Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

Vasarnap. 1961. július 39. 4 A gyálaréti Komszomol Tsz-ben: Százezreket hoz a közösség kasszájába az állattenyésztés Mi lesz az egykori sövényházi vadászkastélyból? Miért herdálták el az értékes bontási anyagok egy részét ­Nemsokkal azután, hogy az tatják azt, nem lenne-e itt rászművészek alkotásalt he­Egészségügyi Minisztérium célszerűbb gyógyíthatatlan ]yezik majd el az új park­birtokába vette a sövényhá- ideg- és elmebetegek szociá- ban h ^^ is kedve­zi egykori Pallavicini va- lis otthona helyett — mert ™„Dhittehhé tcevék dászkastélyt - munkához eredetileg ennek szánták - sebbe, meghittebbe tegyek fogtak itt a Csongrád me- idős, elaggott, eltartó nélkül a lakók környezetet, gyei Építőipari Vállalat bri- maradt termelőszövetkezeti Maguk az építők is nagy gádjai. Négy és fél millió tagok számára meghitt ott- éivezettei dolgoznak itt. Azt forint költséggel szociális hont létesíteni ebben a fes- , .. széael már tőién szép szanatóriumikor- mondjak, uyen szci*. régen alkottak. Utóbb azon­ban örömükbe sok üröm is vegyült. Helytelen gazdálkodás A kastély restaurálása közben mintegy 150 köbme­otthonná alakul át ez a ro­mos állapotában is az Al- nyezetben. földön szinte páratlan, több mint 70 szobát, termet ma­gába foglaló kastély. A szá­Szép lesz a park is A kastélyhoz óriás töl­zadforduló eklektikus építő- gyekkel és más. alföldi ta­művészetének ezt a remek ritkasagokkal teli, nagyki­darabját néhány kisebb sal- terjedésű park is tartozik lángtól megszabadítva, tel- majd, mely közvetlenül kap- nyi 15 minőségű épület­ipc^n pvo^aHhon állí+láb- „ertteHilc „ cnvpnvh«7Í er- . 3 .... . Baromfietetés A gyálaréti Komszomol téseket tartanak, s a hízó- a három csibenevelő mellé Tsz-ben. — amelynek 149 anyagot a tsz rendszeresen negyediket is akarnak építe­tagja 850 kataszteri hold biztosítja. Idén legalább 300 ni. A villany kivezetésével földön gazdálkodik, — igen hizotlseflé-i visznek az ál- pedig nagy gondot fordítanak az lami felvásárló telepre. Ed- a csibeházakban szeretné­állattenyésztésre. Természe- dig 114 hízót már átadtak, nek infrasugárzást is ve­tésen szeptember ucn pelig szállít- gezni, maguk termelik meg a ják a többit. hogy télen is kiváló ered­sztikseges takarmányokat is. A 30 szép anyakicátóí ménnyel nevelhessenek ba­jelcnleg már 190 malacuk romfit. A közös gazdaságban van, ezek a jószágok részét különben megteremthetik a képezik a következő évi nagyszámú baromfi törzsál­jesen eredetiben helyre. Máris a csodájára járnak állítják csolódik a sövényházi er­dőkhöz. Nemrég a kútfúrók ^ ^ is munkához láttak. s a kas- termeltek "ki az épületből, télykertben egy nagy vizho- Kicserélték az ablak, ajtó­fa-anyagot és nagy mennyi­ségű tiszta horganylemezt. Az építőknek még jó 4—5 hónapi munkájuk van hát. ra, azonban a kastélynak, máris sokan a csodájára járnak. A hosszú folyosók, vadásztermek, há­zamú kutat készítenek, mely s.zárnyakat> tokokat is. Ezek az öntöző vizet biztosítja a az anyagok mar jlyen épü­..... park locsolásahoz, ugyanak- ] tfc^ aligha feleltek volna megujhodo kor az epületet is ellátja ^ . következő 80-100 lószobák, fából készült fö- gvar mágnások általuk nem démszerkezeteit, prJ,x— teljesen kicserélték. , . meg a vízzel. , év követelményeinek. A Bárhogyan is döntenek az munkát ^n _ különösen illetékesek, az egykori ma- helyi pártszervezet, a ta i-tlfnx márTnámlr ó H r, 1 i i Ír narVl - - ­!°kra . b^süH "mtóaTólanyája ^zövrtke'zetek'Si T­Az állattenyésztésnek tavaly is nagy szerepe volt abban, hogy a teljesített minden munkaegységre 46 forint 24 fillért tudtak osztani. hízóknak. lományt is. .... . . • ... uy° gyönyörű lesz. A munkában „ figyelemmel kísérték, nyoru égszínkék, feher, vaj- megfáradt, idős dolgozóknak simítottak. hogy az színű es fekete mozaikla- nyújt majd derűs öreg na- ^Lfkes kisebb épülőkben pókkal burkolták a padoza- pokat az a hely, ahová egy- mlf ^szó évtizedekig meg­tokát. Ugyanakkor központi kor közönséges földi halan- ^^X^eteke fel­fűtési létesítettek az egész rió nem lehette be a lábát. telel.° faszerkezeteiset usz megvásárol­fűtést létesítettek az egész dó nem tehette be a lábát. , . , épületben. A gyönyörűen Jóllehet most sokkal szebb Y^T^ r Hiszen - k6r. megépített helyiségek láttán lesz ez a kastély, mint haj- nat'aK maja' 1S illetékes szervek máris vi- danában volt. Jeles szob­Idén egy-egy munkaegység A 8?rtéseket1 ,Herke értékéül, a pénz- és termé- ^ap'tó taljto tSZ •relhnni iára nHócéonlí U-al aiapilO tagja nagy szakértelemmel gondozza. Két fiú. Dékány Mihály és Bognár István segíti a ser­tések ellátását s jól keresnek a közös gazdaságban. mondotta Vörös Bálint, a tsz , ~^TnüJ^^u'^ elnöke - szintén állatte- t^X^f ^ a,Uapl­uvésztésünk adia szövetkeze- t0tta meg Herke Mihály. — laX-.^Lió Egy bajom azonban van. szetbeni járandóságokkal együtt 50 forint 25 miért terveztek. Az eddigiek azt mutatják, hogy ezt az ösz­szeget túl is teljesíthetik. — A mostani évben — Hogy mi? Hát az, hogy 58 éves vagyok, nem fiatalabb. A nagyméretű baromfi­nevelést idén kezdték el a tünk jövedelmének közel felét. Az adatok mutatják, hogy a Komszomol Tsz idei ter­vezett összes jövedelme 2 kö ö gazdaságban millió 440 ezer forint. Eb- KOZOS Sazaasagoan. hói az állattenyésztés ter­vezett részesedése 1 millió 43 ezer forint. Az állat­tartásban azonban a hízott­Kell-e kapálni a kukoricái ? A kemizálás tapasztalatai a Felgyöi Állami Gazdaságban Talán néhány esztendő még, s múzeumba tehetjük a kis kaszákat. Helyettük a kombájnok aratnak. A ka­szákat — ami a kukoricater­mesztést illeti — ezután ha­marosan követik majd a ké­zi kapák is. Erről győződ­tünk meg a napokban a Fel­gyöi Állami Gazdaság leve­lényi majori földjein, amikor bejártpk a vegyszeres kuko­ricatáblákat. Nehéz réti agyagtalajok ezek itt a Tisza mentén, s bizonyos Tervük szerint hatezer na­poscsibét akartak felnevel­ni, dc ezt a számot máris messze túlhaladták, sertés és a baromfi közel Eddig a tsz közel 8 ezer pe- ez a körülmény 150 ezer forinttal ad töb- esenyecsirkét értékesített, s bet a tervezettnél. ez a három baromfitenyésztő: Az állattenyésztésből ere- Kotogán Jánosné, Bozó Pál­do tervezett bevetelek: ser- , ' tésből 556 ezer, hízó marhá- né és Sutus Peterne hon­ból 210 ezer, baromfiból 111 értő munkáját is dicséri, ezer, libából 26 ezer, tejből Most több mint kétezer csir­és tojásból pedig 141 ezer ke növekedik, s nemsokára «nnállatten7S°enb belül eléri a Pe«enyecsike súlyt, tehát a sertések adják. A A tez elnöke és Kotogan gazdaságban fehér hűsser- Jánosné elmondották, hogy A Deszki Gépállomás dolgozói csatlakozlak a betakarítási versenyhez Területükön augusztus 15-re befejezik a cséplést A csengeri és a tiszalöki lést augusztus 15-re befej e­járás szövetkezeti gazdái — zik, s szállítóeszközeikkel is mint ismeretes — kezdemé- segítik, hogy mielőbb biztos nyezték, hogy augusztus 20- helyre kerüljön a gabona, ra, alkotmányunk ünnepére Természetesen a cséplés az egész országban fejezzük augusztus 15-i befejezéséhez be a cséplést. A nemes kez- a Deszki Gépállomás teriile­deményezés nyomán a szege- tén is szükséges, hogy a szö­di járási tanács ülése felhí- vetkezetekben megfelelő vassal fordult a járás gép- ütemben haladjon a kévék állomásaihoz és közös gaz- hordasa. A gépállomás ebben daságaihoz. hogy a cséplést is segít, a munkában azon­a járásban augusztus 15-re ban erőteljesen közreműköd­íejezzük be. nek a szövetkezetek fogatai Á betakarítási verseny is. visszhangra talált a Deszki A Deszki Gépállomás trak­Gépállomáson is, ahol a dol- toristái különben két mü­gozók a járás gépállomásai szakban szántanak, hogy mi­közül elsőnek csatlakoztak a előbb elvégezzék a tarlóhán­kezdeményezéshez. Megígér- tást, illetve a nyári mély­ték. hogy területükön a csép- szántást. Paprikatábla — mint idegenforgalmi érdekesség A Szegedi Sza­badtéri Játékokra érkező hazai és külföldi vendégek közül már sokan szóvá tették: tud­ják. hogy Szeged többek között a paprika városa is. de hát hol te­rem a paprika? Szeretnenek már egy igazi szép paprikatáblát látni. A vendégek kö­zül sokan úgy mentek el, hogy e kívánságuk nem teljesülhe­tett. Pedig az Uj Élet Tsz egyteg­ban levő 200 hol­das gyönyörű pap­in katábló ja a Matyér mentén is oly szép, hogy ilyet eddig még maguk a szegedi­ek se láttak. Még a laikus számára is lenyűgöző lát­ványosság. Ez a paprikaültetvény méltán reprezen­tálja itt a papri­katermesztésben is a nagyüzem fölényét. mértékig nem is» kedvez a Simazin és Atrazin felszívó­dásának. Az eredményekkel mégis elégedettek lehetünk. Az egyik százholdas táblára tavaly tavasszal permeteztek ki átlag négy kilogramm At­razint. s most ugyanezen a talajon egymást követően másodszorra termesztenek kukoricát. A Simazin és At­razin tudvalevően három­négy évig van pusztító ha­tással a gyomokra. A tavalyi kipermetezés nem a szabá­lyos előírásoknak megfele­lően sikerült, ezért az idén egy kisegítő Dikonirtos lo­csolást is kellett végezni a területen. Ezután talajlazí­tás, porhanyítás céljából £gy kűltivátorozást és egy lóka­pázást kapott a föld. Kézi kapával azonban egy­szer sem nyúltak a kukori­cához. S az eredmény ké­pünkön is látható. A leszálasabb embernek is magasra kell nyújtania a ke­zét ahhoz, hogy elérje a cí­merek tetejét. Megtekintettük a gazdaság másik 82 holdas vegyszeres kukoricatábláját is. Ez a te­rület 5 kilogramm Simazint kapott idén áprilisban. A ve­tésre előkészített talajon közvetlenül a vetés előtt per­metezték ki. Ez a talajfertőt­lenítés már teljes gyommeri­tességet eredményezett. A kukoricatábla olyan, mintha három vagy négy kézi kapálást kapott vol­na eddig. A Felgyöi Állami Gazdaság Jelenleg ilyen az a kukorica, amely az idén még nem kukoricatermesztési tapaszta- látott kapát, latai az ideális kukorica tő- - - . ^ szám megállapításában is sze lehet kapcsolni a hol- ugy Igazgatósag azonban igen hasznosak! Az említett dankenti toszam emelésevel ugylatszik nem erz. fele­82 holdas táblán ,s- losseget valialt kötelezett­Ys 'ezer köriili tövet hagy- A Felgyöi Állami Gazdaság súgóért, tak meg holdanként, s en- merész és sokat ígérő kísér- Többszöri kérésre sem bíz­nék ellenére jelenleg csak- letei azonban az aszály mi- tosította eddig a vizet, pedig nem mindegyik kukoricatő att súlyos veszélyben vannak szivattyú-motor a helyszínen ket csövet nevei. most. A terület közvetlenül is van, csak üzembe kellene Az ígérkező termés kataszt- a Tisza partján van. A több állítani. E mulasztás miatt rá'is holdanként 75—80 má- milliós öntözőművek, csator- — amennyiben nem pótol­ja a környéken szokásos nák is készen állnak, csu- ják —, lényegesen csökken­36—35 mázsával szemben. pán egy közvetítő szivattyú- nok a kísérletek eredményei. A tapasztalatok máris azt motor beallításara lenne Mj _ kukorica­bizonyítiák: a kémiai véde- szükség a Tisza alacsony víz- Mintegy 50 vagon kukorica kezést, azaz a vegyszeres állása miatt. termes pusztulhat el. ha az zvomirtást nagyszerűen cisz- Az Alsó Tisza vidéki Víz- ígért víz elmarad. (Somogyiné felv.1 nyéken nagy épületanyag­hiány van. Ugyanakkor tö­megesen kellene felépíteni az új szövetkezeti istálló­kat, magtárakat, irodaháza­kat, melyek mind előfelté­telei a korszerű nagyüzemi gazdálkodásnak. E fontos célokra azonban a rengeteg anyagból egy darabka se jutott Sövényházán. Hova lett az értékes horgany Ruzsa Lajosnak, a megyei ianács egyik műszaki ellen­őrének utasítására 1010 kilo­gramm tiszta horganyt a kisteleki MÉH felvásárló ré­vén magánosoknak juttat­tak, s a megyei tanács csu­pán 4 forintot kapott ennek a drága fémnek kilójáért. Jóllehet egész iparunkban komoly hiányok vannak eb­ből a ritka fémből. A hi­bának ez azonban csupán a kisebb része. A nagy mennyiségű faanyagnak je­lentős részét általunk isme­retlen helyre szállították el. Több mint 40 köbméter f'e­r.yőáru — amint ezt Dán László községi párttitkár és Rozgonyi Sándor az építke­zés művezetője bemutatták — a helyszínen maradt. Ez a nagytömegű áru is sokat enyhített volna a környező tsz-ek építkezési gondjain. Ruzsa Lajos műszaki ellen­őr és Mihályi Ilona gond­, nok a helybeli vezetők vé­leményét teljesen mellőzve azonban másképp döntöttek. Sebtében motoros favágót kerítettek s az ép ajtó- és ablaktokokat széles ajtótok­borításokat, vastag mennye­| zettartó gerendákat, renge­i teg padlódeszkát tűzre vá­| gattak össze. Tűzrevaló lett ] a sok anyagból, pedig a helybeli községi tanácsnak és a tsz-eknek az lett vol­na a legkedvezőbb, ha tűzi­fára cserélhették volna ki a kárbaveszett anyagot. Így drágították meg Sö­vényházán az amúgy is na­gyon drága építkezést. Dán elvtársnak, a községi párt­titkárnak. a járási pártbi­zottság munkatársának vé­leménye szerint az ügy azon­ban korántsincs befejezve, bár Ruzsa Lajos jegyző­könyvileg használhatatlan­nak minősítette ezeket az anyagokat. Azonban az épí­tőipari szakemberek — akik kitermelték ezeket mű­vezetőjükkel és a falu ve­zetőivel egybehangzóan ál­lítják, hogy Ruzsa Lajos nem írt igazat a jegyző­könyvben, felületesen vé­gezte munkáját. Cs— J—

Next

/
Oldalképek
Tartalom