Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

Csütörtök, 1961. aug. 17. Szakadthi napié Máthé Erzsi hősies beugrása rí-.riv Kedden este elő­adás előtt várat­lanul közölték a közönséggel, hogy a megbetegedett Lukács Margit he­lyett Máthé Erzsi játssza Éva szere­pét. Amikor ez a közlés elhangzott, a beugrást a kö­zönség egyszerűen csak bravúros vál­lalkozásnak tar­totta: Máthé Er­zsi játszotta ugyan már ezt a szere­pet, de nem itt, a szabadtért színpa­don, és most pró­bák nélkül, kellő felkészülés nélkül kellett játszania. Ez bizony nem kis dolog, önmagában sem. Később ki­derült, hogy be­ugrása nemcsak egyszerűen bravú­ros, hanem va­lósággal hősies cselekedet volt. Máthé Erzsi eredetileg Hippia és a cigánylány szerepére volt szerződve. Köz­vetlenül a főpró­bák előtt súlyo­san megbetege­dett: tüdőgyulla­dást kapott és le kellett feküdnie. Lukács Margit megbetegedése után lázasan ját­szotta el Eva sze­repét valóban hő­siesen és nagyon szépen. Senki sem vette észre, hogy Máthé Erzsi be­teg. Lukács Margit sárülése egyéb­ként — erősebb bokarándulással fekszik — szépen gyógyul, és a mai előadáson már valószínűleg ő játssza Eva szere­pét. l^öztudott dolog, hogy a falanszter-jelenet a Tragédia legtöbbet vita­tott részlete. Ez a vita nem most kezdődött. Még a múlt század­ban, közvetlenül a mű megjelenése után megindult és napjainkig elhú­zódott. Az a ma is aktuális kérdés volt ennek a vitának az alapproblé­mája, felfogható-e a falanszter-jele­net a megvalósult szocializmus orszá­gaként? A kérdésre kétféle — igaz, nem egyenlő értékű — válasz szü­letett. Erdélyi János, a mű első bírá­lóinak egyike azt írta erról a jele­netről, hogy az egyéniség, család- és művészetellenesség vádja a szocializ­mussal kapcsolatban még rágalom­nak is elavult már. Évtizedekkel ké­seibb, századunk harmincas éveiben a hitleri Németországban viszont, a Tragédia hamburgi előadásain a fa­lanszter-jelenetet szovjetellenes fel­iratokkal látták el. Vagyis azt akar­ták hangsúlyozni, hogy mindaz, amit a nézők ebben a részben látnak, az igenis egyenlő a megvalósult szoci­alizmussal. Tudjuk: ez nem egyéb rágalomnál. Éppen a megvalósult szocializmus a legjobb cáfolata a fa­lanszter-jelenetnek; ma már a szín anakronisztikus volta teljesen nyil­vánvaló. A falanszter a londoni színből fej­lődik ki. A XIX. század elejének ka­pitalizmusából kiábrándult Ádám egy kollektív szellemű világot kíván. Ezt az új világot azonban nem a nép forradalma, hanem a tudomány szer­vező ereje teremti meg, s a falansz­tert a tudósok *agytrösztjenem pe­dig a dolgozók demokráciája kormá­nyozza. Mar ez — vagyis a falanszter kormányzásának módja — ön­magaban is bizonyítja, hogy ebben a jelenetben a szocializmustól idegen tartalmak érvényesülnek. Figyelembe kell Itt venni, hogy Madách a tudo­mányos szocializmust nem ismerte, s csak az utópista szocializmusról voltak — nem is egészen helyes — Madách falansztere ismeretei. A falanszter-jelenet azon­ban még az utópista szocialisták el­gondolásainak sem felel meg min­denben. A falanszter, mint keret, ugyan valóban az egyik legismertebb utópista gondolkodótól, a francia Fou­riertől való, de Madách ezt a kere­tet a szocializmustól — hangsúlyoz­zuk: még annak utópista formájától is — idegen elemekkel töltötte meg. A szín első részében még fel-feltün­nek az utópista szocializmussal kap­csolatba hozható tartalmak, de a leg­drámaibb részben, az úgynevezett sé­taóra-jelenetben ezeknek már nyo­muk sincs. Madách a falansztert rendkívül tá­voli jövőbe helyezte. A jelenet sze­rint. már csak négyezer esztendő van hátra a naprendszer kihűléséig. En­nek a világnak keserves harcot kell folytatnia az élet további fenntartá­sáért, a megélhetés biztosításáért. Élet-halálharc ez a fenyegető eljege­sedés ellen. Az emberek minden erőt a termelés, a tudomány fejlesztésére fordítanak, nincs lehetőség, nincs idő az érzelmekkel való törődésre, a művészetek ápolására. Világos dolog: ez nem a megvalósult szocializmus országa. Madách ilyen gondolatokkal Platón államelméletében találkozha­tott. A nagy görög bölcselőnek eb­ben a művében szakítják el a gyer­meket az anyjától, ott tiltják meg Homérosz olvasását stb. És találha­tott ilyen gondolatokat Madách a ka­pitalista utilitarista elmélet, az úgy­nevezett manchesteri iskola tanitásdi­ban. főleg a művészet- és érzelem­ellenességgel kapcsolatban. A falanszter-jelenet tehát rend­kívül heterogén, összetett jel­legű. Az utópista szocializmusból vett néhány elem mellett a szín egé­sze idegen a szocializmustól. De a jelenetnek ezek az összetett tartal­mai lehetőséget adtak a legkülönfé­lébb politikai aktualizálásokra. Az említett németországi példán kívül közismert például, hogy Madách Tra­gédiájának ezt a részét a Horthy­/WYywvYvvwvyvvvvvvYvvvYwy'', MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Drámai költemény három részben, 15 képben Rendezte: MAJOR TAMÁS kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész Adám Sva Lucifer I. rész 1. szín: A MENNYEKBEN Az Ür ' Gábor főangyal Rafael főangyal Mihály főangyal Z. szín: A PARADICSOMBAN i Az Ür _.,. Bástl Lajos Kossuth-díjas, érdemes művész Lukács Margit érdemes művész Major Tamás kétszeres Kossuth­díjas, kiváló művész ' Bessenyei Ferenc ketszeres Kossuth­díjas, érdemes művét/ Király Levente Kiss Ferenc fh. Sinkovits László fh. • Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth­díjas. érdemes < művész Csurka László Cherub S. szín: A PARADICSOMON KÍVÜL . A föld szelleme Téry Árpád 4. szítt: EGYIPTOM rendszer kommunistaellenes kirohanásokra használta fel. Pedig Madách nem a szo­cializmus korát, hanem _ a földtörténet egészen távoli jövőjét akarta ebben a színben ábrázolni. A falanszter-jelenet tehát tartal­milag tulajdonképpen nem a szoci­alizmusban, ellenkezőleg teljes ege­szében a kapitalizmusban gyökerezik. A szegedi szabadtéri előadás nagy ér­téke, hogy a Tragédiának ezeket a vonásait jól adja vissza és semmiféle irányban nem torzítja el Madách ere­deti mondanivalóját. Az elmúlt év­ben legismertebb irodalomtörténésze­ink és Madách-kutatóink vitát ren­deztek a falanszter-jelenetről. A vi­tában — amely a falanszter színpadi megvalósításának problémáival is foglalkozott — részt vett és felszólalt Major Tamás, a szegedi szabadtéri előadás rendezője is. Az akkor elhangzottak szerint a falanszter-jelenet előadása akkor jó, akkor hűséges Madách mondanivalói­hoz, ha érzékelteti, hogy a falanszter olyan utópia, mely a kapitalizmus ta­laján keletkezett. Minden nézőnek éreznie kell, hogy az író ebben a részben egy olyan útvesztőtől való félelmet fejezett ki..amelyet mi már kikerültünk; Madách korában azon­ban még jogosnak látszhatott egy ilyen úttól való idegenkedés. A jele­net jó előadása kiemeli, hogy a szín egy rendkívül távoli jövőben játszó­dik, s ennek érdekében uralkodni kell az előadásában a fantasztikum­nak: egyetlen néző sem tekintheti a falansztert mainak. Mindebből egész természetesen következik, hogy a je­lenet pesszimisztikus jellegét nem szükséges rendezői eljárásokkal el­Rabszolga , 5. szín: ATHÉN Klmon 1. népbell 2. népbeli 3. népbeli 4. népbell 1. demagóg Pécsi Sándor kétszeres Kossuth­díjas, érdemes _ „ , művész 2. demagóg Kállai Ferenc 1. polgár - öze Lajos 2. polgár Károlvi István Kállai Ferenc Rácz Tibor Raksányl Gcllérí Horkai János Pagonyi Nándor Gyalog Ödön Thersites . Crlspos 8. szín: KOMA . Citullus 0 Somogyvári Pál Siménfalvy Sándor Pécsi Sándor kétszeres Kossuth­díjas, érdemes művész Hippia Máthé Erzsi Cluvia Léhoczky Zsuzsa Pétér apostol Ladányi Ferenc ' Kossuth-díjas. kiváló művész Somogyvári Pál Károlyi István A kik látták a szegedi szabadtéri előadást, tudják, a falanszter­jelenetben lényegében ezek a voná­sok hűségesen kifejeződnek. A ren­dezésről sokan elmondták már, hogy egyik legnagyobb értéke a madáchi gondolathoz való ragaszkodás. A fen­tiekből világos, hogy ez a mű leg­többet vitatott, legproblematikus rész­letére, a falanszter-jelenetre is vo­natkozik. A FALAN&Z'lLR-JüLENfciX SZÍNPADÉ Ll'fc A SZABADTÉRI ELO ADÁSON (Somogyioé trfwj I. szín: BIZÁNC ' 1. polgár , 2. polgár ,3- polgár Pagonyi Nándor 4. polgár Csurka I.ás/.Ió 5- polgár Gyalog ödön Pátriárka Pécsi Sándor kétszeres Kossuth­díjas. érdemes • művész Agg eretnek Ladányi Ferenc Kossuth-díjas. . . . ^ kiváló művész A asr-M Rakván? i Gellért > Egy barát Horkai János . Heléne ..... Zolnav Zsuzsa Csontváz Horváth József 1. boszorkány Simon Erika • 2. boszorkány Radnóthy Eva 3. boszorkány Falvay Klári fh. II. rész 8. szín: PRÁGA 1. udvaronc Károlyi István 2. udvaronc Szilágyi István fh. 3. udvaronc Szirtes Adám 4. udvaronc Huszár László fh. Rudolf császár Pécsi Sándor kétszeres Kossuth­díjas, érdemes művész 3. szín: PÁRIZS újonc Horváth József A tiszt Tarsoly Elemér Katona Gyalog Ödön Márki Szirtes Adám Sanscutotte Kovács János Salnt-Just Kállai Ferenc Rcbespierre Téry Árpád 1*. szín: PRÁGA Odvaronc „ Szirtes Adám Tanítvány Sándor Géza Hl. rész II. szia: LONDON Bábjátékos - Kovács János Virágáruslány ...... Lehoczkv Zsuzsa Egy anya RadnOthv Fva Egy lány Décs.v Györgvi 1. munkás Tarsoly Elemér 2. munkás Horváth József munkás Ragé László 1. koldus Raksánvi Gellért • 2. knldús Siménfalvy Sándor • Katona Csurka László . Kocsmáros Somogyvári Pál L mesterlegény Huszár László fh. ' 2. mesterlegóny Téry Árpád • • I. árus Kun Tibor . 2. árus Pagonyi Nándor Eva anyja Sitkey Irén Artúr Sándor Géza Cigányasszony Máthé Erzsi . 1. tanuló Sinkovits László fh. 2. tanuló Kiss Ferenc fh. ' 3. tanuló Szilágyi István fh. 4. tanuló Király Levente 1. gyáros Hindi Sándor . 2. gyáros Pécsi Sándor kétszeres Kossuth­díjas. érdemes művész A nyegle Horkai János A zenész Szirtes Adám ' Ekszerárus Károlyi István 1. polgárlány Falvai Klári fh. , r. Dolíárlány Simon Erika Kéj hölgy Zolii ay Zsuzsa Elítélt : Kall.iv Ferenc - Lovel Oze Lajos 12. szín: A FALANSZTER A tudós Oze Lajos Aggastyán Pécsi Sándor kétszeres Kossuth­díjas. érdemes művész Luther Ladányi Ferenc Kossuth-díjas. _ , kiváló művész Casslus - - Kovács János Platón Szirtes Adám Michelangelo Téry Árpád 13. szín: AZ Ü* A Föld szellene ......... Térv Árpád 14. szín: A JEOVIDÉK Az eszkimó Siménfalvy Sándor 15. szín: A PARADICSOMON KÍVÜL Az Ür Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-" dilas, érdemes . . , művész A diaziétekcl varga Malyas Kossuth-díjat, érdemes művész, a jelmezek-i Nagyajtay Teréz Kossuth-díjas tervezte. A kísérőzenét szerzetle: Dávid Gyula Kossuth-díjas Koreográfus: Barkóczy Sándor Rendező asszisztens: Bagó László. Bodnár Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom