Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

Vasárnap. 1981. július 23. Tavaly tavasszal alakult és kezdte a közös munkát a baksi Uj Élet Termelőszövet­kezet. Az 1960-as év a mun­kafegyelem és a gazdálkodás gyengeségei miatt azonban messze elmaradt a lehető­ségek mögött. A hibákból le­vonták a tanulságot és ma már a 4200 holdas Uj Élet Tsz egyre erősödő, tagjainak jó jövedelmet adó gazdaság. Példázza azt is, úgy látják a hasznát, vagy a kárát a szö­vetkezetiek, ahogyan gazdál­kodnak, kihasználják az adottságokat. Pénz havonként Tdén egy munkaegység ér­tékéül a pénz és természet­beni járandósággal együtt 36 forint 80 fillért terveztek. — Tervünk jövedelemmel kapcsolatos része is jól meg­alapozott — állapította meg Bába János, a tsz elnöke. — Egészen biztos, hogy egy-egy munkaegység tervezett érté­ke meglesz. Sőt már kicsit úgy vagyunk ezzel, nem sze­retnénk, ha csak annyi len­ne. De ezt majd meglátjuk. A szövetkezet gazdáinak rendszeresen és havonként a teljesített minden munka­egységre tíz forint pénzelőle­get adnak. A tagságnak nin­csenek pénzgondjai. Most újabb jelentős összeg üti a szövetkezeti emberek mar­kát. Az év elejétől a június 30-ig teljesített minden mun­kaegységre — természetesen a rendszeresen és egységen­ként fizetett tíz forinton fe­lül — három forint 14 fillért . fizetnek ki. Ez tulajdonkép­pen azt jelenti, hogy a ta­gok az első félévben teljesí­tett egységeikre megkapják a pénzjárandóság 60 százalé­kát. A hiányzó 40 százalékot és természetesen a második félévben teljesített egységre 'utó pénzt — a havonkénti rendszeres pénzelőleg továb­bi fenntartásával — év vé­gén kapják kézhez. Örömteli nap A szövetkezetben jól fize­tett a gabona. Búzából pél­dául átlagosan holdanként nyolc mázsát terveztek. Mér­téktartó becslések szerint a búza holdanként általában 11 —12 mázsát ad. Lényegesen a terven felül fizet, azon­ban az árpa és a rozs is. Mivel gazdag a termés, nem a tervben szereplő 200 má­zsa szerződött gabonát ad­ják az államnak, hanem leg­alább 500 mázsát. Az 53 ka­taszteri holdon termesztett rozs teljes mennyiségét — szerényen számítva 350 má­zsát —, átadják az államnak. Ezzel együtt késedelem nél­kül beszállítják ez állami raktárba az adógabonát. A jó és szorgalmas mun­ka, a bő aratás után öröm­teli napjuk volt a szövetke­zeti embereknek. A tagság­nak — biztosítva szükségle­tüket — már mérték a gabonajárandóságot a tel­jesített egységekre. A jú­nius 30-ig elért minden mun­kaegységre 3 kiló új búzát és két kiló új árpát vihet­tek haza a tagok. A szövet­kezet fogatai és vontatót a tsz népes családjának össze­sen 984 mázsa 18 kiló bú­zát és 656 mázsa 12 kiló ár­pát szállítottak, illetve szál­lítanak haza. Például ifj. Tábity Kálmán tíz mázsa 2 kiló búzát, hat mázsa 68 kiló árpát, Szemerédi István hét mázsa 95 kiló búzát, öt mázsa 30 kiló árpát, Mucsi Istvánné négy mázsa 5 kiló búzát és két mázsa 70 kiló árpát kapott. A szövetkezet traktoristái sem panaszkod­hatnak. Ifj. Jenei Józsefnek '12 mázsa 54 kiló búzát és nyolc mázsa 36 kg árpát szál­lítottak haza. A másik trak­torosnak ifj. Mihály István­nak pedig 12 mázsa 48 kiló búzát, és 8 mázsa 32 kiló árpát mértek ki, természet­beni járandóságként Csatlós néni véleménye Lantos Imrével, a szö­vetkezet elnökhelyettesével ellátogattunk Pölös Istvánék házához. A nagymama és anyós, CsatlÓ6 néni volt csak odahaza a három kedves unokával. De ő is sorolta, hogy Pölös István és a fele­sége milyen szépen kapott gabonát: búzát tíz mázsa 60 kilót, árpát pedig hét má­zsa 08 kilót. szövetkezetnek. De csak vol­tam, mert ha így megy to­vább, (a szép járandóságra célzott) akkor igazán nem lesz semmi baj. Mert ugye, tapasztalhatom én is, hogy nem rossz a közös gazdálko­dás, ha jól csinálják. Csak (Somogylné felv.) Csatlós néni és unokái a gabonával teli zsákoknál. — Jöjjenek, nézzék meg, fent van a padláson — in­vitált Csatlós néni és öröm­mel mutatta a rzép, s taka­ros mennyiségű búzát, árpát. Aztán kérdés nélkül kikíván­kozott belőle: — Megmondom őszintén, hogy nagyon ellene voltam a így tovább, jól megleljük a számításunkat. S munkához szokott dolgos kezeivel beletúrt az egyik búzászsákba, kedvtelve né­zegette a szép gabonát, majd szerető pillantása a mellette álló három unokát vonta kö­rül. (m. s.) Augusztus 15-ig befejezzük a cséplést — ígérik a balástyai Erdöközi Tsz gazdái A balástyai új termelőszö­vetkezetek közül legkoráb­ban az Erdőközi Tsz gazdái kezdték el a cséplést. A szö­vetkezet nagy kiterjedésű határában hat cséplési kör­zetet alakítottak ki s minden körzetben berendeztek egy­egy szérűskertet. Ha a csép­lőgép az egyik körzetben végzett a munkával, már ugyanazon a napon a másik­ban folytatja tovább. A cséplés időszakára a gazdák két cséplő munkacsapatot szerveztek s ezek a munka­csapatok hetenként váltják egymást a gép mellett. Az első cséplési hét alatt már közel ezer mázsa bú­za, rozs és árpa került zsá­kokba. Számos termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban vállalták most a cséplőbrigá­dok, hogy augusztus 20-ig, alkotmányunk ünnepére be­fejezik a cséplést. Az Erdő- j közi Tsz munkacsapatai ver- • senyeznek egymással s azt • vállalták, hogy saját terüle- ' tűkön augusztus 20 előtt öt nap­pal, már augusztus 15-én befejezik a munkát. Állami kötelezettségeiket már a cséplőgép mellől tel­jesítik. A szövetkezetben sok időt dolgozó paraszt van, akik már nem bírnak annyit dol­gozni, hogy családjuk ke­nyérsziikségletét megkeres- I sék. Azonban a fiatalabbak ! rájuk is gondoltak. Nyolcvan mázsa kenyérga- j bonét tartalékolnak a szo­ciális aiapban számukra. A csépléssel egyWőben so­kat fáradoznak ebben az új közösségben az állatállomány kialakításán, és a szüksé­ges férőhelyek biztosítása ér­dekében is. Mint Gera Já­nos, a tsz elnöke és Német Imre agronómus elmondot­ták 50 sertést a közelmúltban állítottak hizlaldába, s az újabb ötven hízónak valót pedig ezekben a napok­ban szerzik be. Van már a szövetkezetnek 31 közös anyakocája is. A cséplés után teljes erővel folytatják az építkezéseket. Nagyobb dohánypajta, ser­téshizlalda és egy fiaztató építése fejeződik itt be még az őszi munkák kezdete előtt A röszkei Lenin Tsz tag­jai 2200 kataszteri hold föl­dön gazdálkodnak és egyre szebb eredményeket érnek el. A szövetkezetben moz­galmas az élet, amelynek az előrehaladását "hivatalból" segíti a szövetkezet tagjai­ból álló és a tsz teljes tag­sága által megválasztott ki­lenc tagú ellenőrző bizott­ság. Feladata. hogy figye­lemmel kísérje a tsz gazda­sági életét, és az egyes prob­lémák megoldását kérje a vezetőségtől. Közmegelégedésre Az ellenőrző bizottság tag­jai különböző brigádokban dolgoznak, ugyanazt az éle­tet élik, mint a szövetkezet többi gazdái. Tisztségük be­töltéséért semmi külön fizet­ség nem jár, hiszen az tár­sadalmi tevékenység. — Az ellenőrző bizottság — állapította meg Kövesdi Lajos, áz ellenőrző bizottság fáradhatatlan elnöke — munkáját mindig a közösség érdekében, annak javára végzi. Nagyon vigyázunk ar­ra, hogy az igazságnak megfelelően ítéljünk min­den kérdésben. Azon va­gyunk, hogy a tagság jogai és kötelességei egyaránt ér­vényesüljenek. Nem könnyű az ellenőrző bizottság munkája. Többször bizony előfordult, hogy egyik-másik tsz-tag, bár a döntés igazságos, mégis ne­heztel érte. mert úgy véli, hogy számára hátrányos, s nem veszi figyelembe, hogy a közösség, végeredményben tehát a saját maga javát is szolgálja. Van olyan brigád­vezető, aki "hatáskörébe va­ló beavatkozásnak" veszi, ha az ellenőrző bizottság ész­revételt tesz a brigád mun­kájával kapcsolatban. A fő azonban, hogyha kell, baráti vitákban is minden kérdés közmegelégedésre intéződik el. Igazságtevés Ott volt például a gyü­mölcsfák ápolásának, tisztí­tásának ügye. Tóth József munkacsapata "egy kalap Tanulságos számok a szeged Dózsa Tsz baromfitenyésztési eredményeiből Mint ismeretes, a szegedi Dózsa Tsz gazdái az utóbbi években a környék egyik legszebb, legnagyobb ba­romfitenyésztelepét építet­ték fel £ a baromfitenyész­tői munka évről évre egyre nagyobb hasznot, nyereséget hoz itt. Legutóbb például 1700 pe­csenyekacsát értékesítettek. Átlag két kilósokra híztak meg a kiskacsák kilenc he­tes korukra. Az értékesítés után, amikor az összes rá­fordított költségeket leszá­mították, kiderült, Hogy egyedül csak ezen az állományon 17 ezer forint nyereség van. Ugyanakkor a falka leg­szebb tojópéldányait, össze­sen 230 kacsát tenyésztésre hagytak vissza. A szövetkezet gazdái egyébként ugyancsak elége­detlenek a baromfikeltető ál­lomás munkájával. Koráb­ban ugyanis saját törzs­kacsa-állományuk szaporula­tából 2900 kiskacsát adtak át kölcsönképpen a vállalat­nak azzal, hogy helyettük most az első kacsa-turnus után 1500 naposkacsát kap­nak vissza nevelésre. A vál­lalat azonban szállítás he­lyett már közölte, hogy nem tudja teljesíteni vállalt kö­telezettségét. Jól jövedelmezett a Dózsa Tsz-ben az Idén a csibe­nevelés is. 2930 pecsenye­csirke keriilt ki eddig eb­ből a gazdaságból. S ezeken több mint 16 ezer forint volt a tiszta nyereség. Augusztus l-ig azonban piacra kerül innen még egy másik 2900 darabból álló pecsenyecsirke-állomány is. A csirkeházak ezután sem néptelenednek el. Érkeznek majd az újabb naposcsibe­szállítmányok. Egész esztendőre tízezer csirke felnevelését ter­vezték a tsz gazdái. S mint Mikus József mező­gazdász elmondta, ezt a ter­vet teljesítik is. Szegeden és a járásban itt hozták létre először a közös törzstojó tyúkállományt is. Az eredmények azt bizonyít­ják, ez a munka sem jár kis haszonnal. Az év máso­dik fele lényegében még hát­ra van, azonban a szövetke­zet tojásértékesítési tervét már egész évre teljesítette. A kifogástalan minőségű té­ny észtoj (ásókat a keltető­állomások vásárolták fel. A rendes áron fcliil nagy ösz­ssegü tenyésztői felárhoz is hozzájutottak a szövetkezeti gazdák. Pénzbírság állattenyésztői gondatlanságért A szegedi járásbíróság 2100 forint pénzbirságra ítélte Ve­szelka József szatymazi gaz­dát. akinek állattenyésztői hanyagságából elpusztult egy állami tenyészkan. Veszelka József esete többek számá­ra komoly tanulságul szol­gálhat. akik az állami te­nyészállatok gondozásában eddig mulasztásokat követ­tek el. alá" vette az egyéves és a 8—10 éves fákat, azaz mind­egyikért egyformán számol­tak egységet. így a csapat tagjai külön-külön egy nap 4—5 munkaegységet is telje­sítettek. Hígítása volt ez az egységnek — a közösség ká­rára. Ezért ebben a dolog­ban is a tényleges helyzet­nek megfelelően intézked­tek, az ellenőrző bizottság közbenjárására. Az l-es és a 11-es növény­termesztő brigád tagjai — különben derekasan dolgozó emberek ők is — elhordták brigádjuk területére azt a trágyamennyiséget is. ami a IV-es brigád paprikaföldjére való volt. Az l-es és a Il-es brigád a dupla trágyameny­nyiséggel is biztosítani akar­ta, hogy többtermelési pré­mium üsse a markukat. Eb­ben a dologban is igazságot kellett tenni Az l-es és a II­es brigád tagjai feltalálták magukat és a háztáji gaz­daságukból szedték össze a trágyát a IV-es brigád föld­jére. A lucernakaszálásnál, mi­vel a terület nem egyforma volt, több ember kifogásol­ta, hogy bár nehezebb kö­rülmények között dolgoznak, mégis rosszabbul járnak, mint azok, akik könnyeb­ben végezhetik a munkát. Az ellenőrző bizottság — ter­mészetesen ebben az esetben is a tsz vezetőségével együtt — foglalkozott az észrevé­tellel, s nyomában megnyug­tató intézkedés történt. Elbeszélgetés Kéri Márton brigádjában az egyik fogatos, aki mun­; kaját ugyan jól elvégezte. este poharazgatni kezdett, | utána csak késő éjszaka vit­te a lovakat az istállóba, a kocsit meg a színbe. Ezért a fogatossal beszélgettek és megmondották neki, hogy a közösség tulajdonával nem lehet így bánni. A félévi leltározás ada­taival is foglalkozott az el­lenőrző bizottság. Ekkor de­rült ki, hogy egv borjú "el­veszett". Keresték az okát és megállapították, hogy a jószág adminisztrációs hiba folytán esak papíron tűnt el, a valóságban megvan. A tagság megbízásából és bi­zalmából a munkaegvség­könyvek vezetését is figye­lemmel kísérte az ellenőrző bizottság, foglalkozik min­den, a tagság érdekét érintő 1 dolgokkal. Tevékenységük 1 isznos és eredményes. Míg az anyukák a termelőszövetkezet földjein dolgoznak, addig fiacskáik, kislányaik boldogan játszanak, takaros homokvárakat építenek a szövetkezeti családok kisgyermekei számára létesített nyári napközi otthon udvarán Kübekházán. Szakképzett óvónők, nevelők foglalkoznak a legifjabb szövetkezeti --gaz­dákkal-, s láthatóan az apróságok igen jól érzik itt magukat. Szüleik valamikor még édesanyjuk mellett töltötték ebben a korban napjaikat a kegyetlenül tűző napon a tarlón, Szafymazori új művelődési ház épül Szatymazon a jelenlegi mű­velődési ház céljainak már nem megfelelő, mert falai avultak, s ezen túl helyisé­gei sem elégítik ki az igényeket. A helyi tanács a felsőbb szervek támogatásá­val már régebben elhatároz­ta, hogy a községbén felépí­tenek egy korszerű művelő­dési házat. A terv megvaló­sításáért 1959-től kezdve je­lentős összeget tartalékoltak a közséífejlesztési alapból és erre nz esztendőre az épí­teshez szükséges pénz ösz­szegyűlt. Az ú.j és korszerű mű­velődési ház építését idén megkezdik, s a munkálatokat a következő évben fejezik be. Az 1 millió 600 ezer fo­rintos költséggel épülő mű­velődési házban a nagyter­men kívül könyvtár-, olvasó­ós klubszoba is rendelkezés­re áll maid. A művelődési házat különben a község központjában, a tanácsházá­tól nem messze építik meg. Saját égetésű I. o. tégla korlátlan mennyiségben kapható. ..Tiszatáj" Mg Tsz, Tápé. 4070 A bő aratás után A tagság érdekében A baksi Új Élet Tsz-ben már osztottak gabonát a tagságnak Eredményesen dolgozik a röszkei Lenin Tsz ellenőrző bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom