Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

3 Kedd, 1961. augusztus 8. Minden nép és minden kormány erőfeszítése szükséges a békés együttélés gyakorlatának teljes diadalához Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde a szovjet nép sikereiről, a német békeszerződés aláírásának fontosságáról Moszkvából jelenti a TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, a szovjet Miniszterta­nács elnöke, az SZKP Központi Bizottsá­gának elsö titkára augusztus 7-én a szov­jet rádióban és televízióban beszédet mon­dott. Mindenekelőtt szerencsekívánatait fe­jezte ki minden szovjet dolgozónak az új, nagy győzelem alkalmából, abból az al­kalomból, hogy a Vosztok—2 űrhajó­szputnyik sikeresen befejezte űrrepülését. Germán Sztyepanovics Tyitov őrnagy az űrhajó-szputnyikon példátlan űrutazást hajtott végre, amely több mint huszonöt órán át tartott. Az űrhajós hiánytalanul teljesítette a kitűzött programot, majd le­szállt a Szovjetunió előre kijelöl térsé­gében. Ez a repülés önmagáért beszél. Ennek alapján az emberiség újabb nagy lépést tett a bolygóközi közlekedés megvalósítá­sának útján. A föld minden népe lelkesedéssel üd­vözli a szovjet tudománynak és techniká­nak az űr meghódításában aratott kiemel­kedő győzelmeit. Ma közzétették pártunk Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének és a szovjet kormánynak a szovjet nép e világtörténelmi győzelmé­vel kapcsolatos felhívását. Hazánk ünne­pélyesen emgemlékezik majd az űrhajós hőstettéről, mihelyt az űrhajós-pilóta Moszkvába érkezik. Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek és a szovjet kormánynak a nevében újból forró, szívélyes jókívánságaimat fe­jezem ki a szovjet nép, a kommunista párt bátor fiának. Germán Sztyepanovics Tyi­tovnak. Gratulálok kiváló tudósainknak, tervezőinknek, mérnökeinknek és munká­sainknak, mindazoknak, akik munkájuk­kal előkészítették és megvalósították ezt a szovjet hazánknak nagy dicsőséget szerző újabb, kiváló hőstettet — mondotta be­széde bevezetőjében Hruscsov elvtárs. zet "komoly kihívása Egyesült Államoknak®. az erővel erőszakolja rá a maga resszív háborúit. A fcapita­rendszerét más népekre. Mi lista monopóliumok a máso­ezért ezt mondjuk a kapita- dik világháború befejezése 1 -fia. t szenatorok neí" lista országok vezetőinek: után országaik gazdasági fej­ketlik, hogy a Szovjetunió tegyük meg döntőbíráknak a lesztésének elválaszthatatlan népeket, a történelmet, dönt- részévé tették a háborús ké­sék el ök. melyik rendszer szülődést, a fegyverkezési életképesebb és haladóbb, a hajszát, szocialista-e, vagy a kapita­lista. képes elérni a program tervezetben kitűzött célo' kat. "Nem szabad lebecsülni a programtervezet vonzóere­jét® — /hangoztatják figyel­meztetően. Lám, ettől félnek legjobban az imperialista urak! Biztosra vesszük, hogy az új program eszméi meg­találják az utat szerte a vi­lágon minden ember agyá­hoz és szívéhez. Élénk vissz­Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el a szocializmus országainak sikerei láttán, A népek majd szabadon választanak, s az a rend­szer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szük- gyűlölettel fordulnak a kom­munizmus ellen. Gyűlölik a szocialista világrendszer nagyszerű sikereit, gyúlöle­ségleteit. A Szovjetuniónak, más hangot keltenek a program szociaiista országokhoz ha- . ihletett szavai, amelyek sze- sonióan. nem érdeke «a há- tes előttük, hogy a szocialis­rint ború, sőt mindent elkövet, hogy áthághatatlan akadá­ta rendszer vonzóerőt gya­korol a szabadságukért és A szovjet nép jelentősen túlteljesítette a hétéves terv első kétéves részletét a kommunizmusnak az a , , . .. ... történelmi küldetése, hogy !y?k? gördítsen az impena­minden embert megszab*- ll8tak ,de' aklk óborukat függetlenségükért harcoló dítson a társadalmi egyen- fkarnak. k> robbantam. A. népekre. ,... „-,/;• . " kommunisták mindenkor el­sődleges feladatuknak tekin­lőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás vala­mennyi formájától, a há- tették a békeharcot, ború borzalmaitól. Hruscsov elvtárs ezután a Szovjetunió hatalmas gazda­sági sikereiről szólott. Hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unióban jelentősen túltelje­sítették a hétéves terv első kétéves részletét és sikere­sen teljesítették az 1961-es év első félévi tervét is. N. Sz. Hruscsov itt szám­adatokkal illusztrálta a szov­jet népgazdaság példátlan sikereit. A többi között el­mondotta, hogy a hétéves terv első két és fél éve alatt 15 milliárd rubellel nagyobb értékben termeltek iparcikkeket, mint amennyit a hétéves terv erre az időszakra elő­írt. A hétvéves terv két és fél esztendeje alatt ugyanannyi iparcikket állítottak elő, mint amennyit az egész, 1951-től 1955-ig terjedő öt­éves terv alatt. A termelési tervek túl­szárnyalása és a termelési önköltség csökkentése alap­ján növekedtek a felhalmo­zások és lehetővé vált, hogy körülbelül újabb 3 milliárd rubelt fordítsanak a Szov­jetunióban könnyűipari be­ruházásokra. A hétéves terv a nép jólé­tének újabb emelkedését is előirányozza. Ezt a fel­adatot is sikeresen telje­sítjük. Növekszik a munkabéralap, emelkedik a különféle áru­cikkek fogyasztása, soha­sem látott arányú lakásépít­kezés folyik — jelentette ki a szovjet miniszterelnök, majd így folytatta. — Amint láthatják, ipa­runk jól dolgozik, egészében véve túlteljesíti a tervben kitűzött feladatokat. De még vannak olyan gyárak és üze­mek. amelyek nem teljesítik tervüket. Ez azt jelenti, hogy az ilyen vállalatok nem járulnak kellőképpen hozzá a hétéves terv határidő előt­ti teljesítéséhez, nem járnak az élenhaladó kollektívák tízezreinek nyomában. Min­dent el kell követnünk, hogy valamennyi gyár, üzem, bá­nya, minden kolhoz és álla­mi gazdaság az összes mu­tatószámokban teljesítse és túlszárnyalja a tervben ki­tűzött feladatokat. Kitűnő termést takarítanak be Szovjetunió-szer te Hruscsov a továbbiakban a mezőgazdaság helyzetét is­mertette. Mint mondotta, a legutóbbi két évben a mező­gazdasági termékek termelé­sének színvonala alacsonyabb volt, mint aminőre lehetősé­gek vannak. Ez bizonyos ne­hézségeket okozott, a váro­sok hússal, tejjel és zsira­dékkal való ellátásában. Az idén a mezőgazdasági termékek betakarítása és felvásárlása szemlátomást olyan lesz, amilyen még nem volt a szovjet hata­lom éveiben. A mezőgazdasági termé­nyek vetésterülete összesen meghaladja a 204 millió hek­tárt. Ez több, mint bármikor ezelőtt. A termés betakarítá­sa gyors ütemben halad. Ami az állattenyésztést illeti, az országban az év elején 75.8 millió szarvasmarha, 58.7 millió sertés, 133 millió da­rab juh volt. Ez azt mutatja. hogy meg­van a jó alap az állatte­nyésztés újabb fellendíté­sére. N. Sz. Hruscsov ezzel ösz­szefüggéstaen részletesen szó­lott a különböző szovjet köz­társaságok, így Ukrajna, az OSZSZSZK, Kazahsztán me­zőgazdaságának helyzetéről, majd kijelentette: — Egészj népgazdaságunk fejlesztésének távlatai gran­diózusak. E távlatokat a Szovjetunió Komipiinista Pártjának új programtervezete tárja fel. Aránylag kevés idő telt el azóta, hogy közzétettük ezt a tervezetet és ezért nem futhatunk előre, nem vonha­tunk le már most általános következtetéseket a program­tervezet bel- és külföldi ér­tékeléséből. Az emberek milliói figye­lemmel, nagy érdeklődés­sel tanulmányozzák e ter­vezetét, amely megmozgat­ta az egész világot. Pártunk a történelem során elsőnek tűzi ki a közeljövő közvetlen, gyakorlati felada­tául a kommunista társada­lom felépítését. A program­nak az a következtetése, hogy a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kommu­nizmusban fog élni, örömet kelt és újabb erőt ad. Már most teljes bizonyos­sággal elmondhatjuk, hogy az egész szovjet nép egy­hangúlag helyesli pártunk programtervezetét. A gyűléseken, a sajtóban, a rádióban és a televízió­ban a szovjet dolgozók ki­fejezésre juttatják, hogy büszkék lenini pártjukra, nagy szocialista hazájukra. Gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink, kö­vetkezetes békepolitikánk mérhetetlenül megnövelték a szovjet állam nemzetközi te­kintélyét. a világ eseményei­nek alakulására gyakorolt hatását. A Szovjetunió népeinek si­kerei és győzelmei annak eredményeképpen születtek meg. hogy a párt megvalósí­totta Lenin bölcs útmutatá­sait. Az SZIÍP programtervezete korunk kimagaslóan fontos dokumentuma Az új programtervezetet áthatja a kommunista alko­tómunka. békeszeretet és in­ternacionalizmus szelleme. Minden országban megtalál­ható barátaink, s a szocia­lista és a kapitalista orszá­gok testvéri marxista—lenin­ista pártjai helyeslik ezt a tervezetet és hangsúlyozzák, hogy történelmi jelentősége van a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom szempontjából. Ügy ítélik meg a Szovjet­unió Kommunista Pártja programját, hogy ez ko­runk kimagaslóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hoz­zájárul a marxista—leninis­ta elmélet fejlesztéséhez. De nemcsak barátaink, ha­nem a kommunizmus ellen­Aki biztosra veszi a társa­dalmi rendszerének gazdasá­gi győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hrus­csov —, az nem tartja szük­ségesnek, hogy fegyveres Közös nézeteinket, követe­léseinket és akcióprogra­munkat a kommunista és la§ eddi§ elt munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásán elfogadott nyilatkozat tar­talmazza. Az imperializmus ideoló­gusainak szeme láttára om­lanak össze azok a fogalmak/ amelyekben a kapitalista vi­A békés együttélés külpolitikáját folytatjuk Évről évre csökken a tá­volság a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok ipari és mezőgazda­sági termelésének színvo­nala között és már nincs messze az a nap. amikor egyvonalba ke­Az imperializmus ideoló- A profithajsza, a gyúlö­gusai tudatosan kiforgatják letes nyereségvágy és ki­a nyilatkozat értelmét, rá- zsákmányolásra törekvés rülünk Amerikával es kezd galmazzák a kommunista- szüli az imperialisták ag- jük majd megelőzni, kat, rájuk fogják, hogy há­ború útján akarják megol­dani a vitás nemzetközi kér­déseket. Ez azonban sze­menszedett hazugság. Aki vesz magának annyi fárad­ságot, hogy elmélyedjen a moszkvai tanácskozás doku­mentumainak tartalmában A kapitalizmus fél a békés versengéstől Egyes imperialista szemé- közvetlen katonai kiadá­lyiségek a szocialista orszá- sai több mint háromszoro­gokkal szemben érzett osz- sára növekedtek. a z * meggyőződ h e t" 'róla',' "hogy tálygyúlölettől elvakítva az Az idén az Egyesült Ália­a szocialista országok és a anhkommumzmust teszik mok 53 milliárd dollárt szán­kommunista testvérpártok ^Politikájuk a'apJava'. dékozik költeni katonai cé­mindnyájan határozott és nota ef' amelypt ™ar 1S" lókra. Ezenkívül az Egye­meggyőződéses ellenzői az perünk az "Antikomintern sült Államok elnöke nemrég Paktum es a Berlin—Roma ő államok közti háborúnak. újabb 3 és fél millió dol­tengely® idejéből. Vajon mi lárt követelt hasonió célra. Mi a békés együttélés, nem maradt ezekből? Nyugat-Németország a leg­pedig a háború külpoliti­káját folytatjuk. A tengely összetört és a utóbbi évtizedben hivatalos, történelem szemétdombja- nyilván szépített adatok sze­ra kerültek az "Antikom- rint csaknem annyit költött intern Paktum® bősz meg- katonai célokra, mint Hitler alkotói is! 1933-tól a második világhá­... . -v. Szemlátomást arról van ború kezdetéig, allamok közti háborút. Ez a szó> hogy a legagresszívebb . szovjet altalanos és teljes le- imperiaiista körök szeretnék A. Ncmet Szovetsegi Koz­szerelési javaslatok értelme, meghiúsítani a kommunista íá"asa« költségvetésének Ha sikerülne megegyeznünk társadalom békés építésének katonai tetelei 1961-ben a nyugati hatalmakkal a terveit. ujabb 18 szazatokkal no­vekedtek AI.kap,'ta,izmusaff1 a t6le Öriási összegeket költ fegy­kulonbozo tarsadalm. rend- verkezésre a többi imperia­szeru orszagokkal való be- lista hatalom is. Ez aztmu­kes versenytol. tatja hogy az imperialisták Az Amerikai Egyesült Ál- újból magukévá próbálják lamok és a többi nyugati tenni a szocialista országok hatalom háború céljából fo- "elrettentésének® már Dulles hálásának és gyártásának kozza erejét. Ezek az orszá- által hirdetett politikáját, betiltása, s a felhalmozott gok óriási összegeket fordí- Ámde e politika hódolói atom- és hidrogénfegyver- tanak fegyverkezésre. gondoljanak a világban je­A legutóbbi tizenkét év lenleg kialakult tényleges alatt az Egyesült Államok erőviszonyokra. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az em­beri társadalom életéből az szigorú nemzetközi ellenőr­zéssel megvalósítandó álta­lános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldód­nának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipró­készletek teljes misitése. megsem­Ám telnek-múlnak az évek mindenféle leszerelési bi­zottságok alakultak, de egy tapodtat sem jutottunk elő­re. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgyalások­Az élet a Nyugattól is reális politikát követel ba, mint legyek a Mi Kennedy amerikai elnök mézbe, bécsi beszélgetésünk során ségei is tanulmányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját. Nincs módjukban, hogy el­hallgassák. Nem titkolhatják el, hogy milyen óriási hatást gya­korolt világszerte. Jellemző, hogy az ameri­kai szenátus egyes tagjai szerint ez a programterve­fiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, li az oka ennek? Miért üt- azt mondta, hogy a világ két . ..... .... . köznek a Szovjetuniónak és tábora között erőegyensúly ?ane™ Politikájukban is lep­más békeszerető országoknak jött létre és meg kell aka- Gk at * J1®^' ameíyen a leszerelési megegyezés el- dályozni a Szovjetunió és az Ísférvett ftvfkulf véste érésére tett erőfeszítései a Egyesült Allamok közvetlen IT^i­tőkés államok ellenállásának összetűzését, mert ez a leg- ^L'áUamok sor^v^ merev falába? Azért, mert végzetesebb következmények- Nem nézhettük közömbö kel járna. Kennedy ebben az em neznetiuk kozombo­az imperialisták nem esetben megmutatta, hogy sen> ho&y a nyugati hataL mondtak le arról a terv- józanul szemléli a dolgokat mak agresszív körei Aden­rői, hogy fegyveres harc­hoz folyamodnak a szocia- n; és bizonyos realizmusról tett; auer kancellár segítségével tanusagot. Ezt el kell ismer­lizmussal és a békeszerető népekkel szemben. Az élet azonban azt kö­veteli, hogy az álUmfér­Nyugat-Németország összes anyagi és szellemi erőit fel­(Folytatas a .4. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom