a közületi cikkek gyártására. A mai gyártmányok közül csak a munkaruha és a műbőráruk maradnak Itt. A szövetruhákat más üzemek készítik majd. Viszont Szegedre telepítik a közületi, postás, vasutas, stb. ruhák gyártását. Az „utazási láz korszaka" Mondani sem kell, hogy ezek az intézkedések felborították a korábbi tervet. De azért megszületett az új karbantartó műhely. Van már a gyárnak új munkaszalagja is., amelyen hatvan új munkás dolgozik. S a gyárban sorba »rakták- az üzemrészeket. Korábban például három helyen is volt nyersanyagraktár. Az anyag bizony utazgatott néha egy útvonalon kétszer, háromszor is, oda-vissza. Ezt az időszakot még most is úgy emlegetik az üzemben, mint az "utazási láz korszakát-. A gyár anyagmozgatási térképeinek "elbeszélése® szerint például több mint 300 méterrel csökkent a nyersáruk üzemen belüli útja. Ma már ugyanis csak egy raktárhan tárolják a beérkezett szöveteket, kellékeket. E Raktárból ajtó nyílik a bevizsgálóteremre, amely lényegében egy egységet alkot a szabászattal. A szabászgépektől pedig futószalag továbbitjH a kiszabott anyagot a szabványraktárba. Ha elkészül majd a nagy üzemépület teherszállító liftje, akkor mint egy 50 százalékkal csökken az anyagmozgatók létszáma, pedig időközben a kapacitásbővülés, a profilváltozás, s a szentesi telep üzembe helyezése miatt mintegy 200 millió forint értékű áruval többet kell mozgatni az üzemben, Alikőr ér véget? Mire így katonás sorrendbe kerültek az üzemrészek, sok gépet, berendezést, s a termelőrészleg 60 százalékát kellett megmozgatni. Mindezt úgy hajtották végre, hogy egyetlen munkanap sem esett ki a termelésből. Az üzem zavartalanul teljesitette ez évi tervét, s nem ls akármilyen tervét. Például tavaly 1959-hez mérten 200 millió forint értékű áruval gyártottak többet, az idei teivhez mérten pedig jövőre lesz nagy lépés előre, 1961beu 113 millió forint értékű készáruval gyártanak többet. Ezt jelenti forintban, áruban az "utazási láz® csökkenése a Szegedi Ruhagyárban. Pedig ez a "láz® még nem szűnt meg teljesen. S mikor ér véget a nehézkes és fölösleges utazás, szállítgatás? Ha elkészülnek a szállítóutak. s az új felvonó. Ez a következő feladat, meg a szállítást utak gépesítése. Ezután talán majd helyreáll az üzem életének egyenletes, igazán tökéletes ritmusa, hacsak addig újabb minőségi ugrásra nem készül majd a gyár. Szegeden másodszor teremnek az almafák és illatoznak az orgonák Szegeden, a napfény városában már mutatkoznak a hosszúnak és tartósnak ígérkező ősz jelei. Az újszegedi és az újszőregi kertekben — a város híres gyümölcstermesztő negyedeiben re® több korai termésű almafa másodszor is virágot hozott. Ezeken a fákon helyenként megjelentek a második, a rendesnél kisebb, zöld termések. Alsóvároson, a házak udvarán újból nyílnak a lila orgonák. A nyolc-tíz centiméteres fürtök valamivel halványabb színűek, mint a tavaszi virágnyi Idakor voltak, de éppen olyan illatosak, mint májusban. A Központi Bizottság határozatot hozott a VII. kongresszus irányelvei alapján elkészült második ötéves tervről. A mi tapasztalatunk szerint megyénk dolgozói helyesléssel fogadták a közleményben nyilvánosságra hozott elveket és főbb mutatószámokat. A javaslat a közeljövőben az országgyűlés elé kerül részletes kidolgozásban és ezzel törvényerőre emelkedik. A terv jóváhagyásával egyidőben — miután az év vége felé haladunk — sürgősen ki kell dolgoznunk a jövő évi tervet. Ezen már javában dolgoznak termelőszövetkezeteink és elkezdődött az ipari üzemeknél is a munka. A Központi Bizottság közleménye igen erőteljesen utal arra, hogy meg kell gyorsítani az 1962-es terv kidolgozását, de az a véleményünk, hogy egyes minisztériumi iparigazgatóságok indokolatlan bizonytalanságban tartják vállalatainkat. Eddigi ismereteinkből kitűnik, hogy a tervidőszak következő éve nagyobb feladatokat ad gazdálkodó szerveinknek. A termelés növekedésének évi üteme tovább gyorsul, bár néhány iparágban ez az átlagosnál kisebb mértékben fog jelentkezni (cipőipar, mezőgépipar stb.) Az egyes vállalatokon is múlik ez, hiszen amilyen kezdeményezők az új profilok kidolgozásában és bevezetésében, másrészt ahogyan piackutatásuk fejlődik, olyan módon lehet a mennyiséget is növelni. A Csongrád megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok e kérdésben tanulhatnak a szegedi tanács vállalataitól, ahol több a kezdeményezés. Van olyan vállalat, amely ez évben tíz új profilt dolgozott ki, illetve vett át más üzemektől. A termelékenységi tervnek feszítettebbnek kell lenni, mint az elmúlt évben. A párt azt várja tőlünk, hogy a termelés növekedéséből ne csak a kétharmad rész képezze a termelékenységet, hanem lehetőleg ennél nagyobb hányad. A megye üzemeinek megvan a felkészültségük arra, hogy ezt végrehajtsák, hiszen ez év első felében 73 százalék volt az arány. Elmaradt viszont a termelékenység emelkedésének kívánt üteme mögött a sorozatban gyártó kisipari termelőszövetkezetek többsége, sok tanácsi vállalat, de a fenti időszakban a minisztériumi vállalatok egyharmadában is csökkent az egy foglalkoztatottra jutó termelés mennyisége. (Textilművek, XI. Autójavító, Paprikafeldolgozó Vállalat stb.). A termelékenység növelésének sok eszköze van. Közülük ma már sokat fel is használnak üzemeink, de még igen sok a felhasználatlan tartalék. A normarendezés, még ha ideálisan jól végrehajtotta volna minden vállalat, okkor ta csak kis része a termelékenység rendszeres növekedését szervező munkánknak. Tapasztaljuk azonban, hogy van még -plaíonbérezés« néhány üzemben (Hódmezővásárhelyi Vegyesipari Vállalat stb.), amelyet pedig ilyen üzemekben egyenesen eltiltott a Politikai Bizottság határozata. Elég általános jelenség a megyében az ls, hogy a veszteségidönek a dolgozó hibájából eredő részét szüntették csak meg, de az üzemvezetők hibájából, üzemszervezési zavarból eredőt még nem. F eltétlen jó lenne, ha néhány vállalatnál (Makói Gépgyár stb.) "profiltisztítást® hajtanának végre a felső szervek segítségével, hogy a népgazdasági specializácló jobban érvényesülhetne. A munkáslétszám műszaki alapon való tervezése elengedhetetlen követelmény. Üzemenként szinte garmadáját lehet találni a termelékenységet növelö lehetőségeknek ée tervezőinknek most ezeket kell szómba venniök. Az önköltséggel hasonló a helyzet. A megye beruházási és egyéb lehetőségeit számba véve, indokolt olyan önköltségcsökkentés, mint amekkora az országos átlag. A jövő évi követelmény előreláthatólag 2—2,5 százalékos csökkentést fog jelonteni. A termelékenység növekedése maga jelentős önköltségcsökkentő tényező. A fejlődés ellenére az állóeszközökkel való gazdálkodás elég alacsony szintű, A nem gazdaságos tehergépkocsi fenntartástól, a gépek alacsony műszakszámban való járatásáig sok minden tapasztalható. A különféle anyagokkal nagyobb mértékben takarékoskodjanak. Túlságosan magas az anyaghányad még a megyében, Indokolatlanul szórják a pénzt a vállalatok egyrészénél a társas rendezvényekre, sok az elfekvő készlet, amelyért büntetőkamatot kell fizetni stb. Az önköltség csökkentését szolgáló tevékenység alacsony színvonalú a megyei jogú tanácsok alá tartozó vállalatoknál. Nagy részük például nem készít még ma 6em utókalkulációt, vagy nem megfelelőt készít. Ennek egyébként az lett legújabban a következménye, hogy 1961. 1. félévében a vallalatok 51 százalékánál drágábban termeltek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Van tehát javítani való. A tartalékok elég nagyok és éppen ezért semmiképpen sem nézhetik tétlenül ezt az állapotot tovább az ipari osztályok. A z export növelését különös gonddal kell szorgalmazni. Egyes vezetők a nemzetközi helyzet ilyen alakulása miatt tartózkodnak a tervemeléstől, sőt. csökkenteni akarják azt. Azt hiszem, van ebben kényelmi szempont is. A Hódmezővásárhelyi Majolikagyár például termelésének 70 százalékát exportálja és a termelés volumenét 14 százalékkal növeli. Ugyanakkor az exportot csak 3 százalékkal tervezi növelni. Csökkenteni akarja a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat is Nyugatra induló exporttervét. Világosan látniok kell a gazdasági és pártvezetöknek: a népgazdaság termelésének növelése csak az exporthányad növekedésével egyidejűleg lehetséges. Ez alapanyagot biztosít nekünk, a hírnév és a kölcsönös együttműködéssel járó előnyök mellett. A fenti helyzetkép is mutatja, hogy a tervkészítés mennyi gonddal, körültekintéssel jár. Az anyagnormákra, továbbá a termelő és szállító vállalatok terveire alapozott anyagtervet, a műszakilag alátámasztott (és nem a művezető és munkaügyi előadó hangulatától függő) munkaügyi terv sok részletét, valamint — a műszaki fejlesztést és sok újítást, gazdaságos beruházást feltételező gondolatai mellett — az értékesítési terveket, a szállítási terveket, mind össze kell hangolni, de úgy, hogy az ne ütközzék a népgazdaság érdekeivel, hanem segítse azt a legteljesebb mértékben. A tervkészítés nem számszaki munka. A tervkészítés a legnagyobb politikai feladatok egyike, mert itt ütközik össze legjobban a "vállalati® és népgazdasági érdek. Itt előtérbe kerülhet a kényelmi szempont (alátervezés, laza tervezés stb.) a munkásosztály erkölcsével (a kommunista erkölccsel ellentétes vonások) a párt politikájával (beruházási, anyagi érdekeltség stb.) ellenkező álláspontok. E gy üzem jövő évi feladatát csak kollektíva tudja jól kidolgozni. Ajánlatos, hogy a párt megfelelő fórumai mellett feltétlen tárgyalják meg már a tervkészítés időszakában elképzeléseiket az üzemi tanáccsal, nehogy csak a januárban elkészített és jóváhagyott tervet ismertessék. A vezetés egyidejűleg gondoskodjék a terv végrehajtásának megszervezéseröl, mert ez nem január 2-1 feladat. A vezetés megjavítása megkívánhat személyi változásokat ls. Több üzemben gondoskodni kell a szakmai továbbképzésről; a terv mutatóinak ellenőrzéséhez szükséges adminisztrációs munka jobb (és hozzáteszem, általában egyszerűbb) megszervezéséről; az anyagi ösztönzés rendszerének továbbfejlesztéséről; az újítási feladatterv kidolgozásáról; az ütemes és a teljes tervszerűséget biztosító termelésről stb. A vezetés belső munkája azonban Itt sem elég. Az irodában, vagy még bővebb kollektívával kidolgozott terv is csak helyes tömegpolitikai munkával valósítható meg. Már most dolgozzák ki ennek módszereit, a munkaverseny célkitűzéseit az 1962-es évre. A pártszervezetek gazdaságszervező tevékenységét is jelentősebben javítani kell a következő évre. A vezetőségválasztások jó előkészítése és lebonyolítása nagyon jelentősen előreviheti a munkát. Célszerű — a már több üzemi pártszervezetnél Jól bevált — éves tervre alapuló pártszervezeti intézkedési tervet kidolgozni még ez évben. Űjra elő kell venni a VII. kongresszus és a párt más határozatait, de a pártbizottságoknak is jobban segíteni kell —, hogy a várható nehézségeken úrrá lehessünk. A tervet — bár feszült a nemzetközi helyzet — a békés építőmunka alapján készítjük. Háborúra nem kerül sor, dc nyersanyagellátási nehézségek lehetnek. A tervben különféle "Visszatartásokat® — valami rendkívüli esetre hivatkozva — semmiképpen sem lehet tűrni, hiszen ez káros lenne a szocializmus építése meggyorsításának általános elvére. A jövő évi terv feltételezi, hogy bízta* alaprój induljunk. Az alapot az 1961-es terv jó végrehajtása Jelenti. Az eddigi eredmények biztatóak. Most számba kell venni az őszi szállítási feladatokat és a téli termelés nehézségeit. Ajánlatos felmérni üzemeinknek a tervkészítés közben, hogy hol tartanak ezzel a munkával. Mi bízunk abban, hogy a vezetők és dolgozók hibájából nem lesz túlóráztatással és sok szabálytalansággal terhes évvégi liajrázás és felkészülten várjuk az új esztendő nehézségeit és örömeit. Feladataink tehát tovább növekednek. A vezetők személyes értékének, a társadalom iránti hűségének nagy próbatétele a következő hónapok munkája. Vezetőink rászolgáltak eddig a bizalomra, de azt is szeretnénk, ha a vezetés irányában támasztott nagyobb Igényünk — mely az élet parancsoló szükségességéből fakad — színvonalasabb vezetést eredményezne.