Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

9r*rd«. IMI. júlln* IS. Külpolitikai hírek — lótokban Kim Ir Szen miniszterel­nök, a Kínában tartózkodó koreai párt- és kormánykül­döttség vezetője mint a Ko­reai Nipi Demokratikus Köztársasag képviselője, és Csou En-laj miniszterelnök mint a Kínai Népköztársa­ság képviselője, barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmenyt irt alá Pekingben. Laosz semlegességei kell mindenekelőtt biztosítani — niondolta a laoszi kormány képviselője Genfben kedden délután 7.6 és felügyelő bizottság -ez hogy az ügyrendi kérdésben ülést tartott a 1 rosszal fog- idd szerint teljességgel kep- támadt akadály elhántasara lulkozó tizennégyhatalmi ér- teien ellátni funkcióit*. a két társelnök és a küldött­tekeglet. Az- amerikai küldött ma- negrk vezetői tanácskozza­Elsónek Harrimán nagvkö­"//.'/.'/.'. '.wvjr?. KÜLPOLITIKAI 01 APLÓ vét, az amerikai küldöttség nak álláspont ja. mellett, tárgyalótermén kivül. amely szerint "előbb haté- Az ülésen felszólalt Qui­vezetöje szólalt, fel. konnyá kell tenni a nemzet- nim Pholsena, a törvényes Harriman a való tényekét köti ellenőrző és felügyelő laoszi kormány küldöftségé­Adenaner nyugatnémet ! alfarditye azzal vádolta a la- bizottság munkáját és csak npk vezetője, és felszólította szövetségi kancellár szerdán w . ,„_ ** értekezletet, ho© h»l»­ketnapos látogatásra Nvugat­oszi nepi erőket, ho© meg- azután lehet"hozzálátni a la- déktalaml, lásaon ho72a a Berlinbe utazik, l>gy látszik, szegik a tűzszünet*. és azt oszt semlegesség kérdésének laoszi semlegesség alapvető a Német Szövetségi Körtér- ; állította, hogy g Laoszban megvitatásahoz«. kérdésének megvitatásához, aság kormánya ezzel a pro- működá nvme4lk0|j| PHenór- Harriman végül javasolta, vokáeiós lépéssel tovább akarja élezni a nemzetközi feszültséget. A látogatas* prof ram Ja sze­rint a kancellár titkos tár­gyalásokat folytai a nyugat­berlini szenátussal. Ezen­kívül tüntető körutazást ren­dez a városban, majd foga- | riast ad,- • végül sajtókonfe­rencián nyilatkozik. * Az Egyesült Államok szö­vetségi bírósaga a Kennedy­kormany kérésére hétfőn es­te határozatot hozott, amely­nek értelmében a Taft—Hart­ley-törvényt kell alkalmazni az ameri kai tengerészsztrá jk résztvevőivel szemben. A határozat értelmében a sztrájkolók 80 napra kötele­sek abbahagyni a bérharcot és ezalatt a szakszervenöek a munkáltatókkal folytatan­dó tárgyalásokon próbálják elsimítani az ellentéteket, * A mongol népi forradalom 10. évfordulójának ünnepsé­get keretében kedden dél­előtt t'lan Ratorban. a Szuhe rtator téren katonai dísz­szemlét tartottak, amelyet a dolgozók felvonulása köve­lett. A több mint kétórás felvonuláson több mint száz­húszezer ember vett réMt. Hogyan „fogadták el az új török alkotmányt? Quinim Pholsena -hivatko­zott a három laoszi herceg — | zürichi tanácskozásáról ki­adott közleményre, amely vi­fg lágoean megszabja a meaals­; kitandó nemzeti egység-kor­mány kül- és belpolitikájá­nak alapelveit. Hangoztatta, hogy Laosz semlegességének együtt kell járnia az ország Törökországban vasárnap lene és négymillió választó szuverenitásának tisztelet­népszavazást tartottak az nem vett részt a szavazásr bcntartasával éa idézte Sou­ország új alkotmanyárol. ban. Ily módon az Új alkot- vonna Phouma miniszterei­Előzetes jelentések szerint a manyt még a választok fele né köt. aki ismételten kije­tizenharommilltó szavazati sem hagyta jóvá, mindazon- lentette: enipao arra van joggal rendelkező lakos ki- altal elfogadottnak tekintik, szükség, hogy má* országok zül hatmillióan szavaztak mert a szavazásban részt- elismerjék és tiszteletben az új áJkotmanv mellett, ha- vettek kétharmada mellette tartsák Laosz semlegességét. s nem arra. hogy szavatol­ják és "ellenőrizzek azt. Quinim Pholsena végül a Laoszban tartózkodó külföldi csapatok kivonásának szük­ségességéről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy ha az ér­rommillióan szavaztak el- foglalt állást. (MTI) Adenauernek már Willy Brandt sem tetszik Arlenauer bonni kancellár sen komoly* a Szovjetunió- tektzlet megvitatta és meg­ltétfón rate Essen ben fnon- nak az a szandéka, hogv bé- j Oigott„ a laoszi semlegesség dott választási beszédében is- keszerzódést ír alá Németor- , . .. ./ , , , mét elutasította a Szovjet- szaggal. kérdését, akkor mar. komp, uniónak azt a javaslatát. Adenauer kirohant a Szo­hogy hívjanak össze értekez- ciáldemokrata Párt vezető­letet a Németországgal kö- sége ellen is. A bonni kor­téridő békeszerződés élőké- mányhoz való dörgölőzésii­szítésére. A kancellár eluta- ket azzal a kijelentéssel uta­sító magatartását azzal a sér- sitotta el; hogy Willy Brandt, tó kijelentéssel tetézte: vé- amennyiben kancellár akar lemenve szerint -nem telj© lennj. jobban tenné; ha ki­vándorolná az Egyesült Al­; , .-. ..-, ...t- •• •• — vr,~ .la-mokba. ..!,'., * San Marino éa n komprom iaaxum .4z Olaszország belsejében, az Adriai-tengerhez kö-' zelfekvö San Marino, amely 60,5 négyzetkilométer -nagyságú•- területe és 15 ezer lakosa után a világ egyik legkisebb allama. a minap külügyminisztériuma révén a világ tudomására hozta, hogy valószínűleg há­borús kártérítést fog köve'elni Nyugat-Németország­tól. A San Marino-i kormány tervbe vette: felszólítja a bonni kormányt, fizesse meg San Mnrinonak a má­sodik világháború alatt okozott és a náci megszállás­ból .adódó károkat. Nem tudni, hogy Adenauer kormánya fizet-e, vagy sem. tény viszont, hogy Anglia — fizetett. A San Mn­rinó-i kormány ugyanis nem kevesebb, mint 250 ezer angol fontot kért a londoni kormánytól azért a ká­rokért. amelyeket az angol légierő bombázása okozott a kis államnak 1944-ben. A brit kormány egy pillana­tig sem tiltakozott, hanem felajánlott — 81 ezer fon­tot. A San Marino-i kormány elfogadta ... „Ipari csoda" — ötvenezer halálon áldozattal A nyugatnémet sajtó megdöbbentő adatokat ho­zott nyilvánosságra a -gazdasági csoda- egyik agyon­hallgatott oldalaról, az ipari balesetek állandó emel­kedéséről. A nyugatnémet gazdasági élet a sző szo­ros értelmében vérrel fizeti meg a növekvő ter­melést: az elmúlt tíz esztendőben ötvenezer halálos aldozata volt a hajszolt munkatempónak és több, mint húszmillió személv szem rdell olyan súlyos sé­rülést. hogy legalább három napra ktesett a mun­kából. A Ruhr-vidék j acélipari munkások szóvivője pél­dául megállapította, hogy a balesetek 91 szazaiéká­nak az oka az Idővel versenyt futó s erőltetett munkaütem. 4 Ruhr-vidék mindrn tízmillió tonna nyersaeetja 44 munkás életéhe kerül — állapítja meg a megdöbbentő statisztika. nyű lesz kielégítő rendezést találni a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság funkcióinak meghatározására. (MTI) Eichmann ellentmondásokba keveredett Letúr 1 óz ta Ithok Szudánban Mint nyugati hírüftnöksé­leten állást foglalt' a" Httlor- i a k*ir6i rádió bejelén­—, „ . ,, : ellenes koalícióban részt, vétt i tesere hivatkozva . közlik, sor A délelőtti ülésen Ser- -Ha a viz szennyezett volt, O,.sza(,ok békekonferenciáin- i Sivdttf>b'"t kedden a fegyve­vatiu* védőügyvéd ismét kí- szenem az én hibám*. _ , nak összehívása mellett. A ' rrr er"!c tnnácsá­széviVŐ, miután bírálta Aden- I Az Eichmann-per napjan ket ütesre keddi a víz szennyezett volt. Elph­került mann cinikusan válaszolt: A Német. Szocfáidémokéa- j ta Párt, vezetőségének szó- i vivője hétfőn sajtóértekez- ] serletet tett arra. hogy ket- Hausner államügyész sok segbevonja a bíróság illeté- más ponton is bebizonyítot­kességet és kérte ket pilóla ta, ho© Eichmann hazudik, kihallgatását, akik, úgymond. Igv például megkWdezte: reszt "vettek Eichmannak -Ugyebár önt Heydrich ja­Arcentinabol Izraelbe tör- vasolta zsidó politikájának tenő szállításéban. végrehajtására?- -Ez téves* — válaszolta a . vádlott. A bíróság elutasította a „Hevdrich azonban éppen­vrdo kereset. hogy dicsekedett vele- — Ezután folytatódott az. csapott le az ügyész és meg­Ügyéiz és Eichmann párvia- mutatta 'a szóban förgó do­baja. Ennek során Eichmann kumenturőot. gyakran kepteien el.lentmon- ' - __ dásokba került saját, koráb-1 bi vallomásával, söt uemegvsz.er eredeti náci okmanyokat Is kénytelen volt hamisítványoknak n© vetni, hö© elhárítsa magáról a felelősséget. Eles összecsapásra került aor azzal kapcsolatban, hogy Eichmann valamennyi pa­rancsát 1. á. betűkkel vezet­te be. ami az im auftrag sza­vak rövidítése és annyit je­lent: -Az. utasításokhoz hí­ven*. -Egyetlen utasítást sem. írlam alá e két bel ti nélkül* — mondotta Eich­mann. Az államügyész errr elő­vette a Gestapo 1936-os kgabalyzatat, amely mindenkinek előírja ezt a módszert, nyilván azért, hogy minden eshetó­segre kiskaput nyisson a fe­lelősség alól való kibúvás­ra. Azonban a keresztkérdé­sekre válaszolva Eichmannak el kelleti is­mernie. hogy -amikor már volt precedens, saját kez deményezésemből írtam at az utasításokat*. auer kancellár müncheni be­szédét. hivatkozott egyes amerikai, francia és kana­dai államférfiaknak a béke­konferencia összehívása mel­lett elhangzott felszólalásai­ra. Azl allítotla. hogv egy Ilyen konferencia á Nyugat szavazat-többségével rendel­kezne és kedvező viszonyok közérákerülne. (MTI) utasítására letartóztat­tak több politikust és volt pártvezért, A .letartóztatottak főzött van Ábdullah Khalil és Iz­mail El Azh-ari volt minisz­terelnök. 1958 novembere óta Szu­dánban katonai kormány van uralmon, élén Ibrahim Ahbud mareallal, aki elnök és miniszterelnök egysze­mélyben. Hatalmas Iclkcscdcssal fogadták Londonban Gagarint Jurij Gagarin. a világ első űrhajósa kedden egy szovjet lökha.itásos repülőgépen megérkezett I/sndonba. Ga­aarin^ fogadására ajrfpúlőté­ren ifibbek kötött 'megjetenf Turpbutf, a tudományos- és techhikai iigyek miniszter­helyettese, Ronald Lees lég­ügyi marsall, Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter és Szoldatov, „ Szov­jetunió nagy-britanniai nagy­követe. Turnbull II. Erzsébet ki­rálynő és a kormány nevé­ben mondott üdvözlő beszé­dében hangsúlyozta: Gagarin bátorsaga és vállalkozása csodalattal töltötte el Nagy­Britannia népét. Gagarin válaszában rá­mutatott: a szovjet nép is büszke arra. hogv a világon először szovjet ember repül­te körül a földet. »Ugyan­akkor a szovjet nép e nagy jgyófejmrt. A: egesz., fqiberi­ség diadalának is tekinti«— mondotta. úőAt A repülőtéri fogadtatás után Jurij Gagarin London utcáin át a szovjet nagykö­vetség épületéhez hajtatott. Az angol fővárosban . él­jenző, tapsoló, sokezres tö­meg hősnek kijáró lelkese­riessel fogadta Jurij Gaga­rint — írja az AP amerikai hírügynökség tudósítója. Munkások, tisztviselők, gyer­mekek és háziasszonyok se­reglettek az utcára, hogy üdvözölhessék a világ első űrhajósát. (MTI) Gajgarin sajtóértekezlete Londonban De Gaulle ma este rádióbeszédet mond Valószínűleg érinti az algériai kérdést Is mozgolódnak az ultrák Algériában P'árizsi politikai körökben általanos az ' a vélemény, fjogy de Gaulle tábornok' júl. t2-én este" élmonirtandó rá­nek abban, hogy az eviani konferencia folytatása ered­ményt' heftna. Nyíltah értés­re adják, ho© Jegyezni, hogy nem esné- ben moal már lugrini nek bele • felosztási ter- francia—algériai tárgyalá­sok szerint francia kézen sok újrafelvételét jósolta, megmaradó övezetekbe; Pillanatnyilag azonban kér­dióbeszedével • elmov.dul a Jogos lehat az a- feltevés, désesnek látszik már, hogy holtpontról az- algérfai kér- hogy Joxe a helyszínen k(- ez lehetne a konferencia désben. Nincs azonban kizár- ván tár©alnl az európai folytatásának dátuma. Az va, hogy negatív irányban... lakosság vezetőivel, mit szól- esetleges kesedelem azonban Kormánykörökben kételked- nának egv esetleges '»átcso- nem az Algériai Köztársasag pontosításhoz*. ideiglenes kormányának ro­Joxe már csütörtökön este \ ásara lesz írandó. Bel­. visszatér Párizsba kaszem külügyminiszter. a és- így nem lesz jelen a targyalásokón részt vett al­to francia—algériai tárgya- francia nemzeti - ünnep, jú- gériai delegáció vezetője, aki lások újrakezdése utan rövid Időre a konferencia végleges megfeneklését várják. A francia kormány, kö­reiben mindenesetre lázas tevékenység uralkodik. lius 14-e algériai katonai jelenleg Kairóban tartózko­paFádéján.- •' dik. kedden kijelentette. Az .Algírból érkező hírek hogy szerint az algériai kormány a az ultrák újból mozgolód- konferencia mielőbbi foly­nak tatását kívánja, és július 14-én. a katonai és azt hangoztatta, hogy az amelvnek középpontjában az felvonulás idején tüntetni algériai küldöttség minden­rlgériai probléma áll Ked- kívánnak a "Francia Algé- nemű feltétel nélkül kész öen délelőtt Dehré minis/- ria* mellett. A gyarmati visszatérni a tárgyalóasztal­uralom híveinek készülődése hoz láttán rövid ideg arról is Végül meg kell említeni terelnök szűkkörű miniszter­közi megbeszélésen elnökölt, Eichmann ismét előhoza­kodott azzal, hogv Lengyel­ország egyik területén »zsidó hazát* akart létesíteni. Az ügyes/ hazugságnak bélyegezte ezt az állítást és mellesleg megjegyezte, hogy az Eichmann által ál­lítólag kijelölt, terület olyan körzet, volt, amelyen a len­gyel parasztok som tudták megművelni a földet, mert s ezen jelen volt az algériai szó volt, hogv az idén nem a Parizsban kedden elterjedt ügvek államminisztere. a lesz paridé július 14-én Al ''"'-* „ — hadügyminiszter és az alge- gírban, végül mégis engedé­riai kérdés több katonai, lyezték. polgári szakértője Utána a hírt, amelyet a Monde című lap a mesa óvatos stílusá­ban így fogalmazott meR: De Gaulle szerda esti rá- az az elgondolás, amelyet Jurij Gagarin. a világ első űrhajósa kedden Ix>ndónban sajtóértekezletet tartott. A szovjet űrhajós hatszáz főnyi újságíróhad pergötűz­Ként reá zúduló kérdéseire válaszolt. A sajtóértekezletet valamennyi angol rádió- és televízióállomás közvetítette. A többi között egv újság­író megkérdezte tőle, mi a véleménye az űrrepülésről szóló ameri k8l regényiroda­lomról. Válaszaban Gagarin kijelentette, sajnálja, hogy e©es írók az úrutasokat em­berfeletti embereknek tün­tetik fel. Ez nem így van — mondotta. A jövő ürutasai is hétköznapi emberek lesz­nek. a Szovjet unióban épp­úgy. mint az önök országá­ban. vagy akár a többi or­szágbon is. Nem szükséges semmi emberfeletti dolog az űrutazáshoz — fűzte hozzá az első űrhajós. Éppen esak jól fel kell készülni rá. és tudni kell bizonyos dolgokat. Egy másik hírlapírónak ar­ra a kérdésére, ho© érzi ma­cát. Gagarin. mint híresség, az őrnagy kijelentette: az embereket nem lehet közön­séges halandókra és híres­ségekre felosztani. Rámuta­tott a mellén lévő -Szovjet­unió hőse* kitüntetésre és azt mondta: ez. a kitüntetés a 11 174 sorszámot viseli. Ez azt jelenti — mondotta —. hogy előttem már 11 174 szovjet ember hajtott régre figyelemre méltó tettet. Jurij G'apnrírit, a kozmosz első utasát Erzsébet angol királynő péntekre meghívta a Buckingham-palotába. — (MTI) Halálos itóletok Párizsban aszökésben evöpuccsisták felelt miniszterelnököt de Gaulle dióbeszéde. a pénteki nem- egy pillanatra felvetettek, tábornok fogadta. zeti ünnep algíri lefolvása aztán ismét, feladtak, hog Joxe. az "algériai ügyek adja az -algériai probléma Ferhat Abbasz találkozzék államminisztere kedden dél- alakulásának két legközeleb- de Gaulle tábornokkal, két­után Algériába repült Uli- bi fontos dátumát. séstelenül újra időszerűvé céljaként a kiszivárgott hí- Közeledik arnnban július \élnék az Algériai Köztár­rek áatnát és Tjziouzout ad- 17-e is. amikorra a párizsi saság ideiglenes kormán.vá­ták meg. politikai megfigyelők több- val való tárgyalások kudar­A két városról meg kell sége az eviani. helyeseb- ca esetén (MTI) Az algíri puecN után a köztársasági elnök kivételes hatalma alapján életre hí­vott különleges katonai bíró­ság kedden, utolsó tárgyalási napján, a pártütés élén ál­| lott. szökésben levő táborno­kok és ezredesek ügyét tar­gyalta. ,4mtnf az várható volt, a vadlottak távollété­ben. a bíróság már szigorú­nak mert mutatkozni és ha­lálos ítéleteket szabott ki Salan, Jouháud, Gardy tá­bornokokra. Argnuld, Rrai­zat, Gardes, Gndard és Lacheroy ezredesekre. A különleges hadbíróság ítélete azonban írott malaszt marad, mivel a vádlottak kézrekerülése esetén a fran­cia bűnvádi eljárás jogsza­bályai szerint új pert kell ellenük lefolytatni. .4 gya­korlat pedig azt mutatja, hogy a második eljárásban sohasem olyan példás az Íté­let, mint az »incontuma­fiam* meghozott... A balá­lis ítéletek özöne esak arra jó, hogy elfeledtesse a franr cia közvéleménnyel az igaz­ságszolgáltatás kezére ke­rüjf fasiszta pártütők iránti elnézést. (MTI) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom