Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-29 / 177. szám

3 Szombat, 1961. július 29. — * Tovább kell javítani a munkásvédelmet (Folytatás az 1. oldalról.) főleg nem ellenőrzi, hogy a dot és figyelmet a szaksze- dolgozók magukévá tették-e rűbb, elmélyült oktatásra és az oktatás anyagát. Senki sem veszélyeztetheti büntetlenül munkatársainak testi épségét, életét — Üzemeinkben még so­kan vannak olyanok, akik nem törődnek maguk és dol­gozó társaik biztonságával. Sajnos, vannak olyanok is, akik a szocialista építés köz­ben megfeledkeznek a dol­gozó emberről. Az elmúlt évben a DÁV-nál két dolgo­zót ért halálos áramütés. Ez év elején pedig egy harma­dik tragikus, eset is történt, három embernek kellett meghalnia, mert felelőtlen vezetők elmulasztották, hogy a rendelkezéseknek megfele­lően meggyőződjenek a ve­zeték áramtalanításáról. — Sokan abban a téves hitben élnek, hogy az alko­hol fokozza a munkalendü­letet. Munkakezdés előtt vagy közben meggondolatla­nul alkoholt fogyasztanak, ennek hatására csökken a felelősségérzet, az ítélőképes­ség, s ez gyakran súlyos vagy halálos balesethez ve­zet. A kiskundorozsmai gép­állomáson Ábrahám Ferenc brigádvezetőnek is életébe került a munka­közbeni italozás. E balesetekért felelősek a vezetők is, mert megtűrik, sőt sokszor takargatják a dolgozók balesethez vezető fegyelmezetlenségeit. — Sok helyen felületesség és megalkuvás tapasztalható a felelősség­re vonásnál, a balesetek okainak felderítésénél. A vizsgálat csak a sérült személyes cselekményeire vonatkozik. Ritkán kutatják a tárgyi hiányosságokat, amelyekért a vezetők a fe­lelősek. Olyan esetben pe­dig, ha mulasztásokat ta­pasztalnak, de ebből nem történt baleset, még egyet­len esetben sem alkalmaztak felelősségrevonást. Minden­kinek meg kell értenie, hogy senki sem veszélyeztetheti munkatársainak testi épsé­gét, egészségét. Olyan lég­kört kell teremteni üzeme­inkben, hogy senki se tűrje a fegyelmezetlenséget, a technológiai fegyelem meg­sértését, a védőeszközök, be­rendezések használatának el­mulasztását, vagy rongálását. A beszámoló a továbbiak­ban arról szólott, hogy az ipar mögött jóval elmaradt a munkás­védelem a mezőgazdaság­ban. Itt az időszakos dolgozók ál­talában kevesebb szaktudás­sal, felkészültséggel rendel­keznek. mint az iparban fog­lalkoztatottak. Az utóbbi években nőtt a balesetek száma a mező­gazdaságban. A jövőben úgy kell dolgoz­nunk az iparban és a mező­gazdaságban egyaránt, hogy a munkásmozgalom még az idén tömegmozgalommá vál­jon Csongrád megyében — mondotta befejezésül Kiss László munkásvédelmi fel­ügyelő. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt több el­nökségi tag, meghívott párt­és gazdasági vezető. A töb­bi között felszólalt Török László elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára is, aki a többi között a következőket mondotta: Tovább kell növelni a vezetők felelősségét a munkásvédelemben — Nálunk minden a dol­gozó emberért történik. He­lyén r*an az a jelszó: Nálunk legfőbb érték az ember. Saj­nos azonban, ez a jelszó né­ha még vezető emberek szá­jában is frázissá válik, mert ugyan mondogatják, de meg­valósításáért keveset tesz­nek. — Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk — folytatta Török elvtárs —, hogy az SZMT és a szakszervezetek sokat tettek Csongrád me­gyében azért, hogy javuljon a munkásvédelem helyzete. Komolyan foglalkoztak a munkásvédelem szervezésé­vel, az óvóintézkedések be­tartásával. Sokat tettek a munkások egészségéért, testi épségé­nek védelméért. Szakszervezeteink érzik azt a komoly felelősséget, amely rájuk hárul ebben a munká­ban. Az elmúlt években sok száz munkásvédelmi aktívát képeztek ki, ezek tevékeny­sége jónak mondható. Meg­szervezték a munkásvédelmi őrségeket, amelyek munká­ját. tevékenységét tovább kell fejleszteni. — A szakszervezetek mun­kásvédelemmel kapcsolatos tevékenysége egybeesett az állam intézkedéseivel. A kö­zös erőfeszítésnek köszönhe­tő. hogy csökkent a balese­tek száma. Mégsem mond­hatjuk. hogy megnyugtató a helyzet. Mi gyakran össze­hasonlítjuk a balesetek szá­mát a múlttal. Ez az össze­hasonlítás nem reális. Azóta a gépesítés foka nőtt, a mun­kások száma emelkedett. Nőtt a mezőgazdaság gépesí­tése is. Nekünk egyre in­kább a felszabadulás utáni 16 éven belül kell hasonlít­gatnunk," hogy mi volt a helyzet ezen belül a korábbi esztendőkben és mi a hely­zet ma. — Sokkal radikálisab­ban kell intézkednünk, hogy a fejlődést előremoz­dítsuk. Csökkent ugyan a balesetek száma, de azt kell látnunk, hogy ma még negyedéven­ként 4—500 ember esik ki egy időre a munkából. Nejri is a termeléskiesés miatt ag­gódunk elsősorban, hanem az emberekért, a családokért. — A jövőben tovább kell növelnünk a szakszervezetek, a gazda­sági vezetők, műszakiak, s nemkülönben a pártszer­vezetek felelősségét is. Váljon közüggyé Csongrád megyében is a munkásvéde­lem. A továbbiakban Török elvtárs a mezőgazdaságnak nyújtandó szakszervezeti se­gítségről beszélt. Elmondot­ta. hogy Csongrád megyé­ben lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ebben a mun­kában sokat segítettek a szakszervezetek, a munká­sok. Elmondhatni, hogy Csongrád megyében ma már 205 termelőszövetke­zet és 27 termelőszövetke­zeti csoport gazdálkodik igen eredményesen. — Termelőszövetkezeteink­nek nagy problémát jelentett az elmúlt esztendőben a szá­razság. Ez éreztette hatását terméseredményeikben is. Az idei időjárás kedvező volt, nőtt a gépesítés és több műtrágyát használtak fel, mint a korábbi esztendők­ben. Szép eredményeket ér­tek el az aratásban. Már az összes gabonaterü­let 99 százalékán befejez­ték az aratást. Az előzetes felmérések alap­ján 11—12 mázsás átlagter­més várható Csongrád me­gyében. A szovjet és olasz búzák holdanként 20—35 mázsás átlagtermést hoztak. Az állami gazdaságokban a kenyérgabona átlagtermése eléri a 20 mázsát holdan­ként. Még nem történt meg soha, hogy Csongrád megyé­ben II mázsás termésátlagot értek volna el búzából. — A szakszervezetek so­kat segíthetnek a szövet­kezeti mozgalom megszi­lárdításában. Örömmel lehet üdvözölni szakszervezeteinknek azt a törekvését, hogy Csongrád megyében kulturális téren, a sportban, munkásvédelem­ben segíteni kívánnak ter­melőszövetkezeteinknek. Az eddiginél sokkal többet segíthetnek a termelőszövetkezeti pa­rasztok politikai öntudatá­nak növelésében is. Termelőszövetkezeteinkben ma még jelen van bizonyos konzervativizmus. Vonakod­nak a prémiumrendszer be­vezetésétől, pedig ez érde­keltté teszi a tsz-tagokat például abban, hogy három­szor is kapáljanak. Ha ezt megvalósítják, jó pénzt kap a termelőszövetkezeti tag. jól jár a tsz és az állam is. — Most, amikor azért küz­dünk, hogy kialakítsuk az egységes paraszti osztályt, azzal is törődnünk kell, hogy i a szakszervezetek nagyobb szerepet kanjanak és vállaljanak a patronázs­mozgalomban. A járási pártbizottságok elvi j irányítása mellett eredmé- j nyes segítséget nyújthatná- | nak termelőszövetkezeteink- I nek, — fejezte be felszólalá- | sát Török László elvtárs. A többi között felszólalt az ülésen É v i n g e r Mihály, a SZOT munkavédelmi osz­tályának helyettes vezetője is. Elmondotta hogy üzeme­inkben a vezetők egy része szívesen beszél baleset után a véletlenről. — Ahol megszegik a mun­kásvédelmi előírásokat — mondotta, — ott szükség­szerűen bekövetkezik a bale­set. Ez nem lehet véletlen. Sok helyen és sokszor azért nem állapítják meg a mun­kás hibáját egy-egy baleset­nél, hogy elkerüljék az anya­gi felelősségrevonást. Sajnos, nem egyszer még a szak­szervezeti tisztségviselőkkel is komoly harcot kell foly­tatni azért, hogy megállapít­sák egy-egy vezető felelős­ségét. Valamiféle vállalati érdeket tartanak' elsődleges­nek. Az flyen nézőponttal nem lehet egyetérteni, s fel kell venni ellene a harcot. A vitában még több el­nökségi tag és meghívott üzemi párt- és gazdasági vezető szólalt fel. Az elnök­ség végül több határozatot hozott a munkásvédelmi helyzet javítására és a mező­gazdaságnak nyújtandó szakszervezeti segítség foko­zására. Szegedre érkezett Odessza, hős testvérvárosunk ifjúsági küldöttsége Tegnap kedves vendégek érkeztek Sze­gedre. Testvérvárosunk, a hős Odessza Kom6zomol-küldöttsége érkezett meg. Deák Béla, a KISZ Szeged városi végre­hajtó bizottságának titkára a vendégek elé utazott és Záhonyban, a határállomáson üdvözölte a delegáció tagjait a szegedi fiatalok nevében. Néhány perccel éjfél után érkezett a szovjet fiatalok gépkocsi­ja a KISZ Szeged városi bizottságának székháza elé. A négytagú delegációt Valja Szaveljova, az odesszai területi Komszo­mol bizottságának titkára vezeti, tagjai Volja Szevcsenko, az odesszai Lenin Utja kolhoz baromfitenyésztője, Szása Sztoro­zsenko, az odesszai üdülőépítő vállalat Komszomol-titkéra és Szláva Tkacsenko, az odesszai hajójavító üzem Komszomol­titkára. A szovjet fiatalokat Törköly Ferenc, az MSZMP Szeged városi bizottságának osz­tályvezetője, Deák Béla, a KISZ szegedi titkára, dr. Lőkös Zoltánné. a KISZ Sze­ged városi végrehajtó bizottságának agit. prop.-titkára és a KISZ-bizottság több munkatársa fogadta. A komszomolisták aránylag rövid pihe­nő után tegnap délelőtt Törköly Ferenc és Deák Béla társaságában a konzervgyár­ba látogattak el. Itt Ábrahám Antalné, a vállalat igazgatója, Náczi János párttitkár, Pócz Nagy Jánosné, a szakszervezeti bi­zottság titkára, Vékes Ferenc KISZ-titkár és Geiger Tibor, a KISZ alapszervezet agit. prop.-titkára fogadta a szovjet fiata­lokat. A meghitthangú beszélgetés során az üzem vezetői részletesen tájékoztatták a fiatalokat a vállalatnál folyó termelő­munkáról. A komszomolisták nagy érdek­lődéssel hallgatták a vezetőket és igen sok kérdést intéztek a házigazdákhoz. Volja Szaveljova a nődolgozók élet- és munkakö­rülményei után érdeklődött. Szása Sztorozsenko a szakszervezeti munkát tanulmányozta. Az üzem látogatása során a Komszomol­küldöttek hosszasan elbeszélgettek a Kon­zervgyár ifjú szakmunkásaival. Igen tet­szett a szovjet vendégeknek, hogy arány­lag igen sok fiatal dolgozik felelős mun­kakörben. Barátságosan szorítottak kezet az ifjú művezetőkkel, Vékes Ferencnével, Zsigó Istvánnéval, Baksa Bálinttal és a többiekkel. A gyárlátogatás után a KISZ Szeged városi végrehajtó bizottsága az ifjúsági házban fogadást adott az odesszai fiatalok tiszteletére. Itt találkoztak először a sze­gedi kiszesek vendégeikkel. Valja Szavel­jova a fogadáson elmondta, hogy ismerős­ként jöttek Szegedre. — A két ifjúsági szervezetet — a Kom­szomol odesszai és a KISZ szegedi bizott­ságát — régi barátság fűzi össze —, mond­ta Valja Szaveljova. — 1958-ban látogat­tak el először kölcsönösen egymás hazá­jába az ifjúsági szervezetek küldöttei. Az­óta többször járt delegáció Magyarorszá­gon, Szegeden. A szovjet fiatalok elbeszé­léseiből már jól ismertük testvérvárosun­kat, de amit itt találtunk, az felülmúlta várakozásunkat. Nagyon szép Szeged, tisz­ta és rendezett. A fogadáson csaknem minden fiatalnak volt olyan élménye, amellyel a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátsá­gát dokumentálta. A kedves, meleghangú találkozó a késő esti órákban ért véget. Ma az odesszai Komszomolisták a Szegedi Kenderfonógyárat keresik fel. „Nagyszabású tery—sok ízlés és ügyesség a megvalósításban" A Bolgár Népköztársaság művelődésügyi miniszterhelyettese a szabadtéri játékokról A Bánk bán csütörtöki köztársaság művelődésügyi tömegeket tudnak megmoz­előadásának megtekintésére miniszterhelyettese. Az elő- gatni, mint amelynek tanú­érkezett Szegedre Ivan Ba- adás után baráti beszélge- ja lehettem, sev elvtárs, a Bolgár Nép- tésre jött össze Jari János Szálloda épül Kecskeméten Szegedhez hasonlóan, Kecskemét városa is szálloda­hiánnyal küzd. Érthető, hogy a kecskemétiek élénk ér­deklődéssel nézik azt a nagy építkezést, amely most Kecs­kemét központjában folyik. Az új kecskeméti szálloda­épület homlokzatát burkolják már az építők. — Számomra kettős él­elvtárssal, a szegedi városi ményt nyújtott az előadás — tanács v. b.-elnökhelyette- folytatta a bolgár minisz­Egyrészt jelentett művészi él­sével, a Szegedi Szabadtéri terhelyettes. — Játékok igazgatójával. Tár- maga az előadás saságukban volt Petar magas fokú Starbanov, a szófiai Állami ményt, másrészt pedig a Operaház rendezője, aki a nagyszabású, több ezres kö­szabadtéri játékok tanulmá- zönség amely imponáló fi­nyozására látogatott hoz- gyelemmel és élvezettel kí­sérte a színpadon folyó cse­lekményt. s mélyedt el a zánk. Basev elvtárs örömét fe­jezte ki, hogy viszontláthat- muzsika 'szépségében. Valő­ta a mi kedves Tisza-parti sággal megható volt látni. városunkat, ahol 1949-ben hogy 12 éves kislánytól már járt a Demokratikus kezdve, öreg bácsikig milyen Ifjúsági Világszövetség kép- áhítattal átérzik mindazt, viselőjeként. Saj nos, most ami 6 TidQyinéTEtű sziTipudoiz ideje nem engedte, hogy iezajlik. több mint tíz év után meg- Magáról győződjön a város fejlődé séről, annál nagyobb él- dotta. hogy a Bánk bánt ményt jelentett számára a ez alkalommal látta elő­az előadásról szólva Basev elvtárs elmon­szabadtéri operabemutató. — A legnagyobb elismerés illeti azt az erőfeszítést — jelentette ki egyebek között —. amellyel a Szegedi Ün- mara a szereplő ször, ezért nem hangoztat­hat szakvéleményt, de rend­kívül megragadó volt szá­szólisták nepi Játékokat megszervez- kiemelkedő művészete és az ték. Nagyon örvendetes, egész együttes mély benyo­hogy nemcsak bátorságot ta- mást tett rÁ Magasfokú nusitottak a szegedi elvtar­sak, amikor ilyen nagysza­nei kultúráról tanúskodik — bású tervhez láttak, hanem mint mondotta — a kórus igen sok ízlést és ügyességei árultak él a megvalósítás­ban is. Hasonlóképpen ör­vendetes, hogy olyan nagy Az I. kerület lakói pontos adófizetők Ujabb társadalmi munkára vállalkozott a lakosság Tegnap délelőtt ülést tar­tott az I. kerület tanácsa és megvitatta a pénzügyi állan­dó bizottság munkájáról szóló beszámolót. Pusztai Józsefnek, a bi­zottság elnökének beszámo­lója részletesen elemezte azt az egészséges és eredményes kapcsolatot, amely a tanács pénzügyi osztálya és a bi­zottság között fönnáll. Jó­részt a rendszeres együtt­működés eredményeképpen a város három kerülete kö­zül talán az I. kerületben állnak legjobban például az adók behajtásában. Csak néhány kivételes eset­ben kellett külön felszólí­tani az adófizető lakoso­kat a kirótt adó befizeté­sére, s az elmúlt évben szinte egyetlen alkalommal sem fordult elő. hogv a kirótt adó befizetésének elmulasz­tása miatt végrehajtást kel­lett volna elrendelnie az I. kerület pénzügyi osztályá­nak. E jelentős siker elérésé­ben része van annak a munkának is, amelyet a pénzügyi állandó bizottság tagjai: Nyerges Ferenc, Eecker József né és Srllai Ferenc végeztek a kerület mintegy 800 kisiparosának és kereskedőjének adóztatá­sánál. Alapos körültekintés­sel, gondos helyzetfelmérés­sel és helyszíni ellenőrzésekkel segítették elő, hogy a ki­vetett adóterhek minden esetben reálisak legyenek. A városfejlesztési terv teljesítéséről és a társadalmi munkák szervezéséről Bödő István, a végrehajtó bizott­ság titkára számolt be a ta­nácsülésen. Elmondta, hogy 1961 első félévében az elő­irányzott összeget túltelje­sítve 152 ezer 656 forint értékű társadalmi munkát végez­tek a kerület lakói. Különösen értékes munkát végeztek a kerület KISZ­fiataljai. De a lakosság ma­ga is készségesen vállalt társadalmi munkát például Újszegeden és a Római kör­úton a gyalogjárda-kövezé­seknél. A két beszámolót követő hozzászólások során értékes észrevételek és újabb társadalmi munka­felajánlások is elhangzot­tak. Gyalogjárdakövezésre vállal­koztak Újszegeden a Vass utca. a Műhely utca és a Töltés utca áldozatkész la­kói is. is. E kijelentésnél Tari Já­nos elvtárs örömmel fűzte hozzá, hogy ez utóbbi elis­merés már csak azért is jóleső, mert a kórus túlnyo­mó többsége műkedvelő szegedi énekesekből tevődik össze. A baráti találkozó vé­gén a bolgár művelődésüevi miniszterhelyettes a Dél­Magyarország útján még a következőket üzente: — Köszönetet mondok a szíves fogadtatásért, amely­ben Szegeden részesítettek és megragadom az alkalmat, hoay iókivánsáaaimat teiez­zem ki a játékok minden szervezőjének, szereplőjének és résztvevőjének. Valóban nagy örömet jelentene szá­munkra, ha — mint aho­gyan arról Tari elvtárs em­lítést tett — a bolgár opera művészei is fellépnének majd ezen a nagyszerű ren­dezvényen, hogy még to­vább erősödjék a népeink közötti barátság a művészet szálaival is. L. Z. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom