Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

Csütörtök. IMI. július 6. 4 KtSW LAJOS: Gondolatok az irodalmi kritikáról Irók és kritikusok sokféléképpen magyarázzák és értelmezik a kritika fel­adatat és szerepét. Ez azt hiszem termé­szetes is. Hiszen, ho© ki mit vár a kri­tikától. ez nagyon sok mindentől függ. Egyéni ízlés, műveltség, barátság és kü­lönböző érdekek befolyásolhatják, sőt megszabhatják az írók és kritikusok gon­dolkodását, ítéletét. De legerősebben ható tényezők — ezt a tapasztalat igazolja — mégis a világnézet, a politikai szándék és felfogás. Az ún. egyéni ízlés, az érdek és a baráti szolidaritás is majdnem min­dig a világnézeti, a politikai gondolkodás alapszíneit tükrözi. A színhntás más lesz, de a lényeg azonos marad. Éppen ezért, tehát amikor a kritika szerepéről vitat­kozunk va© egy-egy kritika jellegét bon­colgatjuk, mindig azt kell kutatnunk, hogy az egyéni ízlés prizmáin milyen filozófia, milyen világnézet sugárzik át. A kritikus legtöbbször nem mondja ki közvetlenül, ho© mit tart a világról, hogy miként ítélt meg kora és társadalma lényeges kérdéseit. Az 6 módszere az elemzés, a magyarázás és az értékelés. Sokszor úgy érezzük, hogy egyéni képességeit, gondo­lati és ítélóerejét mutatja meg csupán, amikor a bírált mű problémáinak varga­betűit kftveti, s eredményként mintegy tárgyilagosan elemzi azokat. A mű háló­zatán mozog előre, s az ítélet is, amit ki­mond. ű© tűnik, kizárólag annak feszült­ségétől kapja életét és létjogosultságát.. Természetesen ez f© is van. De a bí­ráló mégsem közömbösen áll szemben a művel. ízlése, világnézete segítheti az igazság felismerésében és kimondásában, de ei is térítheti attól. Tehát e©etlen kri­tikus gondolata sem szűzen, világnézeti töltés nélkül szegődik a bírált mű prob­lémáinak nyomába. Ezt feltétlenül tud­nunk kell, amikor a kritika tárgyilagossá­gáról és tudományosságáról vitatkozunk. A tudományosság nem pártatlan objektivi­tás. A tudományos kritika lényege a pár­tos ítélet. Az igazsággal egybehangzó osz­tálypártosság. Az objektivitásnak a kri­tikában is igaz tartalmat kell kapnia. A. kritikus ítél, méghozzá ar. igazság nevé­ben. Vajon milyen értéke lehet itt az ek­lektikus gondolatnak, a kiegyenlítő ma­gatartásnak, az okos ©ávaságnak, a kö­rültekintő szimatnak? Semmilven. Ezek nem a tudományosság jellemzői! és krité­riumai. Az ilyen gondolkodás és magatar­tás nem a kritika tudományosságát szol­gálja, hanem ellene konspirál. Nem két­séges. ho© a kritika tudományossága ösz­szefügg a kritikus világnézetének tudo­mányosságával. Annak sí elemzésnek, amit a Központi Bizottság mellett működő Elmé­leti Munkaközösség készített kritikánk helyzetéről — lényegében ez a fő tanul­sága. Ügyszólván minden felsorolt pél­dája azt bizonyítja, hogy a rossz kritikák mögött vagy tudatlanság, szakmai igény­telenség. vagy magas színvonalú szakmai tudás, de alacsony színvonalú elméleti igény rejlik. Feltűnt egyfajta szellemi két­éltűség is. Vannak, akik a marxizmus vi­zében úszkálnak. De e©-két tempó irtán kifáradnak, lélegzetvételre a régi partokon evickélnek vissza. A tézisek azt bizonyítják, hogy a hibákat többségükben nem a rossz szándék szüli, hanem az el­méleti igénytelenség, az áltudományos­ság. s az a magatartás, ami mindennek alapját képezi. E©S7ióval: a kritika tudomány. Olyan tudomány, amelynek objektivitása fokát a benne kifejeződő világnézet is jelzi. A tudományosság támpontja és mércéje Itt ts a marxizmus világnézete. Vannak, akik azt mondják, ez jói vpn (©. de ta­lán a művészetek és az esztétika területén elég volna hallgatólagosan tudomásul venni ezt. El kell Ismernünk, ho© az el­fogadásnak — va© talán az elhárításnak? — ez a gráciája rendkívüli tapintatra és finomságra vall, de semmiképpen sem e©ezik a marxizmus szellemével. De nem e©ez.bet a tudományosság szellemével sem. Ezek a széplelkek valahogy ú© kép­zelik el, ho© az irodalomtörténet, az esz­tétika. a kritika az a leányka, aki szüzes­sége tudatában magasan hordja fitos és tudományos orrocskáját. És mit csinál a filozófia? Mint egy aszfaltbetyár, addig követi ezt a jobb sorsra érdemes erényes leányzót, mfg az megunja a molesztálási, és beadja a derekát. Igen. vannak, akik i© féltik ezt a leányzót és legszíveseb­ben zárdába vezényelnék, ho© megóvják a kísértéstől. Ez az áltudományosság ter­mészetesen a tudomány nevében védeke­zik az élettől, az igazságtól. De találkozunk olyanokkal is, aktk az élet nevében védekeznek a tudo­mányosság ellen. Nemrég Irók társaságá­ban vitatkoztunk a kritikáról, Szóba ke­rült ott ts a tudományosság problémája. E©lk kiváló Írónk lobb belátásra akart, blrnt és azt tanácsolta, ho© a tudomá­nyossággal nem kell törődnöm, elég ha szeretem a népem. Ez hozzásegíti — úgy­mond — a kritikust, hogv jó bírálatot ír­jon, A tanácson azóta sokat gondolkoztam. S ú© találom, ho© a jó kritika megírásá­hoz a népszeretet rendkívül kevés. Igaza van tanácsadómnak, az írónak szeretnie kell népét. De egy népet igazán csak oko­san és tudatosan lehet szeretni. A ma­jomszereiét a családban is kártékony le­bet. A felnövő ©erekek nem mindig há­lával fizetnek érte. S nem hiszem, ho© a nép és a történelem is sokra tartja az őszinte, de oktondi majomszeretetet. A kritikus nem lehet kuruzsló, aki az ösz­tönös népszeretet pókhálójával gyógyít. Orvosnak, tudósnak kell lennie, aki szen­timentális érzések nélkül operál. Sok szó esett az utóbbi években a bírá­lat módszeréről. Miiyen mértékben legyen szókimondó? Nevelő, kíméletlen, ajná­rozó, határozott és még sok-sok jelző utal rá, ho© mindenre képes a mi kri­tikai irodalmunk. Nos. melyik kritikusi magatartás használ legtöbbet az irodalom­nak és az egyes íróknak is? Meggyőződé­sein. hogy a határozott és elvi kritika. Tudom, ez nem könnyű feladat. Látszó­Ing egyszerű dolognak tűnik az elvi mó­don való tevékenykedés. De nem az. El­sősorban gondolati és erkölcsi teljesít­mény. Másodsorban szívós és következe­les harc. Mondjuk meg őszintén, nagy ez a két követelmény. Csak az képes ilven magatartásra, aki nap mint nap tisztá­ban van önmagával. Aki elég bátor és felkészült arra, ho© vitába szálljon a maradiságot védő ízléssel, hagyománnyal és tekintéllyel. Harcolni pedig nem köny­nyű. Az ellenfelek nem mindig tartják tiszteletben a lovagiasság szabályait,. Az elvi véleményre nem mindig elvi módon válaszolnak. S az is előfordul, ho© az őszinte, szókimondó bírálatra orvtámadót kiáltanak. De mindez nem lehet ok a kritikai opportunizmusra. e©fajta -társa­dalmilag elviselhető- lan©meleg bírálói magatartás kialakítására A szocialista társadalomban is vita szüli meg az igaz­ságot S akinek igaza van. esélve is van a ©őzelemre. Csak küzdenie kell. TermAazetasen a kritikus igazsága soha nem a kétszerkettő négv igazsága. Nincs módja ilyen e©szerű tételek ki­mondására. Igazuk van az íróknak, ami­kor elvetik a sommás ítéleteket, s azt kö­vetelik, hogy -mondd meg, amit én nem tudok-. Tehát a kritikus is legyen alkotó. Ez pedig azt írja elő, ho© tudással, el­méleti felkészültséggel, de elfogultság és előítélet nélkül közelítse meg a műveket.. -Az ériékelés alapja egvedül a mű le­gyen- — mondja a pártá'Iásfoglalás. Egy adott mű keretén belül hogvan élt lehe­tőségeivel az író — ezt kell a kritikusnak eldöntenie. Természetesen elemző módon, megértve és követve az alkotót biztos út­jain és a szakadékokon át is. A kritikusi munka fáradtságos felderítő expedíció. Nem elég a felülnézetből formált ítélet. Közelről, alkotói beleéléssel kell tanul­mányozni a mú minden lényeges és lé­nyegtelen alakulatát, jelenségét. A mű­alkotás igazi újjáteremtője a kritikus. Ha ezt a munkát nem végzi el. csak szen­tenciák kimondására lesz képes. Az ilyen bírálói módszer nem nevezhető tudomá­nyosnak. De elvinek sem. A bírálói elvi­séget és a bírálói elemző módszert nem lehet különválasztani. Vannak, akik nem tartják többre a kritikusi munkát, mint szerencsés esetben hivatalos dicsérő, kevésbé szerencsés eset­ben pedig hivatalos gáncsoló tevékeny­ségnek Ez a helyezés a rossz kritikának köszönhető. Pedig a jó kritikus tudós és művész, egyszerre. Szabolcsi Miklós az írószövetség taggyűlésén arról beszélt, hogy az irók egv része színvonalasan tudja forgatni a bírálói tollat is. Ezek az alkotók—szerinte — sokat tehetnének kri­tikai irodalmunk színvonalának érdeké­ben. Én is azt hiszem, vannak ilyen alko­tók. De sajnos, ők is majdnem olyan fe­hér hollóként jelennek meg minden kor­ban. mint a líra és a próza nagy tehet­ségei. Nehéz lenne számon tartani azok­nak az. íróknak a nevét, akik például csak az. utolsó 50 évben -belekontárkodtak- az irodalomtörténetfrás és a kritika munká­jában. S milyen könnyű számon tartani azt az 5—tt valóban kiemelkedő nevet, akt ezeken a területeken is jelentősen al­kotott. Babits. Gábor Andor, Illyés Gyula. Németh László. Talán lehetne még egy­két nevet találni. De ez már nehéz fel­adat volna. S mit mutat ez a névsor? Hogy kiváló alkotói tehetségekkel, s nagy kulturális gondolkodókkal állunk szem­ben. Az ő példájukkal csak azt akarom bizonyítani, ho© mindig sokat nyert, az irodalomtörténetírás és a kritika, ha a t.udósfelkészült.séghez, az. alkotói tehetség, a művészt érzékenység is társult. Tehát azt hiszem, hogy mai irodalomkritikán­kon is na©ot lökne, ha egv-két kiváló író a kor igényének megfelelő tudományos felkészültséggel nyúlna a kritikusi tollhoz. De felkészültség nélkül nem megy. Az. idézett Irók tarsolyából sem hiányzott, az elméleti tudás, a gondolatok fegyvere. Csak az másfalta volt,. A szellemi harcok 20—30 évvel ezelőtti arzenálláhói való. Azóta nemcsak a technikai, hanem a szel­lemi fe©verek is forradalmasodtak. A gondolat ha©omnnyos fegyverei ma már nemcsak a marxizmussal szemben elégte­lenek, hanem mint kisegítő, támogató erők is hovatovább kiöregszenek mellőle. Ezt tudnia kell minden (rónak, aki kritikust tollhoz nyúl. Sajnos ma még nem min­denki érti e követelménvt. Erre mutat a tudománytalan, világnézetileg vegyes re­cenziók gajdoló sokasága is. Természete­sen ezért nemcsak az írók a felelősek, ha­nem azok a kritikusok ls. akik a kri­tikát egyszerű véleménynyilvánításnak te­kintik. Kinek mibe kerül? -Mennyibe kerül egy 16H0 forintos rádió?- címmel ír­tunk arról, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség árdrágításon érte Oláh Já­nost, a Kárász utcai 29-es villamossági bolt egyik ipari tanulóját, valamint S z a I ­m a Istvánt, a Vas és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vál­lalat szakmunkását, akivel Oláh összejátszott, és így az liiXO forintos tranzisztoros rádiók eladásán száz forlnt illetéktelen hasznot szerez­tek. Azóta Oláh János túlju­tott a szakmunkásvizsgán. Szalma István pedig kifizet­te az ÁKF által kirótt 20fl forintos pénzbüntetést. Igaz, Oláh Jánost a fegyelmi tár­gyaláson az iparltanuló-isko­la és a Kiskereskedelmi Vál­lalat egyetértésben ötödfokú fegyelmi büntetésben része­sítette. ami nyilvános figyel­meztetést jelent. A róla szóló körözvény kiadását azonban egyre csak halasztották. Á cikk címére emlékezve, valóban nem találós kérdés, hogy mennyibe kerül egy lfiRli forintos rádió. Már ko­rábban is kiderült, hogy a vásárló számára esetleg sok­ba: száz forinttal is többe a kelleténél. Oe akik meg­1 kísérelték drágábban adni. ' azoknak a kelleténél bizony j kevesebbe! Ilyen -szigorral ' nehéz lesz gátat vetni a visszaéléseknek. Idegenforgalom „INTERPRESS FOTO 1 960" KIÁLLÍTÁS KÍNÁBAN Pekingben Június 2*-án meg­nyitottuk az „Interpress Fo­to ISIM' kiállítást, amelyet az NDK Újságíró Szövetsé­ge a Nemzetközi Újságíró Szövetség megbízásából Állí­tott Össze. A kiállítás Berlin­ben 1««A Áprilisában nyílt meg, majd bemutatták a Szovjetunióban Is. Harminc­két ország fotorlporterelnek trtbh mint 400 fotomflvet ál­lították ki. Pekingben kát hétig lehet megtekinteni a kiállítást, melyet utána Sang­hajban mutatnak be. Természetbarátok a Fehértón Cyógyiszappá nyilvánították a Maros-iszapot A napokban látott napvi­lágot az Egészségügyi Mi­nisztérium kiadványa, mely szerint a makói Maros-isza­pot g.vó©isz»ppá nyilvání­tották. Ebből az alkalomból kerestük fel dr. Ratka Ist­vánt, az iszap első felfede­zőjét. Mondja el. milyen nton Jutott el az iszap gyó­gyító felhasználásáig. — A Maros az erdélyi érc­he©ségból hatalmas meny­nyiségű törmeléket hoz ma­gával. A folyó évente R és fél millió köbméter hordalé­kot hord a Tiszába. Törme­lékét fokozatosan lerakja, előbb s nagyobb, durvább szemesézetűt, később — í© a makói szakaszon ls — a lebegő iszapréteget. A Ma­ros makói partján e©-egy áradás után 100 mázsa szám áll az iszap. A lakos­ság már évtizedek óta Ösz­tönösen használja reumás megbetegedések ellen eat az iszapot. Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO 4.30 Rakórzl Induló. 4.30 Hi­rek 4,35—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 3.90 Falurádió. 5,30 Hí­rek. 0.20 Néhány perc tudo­mány. 6.59 Időjelzés. 3.00 Hí­rek ' 7.10 Uj könyvek. 7.30 Mű­sornaptár. 7.59 Idöjelzes. R.on Műsorismertetés. 6.08 Technikai szünet. 8.10 Operettreszleiek. 8 óra 55 f.riesanyanyelvünk. 9.00 A kékságes kék tündér. Mese­játék. 9.45 Fuvószenc. 10,00 Hí­rek. lapszemle. 10.10 Napiren­den . . . 10,15 Brahms: D-dur hegedűverseny. 11.00 Rádióegye­lem 11.25 Kórusok. 12.00 Deli harangszó. 12,15 Oltár. nap. ten­ger . . . 13.50 A szomjas pohár. 14.00 Ravel-müvek. 11.20 Em­herek soraáról döntenek ... 14 óra 30 Esztrádzene. 13.00 Hfrek, közieménvek. 15.00 Irtőjárasie­lentes. 15.10 Blahané. Részletek. 15.35 József Attila versel az. ügyész előtt. 10.05 F.gy falu — egv nota 16,55 Műsorismertetés. 17 011 Hirek. külpolitikai kérdé­sekre válaszolunk. 17.13 Zeneka­ri muzsika. 17.45 Lányok, asz­szonyok . . . lá.oo Népi zene. 18 ora 40 Ifjú figyelő. 18.59 Vers és dal. 19.05 Zsolnai Hédi éne­kel. 19,34 Jó éjszakát, gyere­kekl 20.09 Esti krónika. 20.25 Verdi-ciklus. Rigoletto. A szü­netben: W.00 Hirek. 22.15—22.30 Galoppversenyefedmények. 22.35 Táncsavit. 23.10 Tánczene. 24.00 Hírek. 0,10 Kórusmuzsika. 0,30 Himnusz. PETÖFI-RADIO 5,00 Reggeli zene. 8.30 Műsor­naptár, 6,50 Torna. 8.00—8.10 Hf­rek. 14.00 Időjárás- ós vízállás­jelentés. 14.15 Burka Sándor kla­rlnétozik. 14.30 Hangverseny a stúdióban. Közben: 13.10 15.20 A külföldi sajtó hasablalról. 18 ora Hírek. 16.03 A mindentudó Turt Jancsi. Jelenei. 18.30 Ope­rareszletek. 17,13 A monopoltóke és a demokrácia harca Latin­Amerikában. 17,30 Tánczene. 18 óra Hírek. 18.05 Hangverseny a stúdióban. 18.30 ..Az elet gyö­kere". 18.40 Opereudalok. 19.00 Hírek. 10.03 Funtwánger a mű­vészétről. 10,45 Radioaktív ele­mek az éld szervezőiben. 19.53 Szovjet népek zenéjéből. 20.20 Előszóval muzsikával. Közben: 21.00—71.05 Hírek. 23.00 Hírek. 23.15 Műsorzárás. TvlBviziómüsor 18.00 Rajnai gyermekjátékok. 18.20 A kts hegedűs. 18.45 Szü­net. 18.33 A Jövrt hét műsora. 19.00 Lányok, asaznnynk. 10.40 TV-hlradó. 20,oo A gyűlölet aldn­zata. Angol bűnügyi film. 21.33 Hfrek. — Ez adta a feltételezést — mondja Ratka doktor —, hogy gyógyhatású iszappal van dolgunk. Igazolni kellett Batka dok­tor feltételezését. Ki kellett vizsgáltatni az iszapot. A Földtani Intézet kutatóiá­nak. Csajághy Gábornak ta­nulmánya szerint a Maros iszapjának szemcseösszetéte­le ideálisabb, mint a világ­hírű olasz gyógyiszapé. a battagliai Fangóé. A Geofi­zikai Intézet vizsgálta az iszapban található nyomele­meket. s megállapította, hogy rádióaktív tulajdonság­gal is rendelkezik. Tanács­koztak az Iszapról az Orszá­gos Reuma- és Fürdőügyi Igazgatóság, az Országos Hidrológiai Társaság mun­katársai. Vizsgálat vizsgála­tot követett, s az Egészség­ügyi Minisztérium Tudomá­nyos Kutató Intézetének szakvizsgálatai alapján a Maros-iszapot ©ógyító célra megfelelőnek találták, s ©•ógyiszappá nyilvánították. A ©ógylszapot már két éve használják, sikerrel, a szegedi fürdőben. S most megindult Magyarország va­lamennyi fürdőhelyére az iszap*szállítása (Hévtz kivé­telével). A készlet olyan na©, ho© az iszap külföldi értékesítésére Is gondolha­tunk. K. M. Áramszünet Az Áramszolgáltató Válla­lol közli, hogy 1901, július 7-én 8 14 őrsig 0 Gogol ulca, Bolyai utea, Dánl utea. Földvári utca. Hon­véd tér. Zászló utea. Batthyány utea. Április 4 útja, Bécsi kri., Lumumba utea, Szivárvány utea. Mó­ra utca. Londoni krt. al­tat bezárt területen, vala­mint Újszegeden a Temes­vári krt., Szöregt ut. Véd­tölt.és által bezárt területen áramszünet lesz FIGYELEM! OFOTÉRT VALLALAT szegedi, (Lenin kft. 42. sz. alatti boltjá szemibeg­szak bolttá, a Kárász utea 14. szám alatti boltja foto­,szakbolttá alakul 1901. Július hó 10-tól kezdődően. Nagv áruválaszték: Pnntns kiszolgálás: OFOTÉRT Függönytisztítás rá­mára feszítve llu­2hs>, kelmefestő vegyttattltónál, Tá­pei_ütea 7._ X3933 Társbérleti .1 nagv­szdbáa, komfortos la­kásom eeserélném 2 kisebb szobasra. — Gaz fontos" Jeli­gére a kiadóba. V3365 Magánház eladó Új­szegeden. hídközel­hcn. Erd. Szérhenvt tér 8. Oladics ház­felügyelőnél. X6490 SzE. Kiadó enyvező frak­kok, gyalüparisznrt­tnk Bárka Utca 8. Rekamié, fotel, ágy­betét készítését, Ja­vítását vállalom. Sajka u, 12. Düdas kárpitos. X4818 RaktOhan ötszázan saroktéiek gyönyörű gyümölcsössel el­adó. Erd. Baktn Hídverő u. 23. 3305 Vlnganinak ég ottho nuninak gondoz,únot keresek bentlakás­sal. Szeged. Csong­rádi Sgt. 14 >a. 3574 Hörkahátját tnoat alakfttaaaa, javlttaa­sa vízhatlan festés­sel 40 éve fennálló műhelyemben. Csor­dás hörruhakesz.ltö mester. Szent Miklós utcá 7., Felsőváros. X4647 Veszek knnyhakre­drnret, párnaágya­kat, vaságyakat. — asztalokat, székeket, rekamiét. aezlnnt (hlhnsal la.) I.enln krj^jo. X4927 ..Pengeni* személy­gépkocsi áron alól eladó. Szentes. Szll­fa utca 2 h. 8821 Meghízható magános asszony szeretne el­helyezkedni gyermek Vágy heieg mellé és egyszerűbb háztar­tást Is elvégezné az.onnalrs. Széche­nyi tér l«., házmes­tér. 4871 Veszek ágyakat. konyhakredencret. — sez.lont, áRZIalt, re­kamié!. az.ékeket. — vaaágyal (hibásat Is). Koaauth Lajos. Igt. 32. 3629 MOazerészsegédet ki­segítő munkars fel­veszek. Szanto mű­szerese, Kígyó u. 3334 Elveszett ..KŐfOSi"­strsndnn egv kar­óra. Becsületes meg­találó lllö Jutalomba réazesül. Marx tér 17., házfelügyelő. X3591 Általános Iskolai la­niilók nyári tanítá­sát, vizsgaelőkeszite­sél 1 allslnrn Ajan­latokat ..Bizton vizs­gá" jeligére Karo­lyi u, hirdetőbe ké­rem. X4688 Kombináltszekrény, új. dlóftirnéros. po­litúros eladó. Pári­zsi krt. 6., asztalos­nál. 4673 Nagy marskakat vesz. s Gyógyszerta­nt Intézet. 4675 Eg.v jó allapotban levő kétszemélyes kajak eladó. Tárolá­al helv biztosítva. — Szem Mihály u. 7.. asztalosnál. "93

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom