Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

Vasárnap. 1961. augusztus 6. 4 Szép tettek, nagy ígéretek földje a mihályteleki határ Igazán megérteni, felbe­csülni Mihályteleken azokat a sikereket, eredményeket, melyek januártól napjainkig születtek üt, csak az tudja, aki tavaly is látta ezt a fa­lut, ismerte lakóit. Amikor befejeződött az átszervezés, 3913 hold föld került Itt egyetlen nagy közös gazda­ságba. A régi kis 150 holdas Uj Élet Tsz feloldódott a nagy szövetkezeti birtok óceánjában. Az igazi nagy­üzemi gazdálkodás lehetősé­geiről akkor még alig beszél­hettünk. És nem voltak ke­vesen a kételkedők, a kishi­tűek. akik halványan sem tudták volna akkor elképzel­ni a mai, alig másfél évvel későbbi nagy Uj Élet Ter­melőszövetkezetet. Akik mindig tudnak újat mutatni Az aprócska közös épüle­tekben akkor még csak itt­ott volt jószág. Hiányoztak a gépek, az új istállók, a rak­tárak is. Persze ezekből öve­kig sem lesz itt még elegen­dő, de az új létesítmények között máris igen csak ke­resni kell a régi épületeket Tavaly elkészült az első százférőhelyes marhaistálló. Az idén megépült a sertés­tenyésztő telep, az új hizlal­dak. Ezt kis túlzással ugyan, de jogos büszkeséggel máris -dlsznóvárosnak- titulálják a gazdák. Vas Ferenc négy­holdas alsóvárosi egyéni gazdából lett az állattenyész­tési brigádvezető és munka­társai olyan emberek itt, akik szinte minden héten tudnak újat. olyat mutatni, amit okvetlenül érdemes lenne máshol is megcsinálni. I-egapróbb ténykedésükben is ott él a kemény törekvés: minél többet termelni s mi­nél olcsóbban. S ha ma azt kérdezzük Szegeden, hol,volt a legkisebb elhullás a nu­posbarcmfiból, azt válaszol­ják: az Uj Élet Tsz-ben. Hol értek el legjobb eredményt a tehenek elletésében és a tej­termelésben? Ugyancsak az Uj élet Tsz neve az első. Ritka dolog az olyasmi, hogy féléves elletési periódusban minden tehén egészséges borját adjon, ne legyen egyetlen vetélés, elhullás sein. Az Uj Élet Tsz állatte­nyésztői azonban bebizonyí­tották az idén: így is lehet dolgozni. Januárban még 12 tehenük volt csupán, de az­óta már 43-ra szaporodott a tehénállomány. Júniusban a januári 2400 liter tej helyett már 9 ezer 50 liter tejet ér­tékesítettek. A fejési átlag elérte a 11 litert naponta. A „semmibSI" is épitenek Lesznek, akik az említett számokra azt mondják: ez még kevés. Igazuk is van, csakhogy itt azt is látni kell. hol kezdték a mihálytelkiek. Tavaly, amikor költöztek Szegeden az Oskola utcai új házakba a boldog lakástulaj­donosok. az Uj Élet Tsz-ben már állt az az új tehénistál­ló, amelyet jórészt abból az anyagból építettek fel a gaz­dák, amit az Oskola utcai romlakásokból — ahova az új házakat építettek — bon­tottak ki. És ma már komoly jövedelmet hoz ez az istálló. Most tovább kell bővíteni a »dlsznóvárost«, kellenek az új baromfiházak is. Pénz ugyan nincs rájuk a bank­teheti — vállalja a munkát, mert még új lóistállót is akarnak az idén. A paprika szerelmesei remekelnek Az, hogy Mihályteleken a sok egymástól elkülönült pa­rasztcsalád egyetlen nagy testvéri közösségé lett, meg­látszik már a földeken is. A paprika szerelmesei reme­keltek az idén. A Matyér mentén még sohasem nyúj­tott olyan szép látványt a fűszerpaprika, mint most. ötszáz holdnyi ültetvényből 200 hold itt terül el egyetlen táblában. Oly szép ez a pap­rika, hogy ennél különbet ta­lán festeni sem lehet. Ha az időjárás kicsit is kedvez, a 40 mázsás átlagnak aligha lesz híja. A falunak, azaz a szövet­kezetnek öt szérűje van most összesen. Mindegyik szérű­ben egy-egy gép csépel. Na­gyi János és Papp János bri­gádjának a gabonatermesz­tésben elért eredményeiről sokat beszélnek itt. öszi ár­pából 16 mázsa 34 kiló az át­laguk. Szekeres Lajos bri­gadja bánkúti búzából 12 mázsa 64 kilós átlagot csé­pelt. A végleges termés­eredmény is ekörül várható. Régebben örültek az ilyen termés láttán a mihályteleki gazdák, most azonban keves­lik. Azt mondják: teljesen új alapokra kell helyeznünk a jövőben a gabonatermesz­tésünket is. Sokkal több mű­trágya, sokkal több istálló­trágya kell. — Addig is, míg nem tud­juk mindezt megadni a föl­deknek, pillangós-növények­kel javítjuk a talajt, — ma­gyarázta az elnök. — Az a tervünk, hogy mihamarabb, legalább 20—22 százalékra emeljük az összterülethez viszonyítva a lucernavetése­ket. Eddig már 219 hold új lucernát vetettünk, s legkö­zelebb ismét 130 holddal nu­gyobbítjuk lucernaföldjein­ket. Ez a számítás magyarázat nélkül is teljesen világos. A lucerna nagymértékbén ja­vítja nitrogéngyüjtő tulaj­donságával a talajt, tehát a rendelkezésre álló szerves­trágya készleteket nagyobb­részt a paprikatermesztés fejlesztésére lehet fordítani. Csak így lehet leküzdeni a következő évek átmeneti ne­hézségeit. jelenleg többezer kataszteri holdra terjed ki. Az ilyen visszás helyzet a szomszédos községekben • és a város ha­tárán belül egyaránt hátrál­tatja a termelés fejlődését. Az Uj Élet Tsz gazdáinak például egyik legnagyobb gondjuk most: mit is kezdje­nek a domaszéki határban egész Mórahalmig nyúló 250 hold homokjukkal? Telepít­senek-e ide gyümölcsöst? Hi­szen ezt a területet előbb­utóbb át kell adni egy másik szövetkezetnek, amelyiknek a gazdái, élve jogaikkal, most szegedi határban" levő területeket is használnak. E súlyos, gyakran bénítóan ható problémák ellenére is egyre mélyebb gyökeret ereszt az új, szocialista pa­raszti éle-forma Mihálytele­ken. Itt-ott már mondogatják a mihályteleki szövetkezeti gazdák: az idén alighanem megelőzzük a többi szegedie­ket. Ezt ők kétféleképpen értik: először is ők akarják egy hold földre kiszámítva a legtöbb árumennyiséget át­adni, másodszor pedig az eredményeknek megfelelően ők akarnak legtöbbet oszta­ni. Én most kikotyogtam a mihálytelkiek szándékát, de csak azért, nehogy váratlan meglepetés érje Szegeden a többieket. Csépi József MIT MUTAT A 611-ES BETÉTSZÁMLA Közel 6 millió forint gyűlt össze eddig az új közös gazdaságok beruházásaira 9 A szegedi járási tanács tói. Bizonyítja ezt az is. hogy mezőgazdasági osztálya az az értékesítést követő apró elmúlt napokban készítette c-1 összesítő jelentését arról, hogy az idén alakult tsz-ek. termelőszövetkezeti csopor­tok gazdái saját kezelésük­ben levő gyümölcsöseik Jö­vedelméből mennyit fizettek be eddig saját közös gazda­ságaik beruházási és üzem­viteli alapjaira. Ugyanis a vegyesművelésű tsz-ek és termelőszövetkezeti csopor­tok alapszabályai — melye­ket a gazdák saját részükre kötelezően elfogadtak — ki­mondják: a termelők szőlő­jük, gyümölcsöseik összjöve­delmének 10—15, illetve 20 százalékát a területek nagyságától függően kötele­sek befizetni saját gazdasá­gaik beruházási betétszám­láira. Ezt a pénzt elsősorban új nagyüzemi szőlők, gyümöl­csösök telepítésére, kisebb részben pedig gazdasági épületek létesítésére lehet majd felhasználni. Jelenleg a gyümölcssze­zon közepén tartunk, bár az eladásra kerülő őszibarack-, télialmatermés nagyobb ré­sze még ezután érkezik be, hátra van még a szőlő- és a bortermés értékesítése is. A termelők portékáikért igen jó árakat kapnak az állam­Alkotmányunk ünnepén Forráskúton művelődési házat avatnak • 4*1* • § augusztus 20-án, al­Minél többet jár itt az em­ber, annál jobban tetszik az itteni élet. Szinte tapintani lehet: hogyan találkozik az egyszerű, józan paraszti szá­mítás az előrehaladás, a fej­lődés érdekeivel. Ezek az emberek nem ismernek meg­oldhatatlan nehézségeket. Azért mégis nagy szükség van Mihályteleken a segít­ségre. A következő problé­mát például mindenkinek — akiktől segítséget remélnek — szóvá teszik. A föld, mint mondottuk 3913 hold s ez most a földrendezés után is 19 táblában van. Közel 20 kilométeres körzetben he ­lvezkednek el a gazdaság ki­sebb-nagyobb táblái, s a sze­gedin kívül még négy község határába nyúlnak bele. Pél­dául a baktói szikesekből is 332 hold tartozik ide, de van még ötven hold a röszkel határ másik oldalán is. Az bizonyos, hogy ezek a földek így szétszórtan nem marad­hatnak. Igy nem lehet biz­tonságosan, igazi nagyüzemi módon gazdálkodni. Bár­mennyire nehéz feladatnak , .. . ,- is látszik ez, a tagosítást mi­' ne eszlenao,'t' megls hamarabb követni kell az ál­Forráskúton jelentős esemény lesz kotniányunk évfordulóján. Ekkor avatják fel a község központjában a szegedi járás legszebb művelődési ottho­nát, amely 1 millió 100 ezer forintos költséggel épült. A művelődési házban a nagyablakos, világos termen kívül, ahol színházi ' és mozielőadásokat is tartanak, könyv­Szükség van a segítségre is j társzoba, klubhelyiség és olvasóterem is a dolgozók ren­delkezésére áll. A művelődési házon most — amint fel­vételünk mutatja — az utolsó simításokat végzik. százalékos befizetésekből a Magyar Nemzeti Bank szegedi járási fiókjánál ed­dig már összesen 5 millió 881 ezer forint gyűlt ösz­szc. Ennyit utaltak át ide az állami és szövetkezeti fel­vásárló szervek az új ve­gyesművelésű tsz-ek. terme­lőszövetkezeti csoportok be­tétszámláira. A pénz na­gyobb részét a 61l-es beru­házási betétszámlán őrzik, kisebb részét pedig a tsz-ek, csoportok elszámolási szám­láján helyezték el A felvá­sárló szervek általában tíz­naponként utalják át a bank révén a szövetkezeti gazdák pénzét. Az összegek felhasználásáról a gazdák a gyümölcs- és szőlöértékesí­tési szezon befejezése után döntenek. A legtöbb közös gazda­ságban már készen vannak az új nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítést tervek, melyek megvalósítására már az idén és a jövő évben sor kerül. Ezek a beruházások már jórészt a 611-cs számlán levő betétekből válnak le­hetővé. A legnagyobb betéti ösz­szeggel ezidcig a szatymazi Barackvirág Tsz közössége rendelkezik. Augusztus 1-én már 610 ezer forint volt beruhá­zási és elszámolási szám­lájukon. A bordányi Dobo István Termelőszövetkezeti csoport következik ezután 421 ezer forint betéttel. Az ugyan­csak szatymazi Fehértó Tsz tagjainak 351 ezer forint van már új telepítésekre a bank­ban. Megközelítették a ne­gyedmillió forintot a forrás­kúti Rózsa Ferenc, a szaty­mazi Homnkgyöngye és az üllési Árpád tsz-ek gazdái is. Az üllési Kossuth Tsz 320 ezer forinttal rendelkezik eddig. A legkisebb pénzösszegek az ásotthalmi termelőszövet­kezeti csoportok betétszám­láin gyűltek össze. Ezidetg a hét új közös gazdaság együttvéve 264 ezer forintot tartalékolt az új telepíté­sekre és üzemviteli felada­tok megoldására. Mint az összesítő jelentés­ből kiderül, a közös alapok fejlesztése, az új nagyüzemi terme­lésre való felkészülés sok­kal jobban halad a ve­gyesművclésü mezőgazda­sági tsz-ckbcn, mint a ter­mclőcsoportokban. A vegyesművelésű tsz-ek augusztus l-ig hárommillió 275 ezer forintot tartalékol­tak beruházásokra, míg ugyanez ideig a termelőszö­vetkezeti csoportok egyszái»­laira 2 millió 606 ezer forint futott be. Ezt a pénzt 28 ter­melőszövetkezeti csoport gazdaközössége gyűjtötte ösz­sze. Ugyanakkor 18 tsz — annak ellenére, hogy a sző­lők és gyümölcsösök kisebb hányadát tartják birtokuk­ban —• 669 ezer forinttal tartalékolt többet augusztus l-ig. E tények világosan bizo­nyítják- a térmelőszövetke­zeti csoportokban ma még sokan visszaélnek a lazább szervezési formával. Egyesek gazdatársaikat is megkárosítva igyekeznek kibújni a közös gazdaság megteremtésével járó köz­terhek alól. Terméseik jelentős részét magánkereskedőknek adják el, más megyék piacaira szállítják, hogv ezáltal lehe­tetlenné tegyék az ellenőr­zést. Az ilyen gondolkodás­mód azonban előbb-utóbb megbosszulja magát. Nem vitás, azok a gazdák járnak végiilis jobban, akik szép jövedelmükből az általuk felajánlott összeget az ál­lami felvásárló szervek út­ján átutaltatják közösségük javára. Ezekben a szövetkezetek­ben már az idén is lénye­gesen nagyobb közös be­ruházásokat végezhetnek. Sokkal nagyobb területeken ültethetnek új szőlőt és gyümölcsöst, következésképp sokkal előbb alakíthatják ki korszerű, igazán jól jöve­delmező nagyüzemi gazdasá­gaikat. Szegedi szövetkezeti gazdák az erfurti kertészeti kiállításra készülnek elkészülnek. Savanya Mik­lós elnök, Blazsetics Ferenc agronómus, az állattenyésztő meg a többi gazdák már tudják, hogyan is lesz ez. A városi tanács vezetői meg­ígérték: ismét kapnak bon­tásra romos városi házakat. És ez már elég. Ha bontani, gyűjteni kell az anyagot, minden ember — aki csak talános közigazgatási határ­rendezésnek is. A napi élet, a termelésben való előbbre­jutás követeli, hogy azok a községek, melyek közvetle­nül kapcsolódnak Szegedhez s szinte már összeforrtak a várossal, végül is egységes városi közigazgatás alá ke­rüljenek. Gyálarétnek pél­dául a földrendezés után alig több mint 800 hold földje Ez év áprilisában nyílt meg az erfurti kertészeti ki­állítás, mely azóta a "vita­minok, virágok, gépek kiál­lítása« néven szerzett ma­gának európai, sőt világhír­nevet. Rendkívül nagy sike­re van a kiállításon a ma­gyar pavilonnak, a magyar termelőszövetkezetek zöld­ségféléinek is. A szegedi termelőszövet- ] kezetek gazdái, értesülve az \ erfurti kertészeti kiállítás eredményeiről, elhatározták, hogy delegációkat küldenek a kiállítás tanulmányozásá­ra. Az első tíztagú delegáció szeptember elsején indul el Szegedről, s összesen nyolc napo-t. tölt a Német Demok­ratikus Köztársaságban. A második szegedi termelőszö­vetkezeti delegáció pedig szeptember 8-tól 16-ig te­kinti meg a kiállítást. Az el­ső csoportban indulnak az újszegedi Haladás és a Ró­zsa Ferenc, valamint a bak­tói Felszabadulás Tsz veze­tői, tagjai. A második cso portban a mihályteleki Üj Élet, a Táncsics és a Dózsa Tsz-ek vezetői, szakemberei indulnak el. Minden bizonnyal gazdag majd itthoni munkájukhoz a szegedi nagyüzemi kertészeti termelés további fellendíté­séhez. Magyarsárga tojó törzsállományt kapott három tsz Államunk — közvetlenül a baromfikeltető állomások révén — nemcsak napos ba­romfi biztosításával segíti a tsz-ekben a tenyésztői mun­ka megalapozását. Egyre több közös gazdaságnak jut­tatnak állami keretből tojó törzs tyúkállományt is. Utóbb a tiszaszigeti Rákó­czi Tsz gazdái kaptak 1060 magyarsárga fajtájú jércét. A tápéi Tiszatáj Tsz gaz­dáinak 660 ugyancsak ma­gyarsárga jércét juttatott a szegedi járási tanács mező­gazdasági osztálya. A kübek­házi Sarló Kalapács Tsz-ben pedig ötszázzal emelték leg­utóbb a tojótyúkok számát. Mint Szilágyi Ferenc, járási főállattenyésztő elmondotta, ezek a jércék most négy hó­naposak, s az év utolsó hó­napjaiban már tojáshoza­mukkal komoly hasznot hoz­nak a szövetkezeti gazdák­számára. Szállítják az új búza lisztjét maradt. De a község logköre tapasztalatokat gyűjtenek Az üllési korszerűsített malomban már két műszakban őrölik az ú,j búzát. Órán­ként nyolc mázsa gabonát őrölnek meg, s az új búza finom lisztje nemcsak Üllés, hanem a környező közsc^ck szükségleteit is kielégíti. A malom előtt most nagy a forgalom, s kocsik sora viszi a eserelisztet Pusztamérgesre, Zsombora, Forráskútra és Bordányba. Képünkön: liszttel teli zsákokkal indul a vontató a malom pu-zlamér gesi cseretelepére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom