Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

Vasárnap. IMI. július 23. t fa%arna | vasarnapig ^ A KÜLPOLITIKÁBAN M * I Események a szovjet fővárosban * A nyugat-berlini probléma és a német kérdés a nyugati válasz jegyzékekben A* érdeklődés közép- s a Szovjetunió emlékirata- mögötti folytatásában és pontjában az elmúlt heten ra a nyugat-berlini es a konkrét pontok tárgyalásá­is a szovjet fővárosban sor- német kérdésre vonatkozó ban (csütörtöktől kezdve így ra került esemenyek alltak, nyugati álláspontot kifejtő js tartották az üléseket) s Miközben Nkrumah ghanai válasz elolvasásakor önkén- ezzel megkezdődött a laoszi elnök Szovjetunió szövet- teleni.il is arra kell gondol- probléma érdembeli meg­séges köztársaságainak éle- ni: 1 miért kellett e jegy- tárgyalása, addig a Francia­tével ismerkedik, hétfon a zék elkészitésehez csaknem ország és Tunézia között a szovjet kormány meghívá- hat hét?, 2. ha már ilyen bizertai flottatámaszpont sara Moszkvába érkezett az sokáig tanakodtak n rala- miatt támadt fegvveres ösz­Abbud miniszterelnök ve- szon, miért elégedtek meg szeesapás mélyen megrendí­tette szudáni kormánykiil- lényegében korábbi állas- tette a világot. Annál is döttség. A szoviet vezetők pontjuk ismételt leszögezi- megdöbbentőbb mindaz, ami és a szudáni delegáció kö- sével s miért nem igazolták most Bizertában történik, zött szerdán megkezdett valamiféle konkrét terv mert hiszen Párizs és Tunisz szívélyes tárgyalások a két előterjesztésével nagyon is viszonya a legutóbbi időkig ország közötti baráti kap- határozott hangnemben ki- látszólag a legjobb volt l a csnlatok további kiszélesité- fejtett, állítólagos tárgyalási tunéziai kormány határozott sét célozzák s valószínűleg készségüket. Ez lényegesen fellépése nem szolgálhatott gazdasági és kulturális meg- többet jelentett volna, mint okot és magyarázatot arra. allapodás megkötését, ered- annak — ki tudja, hányad- hogy — a tegnapot is bele­ménvezik. szor történő — hangoztatá- számítva — immár három Ugyancsak hétfón kezdőd- sa. hogy -a nyugatiaknak napja gyilkolja halomra a lek meg a szovjet főváros- joguk van Berlinben ma- nagy technikai ér fegyver­bán a szovjet-amerikai le- radni és arra, hogy szabad fölényben levő francia légi­szerelési előkészítő megbe- bejárásuk legyen a város- flotta és hadsereg a tuniszi szélesek. A 7orin küUigvmi- ha-. Pedig a három nyugati kikötőváros lakosságát, fíár­niszterhelyette* és McCIny, szövetséges illetékesei na- mit is határoz a Biztonság, Kennedy leszerelési tanács- Ryon is jól tudják: senki adója vezette küldöttségek sem akarja kényszeríteni tanácskozásai zárt ajtók mö- ökef, hogy adják fel a hit­gött folynak. Amerikai saj- lerí Németország legyözésé­tójelentések azonban utal- ben való részvételükbőt kö­nak rá. hogv amfg a szov- vetkező jogaikat. Arról tton jet küldöttség a leszerelési szó. hogy e tizenhat évvel tárgyalások tematikáját is ezelőtt támadt -jogok*-ból meg akarja vitatni, az Egye- ma szükségszerűen a német Virgil Grissom amerikai re sült Államok képviselői tisz- probléma olyan részkérdései pülőkapitány valamivel több, tán csak a technikai jellegű megoldásának kötelezettsége mint 15 perces útja, -bepil­kérdésekröl szándékoznak következik, „mi nélkül nem lantása a világűrbe-, az új tárgyalni, arról, hogy hol és lehet továbbhaladni más, finn kormány megalakulása, mikor kerüljön sor a szov- ennél összességükben na- az Európai Közös Piac tag­iét—amerikai, illetve a ke- oyobb fontosságú kérdések- államai kormányfőinek érte­let—nyugati leszerelési tár- ben. kezlete volt még az elmúlt gyalásokra és mely országok 0ár Washingtonban, Lon- hét számottevő nemzetközi részvételével. Ez az ameri- donban és Párizsban leg- vonatkozású eseménye. A fl hadmüveletek azonnali beszüntetésére, a bizertai kérdés békés rendezésére nólít fel a Biztonsági Tanács határozata , Tanács, a francia kormány felelőtlen eljárását még leg­közvetlenebb szövetségeseik sem hajlandók -igazolni*. Kuwalt felvétele az Arab Liga tagjai közé — Irak ellenzése dacára —, Pénteken a késó éjjeli dósok is. amelyeket a. Bizer­órákban is folytatódott a tótól mintegy 40 kilométer­harc Bizertéért. A franciák nyíre fekvő Metline és El két ezred katonaság* — ej- Alia falvak ellen intéztek. töernyösök és légionáriusok Ezenkívül Tunézia déli ré­— támadta a tunéziai csapa- szén a bizertaihoz hasonló tokát. Amman francia fen- erősségű harcok folynak. gernagy, a bizertai támasz- Lapzártakor érkezett hír­ponf parancsnoka egy sajtó- ügynökségi jelentősek sze­értekezltten azt állította, rint Bizerlában szombaton hogy a franciák elfoglalták is folytatódtak a rendkívül Bizertát. súlyos utcai harcok. Rádió­Klibi tunéziai tájékozta- hirek arról számoltak be, tásügyi miniszterhelyettes hogy a tuniszi kikötőváros ezzel szemben egy sa.itóér- belvárosának utcái a szom­tekeleten közölte az újság- bati nap folyamán többször írókkal, hogy — noha a fran- is gazdát cseréltek. cla fegyveres erők elérték a A bizertai harcokkal kap­varos központját - Btzerta csolatban néhány hozzávető­nagy része, a tunéziai kato- leges számadatot kozol a ta.t Bizertabol es Tunézia naság kezén van Reuter angol hírügynökség, teruieteroi. A továbbiakban hangsú- Ezek szerint Bizerlaban lyozta. hogy * francia katcv 2500-3000 főnyi f^éziaika . . ... ... ...v tonasag harcol. A penteki nasag akciója jóval tulha- ^^ fo,vamdn „ halálos Momzov. a Szovjetunió képviselője éles szavakkal ítélte el Franciaország kor­mányának magatartását, a francia hadsereg tunéziai akcióit. Rámutatott, hogy a fran­cia kormány támaszpont­politikája fenntartása ér­dekéhen követte el agresz­szió.iát Tunézia ellen. A Biztonsági Tanácsnak — mondotta a szovjet delegá­tus — oda kell hatnia, hogy Franciaország azonnal szün­tesse be Tunéz.ia elleni ag­resszív lépéseit, tartsa tisz­teletben Tunézia szuveré­A Biztonsági Tanácsnak gyorsan és határozottan kell cselekednie. jelentette 'ki befejezéskép-túlha­ladta Bizerta hatarát. Ezt áldozatok "száma néhányszáz P«> Morozov ^ bizonyítják azok a légitáma- volt. Mit követel Tunézia a Biztonsági Tanácstól ? A Biztonsági Tanács pén- három portból álló köve­teld ülésén Tunézia képvi- telest terjesztette * Bizton­selöje hangoztatta: szerdán sági Tanács elé: francia a tunéziai kormány, bele­egyezése nélkül francia ej­tőernyősöket dobtak a bi­zertai támaszpontra. A francia kormány a* resszió végetvetésére; 1958-as egyezményben kö- 3. ENSZ-támogatás telezte magát, hogy kivon­ja haderőit Tunéziából 1. A azonnali megszüntetése; 2. Amennyiben szüksé­ges, ENSZ-segítség , oz ag lapzártakor érkezett: A Biztonsági Tanács szombati ülésén az Egyesült Államok és Anglia, vala­mint az Egyesült Arab Köztársaság és Libéria kül­döttsége határozati javasla­agresszió tot terjesztettek elő. A két angolszász hatalom azonnali fegyverszünetet sürget, míg * két afrikai ország 3 pon­tos határozati javaslata azonnali tűzszünetet a bizer­tai támaszpontra szállított francia haderő július 19-e a francia csapatok kiürítésé­hez Tunézia területéről, mi­ét csak a tunéziai kormány vei t csapatok jelenlétükkel előtti állásukba való vissza­beleegyezésével állomásoztat az agresszió állandó vészé- szállítását és a francia csa­csapatokat a bizertai ta- lyét jelentik. jwtok Tunéziából való kivo­maszponton. Kötelezettsége Ezután Charles Yost ame- nását célzó tárgyalások kez­kai álláspont végül is lep- alább olyan jól tudják, mint júliusban szokatlanul nagy- ! ellenére Franciaország nem rikai küldött mondott rövid detét javasolja. lrreti hrinmernvn nmnnis Moszkváhan nAOl' o nóniol számú eseménv közenette a ' f/ilvtot tórvvalásokat * fran- beszédet. Az EAK—libériai lesett beismerése annak, Moszkvában, hogy a német számú esemény közepette a ' folytat tárgyalásokat a fran hogy az Egyesült Államok- kérdés-komplexumot csak francia—tuniszi fegyveres | cia ejtőernyősök ügyében I nak még mindig nincs te- más problémák (leszerelés, összetűzés gyors felszámo­szerelési -ellenterve*, vagyis nukleáris kísérletek betiltó- lásában és abban bfzik a vi­részletesen kidolgozott saját saban való megállapodás) lágközvélemény, hogy a álláspontja. előzetes rendezésével lehet Nyugat-Berlin p roblémájá­A gazdasági szakértők megoldani, válaszjegyzékük- val és a német kérdéssel részletes véleménye már az ben -megosztott szerepben- összefüggésben mestersége­elkövetkezö napokban isme- törekszenek ennek az ellen- sen felszított nyugati hiszté­retes lesz. annyi azonban kezőjének az igazolására. Az riA lecsillapodásával meg­márts bizonyos, hogy a Egyesült Államok jegyzéké- kezdődhet a tárgyalási lehe­nvugati fővárosokban nagy ben a -határozott hang*, az tőségek kibontakozása a meglepetéssel fogadták a ongol jegyzékben a kom'pro- szeptemberrel már reánk Szovjetunió Központi Sta- misszumos készség, a fran- köszöntő külpolitikai -sze­tiszt.ikai Hivatalának július ciák dokumentumában pedig zon fogadására*. <»n _ • , Percnyi István 20 -án közzétett adatait a ® tárgyalási törekvés és a szovjet gazdasági élet IMI. helyzet ilyként való alakulá­első fél évének tervtel jesí- •'<» feletti -sajnálkozás~ csen- f ••••••>••• téséról. A globálisan 102 dül ki. Ugyanakkor Kennedy • SIKLÓS )AN0S* százalékra teljesített félém szerdai sajtóértekezletén a I ' terv. továbbá az ipari ter- katonai erők koncentrálása- • melés ».4 százalékkal való ^ak fokozását hangsúlyozta • növekedése ismét megcáfolta Ki -a megoldás- érdekében, • a tőkés gazdasági -jósokat*, 8 « kör további pontjait az" akik a szovjet ipar 1900. amerikai sajtó hisztériát I évi eredményeit azzal a keltő, fokozódó kampánya • megjegyzéssel vették tudo- adta meg, hogy áz' másul, hogy -az már a pia- amerikai polgár -lássa fon-, és hogy a nagyütemű veszélyt-. Az amerikai pol-2 saovje* fejlődésben -nincs Oár azonban csak azt látja.' hangsúlyozta a tuniszi kül­dött, Monzai Szlim. Tekin­tettel Tunézia szuverénitá­sának megsértésére, a tuné­ziai csapatoknak olyan pa­rancsot adtak, hogy lőjenek a tunéziai légiteret megsér­tő francia repülőgépekre. A francia gépek a figyel­meztető lövések ellenére bizertai is folytatták útjukat, sőt tűz alá vették a tuné­ziai állásokat Monzsi Szlim a kővetkező szüntetésére. beszédet. Az EAK—libériai javaslatot Felszólította Franciaorszá- a Biztonsági Tanács elío­got és Tunéziát, rendeljen gadta. el azonnali tűzszünetet és Párizsban hivatalosan he­haderőit vonja vissza ko- jelentették, hogy a francia rábbi állásaikba. kormány utasította bizertai Az Egyesült Arab Köz- csapatait, szüntessék be a társaság küldötte követelte, hadműveleteket. A bizertai haladéktalanul vonják ki főparancsnokot felszólították. Tunéziából a francia csapa- lépjen érintkezésbe a helyi tokát és számoljak fel a hatóságokkal és vitassa meg támaszpontot. Ki- a tűzszünet körülményeit, fejezte óhaját, hogy a Arról azonban nem érke­Biztonságl Tanaes megfelelő réti jelentés, hogy mi történt lépést, tesz az agresszió be- a Bizerta err részébe betört francia egységekkel. ECCE HOMO m tovább felfelé tárgyilagosan út­— -A nagyság — felelte Pangloss — minden filozó Nézzél meg egy új házat, melyet felépítettek és meglátod az embert; nézzél meg egy kirakatot, rendezett parkot és előtted áll az ember: nézzél meg learatott asztagot, szegd meg a kenyeret és dicsérjed az embert. Figyeld meg a sétáló fiatalokat, miként suttognak ösz­Nos. a hogy kormánya képűién '^'.tu. vélemény, szerint fölöttébb veszedelmes dolog mert « wákEjúd£át gondolkodó nobb vonalú kezdeménye-. Például... Te tudod, hogyan pusztult el_Krozus, Asttages, ^ujv^ Lessel be egy agtóőszobaM.^anm^^Ju^ kezdeménye — , . ——-- ir.<RIVi-- —m -— • TZ ,. Kern ** faradt arcuk oromét latod az újszülött fölött. Hallgasd gazdasagi szakértők a jelen- zésre. Illetve reális állásoont ' Dárius ... Pyrrhus, Hannibál... Caesar. Pompeius. merő... . . .. m d;„u„„J TT VT Vlenrúr Stuart Má- TneB té* egészének adataiból tlfoglalására. m _ kényszerültek lesznek azt a az amerikai közvélemény el-"ria I1. I_ IvÁsu.lL.i.il i " C-ZQ következtetést is levonni, képzelhetetlennek tart egv Iszór- Te tudod' hog'r ' - - - ' J - , .. . *t . . n k/(UoHtofl P i 1 • • ITT D* Í. J TT O>a„.ora VT W.nrit <ST.isri Má- 8 tervező esték nyugalmát és meglátod a rendíthe­Abból, hogy.®* ™>«ol »• R>phard. II Mw.rd,_VI, Hennk:.. Stuart Ma bizakodást, a szép elet utáni vagyat: az embert. -— a három franci. Henrik király es IV. Henrik csa- Ezután azt kérdezhetné valaki, hogy a henrlkek tulaj­.« — folvtatta Voltaire Candide- • • • -.--- —. „„., - .,, ... , . ... >,>,„„ emhori- donsaga nem volt emberi tulajdonsag? Vagy azt vitat­hyy a hétéves terv célki- Nyugat-Berlin miatti hábo-»J«0en a ,nooortos^riiozorus hatná valaki. hogv az ember bonvolult lelkivilágát ennyire tüzeseit nagy ütemben meg- rút. a nyugati -nagyok-18* ?/'t*r!?té"fk kuün^°7'" T, lehet egyszerűsíteni? Esetleg megjegvezhetné, hogy a ná­valósM szovjet gazdasági nak a szovjet javaslatokkal • ^US7t,toUak e*vma* hfi^n n,?sz.^lták lunk Annyira ismert bosszúálló, kicsinyes, intrikus, tör­kapacitás csak most Wcezd szemben elfoglalt álláspont-.urra 7 nom, volt-M<tk*B*e ra h,>4t> dn, ,gazában kibontakozni. jának helytelenítése K-i embm -lem- ';' Perzsa 66 8 Phbn^a RaJva'nak Szintén a szovjet főváros- Kezlk. • W pusztult, min^aesay^foro kezén milliók. hm került sor hétfón _ 'mint Hannibál csataiban. és a richardok, henrikek paran­a7. a Laosszal foglalkozó . csára. Jobbágyok százmilliói rothadtak el oligarchák cécó­•Mnerikai—angol—francia vá- genfi értekezlet szovjet és.ján. S később, a civilizációban munkasok. parasztok... laszjegyzék átadásara. A angol társelnöke megállapo- 2 Legutóbb két háborúban talan hatvan milliónyian, nagy -műgonddal- készült dott 97 Ót"+Até7lflif zÁeé nifó — O •%.! Iahi oontnnO T akateáaoc Vtr.cn- liocc7i'it fAri'fll Ánnc tetó ember tulajdonsága nem emberi tulajdonsag? Természetesen mindez emberi tulajdonság. A henri­keké éppen úgy. és olyan undorítóan, mint a kicsinyes, bosszúálló, törtető hajlamúaké. S az is igaz. hogy az em­ber pszichológiai világát nem lehet a matematika kétszer­kettőjére egyszerűsíteni. r készült dott az értekezlet zárt ajtóm "s mi lesz ezután? Lehetséges, hogy bosszút forral önös [élete ellen az emberiség rosszabbik énje — és megöli ön­i magát? Ez lehetséges is, meg nem is. Tévedés ne történjen, nem Pilátus szol a címben. A városban és a városon kívül bárhová gyor­san és kényelmesen eljuthat, ha igénybeveszi TAXI gépkocsij ainkat Utazzék taxival! Gyors, kényelmes, olcsó! Taxiállomásaink a város bármely pontján ren­delkezésére állnak: Takaréktár u. • Dugonics tér Aradi Vée'inuk tere Újszeged. Liget Vendéglő Nagyállomás H !A pilátüsi—krisztusi ^igazságokat., átlépte az emberiség, ^ ? i SuV-S.kaS ár helyet" végeredményen Trag^ ^^ ^Tk^b '^'T ™ Sdlét. az ember jó tulajdonságai helyett a félelmet, kézzel- vitatkognu akik az emberről azt tartjak hogy ma is •fogható erőkön kívül eső mítoszt állított halványnak. hiolog.ai lény mint ^lott harmincmillió : Gyűlöletet és az emberi lelkek torzult világát munkalta ^ BC"k .^J,1,"rá 1 tabb; J°bb iaz alka mazkodas, •ügyes jezsuita kézzel... Inkvizíciót és kalodat. roppant „Vdg-V'» ">telhgens. meri alkalmazkodna! készség • nagy gazdasági hatalmat: a Vatikánt teremtette meg. ^ ! ' mer° °St°" • Megcsalatva és üresen döbbent ra az ember, hogy tudat- ti /' L ,™ polemizálni. • lanságanál fogva hamisan csillogó bálványt imádott... , ^J5,?'" k K LZf* w"JV"V*™?* tartotta evteel­I most a XX. szazadban elfordul örökre a csalfa bálványtól. K'^ ^ f. BmplVek Között Nem is Rembrandt és nem is Munkácsv Ecce homo-ja VLTu SOiC V0"a,K07ashan az pmhpr; A lez... e sorok művészet nélkül magáról az emberről azól- a771Jt®l),t' '" '"'rnyezet megváltoztathatóságát . nak vall.iak. Ez sem szorul bizonyításra, a termeszei es a tár­sadalom változásai kézzelfogható tények. Az emberiség a természettel vívott szakadatlan küzdelemben élt és él, és ugyanakkor az egymassal szemben évezredek óta folyó D. , . ... , , . ,ti "arc kitermelte az emberben a gyanakvast, gyűlöletet, a • o ReSf,n , elen-veszptt Kulturák omladozo es restaurait magántulajdon megjelenése a könyörtelen élethalalhar­. épiteszett keznyomok. megsárgult fóliánsok evezredes ta- cot. mely egyrészt a puszta létért, míg a másik oldalon a? . nuk, hogy az ember mindig szepet es jot akart^ Csak neki -enyém-, a magántulajdon védelme erdekében történt és ; az. embernek adatott meg a termeszét kegj e. hogy alkoto történik. Az eltorzult környezet sok-sok torz vonással ­• oriassa váljék. (Az egy mastk kérdés, hogy a nagy al- múlandó tulajdonságokkal ruházta fel az emberi A aálva­J kotasok es klasszikus kultúrák szépsége nem ragyogta be rab. a rabszolga fellázadt a körülmények ellen' ezt tette . az alkotó tömegek életét.) a jobbágy is és ezt tette - eredménnyel - a munkás ; Hogv milyen az ember, azt nem Nero vagy Hitler út- mert lázadásával megváltoztatta a torz elet körülményeket' ,ia mutatja meg. hanem — ne hozzunk nagy törtenelmi S ezáltal évtizedek, évszázadok alatt újjal cseréli fel —' • példakat — a mindennapok: a kis házak falain belül élő az ember jó tulajdonsagait kibontakoztató eeeszséees kör • es vagyakozo milliók napjai, és ezek maradandó alkotasai. nvezettel — a régit m 4 a

Next

/
Oldalképek
Tartalom