Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

Péntek, 1961. szeptember t. 2 A kínai kormány úgy véli — hangzik a közlemény —, hogy a szovjet kormánynak uszítókra, s egyben hatékony ösztönzést nyújt á világbéke A világ jól tinim, nű az igazság: 0 Szovjetunió három éven át türelmes tárgyalásokat folytatott Genfben A Fehór Ház képmutató nyilatkozata nem mentesíti nz Egyesült Államokat a felelősségtől A Fehér Ház közzétett egy Kijelentette: -A Szovjetunió A Kínát Népköztársaság nyilatkozatot, amelynek cél- három even át türelmes tár- kormánya csütörtökön köz­ja minden eszközzel elfcrdí- gyalásokat folytatott Genf- leményl adott ki, amelyben teni a kísérleti atomrobban- ben. abban a reményben, támogatja a szovjet kor­tásokról széki szovjet kor- hogy sikerül megállapodni az mánynak azt a döntését, man.vhatározat kényszerű elsö leszerelési intézkedés- hogy felújítja a kísérleti jellegét. ben, az atomfegyver-kísérle- nukleáris robbantásokat. Az Egyesült Államok kor- tek megszüntetésében. A mánya — amely hallgat ar- nyugati hatalmak azonban rol. hogy a NATO-tagálln- ctak a nukleáris kísérletek mok fokozzák háborús ké- szüneteltetésére törekedtek, szülódéseiket, hogv Francia- de ezzel egyidöben nem akar- ez a döntése hideg zuhany­ország, az Egyesült Álla- tak leszerelést, más szavak- ként hat a forrófejű háborús mok tömbbell szövetségesé kal leszerelés nélküli ellen­bosszú idón át folytatott ki- őrzésre, titkos értesülések sérletl atomrobbantásokat, beszerzésére, tehát kémke­hogv az Egyesült Államok desre törekedtek- mondot- megőrzéséért küzdő népek­hallatlan mértékbon fokozza ta a s7/wiet nagykövet. nek. a fegyverkezési versenyt és növeli hadserege létszámát, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei háborúval fenyegetőznek, ha a Német Demokratikus Köztársaság­gal megkötik a békeszerző­dést — nyilatkozatában kép­mtitatóan azt állítja, hogy a szovjet kormánynak ez a lépése -semmibe veszi az emberiségnek a fegyverke­zési verseny enyhítésére irá­nyuló törekvéseit-, holott A határozat éppen azt cé­lozza. hogy elhárítsa a százmilliókat fenyegető harmadik világháború ka­tasztrófáját és észretérftse a háborús pszichózis élharcosait. Az Ilyenfajta állítások ki­áltó elientétben állnak az általánosan Ismert tények­kel. A szovjet állam első­ként emelte fel szavát az általános és teljes leszerelé­sért. az atomfegyverklsérle­tek megsz.üntetéséért. fis kik voltak azok. ha nem a nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Álla­mokkal. akik következete­sen meghiúsították a Szov­jetuniónak az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötésére irányuló minden erőfeszí­tését. v A Fehér Ház propaganda célokból nyilatkozatában is­mét hazug, képmutató kije­lentéseket tesz az. atomfegy­verkísérletok megszünteté­séről és a nemzetközi ellen­őrzésről, jóllehet általánosan ismert tény, hogy az Egyesült Államok és Anglia nem volt haj­landó támogatni az F.NSZ­kőzgyfilés határozatát, azt a határozatot, amely fel­hívja az államokat, hogy ne folytassanak atomfegyverkí­sérleteket. Az Egyesült Államok és Anglia valójában ösztö­nözte Franciaországot az altomfegyverkísérletek folytatására és ezzel aláaknázta Genfben az atomfegyverkísérletek el­tiltásával foglalkozó tárgya­lásokat. A Fehér Ház nyilatkozata nem egyéb, mint kísérlet ar­ra. hogy a Szovjetunióra há­rítsák a felelősséget a vilá­gon fennálló feszültségért, amelyet az okozott, hogy az Egyesült Államok szítja a háborús pszichózist és fék­telen fegyverkezési versenyt folytat * Szemjon Carapkin nagykő­vöt a genfi atomértekczleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön nyilat­kozott az ADN. NDK-hirügy­nökség tudósítójának a Szov­jelunló legutóbbi döntéséről. Goulart Itrasília új elnöke A brazil kongresszus két sukat megváltoztatva szer­háza szerdán este túlnyomó dán este kiáltványt adtak többséggel 296 szavazattal 14 ki. amelyben ismét erélye­elleneben megszavazta, hogy sen tiltakoznak az alelnök Goulart alelnököt iktassák visszatérése ellen. Kifogásul be az elnöki tisztségbe. A azt hozzák fel, hogy Goulart­knngresszvs által a reakciós nak •túlságosan sok a kom­katonai vezetők tiltakozása munista kapcsolata- ahhoz ellenére megszavazott hatá- hogy az ország vezetője le­rozat kiemeli, hogy a jelen- gyen. leg é-Tvényben leitő válcisz- Denys hadügyminiszter tási testületeket tiszteletben szerdán este rendeletet adott kell tartani, ami más szóval ki Rio Grandé do Sul tarto­azt jelenti hogy Goulart, mányban állomásozó 3. had­Quadros alkotmányos utóda sereg feloszlatására. Lopes lesz az elnök. tábornok, a hadsereg pa­A határozat elvben elfő- rancsnoka azonban eiutasí­gadja az alkotmány módosí- totta a rendelet végrehajta­tására vonatkozó javaslatot, sát. A hadügyminiszternek amelynek célja megváltoz- szerdán este küldött üzene­tatnia a kormány jelenlegi tében megismételte, hogy formáját. A csütörtöki nap vem hajlandó alkotmányba folyamán a kongresszus to- ütköző utasításait teljesíteni. vabbi tanácskozásokat foly- A brazil hírügynökség tátott az elnöki hatáskör mo- szWoah megbízható forrásra dositasa • részleteinek kidől- hivatkozva közölte. hogy go/asarol J^acerda. Guanabara-állám New áorkból keltezett korm;mVzója — Quadros le­li niigvnóksegi jelentések sze- mondatosának egvik kezde­rint Goulart alelnök szerdán rm-nyezője — lemondott kor­este repülőgépen New York- mányzói tisztségéről. Később bál Buenos Airesbe indult azonban Lacerda cáfolta a Ütkozben érinti Miamit, visszavonulásáról terjesztett Panamát és Tárnát is. A New híreket. \ork-i repülőtéren újságírók­nak kijelentette, hogy Bue­nos Airesböl tovább utazva -a legmegfelelőbb helyen® lép Brazília földiére. Az újságírók kérdéseire vála­szolva a többi között elmon­dotta. azért tér vissza, hogy gondoskodjék a törvényesség és a rend fenntartásáról Brazitiában. Kifejezte azt a véleményét hogy a kong­resszus feladata dönteni a kormányforma módosításá­ról és válság megoldását magának a brazil népnek kell megtalálnia. — -Az alko.tmány rendel­kezéseiből világosan kitűnik, hogy a törvényes államfő én vagyok® — mondta. Amikor] megkérdezték, hogy folytat­ja-e Quadros politikáját, azt felelte, túlságosan sok gon­dot okozna neki az ország belügvei, és külpolitikai kér-: désekkel még nem foglalko- I zott. Megalakult Moszkvában a Szovjet—Amerikai Kapcsolatok Intézete Csütörtökön a Népek Ba­rátságának Házában tartott gyűlés keretében megalakult a Szovjet—Amerikai Kap­csolatok Intézete. Nyikolaj Blohin, a Szovjet Orvostudományi Akadémia elnöke a gyűlésen tartott be­számolójában kifejtette, hogy az. intézet célja fejleszteni és erősíteni a Szovjetunió és az Egyesült Államok népcinek kölcsönös megér­tését, bizalmát és barátsá­gát a tartós héke érdeké­ben; megismertetni a szovjet né­pet az. amerikai nép törté­nelmével. életével. hagyo­mányaival, tudományos, teehnikai és kulturális vív­mányaival; elősegíteni, hogv az amerikai nép megismer­kedjék a szovjet dolgozók életével, munkájával, kultú­rájával. terveivel és törek­véseivel. Blohin professzor hangsú­lyozta: az intézet megalapí­tása újabb bizonyíték arra. hogy a szovjet nép őszintén és következetesen békére és együttműködésre törekszik az amerikai néppel. Az alakuló ülésen felszó lalt Sosztakovics, az ismert szovjet zeneszerző, és Jev­genyij Fjodorov, a Szovjet Tudományos Akadémia tu­dományos főtitkára. A gyűlés résztvevői ezután megválasztották az intézet 126 tagú vezetőségét, köztük Nyina Hruscsovát. Geraszi­mov filmrendezőt, Kornej­csuk írót, Tatjana Szamoj­lova filmszínésznőt. Tőtuzúnkét ejztenda tanuliága II aszónkét évvel ez­** előtt, 1939-ben, ezen a napon támadtak a hitleri Németország hadosztályai Lengyelországra. A német csapatok ezen a napon vo­nultak be Danz.ingba s ez­zel kezdődött meg a máso­dik világháború. A nem egészen hat esz­tendőn át tartó harcok szörnyű megpróbáltatást je­lentettek az emberiségnek: a háború Amerika és Ausztrália kivételevel min­den világrészre kiterjedt; az emberek milliói vesztet­ték életüket, vagy sebesül­tek meg s generációk mun­kája lett semmivé. A fel­perzselt városok és falvak üszkös romjainak ijesztő látványát nem felejthették el azok. akik túlélték az emberiség történelmének e legszörnyűbb kataklimáját. Az emberiség azonban megmenekült, mert a há­ború kirobbantóit, a fasiz­mus hadi gépezetét a hala­dás erői szétverték, meg­semmisítették. Ugv tűnt, hogy a borzalmas áron el­ért győzelem tanulságait hosszú emberöltőkön át megszívleli az utókor. Saj­nos. nem így történt, mert 1949-ben azok a nyugati vezetők, akik elfelejtették, hogy milyen kötelezettséget vállaltak Berlinben, a náci Németország kapitulációja­kor és akkor, amikor alá­írták az ENSZ alapokmá­nyát. Négy évvel később már katonai szövetséget alakítottak; a NATO létre­hozása után egy évvel, 1950-ben már Koreában dörögtek az ágyuk. Azóta a Nyugat politikája gyakor­lati eszközének tekintette a • fegyverekkel történő ren­dezést®: Algéria, Tunézia és a függetlenségre törekvő más országok népeinek tra­gédiája a bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország vezetői mit sem tanultak a tör­téntekből. Sőt felfegyverez­ték a Német Szövetségi Köztársaságot is s ezzel pél­dátlan feszültséggel telítet­ték Európát s felidézték az új háború veszélyét. A világ azonban nem fe­lejtette el 1939, szeptember elsejének legfontosabb ta­nulságát. azt, hogy egyesi­tett erővel, következetes és határozott politikával meg lehet, akadályozni a hábo­rús összecsapást. S mert a Nyugatot csak az erő té­ríti cl támadó szándékaitól, remélni lehet: a Szovjet­unió legutóbbi figyelmezte­tő lépései után Washing­tonban. Londonban és Pá­rizsban is felülkerekedik » felismerés, hogy vitás prob­lémákat csak a tárgyaló­asztal mellett lehet meg­oldani. Szovje!—indiai kulturális együttműködés A Szovjetunió és In­dia képviselői csütörtökön Moszkvában kulturális és tudományos együttműködési programot írtak alá. A prog­ram, amely 1961 még hátra­lévő hónapjaira és 1962 el­ső negyedére vonatkozik, széleskörű kulturális, irodal­mi. tudományos, egészségvé­delmi. oktatási stb együtt­működést irányoz elő. Lopes tiíbornok határozott magatartást tanásít A brazíliai katonai veze­tők — annak ellenére, hogy a szerdai nap folyamán el­fogadták a kongresszus ja­vaslatát Goülart beiktatásá­ról, — közbeeső állásfoglalá­Kennedy megvitatja tanácsadóival a legújabb szovjet kormánynyilatkozatot Nvugati hírügynökségek ban Kennedy megbeszélése­közlése szerint Kennedy el- ket tart majd vezető tanács­nököt szerdán este az. ame- adóival és e tanácskozáso­rikai külügyminisztérium tá- kon döntik el, miképpen jékoztatta a nukleáris ki- reagáljon az Egyesült Álla­sérletek felújítását bejelentő mok a Szovjetunió bejelen­szovjet nyilatkozatról. tésére. A nyilatkozat közli Az. elnök ekkor megbeszé- még. hogy Kennedy háza­lást tartott Rusk külügy mi- rendclte Genfből Arthur raszterrel, majd nyilatkoza- ^ M atomértekezleten tot tett koz.ze. • . - •, • , u w A nyilatkozat bejelenti, tesztvevo amerikai kuldott­az eüúHíej&ezj 34 er&- aes Meaetűóefc Gheorghe Ghsorghiu-Dej elvtárs életrajza Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Ál­lamtanácsaimk elnöke 1901. november 8-án született Rirland városban. Munkáscsalád gyermeke. Mint villanyszerelő, 18 éves korától vett részt a munkásmozgalomban. 1930-ban be­lépett az akkor illegálisan működő Román Kommunista Pártba. 1932-ben a vasutasok központi akcióbizottságának titkárává vá­lasztottak. Ez az akcióbizottság vezette a Kommunista Párt irányításával az 1933. január-februárjában lefolyt nagyszabású sztrájkot. A hadbíróság 12 évi börtönbün­tetésre ítélte Gheorghiu-Dej elvtársat, akit elítélése után rövidesén a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságának tag­jává választottak. Börtönbüntetése idején is szoros kapcsolatban volt szabadlábon lévő elvtársaival s 1943-ban az ö vezetésé­vel dolgozták ki a fasiszta diktatúra meg­döntésének tervét. 1944. augusztus 9-ről 10-re virradó éjszaka a párt megszervezte Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs szökését a Tirgu-Jiu koncentrációs táborból. Felszabadulás után a Román Kommu­nista Párt —Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társsal a: élén — irányította a néptöme­gek küzdelmét az ország demokratizálá­sáért. 1945. októberében a Román Kom­munista Párt országos értekezletén Ghe­orghiu-Dej elvtárs tartotta meg a Köz-' ponti Bizottság politikai beszámolóját. Ezen az értekezleten választották meg a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárává. 1947. decemberében, a Román Népköz­társaság kikiáltása után a Minisztertanács első elnökhelyettesévé nevezték ki, 1952 és 1955 között pedig a Román Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke. 1948 feb­ruárjában, a kommunista és a szociálde­mokrata párt egyesülésekor megválasztot­ták a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának főtitkárává. A Román Munkás­párt második kongresszusán (1955. decem­ber) és harmadik kongresszusán (1960 jú­nius) Gheorghiu-Dejt a párt Központi Bi­zottságának első titkárává választották. 1961 márciusában a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán megválasztották a Román Népköztársaság Államtanácsának elnökévé. Jon Gheorghe Maurer elvtárs életrajza Jon Gheorghe Maurer elvtárs, a Román Munkáspart Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke 1902. szeptember 23-án született Bukarestben értelmiségi családból. 1923-ban fejezte be a bukaresti egyetemen jogi tanulmanyait, majd jogászként dolgozott. 1936-ban lépeti be a Román Kommunis­ta Pártba. Tevékenyen részt vett a párt által irányított küzdelemben, amely Romá­nia fasizálása ellen folyt és azért, hogy megakadályozza Románia bevonását a szovjetellenes háborúba. A román fasiszta rendszer letartóztatta és koncentrációs tá­borba hurcolta. Románia felszabadulása után Maurer elvtárs fontos munkát végzett az ország népgazdaságának helyreállításában és fej­lesztésében. 1944-től 1946-ig a közlekedési miniszter helyettese volt. 1946-tól 1947-ig pedig népgazdasági miniszterhelyettes. A Román Kommunista Párt 1945. októberi országos értekezletén a párt Központi Bi­zottságának tagjává választották. Maurer elvtárs a királyság megdöntése után is párt- és állami vonalon egyaránt felelős­ségteljes munkát végzett. A Romon Mun­káspárt első kongresszusán a part Köz­ponti Bizottságának tagjává választották. Felelősségteljes közéleti szereplésével egy­idejűleg, mint a Román Tudományos Aka­démia jogi tudományos kutató intézetének, igazgatója, .jelentős tudományos tevékeny­séget fejtett ki. Maurer elvtárs a jogtudo­mányok doktora. 1957-ben a Román Népköztársaság kül­Szomorú napok virradtak a nyugat-berlini pénzváltókra NDK-lobogó a Brandenburgi kapun Szeptember elsején végér- mind pedig, a pénzváltnbe­vényesen bezárják a Nvugat- lyeken már napok oja nincs Rerlinhen működő oénzváltő- Pénzváltás. Habár a pénz­Berlinben mukodo pénzváltó- páuó ^^ makorlatilag ha, helyek többségét. A pénzvál- jótörést szenvedett, tovább­lök személyzetét közvetle- ra is fenntartották az 5:1 nül azután értesítették e arányú fantasztikusan magas döntésről, hogy az NDK au- árí^amot. Ennek nyilván­„ . . , valóan az volt a célja, hogy gusztus 13-an ovezethatára- n látszatot legalább papíron nak biztosítására megtette a megőrizzék. Minden esetre szükséges intézkedéseket, nyugat-berlini részről ezzel Szeptember elseje után már akaratlanul is elismerték, csupán a nagybankok áll- h<>Ky az árfolyamot koránt­mik majd a forma kedvéért sem a kínálat és a kereslet a pénzváltók rendelkezésére, diktálja, hanem sokkal in­Mind a nagybankokban. k»bb az NDK ellen rrányu­ló politikai aknamunka ha­tározza meg. A pénzváltóhelyeket. 1943­han nyitották meg. amikor Németország nyugati öveze­teiben önkényesen pénzre­formot hajtottak végre. Ez­után tizenhárom évig űzték e rosszindulatú politikai üz­letet. A Brandenburgi kapun : már csütörtök óta a Német Demokratikus köztársaság ál­lami zászlaja leng. A lobo­gót katonai ünnepség kereté­ben tűzték ki. Az ünnepsé­i gen részt vettek a Német Szocialista Egységpárt berli­ni vezetőségének íagiai. élü­kön Paul Verner első tit­kárral. és megjelent Fritz Eikemeyer. a berlini népi rendőrség elnöke is. Seebohm bonni közleke­désügyi miniszter, i Nyugat­Berlinben tartót* revnnsista gyűlések egvik ló-fö rende­zője hamarosan a frontvá­rosba látogat. Seebohm ter­mészetesen a Nyugat-Berlin­be vezető légifolyosót veszi igénybe útjához. Segni olasz Külügyminisz­ter csütörtökön Pómában az ADN tudósítójának adott nyilatkozatában s'kra szállt amellett, hogy hamarosan tárgyalások inául janak a nyugat-berlini kér lesről. Hangsúlyozta, veszélyes, ha tudomást sem vesznek a Hruscsov szovjet miniszter­elnök állal felajánlott tár­gyalásokról A NATO-hnz tartozó országok egyes ál­lámférfiaira célozva Segni névemlítés nélkül hangsú­lyozta, egyes államférfiak ,_„ . -figyelemreméltónak® mon­ugyrnimszterévé neveztek'ki. .1958 ianvar- dották a garanciákat., jábon pedig megválasztották, a Román amelyeket Hruscsov Nyugat­Népköztarsaság Nagy Nemzetgyűlése El­nökségének elnökévé. A Román Munkáspárt harmadik kong­resszusán ismét megválasztották a Köz­ponti Bizottság tagjának és a Politikai Bi­zottságba. 1961 márciusától a Román Nép­köztársaság Államtanácsának alelnöke és a Minisztertanács elnöke. Berlin és a külvilág közötti kapcsolat szavatolására ajan­lott fel. A NATO állandó tanácsa —jelenti a Reuter — csü­törtökön Párizsban a berli­ni helyzet, •különböző kér­déseiről® tárgyalt. A NATO­vezetők hétfőre újabb ülést i tűztek ki. (MTI) < 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom