Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

Vasárnap. IMI. augusztus «. 6 ANNA SEGHERS: NOVELLÁK A hajiási igazolvány A gyanús civilek csoport- Wu Fel-ltt erre az ud- tragacs bírja!* Dudált: a Jában, akiket a japánok varra vezették, majd a japán katonai gépkocsik cisztereltek és Sanghájban háztömbön át egy nagyobb örült dudája volt ez, amely egy kis házba bezártak, udvarba, a garázsokhoz. Ott már hosszú hetek óta vamoedulatlanul állt egy ap- puskatusok között kellett dította. Átszáguldtak Csapejrócaka ember, jobb ruhában, várnia. en, át a szétrombolt, a lömint legtöbb társa. Arca Két civil parancsot adott vedékektöl felszaggatott u»semmiben sem különbözött neki, hogy az egyik autót cákon, ahol tanácstalan ema többi arctól a pincében: a vezesse ki a garázsból. Az berek nyüzsögtek. A csavárható ítélet valamennyit egyik civil a vezető mel- torna mellett rohantak, egyformává tette. lett foglalt helyet, a másik érezte a pisztolyok csövét, Egy tiszt lépett be kato- Wu Pei-li háta mögött Pa- keményen, de már nem htnátval. A foglyok mereven rancsaik nyomatékául re- degen; minden mozdulatát bámultak ra, de pillantása volverrel bökdöstek halán- ezek irányították. Gondolnfutólag siklott át rajtuk, s tékát es tarkóját. Néhány tal azonban kiemelkedtek a a kis emberen akadt meg. utcán keresztül haladtak, fegyverek közül; feladata majd megálltak a japán és elhatározása is. A hídföparanctnokság előtt. Két re forduláskor megértette törzstiszt szállt be küldőn- Wu Pel-li gépkocsivezető, oével az autóba. Tereptér- hogy most mit kivannak tőképet teritettek ki, és be- le. Megforgatta a kormányrajzolták az utat Wu Pei-11 " ^^mmm Pillanatnyi gépkocsivezető gondolatat támadt: egy az imént még elkerülhetet, Rövid parancsot adott, az embert elébe taszigálták, s néhány kéz véglgmotozott rajta. A kis embert sem a niarkolások, sem a hozzá intézett kérdések nem hozták ki sodrából, fennakadás darab papírt találtak a lennek látszó halálról a kahátjában Ezen azonban térképen megjelölt, a hajócsak az állt, amire már gyárhoz vezető út mögött amúgy is választ adott: Wu Pei-li a neve, Zang Lo-fel kereskedő gépkocsivezetője. kereket, és az autót benne a két törzstiszttel, a küldönccel, a két civillel éa sajátmagával — egy merész, de a nép számára örökké emlékezetes ívben belevezette a folyóba, Í1M3) ZSADANYI NAGY ARPAPi TCa/nali biztató Kora reggel friss nótával kelt a vadgalamb, Párjának a fészek alján új rímet farag. Űlomaúllyal nyomva kedvét titkon még az éj, Hiszen arinyi hideg zápor verte semmiér, De a fényre bontakosva boldog ágra száll, S gondfeledve bukkuruzik a gerlemadár. Kell a Holdnak ó-ezüstje, kell hát, jól tudom, Olyan, mint egy tűnő emlék féligjárt úton; Csillog, mint a harmat cseppje, anr ^ÉH Oj álmokat inditani nem tu« esak a nap. Meleg fénnyel záporozva, ládd-é, felragyog Bíborszínű sugarától mindenütt a lomb. Langyos selyem zizzenéssel kósza szél kacag, Ami gond volt tegnap este, ma már felszakad. Csilingelve bontja szirmát sok kényes virág, Ezüstcsíkkal jelzik ütjük mélázó csigákHl' ' 'IM UWi " Friss induló jó dallama ontja a derűt. Lándzsás füvek nyújtózkodnak, pattan már a rügy, Tarka pillék szárnya lebben, kezdődik a tánc; Mint valami ritkán hallott finom asazonénc, Csendül össze a víg trilla és a rezgő lomb Kék azúrban suhan büszkén már a napkorong. Kis házakból szöszmételve indul ki a nesz, Mély álmából a nagy város lassan ébredez. Zöld ablakon álmodozva egy lány kihajol, Korán kelő gyárszirónák harsány hangja szól. Szólok én is, ahogy zengő torkomon kifér, Nem magamért, nem a bronzba vésett rimekér, De amint a gerle kacag, ha új Tedd a munkád te is, ember, d GÖNCZI KLÁRA Máriát apja letartóztatása után vidéki rokonokhoz vitték. Amikor számos hónappal később anyja kezét biztosan él, addig keresem, fogva visszatért a lakószo- amíg meg nem találom. A bába, pillantása azonnal fehéren megterített asztal a négyszögre esett. • A lakás teljesen megváltozott. Minden bútort más helyre raktak. Az összekarmolt padlót friss oiajfestékkel mázolták be A nagy szekrényt, amelyet a Gestapo feltört ós szóttúrt, kijavították ós újra festették. Üvegablakai mögött könyvek helyett különböző régi és új porcelántárgyak álltak. Ahol apa ágya állott, oda most a fiókos szekrényt tolták. Oda, ahol maga apa állt as utolsó pillanatban, amikor Mártát kivonszolták a szobából és a kenyhába zárták, oda az álló órát állították. Minden friss volt, szinte új volt a lakás. De a négyszög az ott maradt a falon. Házkutatáakar ós apa letartóztatásakor a kédet tt letépték a falról ós n kályhába dugták. Anya minden nyomot eltüntetett, ne a négyszögről megfeledkezett: ott, ahol a kép függött, kissé sötétebb volt a megfakult fal. Amint a gyermek pillantása odaesett, megértette, hogy becsapták, mert mindent el kellene felednie. Anyja befestett ruhájában hirtelen felismerte a múlt évi mintás nyárt ruhát. Ekkor megértette: apa halott. Megszagolta a kalácsot, alaposan megnézegette az álloórát, mindezt csak azért, hogy elrejtse arcát. Később, a uzsonnázó asztálnál teletömte száját kaláccsal, csakhogy ne kelljen beszélnie- s közben mintha a kalács helyett homokot evett volnaA következő hetekben Mária pontosan Járt az iskolába. Engedelmeskedett és tanult. Karácsonykor anyjával együtt díszítette a fácskát. Húsvétra pedig tojásokat festett. Anyja örült neki, mert Mária most olyan voH, mint a többi gyerek. De a négysaög nem tűnt el, nem is lehetett semmivel sem eltakarni, aero ünnepélyekkel, sem zenével, de még esak anya gyengéd ssavaival sem. Ha a négyszög helyén egy tarka kép függött volna, tolakodóbb és rikítóbb, mint a leszakított, az összetépett —• a négyszögre még ennek a hatalma sem terjedt volna ki. Csalóka volt a csend a fényesre sikált szobában. A lakószobában dübörögtek s tüntetők léptei: a Lustgartenben voi uitak tel. Ott Thálmann bessélt, kezs még ügy pattant elő a négyszögből, mintha a szavakat kövekként dobálná. Apa akkor Albrecht elvtársra bízta a gyereket Albrecht a vállára ültette őt Mária a fejek felett zászlókkal volt felvitorlázva. Ezek a szónok arcáról egy levő vörös végpont felé szállt. Ráparancsoltak: -Hajts, ahogyan csak a A négyszög magasságban lebegtek. Apja halott volt. De Mária azt arca mellett újra és újra a gondolta: sz az Albrecht négyaaögre nézett a falon. felett, anya és a vendégek (1935) Fordította: Bérezik Árpád Szegedi lány SZABÓ MIKLÓS verse és zenéje ü ^láiils^feggfel T\ cril lógóban nyár Iracoj te-ám ^ttFFF wyri; ItUy, vjfeMm n!v«f u-töx, taélsJ. mCHM {•léin ninctcn Inltio- l«tl , A oU le jwa.onangttM U,M .H • Tno - |wt, valami P^tuC-j1 V Ir.jd -/X5, l'-éiw^-ii) en'oJ S2.,.d, IS--tort'"*" u«r«Wt Hm..:..*.!, álmait {anya oil-íoj rt-rl i '1.1 l # - •1 léáWWBásSlg f"'"4- j., - I.^.S.jQ - — Éppen egy esztendővel ezelőtt, a Szegedi Ünnepi Hetek idején, a Dél-Magyarország hasábjain több olvan cikk jelent meg, amely a Szegedrőt szóló táncdalok alkotásának problémáival foglalkozva szinte határozott felhívásként közülte a város közönségének kívánságát: írjanak zeneszerzőink és szövegíróink olyan dalokat, amelyeknek szövege Szegedről, a véros lakóiról, mai életünkről szól. Most örömmel számolhatunk be arról, hogy Szabó Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház ismert művésze e felhívástól is indíttatva az idei nyári szabadtéri játékokra Szegedi lány címmel modem táncdalt komponált. A hangulatos melódia és a modern ritmus bizonyára megnyeri olvasóink tetszését és valószínűleg kedvenc számává válik s szegedi tánczenekaroknak is. napra kei, olgazz s énekelj! A SAKK MINT SPORT Négyezer éve senkinek sem jutott eszébe megmagyarázni, miért sport hát a sakk? Én megkísérlem. A sakksport nálunk például úgy kezdődik, hc«y vasárnap délután megérkeznek valamelyikünkhöz ödonék. A férfiak egy félóra alatt kimerítik témáikat. Az asszonyok témában kifogyhatatlaAzt ajánlja Ödönnek a házigazda, hogy st iit. Ödön nek.. Autós nyár éneke Bebarangolva d«mbekat, hegyet ringó keréken mint csecsemőkorban lestem a tájat benzinrószagen s éreztem élek televízióban, tülkölt a gép, sípolt, berregett, sugározva lelkembe éneket, édes zenéjét a mozgó csodának Minden új volt, én élő képeskönyvem, gyönyörködtem benned mosollyal. könnyei .. s most hogy bezárult könyvem, teli álom közéig, hadd álmodom a legszebb nyárról. Egy reggel házunk elé állt a gép, a -szürke mókus*. Nyiló ajtaján bevándorolt a rádió, kosár, termosz, pulóver, könyv s a két leány meg mi A karaván ígv indult Útra. Az alföldet szelve futottunk Kecskemétig meg sem állva, majd ráhajtva a aolti út perára haladtunk dombos Dunántúl fete Dunaföldvár. Már felvillan a híd. Szivárványként tárja kl ívelt, s előttünk áll a régi parti várra, útjain át a dunántúli dombok bukkannak fel és árnyas úti lombok alagút jában suhan a batár. Váltoaik a kép, a környék, hatar. Satállnváros a délibábos távol, s a dimbes dombos útról elénk tárul a nagy kohó, a sok füstölgő kémény. Sudár utcák és modern hássorok kösött kis autónk büszkén elrobog. Pár perc és Seregélyesen haladva járjuk a szelíd pannon dombokat s alig futunk át tornyoa Fehérváron, tágult szemünk már Balatonra bámul. Kis tengerünk, én óceánnak látlak! Tihanyi parton vertük fel a sátrat. Kopaszhegy alja nyújt vidám tanyát, nem messzi innen a rév, világváros hol áruházak nőttek gombamódra és Közért gombák nyíltak pár év óta. Lengyel és angol szó cseng ott, MoteL, nemzetközi káprázates találkahely, Üvegpalota, még tehén legelt két éve itt e helyen, most a nép üdül és hallgat esti jazz zenét, míg Óriási ikaruszok gyomra a vendégeket ontja egyre ontja. Így lett Tihanyrév tája Balaton új csodája. Ödön templomok, regélő romok, kanyargó beton, nád, vörös homok es napfény, napfény, meleg égi kékség, vidám ifjúság, dalos vándorpópség, ó Balaton! Nyár! Tűnő századok emlékét őrzik utak, házsorok e» római kastélyok borongó árnyán mennyt új kis ház, meaej virágszál! Parti séta, hófehér kerettel szegélyezett kígyózó beton felett, ez Dörgicse, Badacsony, Szigliget, Szegedi Róza, Kisfaludy útja, — múltakról mesélő jegenyék sora mélyén suhan családunk -.mókusa* es bennen pirult boldog arcokat simogat fénnyel pannon alkonyat. Szép nyári percek! Küzdelmes régi évek ültették álmát új nyár örömének, így erett meg a sok munkának ára s valóság lett a dolgos kezek álma. Múlt évek alma! Gépesített század békét akaró boldog mámorának áldozunk ámulón mint kisgyerek kit gördítenek anyai kezek és szomjazva e tündér nyári pompát kortyoljuk szivünk örök Balatonját. Magyar óceán, végnélküli kékség, szürke Skoda, körötte smaragd rétség, hegy völgyek, rétek, fák, te út, miénk vagytok, miénk, te szőke ég, te szép enyéim vagytok mind s remegve érzem, há'ás szivem dobogja: -De jé hogy est megértem!* sakkozzanak egy kicsit. Ödön tiltakozik. Rendesen azt mondja, tizenöt éve már, hogy még sakkot se látott. Na, azért megpróbálhatjuk. Preventive védekezik a vereség ellen, mely ha bekövetkezik, imigyen szólhaason: — Na ja, mondtam, hogy évtizedek óta nem játszom... Ha pedig megnyeri a partit: — Na ja, mondtam, hogy játékos voltam... Még az öreg Maróczival is játszottam egyszer ,,. Elkentem .., Szimultónozni is tudtam ... És a szentnek se játszik több partit annál az egy megnyertnól. — Lásd be, hogy gyenge vagy hozzám! .. Így nekem nem szórakozás! Már itt ennél a példánál is kezdődhetne egy izgalmas sportbemutató, ha a partner nem fojtaná el sistergő dühét, hanem felkapná Ödönt, és a kerítésen keresztül kirepítené az udvarra Miután sok ilyen -baráttá gos* sakkaport-bemutatonak részese, vagy szem- ós füllanúja voltam, melyet -civilek* játszottak, a sportszerűség megóvása, valamint a játékstílus eldurvulásának a megakadályozása szempontúiból, bátor vagyok memen tóként a sakksport kedvelőknek egyet-mást pontokba foglalva lelkükre kötni: Susztermatt esetén, ni, hogy a dugó nem iz bástyát helyettesít, hanem közönséges gyalogot. Ha ezt a vitát sportszerűen csak görög-római stílusú birkózással döntenénk el, arra vigyázzunk, hogy fel ne hárítsuk a sakktáblát. Két-három vesztett 3. 1. mégha partnerünk ennek veszélyére nem hívja fel a figyelmünket, hanem villámgyorzan beadja a mattot, felugrik és arrogánsan a szemünkbe nevet, akkor se nyilatkozzunk túl sértően, és ne idézzük partnerünk a közelben vagy a régmúltban elkövetett, jellemére esetleg roeaz fényt vető cselekedeteit. 2

Ha valamelyik zzinból, , amellyel a partner játtzik, hiányzik mondjuk az egyik bástya, és parafadugót, vagy tengericsutkát állítunk a helyébe, férfiatlan dolog játékközben, ha rosszul állunk arra esküdő*. játszma után egészen természetes, hogy a partnert, akinek kifogyott a cigarettája, többször ismétlődő kérésére sem kínáljuk meg. 4

Ha a királynővel (ve, zérrel) belelépüpk a partner lovának az ütőzónájába, és ezt már csak akkor vesszük észre, mikor vezérünket kiütötte, felkapta és marokra szorította, ne ugorjunk neki mindjárt, hogy kicsavarjuk a kezéből. Először kíséreljük meg szép szóval visszakérni- Ha nem adja, csak akkor próbálkozzunk kézcsavarintással, esetleg a szabadstüusú birkózás módszerei felhasználásával a dámát visszaszerezni. S

Sohsem szabad vesz# tett partik után partnerünket a király, vagy a vezér tűhegyes fejével fejbe verni. Sportszerűbb, és teljesen elegendő, ha esak a talpukkal ütjük egyszer-kétszer halántékon. A hasbarúgásnak még csak a gondolatát is vessük el! 6

Komoly, nagy veres é, gek után, mikor mar az épülettömb körül kergetjük partnerünket, kint az utcán (Emhákázunk. vagy nyelcs^ázas távra edzünk), legazemherezzük, kaviccsal és kőtörmelékkel dobáljuk, arra vigyázzunk, hogy idegent fel ne lökjünk, vagy szemen ne csapjunk Hálálna kimenetelű sakkozásról, végiglapozva az őskortól kezdve a sakktörténelmen napjainkig (perzsák, asszírok, bagdadiak), nem maradtak fent emlékeink. Így remélhetjük, hogy kisebb zúzódások, ficamok, gyengébb orrvérzéseken kívül korunk civil-sakksportja sem hagy emlékeket a jövendőnek. Csurka Péter