Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

Szombat, ÍIW1, augusztus t>. 2 fiz NDK kormányának rendelkezései hozzájárultak Európa és a világ békéjének megőrzéséhez Waltér Ulbricht rádió- és televíziós beszéde Walter Uflwieht,' az NDK ezt különösen frontosnak tarállamtanácsának elnöke pén- forr. — ismét felhívtuk Nyuteken este — magyar idő gat-Németopszág vezető poliszerint 20 órakor — bésaé- tikosainak és lakosságának det mondott a legújabb po- figyelmet, a Németországban litikai eseményekről. A be- és az-egész világon uralkodó szedet az NDK valamennyi rádiója és televíziója közvetítette. — A munkások és velük együtt az NDK összes becsületes dolgozói megfcönynyebbüléssel lélegeztek fel — kezdte beszédét Ulbricht. tényleges erőviszonyokra. Ezek a rendelkezések minRendeikézéseink megmmát- den kétséget ki'áróan mosták. hogy könnyítik a békeszerződés komolyan és ingadozás megkötését és Nvugat-Bernélkíii törekszünk a béke- finnek demilitarizált, szabad szerződés előkészítésére. várossá való átalakítását. Berlin tien rendben folyik az élet A Berlinből érkező péntek délutáni jelentések arról számolnak be, hogy a városban teljesen nyugodt a helyzet. Csütörtökön is csak néhány fasiszta huligán próbált a város nyugati övezetében provokációt rögtönözni. Ezek a Az utóbbi időben ugyanis felbérelt suhancok megtámadták a magasvasút egyik nyunövekvő haraggal figyelték hogy a militarista söpredék megpróbálja a bolondját járatni velük. Türelmüket a bonni militaristák a gyengeség jelének tekintették, s kínos tévedés volt ez, amint közben kiderült Az NDK államtanácsának elnöke ezután köszönetet mondott a fegyveres erőknek azért a nagyszerű harci szellemért, amelyről az augusztus 13-ón elrendelt, biztonsági intézkedések végrehajtásánál tanúbizonyságot tettek. Az VT>K lakomága nevében köszönettel fordult a szovjet néphez. annak Hruscsov vezette kormányához és a varsói szerződés tagállamainak kormányaihoz a német kérdés megoldásában nyújtott nagy segítségükért. Az NDK és a Szovjetunió — folytatta Walter Ulbricht — évek óta következetesen javasolja az összes vitás kérdések békés megoldását. A tanulni .nem akaró nyugatnémet militaristák és revanspolitikusok azonban — Hitler és Himmlor nyomdo- ; kain haladva — egyre fokoz- { ták diverziós tevékenységű-.4 ket es minden elképzelhető eszközzel megszervezték az. embercsempészést. — Jól Ismerjük a bonni kormány terveit — mondotta ezután Ulbricht. — Ewek a tervek arra irányulnak, hogy a végletekig felfokozott provokációs tevékenységgel olyan helyzetet teremtsenek, amelyben a nyugatnémet, választások után megkezdhetik a nyílt támadási a Német Demokratikus Köztársaság eöest, áttérhetnek a polgárháborúra és a leplezetten katonai provokációkra. Ml s^sonbuH megállapodása* iotottimk barátainkkal és megegyeztünk abban, hogy felszámoljuk a veszélyes helyzetet. Kormányunk rendelkezései hozzájárultak Európa és a vüág — a nyugatnémet militaristák és revanapolitikusok által 1961. kora őszén veSsaétyeztetett békéjének megőrzéséhez. Rendelkezéseink meghozatalánál !— állapította meg a többi között Walter Ulbricht — azokhoz a megállapodásokhoz tartottuk magunkat. amelyeket a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés más tagállamaival kötöttünk és amelyek arra köteleznek bennünket, hogy eredményesen védelmezzük és aflenőrzésünk alatt tartan* államunk határait. Mindenki tudja, hogy ezeket a rendelkezéseket tisztességesen, gyorsan és eredményesen hajtottuk végre, Ezzel gondoskodtunk arról, hogy békésen folytatódhassák a szocializmus építése az NDK-ban. gat-berlrni állomását s megrongálták egy Vásúti szerelvény hét kocsiját, betörték az ablakokat,, összezúzták az asztalokat. felvágták a bőrüléseket. Ugyancsak csütörtökön történt, hogy ChHstpher Steel, Anglia bonni ' nagykövete gépkocsin körutazást tett Berlinben és megtekintette Berlin demokratikus övezetét is. Benyomásairól egy, még aznap tartóff sajtóértekezleten nyilatkozott az újságíróknak és megállapította, hogy a városban »rendes kerékvágásban halad az élet". Pénteken délelőtt 11 órakor összeült. Bonnban a nyugatnémet parlament s meghallgatta Adenauer nyilatkozatát a berlini helyzetről. Az ülésen részt vett WiVy Brandt, nyugat-berlini főpolgármester is. aki. alelnöke a nyugatnémet parlament felsőházának, az úgynevezett Szövetségi. Tvnácsnak. Kezdjen Kennedy tárgyalásokat a Szovjetunióval Hall. » Egyesült Államok Kommunista Pártja elnökének távirata Ken nedvhez Ous Háti, az Egyesült Államok Kommubika Pártjának főtitkára táviratban hívta fel Kennedy elnököt., hogy kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval a nyugatberlini és a. német kérdésről, Gue Haji hangsúlyozza: nem. szolgálja sem. az Egyesült Államok, sem az általános béke érdekét, ha megengedik Adenauérnak és a nyugatnémet militaristáknak, hogy nyomási gyakoroljanak Amerikára egy ilyen, a békére nézve oly veszélyes helyzetben A fövféweiem behizanyitja, hogy a mititarizált Németország bármely irányban — mind Keiet, mind Nyugat felé — csapásokat mérhet. Az amerikaiak csak nyerhetnek azon, ha erőszak alkalmazása és erőszakkal való fenyegetőzés nélkül normalizáljak a berlini helyzetet — hangsúlyozza Gus Hall. Sikertelen bojkottkísérlet Á Nyugatnémet Ipari Szövetség csütörtökön felszólította tagjait, bojkottálják a szept ember 3-án Lipcsében megnyíló nagy nemzetközi vásárt. A nyugatnémet tőkéseknek ez a csúcsszervezele azt kívánja, hogy az NSZK ipari cégei ne küldjék el képviselőiket Lipcsébe és ne vegyeneké'részt a kiállításon. A szövetség igyekezete azonban hasztalannak mutatkozik, mert a nyugatnémet ipari és kereskedelmi kamarák megtagadják a bojkottot. ;XüLPOLITIK AI Qí APLÓ A szovjet—japán kereskedelem fejlesztésének nagy lehetőségei vannak mondotta Mikojan Tokióban •rori és. tartományi hatóságok, a politikai partok és tömegszervezetek képviselői fogadták. A pályaudvar előtti téren lelkes éljenzéssel fogadta az egybegyűlt töGÜNTER FELKEL: Ugyanakkor azonban és Csütörtökön három nagy japán gazdaéági szervezet, mégpedig a Gazdasági Szervezetek Szövetsége, á kereskedelmi és iparkamara, a külkereskedelem fejlesztésén munkálkodó japan ta-y» nács ebédet adott Mikojan-, nak, a szovjet miniszterta-' nács első elnökhelyettesé-J nek tiszteletére. ' Mikojan az összegyűltek' előtt beszédet tartott. Emlé-J keetetett arra, hogy 1956-igy aemmiféle kereskedelem J nem volt Japán és a Szov-» jetunió között. Ebben az év-* ... be* a két ország árucsere-' Alatnogoródbonforgalma mintegy kétszázt , _ * u . . Slvatf millió dollár. Ez természe-Í^V1* ^ ,1 tesen nem sok, ha figyelem-! fs katonák feltek a "Kalvarmbe vesszük mondotta —' fedonevvel ellátott. atombomba-kihogy V Szovjetunió külke-J bérletet. 1945. július 16-án ugyanebreskedeimi forgalma a múlt ^ a bunkerben ult dr. Oppenheiévben meghaladta a tizen-' legközvetlenebb munkatársaiéi r milliárd dollárt, Japánéj val koztük volt dr. Bainbndge — pedig a 8.3 milliárd dollárt.' « jzgalömmal irányította az el* só bomba ledobását; azóta a tudoMikojan közölte azt a fel-* mény legújabb felfedezéseinek rnegtevését, hogy a két ország', felelően átépítették és tökélátésitetárucsereforgalma néhány, a punkért. éven belül elérheti az egy', A tudósok dr. Oppenheimer vezemilliárd dollárt. Mi — folv-, tésévei rendkívül érzékeny készülétatta — a hétéves tervben' keikkel — Geiger-sz.ámláíókkal, Wilkörvonalazott szükséglété-, son-kamrákkal. Alfa-sugárzás számmk fedezésere fejlesztjük* iáinkkal, protexlméterekkel — most termetesünket. Ha a japan, egy masjk. a kísérleti bombához köuzleti körök érdeklődést ta-, ^ebb ievő bunkerben tartózkodtak. nusitanak, kulon Ja.pa.nbat Douglas tábornok és hosszú adjuirányuló szállítások celjara, ténsa, Gilbert őrnagv. John Foster növelhetjük termelesunket. t Dulles közelében ült. Dulles ugyanTermészetesen — mutatott; csak először vett. részt ilyen kísérrá a szovjet miniszterelnök-, leien. helyettes — hogy mi nem-' Douglas érezte, hogy Dulles rendcsak saját árunk eladói aka-J kívül ideges, és minél inkább közerunk lenni, hanem iapán» ledik a bomba robbantásénak időárukat is akarunk vásárol-J ni. önök növelhetik velünk, » A városi tanács és a Magyar trák folytatott kereskedelmüket.' Szövetsége Dél-magyarországi Csoportja anélkül, hogy csökkentenék' vendégeként Szegeden tartózkodó drezdai ' . , . , uu' író, Günter Felkel neve mar nem ismas orszagokban eszközöltt meretlen olvasóink elótt. Mary Dámon vásárlásaikat. ' küldetése című regénye — amely a J met Demokr.-tikus Köztársaságban kilenc A szovjet államférfi be-J kiadást »rt meg sokezres példányszámban széde befejező részében fel-» nálunk a Táncsics Könyvkiadó gondoHivta a fi eveimet arra ho®v' sásában jelent meg . magyar nyelven. J , J gy , 37» Regénye - amely az Iráni olajért folyó a fejlett gazdasagi kapcso-, angol és amerikai marakodást mutatja be latok előmozdítják a politi-' a bonyolult érdekszövetségek, titkos kapkai kapcsolatok javulását, aj csolatolc es kémközpontok lelepleze«evel népek kölcsönös közeledését ~ S^-f/ Mikojan pénteken reggel; az érdekes, mai cselekmény, a végig íekülönvonaton Oszakába, Ja-, bilincselő eseménysorozat és a kitűnő nór, Mrsil- leonacvohh tnari' tárgyismeret. Az izgaimas regényből most pan egyik legnagsoDD ipari j %Jlréf..letet mut»tunk be olvasóinknak gocpontjaba érkezett. Az, ^ból az. alkalomból, hogy íróját Szegeoszaki páteeadvaKm a vá-« dea üdvözölhetjük. meg a szovjet politikust. Ezernyi vörös zászlóeska emelkedett a magasba, amikor Mikojan megjelent a pályaudvar kapujában. (MTI) Furcsa barátság A nyugatnémet politikai élet egyik legtöbbet kommentált ellentmondásos jelensége a kormányon levő és Adenaner által irányított Kereszténydemokrata l'nió — német nevének kezdőbetűi után: CDU _ és az Öllenhauer vezette nyugatnémet szociáldemokraták viszonya. Mindkét párt nagyban készUl a szeptember 17-én sorra kerülő parlamenti választásokra. A szociáldemokraták úgy vélik, hogy többre mennek, ha korábbi ellenzéki magatartásuk helyett a -nemzeti érdekeket* érintő külpolitikai kérdésekben együttműködnek a t'DU-vai. VVilly Brandt, Nyugat-Berlin főpolgármestere, aki a nyugatnémet szociáldemokraták mintszterelnök(kancellár)-iclölt,je is. az elmúlt szombaton beszédet mondott Nürnbergben, s — eltérően a szociáldemokraták üj politikai irányvonalától — hevesen támadta a CDU-t és személyesen Adenauert is. Még el sem iilt Bonnban a meglepetés, amelyet Brandt támadó hangú és -megállapodás-ellenes* beszéde okozott, máris új meglepetés következett: Adenauer hétfőn, Regensburgban elhangzott beszédében alaposan visszaadta a -kölcsönt* Brandtnak. Egyebek között azzal vádolta szociáldemokrata ellenfelét, hogy Nyugat-Néme.tország hátrányos külpolitikai helyzetéért csupán a Szociáldemokrata Pártot és személy szerint Brandtot lehet felelőssé tenni. Brandt annyira szívére vette a -vádakat*, hogy felugrott helyéről és kirohant a nyugat-berlini szenátus üléséről. Egy angol újságíró, aki jelen volt a szenátus ülésén. s látta Brandt elkeseredett arckifejezését, megjegyezte: -Adenauernak is, Brandtnak is igaza van. Akik a jelenlegi Berlin körüli események közepette sem látják bé a higgadt és reális politika szükségét, s akik annyiha, veszik adott szavukat, mint Adenauer és Brandt, azok nem sokat hányhatnák egymás szemére-. Ideális börtön Általános elképzelés szerint a börtön rideg, kellemetlen hely, amelytől irtózik minden józan gondolkodású ember. Valószínűleg így gondolják ezt a franciák is. A Liberation című párizsi lap munkatársa, azonban, aki a múlt hét végén — mint azóta megírt riportjában olvastuk — látogatást tett a közép-franciaországi és 19 ezer lakosú Tklle kisváros börtönében — ellenkező nézetet vall. Azt állítja, hogy a börtön — legalábbis az említett kisvárosban — nagyon kedves épület, ahová akadálytalanul léphetett be, mert az őr a magasrangú foglyok egyikének hozzátartozóját gyanította benne. A börtönben, ahol — többek között — húszéves -büntetését« tölti Challe tábornok, az algériai puccs egyik vezető tábornolca is, valóban kellemes élete vart a <-foglyoknak": sétálhatnak, a sport több ágát űzhetik, olvashatnak, kényelmes lakosztályuk van, minden időben fogadhatják feleségüket, rokonaikat, barátaikat. Challe tábornok felesége éppen a Liberation riporterének, látogatásakor, a riporter füléhallatára —• egymás szomszédságában Ültek a kisvárosi kávéházban — mondotta el, hogy villát bérel a Piroskában, m.ert férje mellett kíván lenni. -De esdfc hat hónapra" — tette hozzá, mert »csak ennyi időre gondol". Lehet, hogy a tábornok, felesége jobban van informálva. mint a francia újságíró, s tudja, hogy férje hat. hónap múlva -letölti29 éves -büntetésétAddig is azonban — hála a francia kormány emberiességének" — igaián nem panaszkodhat: otthon sem lenne jobb dolga. Háry Doman küldetése pontja, idegessége annál inkább fokozódik. Douglas magában szórakozva számlálta, hogy Dulles. az öreg róka, éppen ötödször vette elő zsebkendőjét és törölte meg izzadt kezét. Nyilván nem a -Kálvária* keresztényi értelmezéséről filozofált, de nem is a Hirosimára ledobott atombombáról, amelytől hatvanezer ember azonnal elpusztult, és százezer sebesültből további harmincezer később harapott fűbe. A Wall Street nagy embere, Rockefeller és Morgan barátja, most szemmelláthatőan nem diplomáciai vagy jogászi fogásokon töri a fejét. Összelöpörödve ült apró székén, mint valami nyomorúságos emberke, aki szívesebben pihent volna innen ezer kilométernyire egy kényelmes karosszékben, ahelyett, hogy itt életét kockáztatva várja a robbanást. Noha vannak már tapasztalatok a. magfizika torén és Oppenheimernél nyilván nem olyan könnyen ugrálhatnak ki a sorból az atomok, mégis megtörténhet. hoyv balul üt ki a dolog. Szemmelláthatóan ezért aggódott Dulles. Igen, öreg barátom, gondolta a tábornok, mindenesetre kellemesebb a jól temperált irodában az ügyek pénzügyi részével foglalkozni, mint itt gubbasztani, amíg esetleg felfalnak a rádióaktív sugarak. távcsövén át megnézte az aceltőrnvot. amelyre a bombát szerelték, majd leüit, cigarettára gyújtott, kezét vastag combjára fektette és körülnézett. Megtatta Stone-t, Fiithert. a Morgan Bank. a General Electric Company, a Westinghouse Electric Company, az Uránkonzorcium képviselőit, Harrimant, az Atomenergia BiA tábornok zottság elnökét, és a First National Bank felügyelő bizottsági tagját, a Pentagon magasrangű tisztjeit, a Fehér Ház és a State Département megfigyelőit. Mintha itt adtak volna találkozót mindazok, akik az atombombában reménykedve tőkéiket a kísérletekbe fektették, és várták, hogy végre meginduljon az üzlet., az USA első emberei. akik közvetlenül vagy közvetve diplomáciai, stratégiai, jogi vágy pénzügyi téren érdekeltek a -Kálváriádban. az USA látható kormányának és láthatatlan, de annál hatalmasabb. befolyásosabb kormányának képviselői. Nevettek, de nem úgy, mint máskor. Társalogtak, igyekeztek leplezni izgalmukat, de sikertelenül. Néhány ízetlen viccnél többre nem futotta, s azon is csak kevesen nevettek. Cigarettáztak, de legtöbbjük kezében remegett, rezgett a cigaretta. •John Foster Dullesnak mozgott az ajka, mintha imádkozna. — Még tizenöt perc — hangzott a hangszóróból. Az órára néztek. — Még tizen/légy perc. Stone ökölbe szorította kezét, körmei a húsába mélyedtek. — Még tizenhárom perc. Stone hirtelen látta magát, amint anyja koporsója mögött lépked. A kis koporsó mögött, amelyben mintha esy gyermek és nem az anyja feküdt volna. A General Electric Company herének eszébe jutott, hogy elí?1®''" tette aláírni a hanfordi atomművek megvételéről szóló szerződést. — Még tíz perc. Suhantak távcsöveik élességbeállítóiát babrálták, tarkójukon. homlokukon folyt a verejték, a cigarettákat meg a szivarokat nem szívták, hanem rágták és faltak. S eközben holland kikötőkben újabo holland katonákat és tiszteket hajóztak be Indonézia félé, az angolok már csaknem befejezték a fegyvev csempészést a bahtíérotawüc és