Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

Szombat. 1961. július tt. 4 PÉTER LASZLO Juháss Gyula A MUNKÁSMOZGALOMBAN IIUIIIIIIIIHIIIIIIIUIimuilill1IIIIIIIIIWIII<IUIUIIilUllillUI<lillMUllllllllUIIIII s A Munka 1921 őszén megszűnt, de Juhász Gyula ezután sem szűnt meg a munkásokról, harcaikról és fölszabadulásukba vetett hitéről énekelni. Munkásverseit a Délmagyar• ország, a fővárosban pedig az Est-lapok jelentették meg, de számos ilyen tárgyú költeményét közölte a Népszava is. A Krisztus o vargával című vers először a kolozsvári Pásztortüzben jelent meg 1922 karácsonyán, utóbb került a Népszavába. Ahasvér legendájából a költő a modem tévelygők es a mai meg nem értett népvezérek tragikumát olvassa ki: Mikor nagy néha árván, e rossz világba téved Valaki, aki bátor, igaz, jó és az élet Hozsannával, kereszttel és pardonnal fogadja, Butaság, mindig ott vagy, mint Krisztussal a varga. 1923 karácsonyán jelent meg az Uj vallomás. Ez a vers summája és foglalata mindannak, amit 1-919 tavasza óta Juhász Gyula tett és vallott. Hatalmasabb verset — írta Bóka László — nem írtak Ady halála ót§ az Uj vallomásnál és hatalmasabbat csak József Attila írt Juhász Gyula halála után ennél. Ady után a magyar költészet látszólag megtört' folytonosságát nemcsak emigráns költőink tartották fenn, hanem Juhász Gyula i*s. Szerepe irodalmunkban nem jelentéktelen: Adytól József Attiláig az ő lírája az összekötő lépés, s példája ma ls eleven példa arra, hogy milyen messze juthat cl valaki, aki a polgári irodalom útjáról indult el a munkásosztály felé- Néhány jelentéktelen apróságban, sorrendben én másként Írnám, de a lényegben egyet értek ezzel. Ki az a magyar költő Juhász Gyulán kívül az ellenforradalom Magyarországában, aki 1923 karácsonyán ezt meri hirdetni: Szeretlek nép, munkás és szenvedő Minden gyilöltség szálljon most felétek, Kik a szabad jövendőt félitek. Kik renyhe jólét párnáin hetwéltek, S tagadjátok az egyetlen hitet: Hogy szent az élet és hogy szent az ember. Ki jövőt épít, mint korállt a tenger, Ki a sötét odúkból fényre vágyva, Majd győzni fog a földön'nemsokára! S íme a másik vallomás. 1924 elején: Magyar szegénység hü költője, én, Kitartok .véled, régi jó remény. Hogy a jövendő csak nekünk terem S hogy e jövőt építi énekem! Magyar szegénység: véget ér e tél. Lesz még Itt szőlő és lesz lágy kenyér, Az igazság lesz úr e föld felett, És az se fáj, hogy én már nem leszek! (Mit akartam?) május 1-én a Szikratávirat gondolatait hirdeti 1924. meg újra Vén harcos én, ma békét hirdetek Egy új kiáltványt irok s érezem, Hogy ez az ige egyszer tett leszen: Ember, légy végre ember újra már, Ne ordas farkas és halálmadár! Nem bús robot, de boldog munka kell, Melynél a szív bízó taktusra ver. Uj szent szövetség kösse össze mind Embertestvérek jó reményeit! (Május) Pécsre átutaztában látja meg Kelenföld tájén, a hídon vágtató gyorsvonat ablakából a munkájukat percnyi időre megszakító pályafönntartó vasúti munkásokat. A romantikusan keretezett költői élmény mögül Juhász Gyula újabb vallomása, a dolgozók iránti őszinte szeretete tör föl: A kalapács az izmos barna kézben Lehanyatlik, s ahogy fölkél a nap, Dús, bíbor fényét homlokukra fonja És bronz karjukra hull kacagva csókja. A támadó láng így ünnepli őket, S mig a vonat tovább rohan a napba, És száll a földre vig szikrák salakja, Utánuk lengetem még keszkenőmet! (Munkások a hídon) Nem Ismerjük közvetlen ihlétét annak a két versnek, amelyet 1925 őszén, egyazon napon, október 18-án írt, Espersit János vendégszerető makói házának -szent csöndjében-. Mind a kettő a munkásosztály melletti vallomás. A dolgozókhoz című közismert. A kőmívesek, lakatosok, asztalosok, vasutasok munkájából, hirdeti a versben a költő, egyaránt a jövő épül, amelyben ínség, nyomor és szolgaság Ismeretlen lesz, olyan -új állomás- az emberiség pályáján, Hol mást nem látni, mint munkásokat. A másik vers is jóval később jelent meg megírásánál: a Népszava 1926. május l-e emléklapjában: A régi május első hajnalán, Mikor szememből elszállott az álom, S a napnak első aranyára lestem, Távol zenék ujjongó harsogásán Álmodtam ébren a szabad jövőről, S az ablakot széttárva messze néztem, S az ünneplő népekhez szólni vágytam, Hirdetni az ember-testvériséget! Azifla sok. május jött, véres és Virágos és fagyos és közönyös. De egyszer még szeretnék egy zenét, Egy tömeget, ünneplőn és dalolva, Szeretnék egy virágos barikádon Győzelmes és deriis szemekbe nézni. Egy vértelen és könnytelen tavasszal ölelni át a milliók szivét, Hogy égig dobbanjon meg az enyém, S elégjen egy virágos barikarion! (Virágos barikadon) Ez a nagyszerű vers a szocialista költő vallomása a győzelmes munkásosztállyal való teljes azonosulásról, a szocialista jövő föltétlen hitéről. Az -álmodó- már kuzdo lett maga is, aki a milliókkal együtt harcol a szabad jövőért A Népszava 1925 karácsonyi számában megjelent Emberi hitvallásában Juhász Gyula ismét megerősíti a munkásmozgalommal kötött szövetségét, tagadja benne a tőkés társadalmat, a Mammont, a dolgozók gyilkosat, s hirdeti a »rózsásabb« holnapot. , . , . v (Folyt, kov.) Két év — eredményekkel és tapasztalatokkal A Szegedi Orvostudományi Egyetem etikai bizottságának munkájár ól Valamivel több is mint két éve már, hogy 1959 áprilisában a Szegedi Orvostudományi Egyetemen is megalakult öz etikai bizottság.' amely az egyetem hármas tevékenységével, a gyógyító, oktató és kutató munkával kapcsolatos etikai kérdések vizsgálatát, ellenőrzését tűzte ki célul maga elé. A kétéves munka eredményeiről és tapasztalatairól beszélgettünk dr. Rák Kálmán klinikai tanársegéddel, az etikai bizottság titkárával. Elmondta, hogy dr. Julesz Miklós egyetemi tanár, az I. számú Belgyógyászati Klinika vezető professzora elnökletével a héttagú bizottság 1959 végéig, tehát az első hónapokban csak ellenőrző munkát végzett: a bejelentések alapján foglalkozott egyes etikai vétségek kivizsgálásával — Az egyetem orvosainak és tudományos dolgozóinak dicséretére legyen mondva — fűzte mindjárt hozzá —, hogy a csaknem két és fél esztendős működésünk alatt összesen csak 6 alkalommal kellett elmarasztaló határozatot hoznunk etikai vétség miatt az orvosi etika ellen vétők ügyében. Természetesen ennél jóval nagyobb a száma a hozzánk küldött bejelentéseknek. Minden egyes bejelentést megvizsgáltunk, azonban jelentős hányaduk vagy teljesen valótlannak bizonyult, vagy eltúlozta a föltárt hiba jelentőségét. még olyan üg.ve. amelyben etikai vétség miatt valakit el koll^tt volna marasztalnia. A Szegődj Orvostudományi Egyetem állami veA budapesti KenUrdo eszperantó szakkör és Szeged A budapesti II. ker. tanács népművelési osztályának K,onkorda eszperaritó-szakköreben előadást tartottak Mara Ferencről és Juhász Gyuláról, az eszperantó nyelv barátairól, s ismertetlék Szeged két nagy írójának eszperantóról szuló írasait. Juhász Gyula külCsökkent a bejelentések száma Az első hónapok után új szilit vitt az egyetemi etikai bizottság munkájába az 1960. január 1-től életbe léptetett Orvosi Rendtartás, amely — ha mindenütt nem is kellő szigorral — írásba foglalta, szabályokba rögzítette az új, szocialista orvosi etikát — Számunkra különösen érdekes tanulsággal járt az új Orvosi Rendtartás bevezetése — jegyzi meg ezzel kapcsolatban a bizottság titkára. Mig általánosan az volt a helyzet, hogy a rendtartás bevezetése után több etikai vétséggel kellett az etikai bizottságoknak foglalkozniok, mint annak előtte, addig nálunk a bejelentések száma is csökkent. Különösen az anyagi természetű etikai vétségek száma mérséklődött. örvendetes fejlődés Persze, az egyetemi etikai bizottság tagjait nem tette önelégültté ez a valóban örvendetes tény. Nem tétlenkedtek. hanem az eddigi ellenőrző munka mellett sikerrel megvalósítottak egy nagyobb jelentőségű, s számos értékes tanulságot hozó vállalkozást: az egyetemi pártbizottság és az egyetem, állami vezetésének javaslatára 1961 első hónapjaiban felmérték az egyetemi klinikák etikai helyzetét. A tájékozódó jellegű felmérés végső konklúziója is az völt. hogy az új rendtartás bevezetése óta nagy mértékben javult az etikai helyzet. 1960 óta a szegedi klinikákon nem volt etikai problémát érintő lényegos visszaélés, nem érkezett az intézetek igazgatóihoz ilyen zetcse nagyra értékeli mményt is írt az cszperan a bizottság munkáját és támoghtja hasznos tevékenységét. Preventív munka Három héttel ezelőtt, június 29-én Budapesten az •Orvosegészségjjgyi Dolgozók Szakszervezetéllek országos központja kibővített tánácskozásra hívta össze az országban működő orvosetikai bizottságok elnökeit és titkárait. — Az értekezleten dr. Dubovitz Dénes főosztályvezető beszámolójában a preventív munkára hívta fel az etikai bizottságok figyelmét mindenekelőtt. Szavai minket is figyelmeztettek: nem érhetjük be ai eddig elért eredményekkel. A klinikákon végzett etikai helyzetfelmérést hasonló felmérő igényű munka kell hogy kü\esse majd az egyetem oktató és tudományos kutató vétségről beszámoló) beiden- tevékenységével kapcsolatos tés sem. 196l-.ben pedig az területűken ós intézményeketikai bizottságnak sem volt ben is. P- L. lóról, mely legutóhb kiadott verseskötetében is megtalálható. Az előadók felhívták a figyelmet a Szegeden megnyíló ^'aipzetközi Eszperantó Kiállításra, melyhez a szakkör több tagja adott éytékes anyagot. Szóltak arról, hogy az eszperantó nyelv iskolai tanítását Ad.v Endre már 1906ban ajánlotta egy újságcikkben és állítólag József Attila elveszett iratai között ifjúkori eszperantó nyelvű versek is voltak. A nemzetközi nyelv mozgalmában világhírű lett a Szegeden született Baghy Gyula eszperantista író és költő, a Magyar Eszperantó Szövetség elnöke, ki személyesen nyitja meg a szegedi eszperantó kiállítást. A budapesti eszperantó körben egyébként már kftráhban nagyon érdekes elnadast tartott Farkas Enni szegedi középiskolai tanár, az Eszperantó Múzeum szervezője. Közérdekű kérdések: Összeegyeztethelő-e a napközi otthonos táborok és az iskolai napközik működésének ideje? Az iskolás gyermekek napközi otthonos foglalkoztatása az iskolaév elején mindig nagy gondot jelent a szülőknek. A napközi otthonos táborok ugyaniá minden évben, így az idén is augusztus 26-án zárnak. Az iskola szeptember 1-én kezdődik, de a napközi otthonok szeptember 5—6 körül, vagy sokszor 8-án nyitnak. »Igy majdnem másfél héten keresztül nem tudjuk gyermekeinket elhelyezni és bizöríy nyugtalanul megyünk dolgozni ;— mondotta szerkesztőségünkben a napokban néhány szegedi szülő. Az a szülök kérése, a táborok legyenek augusztus 31-ig nyitva. az iskolai napközi otthonok pedig működjenek szeptember 1-től. Ha a gyerekek élelmezését nem is tudják a napköziben megoldani, az nem baj, arról majd gondoskodnak maguk a szjjjcjk, de legalább jó felügyelet alatt tudjak gyermekeiket. A kérést tolmácsoltuk Tori Jánosnak, a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének, akitől a következő választ kaptuk. — A szülők kérése jogos. "Nemcsak nekik, hanem a pedagógusoknak is az az ideális állapot, ha a gyermekek minél többet varrnak megfelelő felügyelet alatt. Az iskolaév azonban Magyarországon tízhónapos. A,z iskolai napközi otthonok intézménye nem túl régi, bár Szegeden különösen jól bevált. Mégis akadnak ilyen átmeneti zökkenők, mint ez a másfélhetes, az évi zárás és az évkezdés "közötti időszak. Ezt azonban egyelőre nem lehet áthidalni, mert ez áz Wö feltétlenül keU a napközi otthon új évre való átállásához, a termek renőbehozasahoz. a konyhák fertőtlenítéséhez és egyéb hasonló munkálatokhoz. Ettől függetlenül a tanács mindent elkövet, hogy a szülők jogos kérését orvosolja. Azt mindenesetre megígérjük. hogy összeírjuk azokat, a szülőket, akik feltétlenül ragaszkodnak a masfélheti időszak alatt is a napközi otfhohos felügyelethez. Egy iskolában összegyűjtjük gyermekeiket, megfelelő pedagógus felügyeletével. Felszólítjuk tehát a szülőket, hogy ennek megfelelően jelentkezzenek és az iskolában igényeljék ezt a napközi otthonos gondoskodást, . , Rádióműsor KOSSUTH-RADIO 4,26 Rákóczi induló. 4,30 Hírek. 4,33—7.39 Vidáman, frissen. Közben: 5 00 Falurádió. 5,30 Hírek. 6,20 Orvosi tanácsok. 6.40 Hirdetöoszlop. 6.39 Időjelzés. 7 óra Hirek. 7.10 Uj könyvek. 7 30 Műsornaptár. 7,39 Időjelzés. 1,00 Műsorismertetés. 8.03 Technikai szünet 8.10 Hu&zka müveiből. 9,03 Lányok, asszonyok. 9,25 Zenekari muzsika. 10.00 Hirek. lapszemle. 10 II) Tekeredik a kígyó . . . 10.30 Színes népi muzsika. 11.00 A kétezeréves űrhajós. Rádiókomédia. lt.35 Könnyű zene. 12.00 nélt harangszó. 12.15 Sziv küldi. 13 óra Mit olvassunk? 13.15 Opera-őszietek 13.43 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Magyar Indulók. 14.13 Előszóval — muzsikával. Kó/ben: 13.00 Hírek közlemények. 13,08 15,10 Időjárásjelenles. 16,50 Hét nap a külpolitikában. 17.00 Hírek. 17.10 Elbert: A cirkuszban — szvit. 17,35 A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18,00 Vadvirágns erdő szolén . . 18.20 Moszkvai kulturális jegyzetek. 18.35 Nagy mesterek muzsikájából. 19 05 A Szabo-csalad. 19 óra 35 Dalida énekel. 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 30.20 Közvetítés a József Attila Színházból: Müv dent a mamáért. Vénén játék. Közben: '2.10 23.95 Hírek. 23.0.7 Táncoljunk! Közben: 21,00—0,10 Hírek. D.30 Himnusz PETÓFI-RAnirt 5.no Rre.ee!l zene. 6.30 Műsornaptár. 6.30 Torna. 8.no—8.10 Hirek. 14 00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.13 A Tálra! vonósnégyes Játszik. 14.55 Horgászok ölperee. 15.00 Oprrakaluz. 16.00 Hírek. 16.03 A három csitri. Ifjúsági rádiójáték. 16,45 Hanglemezgyüttők hűszperce. 17,05 Gyárfás Miklós két karcolata. 17,30 Sanzonok 18.00 Hírek 18 óra 05 Angot asszony lánya. RéBzletek. 18,45 Elektronlka a közgazdaság-tudományban. 18 oo Hírek. 18,05 Vidéki népi zenekarok műsorából. 19,35 Falurádió. 19.35 Orvosi tanácsok. 20,00 Balassa F. Tamás zongorázik. 20.13 Közvetítés Luganóból. A szünetben: 20,30 Gondolatok filmekről. 21,00—21.05 Hírek 21,50 Sporthírek. 22,05 Galoppversenyeredmények. 22 19 Könnyű zene. 32.30 Lenavel Zenei Hét. 23,00 Hirek. 23,15 Műsorzárás. Televíziómfisor 18.30 falusi posta. 19.06 TVhiradő. 19.15 Hétről hétre . . . 19.40 Dallamról dallamra . . 20 óra 43 Katit keressük. Nyári rejtvény. 21,15 A szaxofon. Telévlzió-komédla. 22.35 Hirek. „NIVO" KTSZ a lakosság szolgálatában vállal Tűzzománcozást, auíófcnyezést Szeged, Alföldi u. 31. sz. Bútorfcnyezés, mázolás Szeged, Kossuth Lajos sgt. 5. sz. Jelmezkölcsönző Vállalat értesíti ügyfelelt, hogy szegedi fiókját augusztus 5— augusztus 9-ig leltározás miatt zárva tartja. Kiiltúrcsoportok, tánccsoportok stb. Igényeiket fenti időszakra legkésőbb iűlius 36-ig jelentsék be a Jelmezkölcsönző Vállalat fiókjánál Szeged, Lenin krt. 84. HüfHüin mm A Szegedi Kossuth Zsuzsanna Eü. szakiskolában 1961. október elején 18—32 éves nők részére kétéves ápolónőképző valamint tgyarmekápolénoképzö iskola indul. Kérvényeket Szeged. Tolbuhin sugárút 1 szám alá kell beadni, amelyhez csatolni keU a születési, vagyoni, orvosi bizonyítványt, 8 általános iskolai bizonyítványt, életrajzot, fényképet. Beküldési határidő augusztus 20. Felvételt nyert vidéki tanulók részére díjmentes kollégiumi férőhelyet biztosít az iskola és minden tanulónak élelmezést. Érettségizettek részére a felvételnél elsőbbséget biztosítunk.