Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

s Ke«<t. IMI. jüHm t. Sikeres bemutató hangversenyek az országos szakszervezeti dalostalálkozón (Somogyiné felv.) Egyesített kórushangverseny a dalostalálkozó alkalmáhól az újszegedi szabadtér] színpadon. Vasárnap befejeződött a textilipari és élelmiszeripari munkáskórusok kétnapos ta­lalkozójának ünnepségei. Délelőtt 9 óra előtt az ének­karok a Széchenyi térre vo­nultak. ahol akkorra már sok érdeklődő szegedi gyűlt össze. A fegyelmezetten fel­sorakozott énekkarokat pon­tosan kilenc órakor a ven­déglátó város dolgozói nevé­ben dr. Dani Sándor, a vá­róéi tanács v. b. titkára üd­vözölte. majd a munkáskó­rusok Csongrádi Kornél ve­zényletével a »Zúgjon da­lunk«... kezdetű jeligét éne­kelték el. Ezt követően az énekkarok szánpompás zász­lóira — a szegedi találko­zó emlékére — szalagokat kötöttek fel. és a kórusok. Gerendai Endre vezetésével. Lóránd: A párttal, a néppel című ' tömegdaiát énekelték el. A délelőtti ünnepségen az énekkarok képviselői megkoszorúzták a szovjet hősök Széchenyi téri emlék­művét. majd az ünnepség az Internacionálé eléneklésével véget ért Délelőtt 10 órakor a Zene­művészeti Szakiskolában és a Juhász Gyula Művelődési Otthonban a találkozón részt vett munkáskórusok bemu­tató hangversenyt tartottak. A művelődési otthonban az élelmiszeripari dolgozók, a szakiskola nagytermében pe­dig a textilipari dolgozók kórusai mutatták be tudásu­kat. Itt találkozott először a szegedi közönséggel a két nap óta Szegeden vendéges­kedő híres szlovák kórus, a Spiska-Nova Vas-i pedagó­gus szakszervezet énekkara. A szolvák együttes tegnap, hétfőn este önálló hangver­senyt adott a Juhász Gyula Művelődési Otthonban. En­nek ismertetésére lapunk következő számában vissza­térünk. Szegedi győzelmek a textilipari üzemek önkéntes tűzoltóinak megyei versenyén A kaland vége Hemingway halálára Vasárnap délelőtt negyed­szer találkoztak a textilipari üzemek Csongrád megyei ön­kéntes tűzoltói, hogy bemu­JHiikolei les to k kiállítása nyílt Szegeden A Képzőművészeti Alap szegedi képcsarnoka Klauzál téri termében miskolci fes­tőművészek kiállítása nyílt meg annak jegyében, hogy Miskolc és Szeged képzőmű­vészei közt tartós kapcsolat jött létre a közelmúltban. Ennek a kapcsolatnak az a célja, hogy a két nagy vidéki város mai képzőművészeté­vel kölcsönösen megismertes­sék a közönséget, másrészt a képzőművészek is ismerjék meg egymás munkáit. A miskolci képzőművé­szeti munkacsoport 14 kiállí­tó művészének — L ukovszky László, Cs. Nagy András, Vati József, Keller Lívia, Papp László, Bertha Zoltán, Csabai Kálmán, Mazsarnff Ismét megnyitjuk IMI. július 4-én délelőtt 10 órakor Bartók Béla tér 1. szám alatt (volt Valéria tér) 3-AS SZAMÜ önkiszolgáló festék, háztartási és vegyiáru boltunkat Bő áruválaszték várja vevőinket! festék tisztítószer mosószer meszelő kefe árukból. zsineg Minden kedves vevőnket szeretettel várunk! SZEGEDI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Miklós, Pásztor Miklós, Fi­czere László, Pataki János, Kunt Ernő, Döbröczönt Kál­mán és Seres József — leg­jobb alkotásaiból rendezték meg a kis szegedi tárlatot, amely ízelítőt nyújt Miskolc és környéke mai képzőmű­vészetéből. Változatos, sokszínű ez a kiállítás, amelynek anyagá­ban jelentős helyet foglal el a munkás hétköznapok élet­teli ábrázolása, a mat kor lüktető elevensége. Ilyen pél­dául Csabai Kálmán Építke­zés, Cs. Nagy András Mész­égetők, Malomudvar, Lu­kovszky László Lenin Kohá­szati Művek; Pataki János Diósgyőr; Seres János Krumpliszedők és Papp László Házak, valamint Vá­rosrészlet című képe. Hazánk északi tájait, a vi­dék jellegzetes arculatát megkapó színgazdagsággal tolmácsolják a miskolci fes­tők e kiállításon. Pikturéju­kon nagyonis meglátszik a nehézipari város közelsége olyan értelemben is, hogy e kiállító művészek nem ke­resgélik a témát. Ott van előttük, csak meg kell lát­niuk. Élnek is a lehetőség­gel. A téma belső változatos­sága ezért olyan sokrétű al­kotásaikban. Szeged és Miskolc város­közi kapcsolatában jelentős lépés ez a kiállítás. Őszre ugyanis a szegedi festőket hívták meg miskolci kiállí­tásra. Remélhető, hogy ez a kapcsolat művészcserére is kölcsönösen kiterjed majd, hogy alföldi festő ismerked­jék Miskolc szépségeivel, miskolci pedig a Tisza fővá­rosa, Szeged és környéke vá­szonra kívánkozó arculatá­val. tassák tudásukat. Hódmező­vásárhelyen a Munkás-sport­pályán mérték össze tudásu­kat. A 400-as és 800-as kis­motor-fecskendő szerelésében a harisnyagyár női tűzoltói, a férfiak között pedig a 400-as kismotor-fecskendő szerelésében a Szegedi Juta­árugyár csapatai lettek az elsők. A 800-as kismotor­fecskendő szerelésében az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat tűzoltói nyerték a versenyt. A díjkiosztásl ünnepségen megjelent Friss József, a Könnyűipari Minisztérium küldötte, aki elmondta, hogy az első díjat nyert csapa­toknak a minisztérium külön jutalmat ad. Ficsor Sándor, a tűzoltók megyei parancs­noka beszédében kijelentet­te, ho© az utóbbi években csökken az üzemi tűzkár Csongrád megyében. Az eredményekben benne van az önkéntes tűzoltók lelkes munkája is. A tűzrendészeti vezetők ér­dekes ötletek megvalósítását határozták el a verseny után. Szeptember második felé­ben — az országban először — megrendezik az úttörö tűzoltócsapatok találkozóját. A nagyszabású találkozó programjának kidolgozását már e héten megkezdik. Tulajdonképpen egy 1 élet végéről kell be­számolnunk. Hemingway, a Nobel-díjas amerikai író, századunk egyik legna­gyobb hatású egyénisége, július 2-án. vasárnap K3 éves korában meghalt. f>e ez az élet. ennek a nagy írónak eseményekben gaz­dag, változatos élete any­nyira át volt szőve kalan­dokkal nagy és férfias próbakkal, erőfeszítésekkel, hogy most. amikor ez az élet véget ért. kegyeletsér­tés nélkül mondhatjuk, vé­get ért egy kaland Is. He­mingway nagy kalandja az élettel és az Irodalommal. A legtöbb író a könyvek felől érkezik az irodalom­ba, könyvtárak múzeumi levegőjét és az olvasás sá­padtságát hozza magaval. Hemingway az élet sűrű­jéből jött. Müveinek anya­gát nem papírokon és cé­dulákon gyűjtötte össze, könyveket olvasva és jegy­zeteket írogatva, hanem át­élte öket. s arról írt. amit a legjobban ismert, a sa­ját életét. S miesoda élet volt ez! Az író ökölvívó­ként kezdte — ez volt az első nagy kalandja —. az­tán vadászott Afrikában, szakértője lett a blkavia­dalnknak. nagy hálákra va­dászott a Csendes-óceán kék vizein, s haditudósító­ként dolgozott, hareolva a fasizmus ellen a spanyol polgárháborúban. És mind­ebből a kaland, az izgalom, az élet kockáztatásának tit­kai és rejtélyei érdekelték elsősorban, ezeket a nagy kalandokat irta meg világ­hírűvé vált műveiben. Hő­sei. az ölökvívók, a torreá­dorok. a katonák és forra­dalmárok. a szó legmaibb — és legtöbbször legneme­sebb értelmében is —"ka­landorok-. Szemlélete ízig-vérig mo­dern. Kalandjainak és ka­landorainak semmi köze a romantikához. Mindazt, amit írt, a való élet sűrű­jéből merítette. Az emberi életnek és léleknek olyan területeire világított rá írói lámpásával. amely előtte az irodalomban tel­jesen ismeretlen volt. Ez a valószerűség különbözteti meg írásait á romantiká­iéi. A mai dekadens nyu­gati íróktól pedig az, ho© Hemingway mindig tudta, kaland és kaland között lényeges különbség van, hogy más dolog a torreádor kalandja a bikával, s me­gint más a forradalmár -kalandja* a spanyol pol­gárháború harcterein. Igen, Hemingway humanista volt, szerette az életet, a műveiben ennek szépségét énekelte. fazázadunk egyik legna­gyobb írója volt: Iga­zi alkotó, újat mondó mű­vész. Milyen jellemző biz®, n.viléka ennek, hogy ez • "tudós* irodalomtól, az ele­fántesont toronytól olyan.v­nyír a távolálló művész csi­nálta meg korunk széppró­zájának egyik legnagyobb formai hatású újítását. Rö­vid. tárgyilagos mondato­kat irt, s jóformán mindent párbeszédekkel mondott el, azokkal jellemzett, embere­ket. figurákat, alakokat, azokkal mesélt, frásmúvé­szetének ezeket a formai vonásalt egyre többen kö­vetik, sokan természetesen esak utánozzák; most tel­jesen mindegy, megérde­melten-e, vagy anélkül. Az író, akinek életét ki­sebb-nagyobb kalandok töl­tötték kl. meghalt. Halála Ilyen tekintetben is szim­bolikusan jelentős: fe©­vertisztogatás közben vég­zetes golyó érte. Kalandok­ban gazdag életének e© tragikus kaland vetett vé­get. ö. E>. Rádióműsor Kedd KOSSUTH-RADIO 14.(Hl Hírek. 8.3* Himnusz. Sportkabaré — a Tisza-parti stadionban Nevetve, tapsolva fosadta a szegedi színészeket és or­vosokat a nagyszámú közön­ség tegnap délutón a S7.EAC-stadionban. Az or­vosok csapata dr. Kovács G. — dr. Kovács B., dr. End­rödl, dr. Viszt — dr. UgocsHi, dr. Kárpáti — dr. Németh, dr. Biliczky, dr. Csernai, dr. Kiss. dr. Cserháti; a színé­szeké pedig Kátai — Bor­dás, kovács. Üjréti — Maro­si, Király — Ruff, Jászai, Lakky, Szalai, Mezey K. Ö6Z­fslu — e© nóta. tt.38 előszó­val — muzsikával. Közben: 17 óra—17,15 Hírek. 17.40 ülik. nem 4.2* Rákóczi induló. 4.3* Hf- mig? ts.M Pelló Imre óneke!. rek. 4,35-7.5* Vidáman, frissen, is.ij v»n üj a nap alatt! 18.3* Közben: 5,00 Falurádió. 5.30 Hf- Eljegyzés lámpafénynél. Részie­rek. S.20 Pillanatfelvétel. 6.59 tek. unj Gyári sziréna. 1S.25 Fdójelzés. 7.89 Hfrek. 7,10 Uj Népi zene. (6.34 .Tó éjszakát, könyvek. 7.30 Műsornaptár. 7,59 gyerekek! 28.8* Esti krónika. Időjelzés, s.aa Műsorismertetés. 28.3* Noé bárkájától az űrha­8.88 Tarhnikaj szünet. 8.18 Ope- |rt1g . . . si.18 Léda aranyszobra, ra részletek. 9.88 A Pal ..te.t „.„ N,than M1„tPln hegedUL fiók. Eolytatás. 9.20 Gyermek- s,.9* H(n.k M „ MaJ „ímm,j rádió műsora. 9 48 záray Marta rurtwinflef , művé««. enekel. 19.9* Hírek, lapszemle. „ w T4n„„e. 18.1* Zenekari muzsika. 11.9* A gu f*ny festője. 11,2* Verbunkosok. 12,8* Déli harangszó. 12,15 Min- PETOri-RADlO denki kedvére! 18.4* Vándor- *.** Reggeli zene. 8.3* Műsor­úton a riporterörs. 14,(Hl Fúvós- nsntar. 6.38 Tome. 6.80-6,10 Hf­zene. 14,15 Fiatalok zenei üj- rek. 14,00 Időjárás- es vízállás­ságja. 14.48 Manguszta. Elbe- jelentes. 14.15 Ajándékmüaor. 15 széles. 15,80 Hírek, közlemények. rtr, Fürdőző lányok. 13 30 15.8S Időjárásjelentés. 15,19 Egy Sosztakovics: Zongoraötös. 16.90 Hfrek. 18,85 Parsifal. Részle­tek. 18.48 Este sr. állomáson. Novella. 18.35 Dalok a munks­sokról. 17.15 Időszerű nemzet­közi kérdések. 17.25 Magvar népdalok. 18.80 Hírek. IS 85 Tánczene. 18..70 Mahagóni. 19.88 Hírek. 19.85 HSndel: Nagv Sán­dor ünnepe - oratórium. 29.48 Falurádió. 21.88 Hírek. 21.10 Nyáresté... 21,43 Az Időjárás fizikai háttere. 22.88 Mlkadó. Operettrészletek. 23.80 Hírek. 23 óra 15 MUaorzárás. Vendégek öt világrészből Hazánk festői szépségű tá­jai, történelmi nevezetességű helyei, látványosságai évről évre több látogatót vonza­nak. Idegenforgalmunk az év első felében 37,5 százalékkal volt magasabb, mint 1960. hasonló időszakában. Az idén január 1-től június végéig több mint 110 ezer külföldit láttunk vendégül. Általános tapasztalat, hogy « látogatók kisebb része "hivatalból* — tudományos tanácskozásokra, konferenciákra, tanulmány­útra. tapasztalatcserére stb. — vált útlevelet, a többséget pedig az országunk iránti ér­deklődés. a kellemes nyara­lás. a jó szórakozás, üdülés, pihenes lehetősége hozza. szeállításban kezdte a játé­kot. Az első félidőben az or­vosok támadtak többet, vi­szont a színészek szereztek három gólt: kettőt Lakky ré­vén, egyet pedig ellenfél jó­voltából. Majd dr. Kiss Síi­re állította a félidő eredmé­nyét. A szünetben már komo­lyabb versenyszámokon: ke­rékpáros és súlyemelő bemu­tatón szórakozhatott a há­romezres nézősereg. Aztán ismét folytatódott a játék ügyetlenséggel fűszerezve. Sérülés nem történt, pedig ezúttal bőséges gyógykezelés­ben lehetett volna részük a játékosoknak. Mégis ügyes­kedtek az orvosok és dr. Kiss. majd dr. Endrődi gól­jaival kiegyenlítettek. Hor­váth góljával a színészek győztek 4:3-ra. A derbyt sportkabaré kö­vette. Tslevfxíómüuor 18. »fl Iskolások műsora. 19.8* Külpolitikai összefoglaló. 19.20 TV-híradó. 19,33 Telesport. (9 Ora 35 Szünet. 29.88 A világ te­remtése. Magyarul beszélő cseh­szlovák rajzfilm. 21.35 Hogyan tovíbb — hogyan Jobban? 31.80 Hírek. János-ünnepélyt rendeztek A nyomdászok hagyomá­nyos János-ünnepélyét — Gutenberg János, a könyv­nyomtatás feltalálójának em­lékére — vasárnap tartották meg a szegediek a dorozsmai ligetben. Az egésznapo6 ünnepséget tréfás verseny­számok, szellemi torna és kulturális műsor tették han­gulatossá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom