Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

5 Szombat, 1961. Július 15. PÉTER LASZLÖ Juhász Gyula A MUNKÁSMOZGALOMBAN miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiH A gyüinölcsliupecek eldorádója /som hón (2.) Május elsejéken a költó általában nem tartózkodott Szegeden, hiszen az iskolaévet 1906 ősze óta hol Mára­marosszigeten. hogy Nagyvaradon, hol Szakolcán töltötte. 1908. május l-én a nagyváradi Szabadságban A vörös má­itis rímmel ezeket írja: -Szép ünnepet, boldog ünnepel kí­vánok a proletároknak. Rózsaszínű hajnalt, vörös hajnal helyett, zöld lombokat, piros bort, barna sört és fehér ken veret. Ma nem dolgoznak, ma egy napig pihennek azok. akik szorgalmasan munkálkodnak az éven át. Megérdemlik a nvugalmat hétköznapok robotjai után. Szeretem a ko­molv. derék munkásnépel. testvéreimet a munkában, ver­gődésben. Szeretem őket. bár nem értek mindenben egyet ve­lük. övék a vigasztaló jövő. az én jövőm horizontja egyre szürkül, egyre szűkül, ök harcosok, én álmodó vagyok. Nem magamért álmodom, népemért. Értük is. Minden ma­g var okért. Nekem nagyon távol délibáb, vagv nagyon is közel cél minden gyomrok egyforma betelése. Én a lelkek beteléséről álmodom ... De azért csak ki a szabadba ma. büszke és dalos proletárok, hiszen a ti mai büszkeségetek magyar büszkeség és dalotok magyar dal.* 1909. május l-én a Nagyváradban köszönti a majálison rendezett gyermeknapot: -Vörös május napja első fényé­vel a gyermekre ragyog és pedig a proletár gyermeki é... Vörös május napja nem hiába köszönti tavaszi fényével, elsö melegével a szegénység fiát, a nyomor gyermekét. Ugyanitt Május című karcolatában összeveti az ókori és a keresztény májust, a Heine megdalolta vidám, a Re­riezkv panaszolta keserves májust; -a mai proletárpoéták — fejezi be a párhuzamot — egyszerűen vörösnek és vé­resnek festik az első május hajnalát.* Cikkét így zárja: -Szén május, gyönyörű május, áhitat és forradalom máju­sa. köszöntenek a hivők és csüggedek egyaránt.* Mi az. ami a Turris eburnca költőjét távol tartja a munkásság mozgalmától? -Szeretem éket. bár nem értek mindenben egyet velük- — mondja 1908 április végén. Alig két héttel előbb, húsvétikor nyilatkozott a Nagyvaradi Nap­lónak. Vallásos hitéről beszél, s többek közt azt mondot­ta: -Megvallom, erősek bennem a korszerűtlen érzések és gondolatok; művészi ösztönömből lenézem a demokráciát.* Különös nyilatkozat ez éppen attól, aki 1905 óta a szabad­gondolkodó radikalizmus híve. Ady értője és barátja. De mégis jellemző és mégis fontos, hogy lássuk, a költő mi­lyen messziről indult el míg útja beletorkollott a munkás­mozgaloméba. 1914. május l-én otthon volt a költő Szegeden: ak­kor gyógyult föl a március 8-i öngyilkossági kísérletekor szerzett sebesüléséből. Varga János, a szemtanú leírja az utolsó szegedi békebeli majalist, az. Újszegedre vonuló munkástömeget, amelyhez Juhász Gyula is csatlakozott. -A Templom téren, a Révai utca felől sietősen jött egy fekete ruhás, köpenyes, vékony ember. Arca is fekete rö­vid körszakállától, fekete szemében szinte lobogott a tűz. Ac Eötvös utca torkolatánál ért a menet elejéhez, de már iával előbb széles kalaplengetéssel üdvözölte a tömeget. A kórszakállas férfi Juhász Gyula volt. a költő, a szomszéd városbeli gimnáziumi tanár.- Kint Újszegeden, a Kállay­1 igét.ben szétoszlott a tömeg. Egy nagyobb kör közepén ült a költő és beszélt: -Amit ma hallottam, láttam, és érez­tem. megírni gyönyörű költemény volna. An az erőt, bá­torságot. amit ma a munkásság mutatott, ugyan meg tu­dom-e irni valaha? Mig jöttünk, mindig dobolt bennem n vers. és mindig éreztem, hogy nem jó. mert a valóság­hoz képest kevés és szegény . . .* Akkor még nem tudta alkotássá érlelni, amit érzett: minden együttérzése es rokonszenve sem elég ehhez. A közös harc teremtett oTyan hőfokot, amelyből kiszikráztak a nagy munkasversek. Furcsa, szokatlan látvány- vidéki, pesti kupecektől csak Lengyelországba rendelt nak lehet az'ember tanúja egy-két. forinttal kapnak szállítmányt lemondania. De mostanában, ha délutánon- többet kilónként a gytimöl ként úgy 5—7 óra között csért, mint amennyiért hely meg kellett rövidítenie » budapesti KÖZÉRT-ek cf­tik be a tényleges termeté* fejlesztési százalékot. Hiszen az. hogy mennyi gyümölcs mennyi pénzéri hol cserélt gazdát, az itt teljességgel ki­nyomozhatatlan. Miért adnak gépkocsit kupeckodasra ? Való igazság az is, hogy végigbarangol a ásómból ta- ben i.s eladhatnák portékaju- mére feladott szállítmánya- 7,,ombóról is épp úgy. mint nvnlí ovítmölcsfWnif között kat Ucvanakknr nekik kell kat is. A hiánvzó áruk egy mAs községekből a kisterme­nyák, gyümölcsösök között kat. Ugyanakkor nekik kell kígyózó dűlőutakon. A híg megfizetni a fuvarköltségé, port gyümölcsösládákkal tor- Egy-egy állami autó pedig rendszámú nyozott állami tehergépko- 2300—2400 forintért -utazik-­csik kavarják. Itt is, ott is Budapestre. A nagy pénze­ket tehát a felhajtok, a kap­kat is. A hiányzó áruk egy részével az SA 83—74-es tehergépkocsin lök tisztes nagy többsége el­sősorban az állami szövetke­nyöszörögnek a lapos gumis­kocsik rugói a súlyos ter- csolatteremtők és a viszont­eladók vágják zsebre. Ezek a pénzéhes konjunktúra lo­vagok kétszeresen nagy kárt okoznak. Lehetetlenné te­szik. hogy az. ellátatlan ipar­hektől. Ezek is mind gyü­mölcsöt, főleg őszibarackot szállítanak valahová. Sok he­lyen az út mentén egész kis tranzit telepeket találunk. találkoztunk a zsombóija- zpti felvásárlótelepekre szál e-. Az ufobbi napokban azonban Rzatymazon éz más községekben is nagymerték­ben lábrakaptak a spekulá­ciós törekvések. Az úgyne­vezett -nagygnzdák- izok, nyák között. Sajnos azonban, a számos gépkocsi közül csak ennek az egynek a rendszámát tudtuk leolvasni, a vastagon kavargó portól. Nem kellett különleges Sőt a zsombó—szatymazi be- vidékek és a főváros dolgo- S7WTfolvt js megismerjünk kötöút torkolatánál olykor zói olcsóbb gyümölcshöz jus- ezen az áttekinthetetlen gyü­mölcsbörzén. Az egyik ilven fő szervező maga Torzó Fe­renc. a télen alakult Szőlős­még egy-egy -forgalomirá- sanak. Miattuk a szatymazi felvásárlótelep gyakran a fővárosi KÖZÉRT-eket. ál­lami üzletekét sem tudja rendszeresen. hiánytalanul kiszolgálni. Ugyanakkor nap mint nap nélkülözhetetlen valutát, külföldi mezőgazda­sági gépek behozatalát je­lentő export szállítmányokat, is le kell mondani. Ez végső kicsúcsosodásábon odáig is nvító* is rostokol. Nehogy a Szegedről, Békéscsabáról, Budapestről érkező teher­gépkocsik túlrobogjanak, azután eltévedjenek a ta­nyák labirintusában. Zúgpiacra vándorai az őszibarack Azt gondolnánk, talán bi­zonv a szatymazi felvásárló elvezethet, hogy külföldi ve­és gyümölcs-csornagoló te- vőink egy részét esetleg el­lepre özönlik ez a sok-sok veszítjük a következő évek­áru. Hiszen nagyobb részére re. Mindennek pedig a be­felvásárlási szerződése is csületes termelők nagy tol­ván az államnak. Es az árak lektívája vallja kárát, is igen jok. Mint Bódi János, a Csongrád megyei MEK Vállalat helyettes vezetője elmondotta, az egész, apró, csak szeszipari rolókra al­kalmas őszibarackért is 1 fo- szatymazi felvásárló, csoma­rint 50 fillért fizetnek. Ez az golótelepet. akkor is éppen alsó árhatár. A legszebb ex- előttünk kellett a telepveze­nyomozást végeznünk ah- akik gazdag termésük szine­hoz. hogy néhány exponált javát elmanipulálják. Szembeötlő itt az is. mi­ként lehetséges, hogy míg a MÉK és a felvásárló szövet­kezeti telepek állandó szál­lítóeszköz hiánnyal küszköd­kert nevű zsombói termelő- nek, addig ezeknek az eny­szövetkezetl csoport elnöke, bén szólva maszek nagyke­akf alighanem jól megtalál- roskedőknek korlátlan szám­la manipulációiban tisztessé- ban állnak rendelkezésükre gesnek aligha mondható szá- az. állami gépkocsik, mítását. Azonban nem ma- Itt az ideje, hogy felnyte­rád el mögötte Vas Zoltán, sák szemüket a zsombói és a szomszédos, ugyancsak űj szövetkezeti csoport, elnöke a többi tisztességes termelői haszonért dolgozó gazdák is. Nem teljesíthetjük a külföldi rendelést Mikor meglátogattuk sem. Éppen Turzó Ferenc- Lássák meg. mit is művel­nek ós Vas Zoltánnak kelte- nek körükben egyes telhetet­ne ellenőrizni többek között len pénzeszsákok? Igazság-e a termelés, értékesítés sza- az. hogv mig a kisebb gaz­bályos menetét. Ugrani*, dák becsületesen fizetik jö­vedelmük százalékait a kö­zös alapra, addig mások mint. a termelőszövetkezeti csoportok alapszabálya ki­mondj*. az eladott termés őket i.s meglopva, kofákkal, értékének a területektől füg göen Ifi—15—20 százalékát a gnznak közös kasszába kell befizet- guknak kupecekkel összesúgva «dol­Épperi ezért raa­a termelőknek kell ni. új gyümölcsösök telepi- netovábbot kiáltaniuk, önma­port árunak pedig 11 forint tőnek egy NDK-ba 50 fillér a kilónkénti ára. Ehhez jár még 15 százalékos szerződéses és nagyüzemi felár. A minőségtől függően az áru zöméért 6 forint 50 fillért, a gyengébb minősé­gért 3 forint 50 fillért fizet­nek. Ezekhez az árakhoz szintén hozzájön a szerződé­ses és a nagyüzemi felár. A dolgozó parasztok, szövetke­zeti gazdák nagy többsége elégedett is ezzel. A zsombói gazdag gyü­mölcstermés nagyobb része azonban mostanában mégis máshova, az. ország távoli részeiben kialakult zuania­cokra vándorol. tése céljából. A fekete ke­reskedelemben elúszott, ter­es egy més után pedig aligha fize­guknak kell kiseprűzniük az ingyenes hasznok élvezőit. Csépi József I „közvetítők" nagy haszna A beszélgetések során az is kiderült: a kisebb gazdák­nak nem túl sok haszna van ezer a hihetetlenül nagyra fejlődött gyümölcsboráén. A Milliós érték — úgyszólván a semmiből Érdekes munka a Vegyi- és Kultúrcikk Szövetkezetben Idén kezdte dús több érdekes lépett a piacra. A szövetkezet Al Juhász Gvula a világháború és az őszirózsás forrada­lom tanulsagai után ismerte föl a munkásosztály történe- | leinformáló jelentőségét. A Délmagyarország 191* de­cember 15-i számában írja Konjunktúra cfmű vezércikké­ben: -Legyünk tisztában azzal is. hogy ez a magyar forra­dalom. amelyet hazaárulónak denuneiált költózsenik jósol­tak és ígértek be. tulajdonképpen a legszörnyüségesebb reakció sötét pincéjébe zuhant volna, ha nem ök csinálják elsősorban és mindenekelőtt: az ötödfélérés háború gyalá­zat óval betelt katonák és az ezeréves szolgaság szégyenét megelégelt proletárok. Ha a régi hatalom a szuronyokra és a verejtékre épített.* az új rendnek kétszeresen és őszinte becsülettel az új világ katonáira és munkasaira kell tá­maszkodnia. A tépett katonazubbonyra és a kopott mwn­kászubbonyra, ha nem akar diadalmas forradalom helyett siralmas és nevetséges ellenforradalmat- A költő ekkor a polgári radikalizmus álláspontját hirdeti, a Szegedi Pol­gári Radikális Párt társelnöke Móra Ferenccel é.s Hollós Józseffel együtt. A radikalizmus, mint annvi más értelmi­séginek. számukra is -a szocializmus előcsarnokává* lesz. Móra Ferenc már az. 1918. december 8-i nőgytilésen. majd még inkább, a szociáldemokraták december 22-i szegedi szabadság-ünnepén elmondott, s később ~Hiszek az ember­ben- címmel megjelent és ismertté vált vallomásával hitet tett a szocializmus mellett. Hollós József, aki a sze­gedi radikálisok elismert vezére volt. ugyancsak nyíltan átlépett a szociáldemokrata pártba, hogy utóbb, már ame­rikai emigrációjában, eljuthasson a marxizmus—leniniz­mus álláspontjára. Juhász Gyula világnézeti fejlődése las­súbb volt: ő csak 1919 februárjában ismerte föl a szocia­lizmus világtörténelmi ereiét. * állott, oda a mozgalom mellé. Egyelőre, még mindig csupán rokonszenvével, de ez tette lehetővé számára, hogy korábbi aggályait eloszlatva lelkesen álljon a Tanácsköztársaság zászlai alá. A prole­tárdiktatúrához való csatlakozását nemcsak vértelen, bé­kés uralomra jutása könnyítette meg, hanem az is. hogy nem kizárólag -kommunista ügynek* tartotta, hanem ál­talában szocialistának: a munkáshatalom testet öltésének. S ha az eröszakot, később is elitélte mind a két oldalon egyaránt, magát a Tanács-köztársaságot, s kivált a márci­usi. áprilisi szegedi szép heteket, melyekhez annyi álmának reménye kapcsolta, soha nem tagadta meg. sőt emléküket mindig fá.ión. de büszkén idézte. Juhász büszkén vállalta art az országot, amely költői és művelődéspolitikai tervei­nek megvalósulását ígérte. Igy írt "Tegnap, holnap- című versében: Soha még igy a tied nem voltam. Jöró napjától piros orcád. Szabad ország. En a te költöd maradok.' (Folyt, kov.j bontogatni dolgoznak itt. mert a min- mába. vagy szakítani a szárnyát Szegeden egy új, ták utan készítik sorozatban szólőfiirthöi „., u egyesült kisipari szövetke- a szövetkezet új gyártmá- J T? ™ zel. A Vegyi- és Kultúrcikk- nyait: az ízléses kirakati U87'K*k 1S 87 altotóik. mert készítő Ktsz nevet vette fel. bábukat. Tizenegy mintapél- Például a magyar gyümöl­s az elmúlt fél évben már dányt, gyártottak, g ezek csőt ezek képviselik az er újdonsággal többségéből máris sok meg- furtl nemzetkögi k<Tté(raetí rendelest kapott a szövetke- , ......, A ....... k - zet. Több vállalat külföldi k,all,t*s°n- A külföldiek a helyében agyagGobrászok tapasrtalatcserén beszerzett 3Z*gedi szövetkezet modell­szorgoskodnsk. Takaros kis- [gépeket is kuld: milyen jei nyomán ismerkednek ha­fiú- és kislánvfejek. nöi mell- k""akí*f bábukat szeretné- ZÁnk termeivényeivel, szobrok varázsolódnák eló npk'. Dp k«zuI ... kezük nvomán. Élethű a haj, !? "1Tbor ~ 8 a™ Rabuk' a!latok- *vumól­* mosolv. a bakfislánv hun- frdpkp,w"bb' 87 csök - látszólag egyszerű eut tekintete. N»gy gonddal aj^JJ^^ h*1^* hl" gyártmányok. Azonban azt 1 ... tudni kell. hogy ezek az Megmintázzák agyagminták után. közönsé­a Böske tehenei ses papírhulladékból, s a A szövetkezet másik *s1á- malmokban összesöpört P°r­gere* ugyanis az éle?Hű -mű- bo1 készülnék bizonyos ve­állat*. A Földmű •• Vügyi gyí eljárás után. Minisztérium megjrenuelésé­re megmintázták például a Fejlődhet a szövetkezet Különleges ruhaanyagok bemutatója a Szabadtéri Játékok heteiben (x) A magyar divatszöve- Eregatta nöi, illetve férfi ká­ték legfrissebb újdonságai- hátszövetek és ezekből ké- mezőhegyest állami gazdaság ból árusítással egybekötött szült kabátok legújabb ki- tenyészkiállítason díjat nyert A szövetkezet például az kiállítás és árubemutató nyí- mintázásai és színei. -Böske* és -Hilda* tehenét, egyes állatmintából ezer-ezer lik meg július 22-én a szege- Az újdonságok a Tisza Al- S ezt sem lehetett akárhogy rí.rahrl , . ' dl Tiszta Állami Áruházban lami Áruházban készkonfek- megcsinálni. A minta bírá- ' K>art _naM' szükség­es a szegedi Ruházati Bolt ció formában, a szegedi Ru- lói a tehenészek, az agronó- Jetre, s érdeklődnek e gyárt­Különlegességi Boltjában, házati Boltban méteráruban musok voltak, s bizony egyez- mány utan külföldön is. A két vállalat, valamint kerülnek bemutatásra és áru- ni kellett a dédelgetett ked- Úgyszólván a semmiből mil­3 Délmagyarországi Tex- futásra. Emellett mindkét he- j venc tilnagykereskedelmi Vállalat lyen megtekinthetők lesznek a kiállítást a Magyar Posz- azok az. új minták és színek, minden vonalának. Hós Ugyanilyen minták készül- -1"5 értéket ér el nek a bolyi állami gazdaság 8 szövetkezet. Bár most in­tógyar (Csepel) újdonságai- amelyeket » kereskedelem neves ten vésziért őseiről, s dúltak a gyártással, mégis ez ból rendezd. A szabadtéri já- az év hátralevő időszakára az állatszobrászok megörö- évre már több mint egvmil­tékok élménve mellett az az ipartól megrendelt és a ! kitik a mátészalkai országos ... ... ,....- . ,. ipar és kereskedelem eme bemutatás helyén később hírű bikát, több lovat, s ' " f nnt erteku m^grendele­érdekes kiállítása emiékeze- megvásárolhatók lesznek, nagydíjat nyert juhot ls. 811 k van tes marad a szegediek és a Ez az újszerű ruha- és , Látszólag könnyebb, de Az ötletes gvártmányok Szegedre látogatók számára, szövetbemutató a kereskede- -A—.IX A külföldi viszonylatban « az. ipar jó együttmű- nagy tondossagot igénylő 1ranti növekwi kpreslet a is küSre anragok mel- kíV^a kihan*-" ™nka * múhp,yek- szövetkezet is különleges anyagok met ]y0tzni. A bemutatóval kap- l ben a gyümölcsök, s külön­lett a bemutató legérdeke- csolatban azért esett a Ma­sebb újdonságai a csepeli gyar Posztógyárra a válasz­Magyar Posztógyár gyapjú- fás: mert ez a régi, patinás­kasmír szövetei és különböző hírű gyár jelent meg az színű és mintázatú újszerű utóbbi időben a legtöbb új­tropikál szövetei lesznek. A dnn.sággsl. Ezen üzemben pehelykönnyű, rugalmas, ab- több, mint 3000 dolgozó dol­szolút poröz anyagok végte- gozik és a nyersgyapjü-mo­lenített nylonszál és tiszta- sastól a kész szövet kibo­gyapjú fonál sodratából ké- csalásáig a gyártás vala­szultek. Kivitelük és minta- mennyi műveletét saját üze­zatuk egyaránt teljesen új- mébett végzi. Naponta több szerű és a belföldi piacon ezer méter szövetet termel, hosszú idó óta tapasztalható A Tisza Állami Áruház­hiányt pótölnak. Sok kiváló ban mindenkor nagy válasv.­új terméke mellett a til ték található a gyár termé­éves jubileumát ünneplő cse- keiből mind méteráruban, peli élüzem ezen gyártmá- mind készruhában. A Ruhá­nyaival osztatlan sikert ara- zati Bolt szintén állandó va­tott. Az eddig ismert szőve- lasztékot tart ezen cikkek­tek mellett bemutatásra és bői boltiaiban. eladásra kerülnek -« ma- A vásárlással egybekötött gyar gyapjúipar legszebb kiállítás a szabadtéri játé­terméke* pályázaton I. díj- Wok időszakában egész nap jal kitűntetett EPOSZ es megtekinthető lesz. Igénylő iranti fejlesztését is eredményezi. A múlt ne­gyedévben már újabb dolgo­zókat vehettek fel. A fej­lesztéshez tartozik még a két új munkaterem, mely száz­ezer forint költségen most A látogató szinte bele sze- készül a Veresács utcai tele­retme harapni a pirosló al- p^n. böző zöldségfélék, vagy hús­áruk mintáinak készítése. Hogyan mutatták be Erfurtban a magyar gyümölcsöt? A Szczedi KOzttaztasífil V«Ual»t « általános Iskolsi voBzettseggot rendelkező kóvCeta es ászfáltoze ipari tanulókat felve»z. Jelentkeies: Sze­ged, Pacsirta tt. 1. szám alatt. 4W4 A Szegedi Konzervgyár Cet' e »< ferii es noi segéd­munkásokat alkalmaz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztá­lyán. 4**«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom