Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-27 / 202. szám

3 Vasárnap, 1961. augusztus 27. _ m » _ _ _ _ a A delta szárnyú szuperszonikus nehéz bombázót — amely ma­MM M fí • /I A A sa is képes rakéták Indításéra légvédelmi 'rányitott ráké­A Uoh^hóI l* A szovjet repülőgépgyártás újabb vívmányai A Szovjetunió békeszándékait senki nem vonhatja és — a legszélsőségesebb imperialisták kivételé­vel — nem is vonja kétségbe. Ha összefüggésben vizs­gáljuk az SZKP új programtervezetét, a Szovjetunió­ban végbemenő hatalmas építőmunkát, a világűrku­tatás grandiózus eredményeit és azt a lenyűgözően szép jövőt, melyet a kommunizmus vetít az egész vi­lág elé, akkor szinte szólni sem kell róla: e tervek éltető eleme a béke. De, hogy a békét megvédjük, elengedhetetlenül szükséges olyan eszközökkel is ren­delkezni, amelyek alkalmasak az agresszorok meg­fékezésére. Most bemutatjuk a szovjet repülőgépterve­zés és repülőgépgyártás újabb vívmányait, amelyek mind a béke megvédését, az imperialisták megféke­zését szolgálják. Tusinó, 1961 — Az it­teni repülőbemutató nagy­szerű új képet tárt fel a re­pülés fejlődéséről. A tusinói repülőnap ismét bepillantást engedett a szovjet repülő­géptervezés és repülőgép­gyártás „boszorkány kon yhá­tatón is igen nagy feltűnést keltett P. Szuhoj repülőgép­tervező két deltaszárnyú va­dászgépe. Azóta ezeket a gé­peket továbbfejlesztették, és így bármely bemutatott új szovjet vadászgép körülbelül a hangsebesség kétszeresével 4 nagysebességű, kéthajtómüves bombázógépek földi célokat leküzdó rakétalövedékek indítására alkalmasak. jába® és a nézők, valamint a sajtó és a televízió útján az egész világ szeme elé tárult a repülőtechnika néhány új vívmánya. A repülőipar tevékenysé­gének minden ágából kap­tunk ízelítőt, a repülőgépek valamennyi osztályában lát­hattunk új, nagyszerű gépe­ket. Megismertünk új neve­ket, s láthattuk azt is, hogy a tervszerű fejlesztés hogyan rezet évről éyre nagyobb se­bességekhez, s egyúttal na­gyobb üzembiztonsághoz és gazdaságossághoz. A tusinói bemutató záró részében a repülőtechnika legmodernebb. leggyorsabb gépei vonultak fel. Itt ele­sendő egyetlen megállapítás: valamennyi felvonuló kato­nai repülőgép szuperszo­nikus, hangsebességnél gyor­sabb gép volt. Jó pór deltaszárnyú gépet láttunk Tusinóban. Már az előző tusinói bemu­belépő él -hátranyilazású® a mérvadó. Nem lehet véletlen, hogy a szovjet delta-szárnyú gépek mindegyike meglehe­tősen hosszú törzsű, külön farokfelülettel ellátott gép, tehát nem csupaszárny. Ügy látszik, hogy a delta-csupa­szárnyak stabilitása körül valami baj, vagy legalábbis tisztázatlan körülmény van, mert hiszen a csupaszárny­delta amerikai B—58 lezu­hanását a párizsi nagy be­mutatón nem lehet mással magyarázni, mint egy ko­rábban előre nem látott, tisztázatlan repülőhelyzet­tel, amelyben a gép kor­mányozhatatlanná válik. A szovjet delta-szárnyú gé­peknél, amelyek inkább em­lékeztetnek rakétára, vagy szárnyas lövedékre, mint a megszokott formájú repülő­gépre, ilyen helyzet nem kö­vetkezhet be. Egy érdekes apróságot érdemes még megjegyezni: a képeinken is nak háromszorosa) közötti kétákat szállíthatnak el bár- guldott végig az égbolton, jól látható delta-szárnyú sebességgel haladó gépek hová. és amelyet a nyugati szak­villámbombázónak szárnyvé- legkiforrottabb, legalkalma- A „ovjet légierők Írtők t ^ an?erÍkaÍ sabb tÍDusa 1 X—15 gephez tudtak hason­gere kiszerelt hajtóművek p ' ... tehát teljes mertekben hasz- .. . a különbség „cauDÓn® nem csupán aerodinamikai JE* nosithaíják JL™^^ - hogy az^lUn^fs"­repülhet. S mennyivel gyor­sabbak lehetnek azok a gé­pek, amelyeket most próbál­nak ki. vagy amelyek még csak most születnek a rajz­táblán! A delta-szárny tulajdon­képpen egy hátranyilazott belépő élű szárny és egy egyenes kilépő élű szárny keresztezése. A háromszög­szárny alkalmazása ugyan­azt az előnyt biztosítja, mint a nyilazott szárny, vi­szont a tervező számára még egy igen fontos járulé­kos előnyt nyújt: a három­szögszárny sokkal szilár­dabbra, merevebbre készít­hető, mint a klasszikus nyi­lazott szárny. A delta-szár­nyú gép tehát sokkal gyor­sabb lehet: sokkal kevésbé kell tartani a káros (és élet­veszélyes) rezgési jelensé­gektől, mint az „egyszerű® hátranyilazott szárnyú gé­peknél. Az elérhető sebes­ség szempontjából itt is a A merevszárnyú repülőgép és * helikopter kombinációja Kamov professzor „VlntokrU" gépe. Felvételünkön jól láthatjuk a gazturbinás hajtóművek által hajtott emelő forgószárnyakat es a nagysebességű vízszintes repüléshez szükséges vonó-légcsavarokat. F.z a gép is felszállhat helvböl, de ugvanakkor jóval nagyobb a csúcssebessége, mint a közönséges hellkoptereKneK. JTllT ,T szakértői számára — főleg a nem fejlesztési lehetőségeit " ^ " szempontbol rendk.vul elo- nyugatiaknak - azt a tanul- és eredményeit is. A másik ^ \u1feLS nyosek, de a szárnyra ható ságot hozta, hogy a szovjet ide kívánkozó megjegyzés vj^ont aajét hajtóművel bemutató igénybevételeket is jelentő- légierők mindenféle fajtájú az, hogy a szovjet repülés ,g {elsz41]r sen csökkentik (mer a fel- irányitható lövedékkel fel egyértelműen megmutatja a a tusi'TJ hajtóerő ellenében hatnak), vannak szerelve. A vadász- 2H«3t Szovjetunió imponáló ipari Ugy látszik, hogy ez a gépek légvédelmi rakétákat ^ fejlettsegét „ mutatta. Mert delta-szárnyú, de karcsú, visznek magukkal, a bombá- _ a modern repülőgépipar ­hosszú törzzsel felszereltre- zók közepes hatótávolságú, * ^^ a modern rakéta­pülőgép lesz az elkövetkező repülőgépről indított ballisz- ^Jl ^ rakétahajtóművei ipar - csak* az ipari fej­nehany éven belül az M—1 tikus rakétákat, a helikopte- felszerelt repülőgép, amely lettség legmagasabb szinvo­és 3 (a hangsebesség és an- rek tüzérségi ballisztikus ra- egyetlen tüzes csíkként szó- nalán álló országban feilőd­' het ki és fejlődhet ' ' ^ ^^ küli^ lr • - • • műveire, amelyek — a szink­ronizáló automatától elte­| |kintve — önmagukban is a modern fogaskerékgyártás és a fopazástechnika remekmű­vei. Vagy gondoljunk azok­, . . . . ra az infravörös keresőfejú Páratlan érdekessegű felvetel: a rakétákra amelvek a mo­vadászgep torzra alá erősített dern légvédelemben bármely felszálló segedrakéták a gép ne- betolakodó ellenfelet má­rtását néhány méterre rővi- fc keresnek „ semmisíte­dltlk le. Igy Jut szerephez a ne.k; j^g rakétatechnika a repülés egyik fontos fázisában: a felszállás- • légiparádén látottak kor. nemcsak azt mutatják meg, hogy milyen irány­ban fejlődik a modern repülés, de közvetve azt is bizonyította, hogy az egész szovjet ipar káprázatos ará­nyokban fejlődik. Mindez pedig megnyugtató és lelke­sítő. Négyhajtómüves sugárhajtású szuperszónikus express-bombázó rakétás vadászgépek kíséreté­ben. Jól lathatjuk a háromszög alakú szárny (delta-szárny) jellegzetes felépítését. A szárny­végen elhelyezett hajtóművek aerodinamikai cs szilárdságtani szempotnból egyaránt rendkívül kedvezőek. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom