Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-02 / 180. szám

I üröm megismerkedni Szegeddel és lakóival Beszélgetés Vlagyimir Ljevasovval Ke u A Kővirág "Északi embe­re-, Vlagyimir Ljevasov sem első izben jár Szegeden. 1949-ben együtt volt itt Ga­lina Ulanovával. A klasz­szikus orosz balett egyik ro­mantikus gyöngyszeme, a Púposhátú lovacska Uzsó szárepében mutatkozott be annak idején Ljevasov, most pedig egy egész estét betöltő csodálatos mesebalett egyik főbb szerepében. ""TS. Szegedből akkor jófor­mán semmit sem láttam — emlékezik vissza beszélgetés közben a kiváló művész. — Este érkeztünk és másnap reggel már utaztunk is to­vább. • Most viszont alkalmam vólt hosszan találkozni Sze­geddel, szimpatikus embe­reivel, sajátos építészetével, kertváros jellegével közel­ről megismerkedtem. Sajná­lom. hogy korábban nem is­mertem a világ egy kicsi édenét, az üjszegedi füvész­kertet, amely nagyon meg­tetszett. • Az "Északi ember- kedves városra lelt a Tisza partján, ahová máskor is szívesen visszatér, mint ahogy mi is szívesen látjuk művészi ka­rakterét. s szívesen tapso­lunk mély drámai szerep­körben nyújtott alakításá­nak. Széles skálájú drámai al­kat Ljevasov, aki a Kővirág­ban Szeverján alakját sok­ban bővítette az új rende­zésben. ' — Ez a szerep — mondot­ta — az eredeti rendezésben inkább pantomim megjelení­tésű volt. A Kővirágot 1959­be« rendezték újból, a moszkvai Nagyszínház ba­lettkara amerikai vendégsze­replése előtt, s gzóta kapott benne az Északi ember is na­gyobb ábrázolási lehetőséget a tánc eszközeivel. A Kővirágban fontos ez a szerepkör, a második felvo­nás nagy részét ez a drámai erejű megjelenítés uralja Ljevasov táncában. Ezt a szerepkört mindössze két al­kalommal töltötte be más, évek óta — otthon és külföl­dön — csak Ljevasov táncol­ja. Arra a kérdésünkre, hogy miért kapta az OSZSZK ér­demes művésze kitüntetést, szinte a kisiskolás gyerek szerénységével válaszol: — Dolgoztam, mint min­den ember. E szűkszavú mondat mö­gött viszont nagyszerű alakí­tásainak egész sora rejlik. Ljevasovról tudni kell. hogy a moszkvai Nagyszínház köz­ponti tánccsoportjának a tag­ja. 1941-ben fejezte be tanul­mányait, s azóta csak ennél a színháznál dolgozik. Vi­láglátott ember, a balettkar minden külföldi szereplésén részt vett. Nagy szerepei kö­zé tartozik a Romeo és Jú­lia Tybaldja és Mercutiója, e két nagy ellentétes karak­terű figura, a pozitív és ne­gatív balett-hós ábrázolása; jönnek a poznaniak is . . . A poznani Lengyel—Ma­gyar Baráti Társaság szerve­zete tavaly is elküldte szá­mos tagját a Szegedi Sza­badtéri Játékokra. A pozna­niak akkor igen jól érezték magukat a városban, s a bú­csúzáskor azzal váltak el, hogy az idén ismét találkoz­ni akarnak majd ezzel a kedves napfényes Tisza-parti várossal. Idén 120-a.n jelentették be érkezésüket az Idegenforgal­mi Hivatalnál. A poznaniak népes csoportja augusztus 5-én érkezik különvonattal Budapestre, s onnan Szeged­re. A 120 tagú lengyel cso­port egy része több hetet akar Szegeden eltölteni, míg a többiek egy hét után a Ba­latonon folytatják tovább magyarországi üdülésüket. Csoportosan jönnek a dolgozó parasztok is örvendetes jelenségként tapasztalhatjuk az idei sza­badtéri játékokon is, hogy nagyon sok termelőszövet­kezeti gazda, dolgozó pa­raszt kíváncsi a játékok előadásaira, sokan váltják meg közülük jegyeiket s ott ülnek estéről estére a hatalmas nézőtéren, a kö­zönség soraiban. Augusztus 5-én például különvonat hoz Szegedre, a János vitéz előadására 500 mezőkovács­házi tsz-tagot. dolgozó pa­rasztot. Augusztus 6-án pedig Tiszaszentimréről ' éncezik égy nagyobb csoport Sze­gedre. Ugyanezen a napon Ceglédről 300 tagú csoport is érkezik, amelyet a Haza­fias Népfront helyi bizott­sága szervezett. Szerda. 1961. angttsztns 2. 3 Balett 3 leivonasoan. Koreográfiáját készítette Lavrovszkij és Mcngyclszon-v . Prokofjrva. A librettót P- Bazsov meséinek motívu-' maiból M. Prokofjeva és L. Lavrovszkij irta. Danyilo 1 Vlagyimir Vasziljev ' Jaroszlav S/.eh. a/. OSZSZK érdemes r művésze Katyerina í Marina Kondratyeva. * az OSZSZK érdemes j művésze ' Jckatyerina Makszimova ­A Rézhegy asszonya { Maja Szamohvalova Marina Kondratyeva, az OSZSZK érdemes művésze * Északi ember Vlagyimir Ljevasov, az OSZSZK érdemes művésze ' örök I A- Paplinov, I I. Peregudov, 1 B. Haliulov I Katyerina barátnői { N. "Zjuzlna, | N. Szadovszkája > Vőfélyek I L. Bolotyin, I N. Bocsárnyikov Kereskedőné L- Menysova Kereskedők I A. Bcgak. \ E. > Kofák > ^ Komédiások > > Tűzláng Vologyin „.„ j N. Zjuzina. N. Szadovszkaja E. Kasanyi, V. Koscljov. B. Nylkiforov Harmonikás N- Haritonov Fiatal cigánylány j T- Varlamova. I L. Lejkina Fiatal cigánylegény j G. Szitnyikov, 1 ' Pohrovszkij A Púpos Svacskin Gitáros cigányok I I- Pohrovszkij, 1 J. Papko I. Zotova A DRÁGAKÖVEK TANCAI •v KERINGŐ: V L. Ivanova. L. Usakova, N. Rizscnko. L. Csadarajn, > J, Zaha.rov, A. Lavrenyuk. A. Ozseroljov, ^ V A. Púszeckij. > VARIÁCIÓ: > A Truskin. P. Homutov, T. Domasevszkája. V. Knha­> neve/kaja. E. Maszlcnylkova, N. Poztlyákova, T. Popko, > E. Gyatlov, J. Ignatov, A. Pliszeekij. I. Szcleznyev, > J. Papko. C Vezényel: J. FAJER, a Szovjetunió népművésze. Balettmester-rendező: J. GR1GOROVICS. az OSZSZK érdemes művésze. Művészeti vezetó: GALINA ULANOVA Lenin-díjas, a Szovjetunió népművésze. a Hattyúk tavában Rotbart, a Varázsló megjelenítése; a Surale címszerepe, s egy Goldoni vígjáték, A fogadós­né című mű alapján koreog­rafált balett, a Mirandolina egyik lovagszerepének ka­raktertánca. Ahány szerep, annyi em­bertípus, a pozitívtól az el­lenszenvesig, a groteszktől a hősi, a fantasztikustól a rea­lista alakokig. — Kedves szerepeim közé tartozik — említette meg Ljevasov — Bartók Béla Csodálatos mandarinjának zenéjére koreografált új szovjet balett, az Éjjeli vá­ros egyik éjjeli vendégének alakítása. Bartók muzsiká­jának tisztelói közé tartozom én is; szeretem Bartókot. A beszélgetés közben meg­tudtuk Ljevasovtól, hogy nemcsak a drámai szerepkör tölti be művészi énjét, ha­nem a tanítás nagyszerűsége is. Gyermekeket tanít tánc­ra, s közben koreografál és rendez is gyermekbaletteket. Megjegyezte azonban, hogy új művek alkotására még kevés ideje jut, mert sokat táncol. Felesége — Lia Ka­zimirovna Lovina — szintén a moszkvai Nagyszínház ba­lettkarának a tagja, s a Kő­virágban a drágakövek tán­cában szerepel. Van egy 7 éves kislányuk, aki Moszk­vából küldi utánuk csókjait, ha külföldön szerepelnek. Drukkol értük, sikert, na­gyon sok sikert kíván nekik. S a sikerekből neki ls jut. A külföldi utakról' hazavitt játék, s az új és új gyerme­ki öröm: a messzi országok­ról szóló igaz mese a táncos apuka és anyuka ajkáról. L. F. A Kővirág egy impozáns jelenete a Rézhegyek Királynője birodalmából Á balett tartalma L FELVONÁS Danyilo, az uráli kőfaragó­mester arról ábrándozik, hogyan lehetne élővirág szépségű ma­lachlt-vázát faragni. Ábrándjai­tól még kedvesével Katyeriná­val való eljegyzésén sem tud szabadulni. Az eljegyzésre Sze­verján intéző is feljön, és el akarja vinni Danylló legszebb müvét, egy serleget. A fiú nem adja oda. Katyerina. hogy a .verekedésnek elejét vegyr. vő­legénye és Szeverján közé áll. Az Intézőt meglepi a lány szép­sége és — a serlegről megfeled­kezve — meg akarja ölelni a lányt. Katverlnát Danyilo és vendégei védik meg. S/everján haragjaban elűzi a vendégeket. Rövidesen Katyerina ls elmegy. Danyilo nem veszi észre távo­zását: gondolatait a titokzatos váza köti le. A kő titkát egye­dül a Rézhegyek Királynője — a földalatti kincsek tula'donosa és őrzőié ismeri. Dscviln tőle akarja megtudni a titkot. Hirtelen a Rézhesvek Király­nőié jelenik men előtte. Érinté­sétől felelevenedik a rosszul sikerült serleg. A tündér azon­ban eltűnik, s, a malachit Ismét mozdulatlanságba dermed Da­nyilo széttöri a serleget és a tündér után fut. A Rézhegyek Királynője he! gyík. hol pedig ..malachit-lány" képebén a Kí­gyók hegyére vezeti őt. Danyilo bátran megy utána: meg akar­ja tudni a kő titkát, látni akar­A Szegedi Szabadtéri Játékok 1961. évi műsornaptára Kővirág János vitéz Az ember tragédiája Augusztus 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 SzCs PSz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V ja a Rézhegyek Királynőjének kövlrágát, a szépség •megtestesí­tőjét. A tündér elvezeti biro­dalmába Danyilot aki előtt a halott kövek életre kelnek: a drágakövek, körvonalaikat meg­változtatva, lángsugarakat lö­vellnek ki magukból és a fiú előtt fényesen felragyog az epedve várt kővirág. n. FELVONÁS Danyilo eltűnése után Katye­rina a fiú házában marad, fé­lig menyasszony, télig feleség­ként. Katyerina hiszi, hogy Da­nyilo él és visszatér hozzá. Szeverlán Intéző ullhatatos ké­résének pedig határozottan el­lenáll. Danyilo a Rézhegyek Király­nőjének földalatti birodalmában gyönyörű vázát farag, olyat, amilyenről egész életében álmo­dott. Katyerina Danyilo felku­tatására indul és egy vásárba ér.' A fiút itt sem találja, ehe­lyett a vásár forgatagában Sze­verjánt pillantja meg aki em­bereivel cigányok társaságában mulat. Az Intéző magával vin­né Katyennát. de a nép védel­mébe veszi a 'Anyt. aki igy megmenekül. Szeverlán utana fut, ám egy Ismeretlen lány út­jába áll. és az Intéző lába a földhöz nő. A dühöngő Sze­verján, miután nagy üggyel­bajjal megszabadul, a lány után fut, aki csalja, hívja maga után Az Intéző csak a Kígyók hegyére érve ismeri fel a Réz­hegyek .Királynőiét. Rádöbben, hogy a tündér őt nem jó szán­dékkal vezette ide. Szeverján kegyeleméri rimánkodik de a Rezhegyek Királynője megparan­csolja a Földnek, hogy nyelje el a gonosz intézőt. A Föld meg­nyílik és Szeverján a mélybe hull. Ul. FELVONÁS Katyerina sűrű erdőbe téved Danyilo keresése közben. Ki­merülten gyújt tüzet, hogy mel­lette megpihenjen. Pajkos kedvű Tüztündér ugrik kl a fényes lángokbol. A tündér tudja, hol van Danyilo és a tündér nyo­mában Katyerina a Kígyók ne­gye felé lui. A Rézhegyek Ki­rálynőjének birodalmában Da­nyilo megtudta mestersége tit­kát: valóra vált álma — a kő engedelmeskedik akaratának. Am a Rézhegyek Királynője érzi. hogy Danyilo a kő lelkét megismerve elhagyja öt, pedig a királynő megszerette a £iűt és nem akar elválni tőle. Da­nyilo mindenáron távozni alar a földalatti birodalomból. Meg szereíné ismertetni az embere­kel is a kő szépségének tit­kával. találkozni szeretne Ka­tyerinávál A Rézhegyek Király­nője. liogv visszatartsa, elva­rázsolja. Danyilo lassan kővé vauk. Katyerina a Tű/tündért kö­vetve a Rezhegyek Királynő­iének birodalmába jut. aki fe­rvpgetően fogadja d» a lány könvórgésétfll és hűséges sze­relmétől meghatva vi-szaadia Dányilo életé' \ fiú katve-iná­hoz fut. a Rézhegyek Király­nője pedig megérti, hogy nincs olyan erő. amivel Danyilot ma­gánál tarthatná és visszaengedi a Földre. A Földön nagy öröm­mel fogadják Katyerinát és Da­nyilot. akt az átszellemült al­kotás szépségét, mestersége Iga­zi titkát hozza az embereknek. A Rézhegyek Királynője Da­nyilonak és Katyerinának bú­csút mondva — visszatér föld­alatti birodalmába. S/épség, báj és költészet — ez jellemzi a Kővirág min­den egyes mozzanatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom