Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

3 Vasárnap, 1961. augusztus 13. Szívesen látnák vendégül Odessza kolhozai Szeged parasztküldötteit Testvérvárosunk küldöttsége a baktói Felszabadulás Tsz-ben Csütörtökön a kora délelőtti órákban a Szegedi Szalámigyár dolgozói fogadták a szeretet virágaival testvérvárosunk, Odessza küldötteit. A. P. Kovalenko, Sz. A. Mezencev elvtársakat és E. A. Kulik elvtársnőt. Váralljai Rezső, a gyár igazgatója üdvözölte a vendégeket, és ismertette előttük Szeged egyik legrégebbi üzemének történetét és munkáját. Ezután a vendégek, akiket elkísért az üzembe Biczó György v. b.-elnök és ifj. Komócsin Mihály, a városi pártbizottság első titkára is, megtekintették a fejlődő szegedi húsipari üzem korszerűen felszerelt egységeit, s megismerkedtek az üzemnek az egész világon elterjedt és népszerű készítményeivel. Ebéd után vendégeink útja a 'baktói Felszabadulás Termelőszövetkezetbe vezetett. Odessza vezetőinek küldöttségét, amelyet ezúttal Ladányi Benedek v. b. elnökhelyettes kísért el. a termelőszövetkezet elnöke. Árendás György, Molnár Vencel, a ts» pártszervezetének titkára és Stifter József, a tsz kertészeti brigádjának vezetője fogadta. Megtekintették a vendégek a terme- Szerdán a Kolozsvári téri iskolában E. A. Kulik aszlőszövetkezet zöldségkerté- gzony egy Odessza város eí merét ábrázoló jelvénnyel szetének üvegházait, 6 ezer ajándékozza meg az egyik úttörőt. 400 négyzetméteres primőrtelepét. amely korszerű be- rán szó esett arról is, hogy dégül a szegedi termeiőszörendezésével országosan is az a Felszabadulás Tsz szíve- vetkezeti gazdókat ezek a elsők között áll termelőszö- sen fölvenné a kapcsolatot kolhozok. . , , .. az Odessza környéki kolho- Odesszai vendegeink ma vetkezeteink soraban. zokkal. mire Kovalenko elv- délelőtt 10 órakor megkoA termelőszövetkezet ve- tars megjegyezte, hogy bizo- szorúzzák a Tanácsköztársazetőivel való beszélgetés so- nyára szívesen látnák ven- ság szegedi emlékművét. A falusi értelmiség szerepe a tss-községekben A

míg a falu lakossága egyénileg gazdálkodott, minden parasztszülő legalább egyik gyermekét úgy nevelte, hogy életének folytatója lesz, örökli az egyéni gazdaságot. Ezt szinte már a születéskor eldöntött kérdésnek tekintették. Most az átszervezéssel feloldódott ez a kötöttség és minden fiatal előtt megnyílt a lehetőség az élethivatás, a pálya megválasztására. A következménye: kevés falusi gyermek választ olyan hivatást, amely szülei foglalkozásával kapcsolatos. Honnan és miből fakad ez a "földhöz való hűtlenség?® Az egyéni paraszti élet összes küzdelme és nehézsége, az emberfeletti munka elveszítette kötelező erejét és az ettől való szabadulás szabadabb levggőt és emberibb életkörülményeket ígér a fiatalság számára. Egy kényszerhelyzet oldódott fel. s a fiatalok elfordulása a földtől a lehető legélesebben igazolja az egyéni paraszti élet túlhaladottságát, időszerűtlenné válását Én nem hibáztatnám oly egyértelműen az iskolát azért, hogy »csak az ipar iránti vágyat csepegtette a falusi gyermek lelkébe«. Amit az iskola "csepegtetett®, az a fejlettebb és emberibb élet, a korszerű és fejlettebb technika, a szocializmus perspektívája, melyet nem is lehet csak az "ipar® szóval kifejezni, mert ennél átfogóbb jellegű. Természetes, hogy a falusi iskolákban sokat kell beszélni az iparról, hiszen azt a falusi gyermeknek is meg kell ismernie, mert az ma még távol esik a falutól, a gyermek mindennapi tapasztalataitól. lulajdonképpen nem is az ipar, hanem a munkás, a munkásosztály megismerése a lényeges. Másként bajos tartalmat adni a munkásosztály vezetőszerepének, pedig ez a politikai-világnézeti neTl vezeti és tartalmi problémáinak megismerésére, a közreműködés az egységes paraszti osztály kialakításában, a munkás-paraszt szövetség új tartalmi jegyeinek elmélyítése, a kollektív szellem erősítése — mind-mind olyan kérdések, amelyek megoldása a falusi értelmiségre, főként a pedagógusokra nagyon felelősségteljes és komoly feladatot hárít. Ezek megoldása egyúttal a termelőszövetkezetek megszilárdítását is jelenti, hiszen az nem lehetséges a velés alapvető tétele. Ehhe/. közösnek az emberek tudamég hozzáfűzhetjük: pa KozosneK az emoeren tuaa(Ltebmann felvételei) Vendégeink a baktói Felszabadulás termelöszövetkezetben. yt rr 1 « a* • 1 ff Esős, huvos ido Az északnyugatról érke- A következő napok időjázett sarkvidéki hideg légtö- rását illetően borúlátóak a megek és a nyomukban járó meteorológusok. Elmondotesőzések szerdán az egész országra kiterjedtek. Mint a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, az ország valamennyi megfigyelő-állomásáról jelentettek kisebbnagyobb csapadékot. ták, hogy Grönland térségéből újabb sarki légtömegek zúdultak végig Európán és már csütörtökön hideg széllel kisért. kiterjedt esőzések kezdődtek Csehszlovákiában és Ausztriában. Az új hidegbetörés és esőfront már a Csütörtökön felszakadozott Péntekre *rndó éjszaka a felhőzet és észrevehetően javult az idő. Ennek ellenére a napi középhőmérsékleti maximumok 4—5 megérkezik hazánkba, s az átmeneti javulás után ismét mélyen 20 fok alá süllyed a alatta maradtak az éí°szak- nappali hö™rséklot. Az esonak megfelelő sokévi átlagnak. zéseket valószínűleg erös hideg szél kíséri. (MTI) Szombaton két új bélyeget ad ki a posta A posta az idei legsikerültebbnek tartott, s az öszi bélyegkiállítás alkalmából készített sorozatot most aranyalappal is elkészítik. Az 1 forintos, az 1,70 forintos, a 2,60 forintos és & 3 forintos aranyalapú bélyegek 1962. január 31-ig használhatók fel postai küldemények bérmentesítésére. A másik új bélyeg az arcképsorozat egy értéke lesz. Az 1 forintos névértékű bélyeget Rippl-Rónai József születésének 100. évfordulója emlékére adja ki a posta. Az új bélyegek szombaton kerülnek forgalomba. (MTI) Alkotmányunk tizenkét esztendeje 45. §. A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségé nek megfelelő díjazást. E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerőgazdálkodással valósítja meg. Országos őszibarack-kiállítás Budapesten Az állami gazdaságok, a célgazdaságok, továbbá a termelőszövetkezetek, a szakcsoportok és a hegyközségek legszebb terményeiből nagyszabású őszibarack-ki állítást rendeznek Budapesten. A kiállítás megnyitása előtt őszibarack-termesztési tapasztalatcsere-értekezletet rendeznek. Az országos őszibarackkiállitast augusztus 19-én és 20-án mutatják be a látogató közönségnek. (MTM Évről évre nőtt a termelékenység — növekedett a dolgozók keresete: 1954-hez viszonyítva Szeged szocialista iparának termelése 1957-ben 113.1 százalékra, 1959-ben 137,4 százalékra, 1960-ban pedig 149 százalékra nőtt. S emelkedett az egy munkás egy napra eső termelésének százaléka is. (Somogyiné felv.) Emelkedtek a bérek. Míg 1955-ben például Szeged szocialista iparában a munkások átlagos havi keresete alig haladta meg a 900 forintot, addig a kereset átlaga 1957-ben 1244 forintra. 1959-ben 1305 forintra, 1960-ban pedig 1353 forintra emelkedett. rasztságunk azelőtt is értékelte, mondhatnánk, hogy tisztelte a gépet, mint emberibb munka eszközét. Valamelyest a múltban is érzékelte, nhogy munkájába mennyire könnyíthetnének. Ha ma még nem is olyan magas a mezőgazdaság gépesítésének foka, hogy ellensúlyozni tudná az ipari üzemek szívóhatását, de már megcsillantathat olyan perspektívát, amely a fiatalság figyelmét helyes irányba terelheti, s amely összefűzheti a gépek iránti érdeklődését a mezőgazdasággal. E folyamat már észrevehetően meg is indult — s ezt célszerű nevelőmunkával feltétlenül gyorsítanunk kell. Vagvis iskoláink és a _pedagógusok egyre határozottabban fogjanak hozzá, hogy kialakítsák a fiatalság törekvéseinek szabályozó medrét. E munkájukhoz útmutatást nvújtanak a művelődéspolitikai irányelvek és mésinkább az iskolareform tézi- közös téban való megszilárdulása nélkül. Persze, a pedagógusnak r.em kell feltétlenül értenie a termelőszövetkezeti gazdálkodás részletes szakkérdéseit, hiszen lehet, hogy egészen más környezetben nevelkedett és jelenlegi munkája sem kívánja meg. De a felnőtt társadalommal való foglalkozásban, a tudatformálásban, a felvetődő konkrét elvi és gyakorlati kérdések megvitatásában részt kell vennie neki is, s ilyen vonatkozásban egyetlen értelmiségi sem maradhat el a termelőszövetkezetek fejlődése mögött. Az értelmiségiektől méltán várhatjuk, hogy helyes és egészséges véleményüket terjesszék az emberek között, s ne tartsák magukat távol, ne akarjanak semlegesek maradni. M ég az idézőjeles "közteherviselés® helyett is szívesen beszélek feladatokról és az sei- azok megoldásában való koltézisek gyakorlati lektív részvételről, melyet megvalósítása sok- senkinek sem szabad teherként felfognia. Sokan az érszor még csak próbálkozás, s ez nem csoda, hisz még a gyakorlati értelmezésben is bukkanhatunk ellentétes felfogásra. Mert másként hogyan is igyekeznének. 600 négyszögöles gyakorlóterület közelsége semmiesetre sem jelentheti az élethez való közelséget. Ezzel — tulajdonképpen — kiszakítok egy jurányi darabot az életből és azt viszem közelebb az iskolához. S ez semmiképpen sem szolgálja a tézisekben megfogalmazott célt. mert e kis területen nem szerezhetnek tapasztalatot sem telmiségi feladatokat szinte kizárólagosan pedagógus-feladatnak látják, nem terjesztik ki mindazokra, akik a község vagy a társadalom vezetésében, irányításában, a termelés és a munka megszervezésében dolgoznak. E?ek száma jóval több a pedagógusokénál. Sok helyütt az értelmiségiek rétegei között is távolság tapasztalható, az egyiket alacsonyabb. a másikat magasabb rangúnak tartják. Pedig az egységes szemléletű, eggyé" fonódó értelmiség hatékonyabban segíthet az egysénagyüzemi termelésből, sem ges. Paraszti osztály klalakía technika alkalmazásáról, fásában. Itt egyetlenegyet sem taníthatnak meg a »zöld gyár® sokféle szakmája közül, hanem ehelyett elvonják a fiA népművelési munkát nem tekinthetik csupán egyesek feladatának és nem köthetjük azt minden esetgvelmet a termeiőszövetke- ben tiszteletdíjhoz, mert ez zetről, az iskolai oktatást a pedagógus hivatással — és és nevelést szúk területre a falusi értelmiség hivatákorlétozzák, kivonják azt a sával — szorosan összefügg,társadalom lüktető életéből, nyugodtan mondhatjuk úgy Vagyis nagyon is igaz. hogy is> hogv azzal járó köteles- • a politechnikai oktatásnak sóg. Többet kell kívánnunk szerves összefüggésben kell lennie a helybeli gazdasági élettel, a fejlődés várható irányával. Ez a biztosítéka, hogy a fiatalok megismerik. a pedagógusoktól. mint amennyi a tanterem falain belül teljesíthető. Többet kell kívánnunk azoktól is, akik hivatásszerűen a memegszeretik a mezőgazdaság zőgazdaságban dolgoznak, hisz a hivatás több a kenyérkeresetnél. E szakemberek is adhatnak még a napi kötelezőn felül elsősorban azzal, hogy nem a magasabb anyagi dotációt tekintik a legfontosabbnak. Szerintem velük szemben ugyanúgy meg kell nyomni a ceruzát és ki kell hangsúlyozni azt a bizonyos "közteherviselést®. mint az egyéb értelmiségiekkel szemben. nagyüzemi életét, megtalálják benne hivatásukat. Az ifjúság oktatása-nevelése, az ifjúság egyéb irányú problémáinak megoldása elsősorban a pedagógusok feladata, sőt, hivatása. De még ez a megfogalmazás is túlságosan szűkre szabott; a különböző természetű ' feladatok — egy községben — egyre jobban összefüggnek, egyre társadalmibb jelleget öltenek, ezért a pedagógusoknak is — akárcsak a többi értelmiséginek —részt kell venniük minden olyan feladat megoldásában, amely a társadalom felemelkedéY

egyen részt mindenki valamilyen formában a társadalmi, közösségi problémák megoldásában ott, ahol az neki alkalmas és úgy, ahogy az kését szolgálja. Elítélendő te- pességeinek"'megfelel. Szün N' hát, ha 23 pedagógus közül 12 az iskolán kívül semmiféle formában nem vesz részt az ifjúság nevelésében. agyon sok olyan kérdést vet fel a mezőgazdaság átszervezése. melynek megoldása túlnő az iskolai oktató-nevelőmunkán. mégis elsősorban kulturális feladat. A kollektívában dolgozók kulturálód'ása és szórakozása, törekvésük az általános és szakműveltség megszerzésére, a nagyüzemi gazdálkodás ssértessük meg végre azt a sok helyen még meglevő és bizalmatlanságból fakadó szemléletet, hogv; Igaz, sokan vannak, de köztük csak néhánvra támaszkodhatunk. Természetesen a vezetőknek azzal is törődniük kell. hogy az értelmiségiek mindinkább alkalmassá váljanak a rá.iuk bízott feladatok megoldására. Hantos Mihály. a Csongrád megyei tanács v. b. elnökhelyettese