Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-02 / 154. szám

Vasárnap, 1961. július 2. 4 Lelkesen készülődnek a traktoristák a szántási versenyre Július 10-ig fogadnak el további nevezéseket A Dél-Magyarország sze­gedi járási kiadásában már hírt adtunk arról, ho© ju­lius 23-án, vasárnap na©­szabású, látványos szántási verseny lesz Szegeden. A szegedi járás ' gépállomásai­nak, állami gazdaságainak cs termelőszövetkezeteinek leg­jobb traktoristái mérik ösz­sze erejüket, tudásukat. A legjobbak szép összegű pénzjutalmakban, verseny­díjakban részesülnek, s díszokleveleket ajándékoz­nak a verseny valamennyi résztvevőjének. A hat ©óz­tes pedig részt vesz augusz­tusban a traktoristák me©ei versenyében. S akik itt is a legjobbak­nak bizonyulnak majd, bekerülnek az országos döntőbe. ősszel megrendezik ha­zánkban az első országos szántási versenyt is, s mint már értesültünk róla, a jö­vő évekre na© nemzetközi szántási versenyeket is ter­veznek. Az ország más mo­©éiben rendezett szántási versenyek eredményeiből ítélve ezeken a nemzetközi versenyeken igen szép sike­rekre számithatnak a ma­gyar traktoristák. Az idei hazai versenyek — igy a most következő sze­gedi járási és Csongrád megyei traktorista-vetélke­dések is — az erők teljes felmérését jelentik. Ezért fordítanak most álla­mi és pártszervezeteink rendkívül na© gondot, anya­gi áldozatot a versenyek megrendezésére. Okvetlenül fontos, ho© már a járási versenyeken is a legjobbak szerepeljenek. A szegedi já­rási szántási verseny szer­vező bizottsága már kije­lölte a szegedi Táncsics Tsz határában a versenyterepet is, A repülőtér—Dorozsma közötti Zöldfás-dűlőben ta­láltak erre a célra legalkal­masabb, e©enes, középkötött talajt Elsőként a sándorfalvi traktorosok küldték el ne­vezéseiket a versenyre. A sándorfalvi traktoristákat Csányi Jenő, Makra István, Keresztes István képviselik majd. Nevezéseket július 10-ig el­fogadnak még. Dorozsma ról a gépállomás öt legjobb traktoristája ké­szül a versenyen való jó sze­replésre. A résztvevőket — azokat is, akik a termelőszövetke­zetekből és az állami gaz­daságokból neveznek be — a gépállomások legjobb szak­emberei készítik fel a ver­senyre. A versenyen mindenféle kerekes traktorral indulni lehet. A gépállomáson már meg­történt a "trénerek* kijelö­lése is. A gépek reggel 9-kor raj­tolnak vörös rakétajelre, s délután 1 óra körül ér vé­get a küzdelem. Az elbírá­lás után a helyszínen ki­osztják a díjakat és a ju­talmakat is. Ezután a sze­replöket és a zsűri tagjait a Táncsics Tsz gazdái látják vendégül finom birkapapri­kással. ttyyiU miUiác&lca tnái megvan Mennyi zöldséget adnak a fogyasztóknak a baktói szövetkezeti gazdák ? • • A baktói Felszabadulás Tsz-nek az al©6i műútnál húzódó kertészete mellett, amióta felépültek a szép, korszerű, termálvízfűtéses üvegházak, senki sem mehet el szó nélkül. Itt télen-nyá­ron na©, serény munka fo­lyik. A szebbnél szebb nö­vények. zöldségfélék sokat sejletően mosolyognak a já­rókelőkre. Az emberekben önkéntelenül is felébred a kérdés: vajon mennyit hoz­hatott már az idén a közös­ség konyhájára ez a való­ságos kis üve©áros és a hozzátartozó közel 140 hol­das öntözéses kertészet? Mi is erről beszélgettünk Nyeste Istvánnal, a kertészet veze­tőjével és Árendás György­gyel a tsz népszerű elnöké­vel.' Hégy termés fél év alatt Mint. elmondották, az épít­kezesek még csak tavaly fe­jeződtek be, í© csak az idei év tekinthető teljes eszten­dőnek. A tél kezdetétől idá­ig az üvegházak és a hol­land-ágyak már né© jó ter­mést adtak. Helyesebben a ne©edik termés még most van -kifutóban«. Üjévi sa­laiéval kezdődött a téli idény, aztán üvegházi hóna­pos retekkel folytatódott. Kora tavasszal ismét, több százezer forint, értékű salá­tát exportáltak a telepről. Május elsó hetei óta szinte szakadatlanul özönlik innen a cecei paprika, a szegedi zöldpaprika, jó a termés csemegeuborkából is. Az áruk minősége kifogástalan, jelenleg is zömmel exportra szállítanak. Ez Ideig mint­e© 200 ezer eső zöldpapri­kát küldtek a külföldi fo­©asztóknak. Az árakkal is elégedettek, hiszen átlagosan 3 forint 50 fillért kaptak ed­dig egy-e© cső export-mi­nőségű paprikáért. A feszített tervek fe túlteljesíthető!* A korai primőrtermesztés­ből származó kertészeti jö­vedelem június 15-én már jócskáp meghaladta a 800 ezer forintot, s előrelátha­tóan nem lesz gond a ter­melési program végrehajtá­sa. A kertészeti tervben 182 forint 45 fillér bevétel sze­repel minden négyzetméter üvegházi, holland-á©i te­rületre. A kertészet vezetői, dolgozói azonban úgy szá­mítják, 220 forintig is eljut­nak az egy-e© négyzetmé­ternyi termőterület jövedel­mének emelésében. A most is állandóan szállításban levő paprika jövedelmébe már jócskán belesegít a ko­rai paradicsom is. Nemhogy Szeged vidékén, de még a paradicsom hazájában, Kecs­keméten sem volt eddig példa arra, ho© a terme­lők már június 20-a előtt eladhatták az első szabad­földi, érett paradicsomter­mést. Baktóben azonban az idén mar ez is lehetségessé vált. Április 10-én kezdték kiültetni az üvegházban elő­nevelt, kétszer pikirozott, fejlett paradicsompalántá­kat. s az öt és fél holdnyi területről most már hetek óta folyamatosan értékesitik az első érésű termést. Bizakodók a kertészek A termelőszövetkezet kert­gazdasága 2 millió 600 ezer fo­rint értékű árutermelési programot kapott erre az esztendőre. Ennyi értékű árut vár innen a népgazda­ság. S a kertészek na©on bizakodóak. Azt mondják: ami a termést és a pénzbe­vételeket illeti, tulajdon­képpen még csak most kez­dődik az esztendő és az e©rk "milliócska* mar na©jából megvan. A zöld­ségfélékből a sommás pén­zeket a nagytömegű kon­zerváruk. a paradicsom} és a paprika hozzák. Ipari fel­dolgozásra még csak ezután kezdik a na© szállításokat. Tehát minden remény meg­van, mondta a főkertész, hogy az összesített tervet is túlteljesítik. Régi és új „termelési politika" Aki ismerte hajdanában is ezeket a baktói földeket, itt az Algyői műút mentén, az tudja csak igazán: volt idő, amikor talán tíz év fárad­ságos munkája sem nyújtott itt annyi hasznot, mint amennyit most egyetlen esztendő eredményez. Régen is voltak errefelé vállalkozó szellemű kiskertészek, dol­goztak is tőlük telhetően, becsületesen, de mégsem ha­ladhattak sokra. Az ö "ter­melési politikájuk* az ak­kori viszonyoknak megfele­lően még ez volt: keveset, de sok pénzért eladni. A gazdálkodás módszereinek változásával megváltozott Baktóban a régi "termelési politika* is. A mostani "kö­zös politika* lényege ez: sok jó árut és olcsón, ho© vehessen belőle mindenki, lgy a termelők és a fogyasz­tók is jói járnak. Cs. J. Uj szövetkezeti öntözőtelep A közelmúltban na©ará­nyú csatornázási, alapcsőve­zési munkák kezdődtek el az újszegedi Haladás Tsz Tisza -Maros-szögi földjein. Még az idén 166 katasz­teri hold földön építik itt meg a korszerű esöztető rendszerű öntözőműveket. A jelenlegi munkák azonban az itteni öntözési terveknek csak egy részét képezik. 1962-ben ezt az új öntözési egységet 300 kataszteri hold­ra szándékoznak kiegészí­teni, s a bővítést a későbbi években is folytatják majd a Haladás Tsz gazdái. Az öntözővizet átemelő művek segítségével a Ma­rosból veszik. Az öntözhető területen kon­zervipari növényeket, papri­kát, paradicsomot termelnek majd, u©anakkor öntözni akarják a kukoricát és a szálastakarmányokat is. Az új öntözéses gazdaság kialakításában na©obb terü­leten érdekeltek a Rózsa Fe­renc Termelőszövetkezet gaz­dái is. Számukra szintén na© lehetőségeket biztosít a marosparti földek öntözése. A Maros vizének felhaszná­lásával ezeken a kifogásta­lan minőségű öntéstalajokon már az első időszakban mint­egy kétszeresére lehet nö­velni a termésátlagokat. Jól jovedelmes a nagyüzemi baromfitenyésztés A forráskuti Ezüstkalász Tsz gazdái is ugyancsak megkedvelték már a nagyüzemi baromfitenyésztést. Tavasszal Balog Imréné és Lajkó Nándorné vállalta a többezernyi naposcsibe gondozását. A két asszony sok szeretettel, hozzáértéssel végezte munkáját, s az ered­mény nem maradt ek Hamarosan, — amikor piacra vi­szik az állományt, — szép haszonhoz jutnak az Ezüst­kalász Tsz gazdái. Képünkön: Balogh Imréné etetés köz­ben. Tökéletes tűzvédelmet a mezőgazdaságban! Csongrád me©ében is maösszehiizási munkában eleje — izzófejes része — megkezdődött az e©ik leg- résztvevő izzófejes traktor a egy méternél közelebb ne nagyobb munka, a termé­nyek betakarítása. A gépál­lomások és az állami gazda­ságok a rendelkezésre álló gépeket lényegesen jobban készítették elő, mint az el­múlt években. A jó előkészítő munka azonban csak fél sikert je­lent. A következő időben az egyik legfontosabb feladat, ho© az aratás és cséplés során a dolgozók betartsák a tűz­védelmi előírásokat. Ahol gondot fordítanak a tűzvédelemre, ott zavar nél­kül tudják betakarítani a termést Sajnos, igen ©ak­ran előfordult az elmúlt év­ben is. hogy a tűzrendészed hatóságok által kiadott ren­delkezéseket megszegték. Emiatt keletkezett tűz ta­valy augusztus 24-én Fel­gyön, az Alföldi Róna Ter­melőszövetkezetben is. Száz­ezer forint értékű búza, gép és szalma égett el. A Pan­kotai Állami Gazdaságban a betakarítási munkák ideje alatt kétszer e©más után keletkezett tűz, mert a szal­vezető felelőtlen következtében meggyújtotta a szalmát. U©anilyen eset fordult elö a Kutasi Üti Ál­lami Gazdaságban, ahol Földi Antal traktoros izzó­fejes erőgépével nem tartot­ta be a tűztávolságot és nagymen nyiségű gyújtott fel. A Barattyosi Állami Gaz­daságban ifj. Fulai Sándor traktoros cséplés közben le­szerelte a szikrafogót és ez­zel súlyos tűzrendészeti sza­bálysértést követett el. Az ilyen és ehhez hasonló eseteket minden körülmé­nyek között el lehet kerülni. Elsősorban a traktorosok­nak kell példát mutatni a tűzvédelmi szabályok be­tartásában. Az elmúlt években a rendszeres felvilágosító munka ellenére igen sok esetben keletkezett szalma­tűz ©ejmekjátékból. Nem­egyszer halálos áldozatot is követelt a gyermekjátékból eredő tűz. Éppen ezért fo­kozott figyelemmel örköd­jenek a szülők, és gondosan munkája kerüljön a szalmához. A cséplésnél és a szalma­összehuzasnal fordítsanak na© gondot a tratorosok a szikrafogók naponkénti koromtalanitására, tisztí­tására. A lábon álló es az össze­szalmát hordott gabonák őrzését igen nagy gondossággal kell meg­szervezni a földeken és a rakodókon egyaránt. A kalá­szosok aratását a vasutak mentén kezdjük. Learatás után a vasútvonal mentén a kereszteket hatvan, az asz­tagokat pedig száz méter távolságon tű) szabad ösz­szerakni. Egy keresztsorban 8—10 keresztnél ne legyen több. Két keresztsorközt, valamint 8—10 kereszt után legalább R méter tűztávolsá­got kell ha©-ni. A vasutak mentén a keresztsorok vé­gétől — a vasút felé eső vé­gén — 5—10 méter távol­ságra legalább négybarázda széles védőszántást alkal­mazzanak. \ vasútvonaltól 300 méter távolságon belül a keresz­teket szántsák körül Védekezzünk az aranka ellen A MEZŐGAZDASÁGBAN közismert károsító az aran­ka. A legsúlyosabb károkat főképpen a lucerna- és here­vetésekben okozza, de e©'éb kultúrnövényeinket is meg­támadja. Az aranka kezdet­ben csak egészen kis foltok­ban jelenik meg és végül annyira elhatalmasodik, hogy a növényállományt teljesen kipusztítja. A lucerna- és he­revetéseket állandóan fi­©elni kell és az arankafer­tőzést még kezdeti állapot­ban meg kell szüntetni. Az irtás mechanikai vagy ve©'i eljárással végezhető. Mechanikai úton az irtást az aranka virágzása előtt kell elvégezni ü©, hogy az aran­kás foltot és ennék a szélé­től számított 1—2 méteres körzetben a fertőzetlen nö­vényzetet is lekaszáljuk és helyben, ásonyomni mély­ségre a talajba leforgatjuk. Ha az aranka már magot, kö­tött. tehát az irtással meg­késtünk, akkor az arankás foltot csak felégetéssel lehet megszüntetni. Ilyen esetek­ben a lucerna-, illetve here­táblán keletkezett üres fol­tokat fűmag-keverékkel le­het bevetni. Vegyszeres eljá­rás esetén Krezonit *E* ké­szítményt használunk, mely­nek 0.75—l százalékos olda­lához hl-enkent 25 dkg Ni­kepon áztatószert is keve­rünk. Az oldatot cirkulációs rendszerű géppel keli kiper­metezni a fertőzött foltra úgy, hogy annak 0.80—1 m­es. látszólag fertözésmentes körzetét is érje a permetlé. A permetezést ugyanazon munkamenetben egymás után kétszer megismételve, ázt,a­tásszerűen kell elvégezni ka­szálási tarlón. icitcis a aiulur. cs fiuiiuuaaii , , zárják el a ©ermekek elől ab°an az esetben ha három a ©ufát és a gyújtóeszkö­zöket. A traktorosok sokat. tehet­nek a tűz megelőzéséért. A traktoros izzófejes erőgépé­vel az összevontatandó szál- m. „ , . macsomót úgy közelítse az elsofoku tuzrendeszeh hogy a fordulóknál és hatosag engedélye szükséges. napon belül nem hordják el a gabonát. Ha a cséplés köz­vetlenül a tarlón történik, akkor tartaiékasztagokat le­het rakni, több tartalékasz­tag összerakásához azonban elsőfokú meg, a vontatás közben a traktor Gazdag szüret ígérkezik A szőlőtermelő gazdák nagy szerencséjére a júniusi esőzések nem tettek különösebb kárt az ígérkező gazdag szőlőtermésben. Most hogy az esős időszak elmúlt, még i nagyobb örömmel végzik a munkát a sző­lőkben a pusztamérgesiek is. Felvételünk a pusztamérgesi allami szőlőbirtok ügyes­kezű lányait mutatja be kaccsazás. kötö­zés közben. Dohánvozni a gabonatáb­lák szélétől, az asztagoktól. kazlaktól 30 méter távolsá­gon, tüzet rakni pedig száz méteren túl szabad csak. A szérűben az asztagok mel­lett e©ébként 200 literes vízzel telt edénvt, e© lapá­tot. egy vasvillát, a cséolés időtartama alatt pedig 500 liter vizet és három darab vedret kell a cséoelte+őnek készenlétben tartania. Gyer­mekek feliievelet nélkül a gabonatáblákon, a rakodó­kon. szérűkön nem tartóz­kodhatnak. A tűzrendészeti hatóság felbfv minden dolgozót, traktorost. gazdaságvezetőt. hogy a gabona betakarítása érdekében a megelőző tűz­rendészeti szabálvokat tart­sák. Illetve tartassák be. A szabályok megsértőit 3T elsőfokú tűzrendészeti ha­tósagok felelősségre von­ják. A tűzvédelem biztosításá­rak ellenőrzését a társadal­mi szervek bevonásával megszerveztük. A községi önkéntes tűzoltók őrködje­nek saját területük felett, biztosítsák a megelőző tűz­védelmet. Ficsór bándor tűzoltó őrna©

Next

/
Oldalképek
Tartalom