Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

3 Szombat, 1961. június 17. Csehszlovák katonaművészek kiállítása és a Román Néphadsereg művészegyüttese Szegeden A szocialista országok néphadseregeiben a magasszínvonalú kiképzésen kívül művészeti munka is folyik. Erről ad most tanúbizonyságot a csehszlovák néphadsereg képzőművészeti stúdiójának kiállítása, amelyet a baráti ország felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából készítettek. A csehszlovák néphadsereg művészeinek kép-, szobor- és grafikai kiállítását nemrégiben mutatták be Budapesten. A jelenleg debreceni múzeumban lévő gazdag anyagú kiállítást június 4-én, szombaton délután 5 órakor mutatják be a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában. A megnyitón a csehszlovák nagykövetség katonai attaséja is részt vesz és a kiállítás, amely a csehszlovák néphadsereg életét és harci hagyományait tükrözi — július 3-ig lesz nyitva Szegeden. A másik eseményre június 22-én, csütörtökön kerül sor: ekkor érkezik Szegedre kínai és csehszlovákiai útjáról a Román Néphadsereg művészegyüttese. A 170 tagú énekés tánckarból álló együttest délután 2 óra körül a Széchenyi téren ünnepélyesen fogadják és este fél 8 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban tartják bemutatkozó műsorukat. Tudományos ülésszak az élelmiszeriparról A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület rendezésében pénteken megkezdődött a két napig tartó második élelmiszeripari tudományos ülésszak. A kétnapos ülésszakon hét előad® foglalkozik az élelmiszeripar átfogó kérdéseivel. majd különböző szekciókban 24 előadást tartanak egy-egy jelentősebb kutat®i eredményről. Az előad®okat vita követi. Még egyszer: „Merre tart, doktor úr? 99 Orvosegyetemi hallgatók körében és a közvéleményben nem kis vitát váltott ki a lapunk május 21-i számában megjelent „Merre tart „doktor" úr?* című cikkünk, amely arra próbált felel®® adni, hogy a Szegeden most végző, leendő orvosok közül miért olyan kevesen választják gyógyító munkájuk kezdetének a falut. Doktorrá avat® előtt álló k® orvostanhallgatót kérdeztünk meg erről a témáról, Tóth Saroltát és Böross Gézát. Mindkettő elmondta a maga érveit Tóth Sarolta ezt: »Tisztelem a közkatonákat, de a faluról nincs viszsgaút." Boross Géza mint párttag és lelkes KISZ-fiatal falun végzett politikai és társadalmi munkája által jól tiudja, hogy miért van ma szükségük a falvaknak az orvosokra. „öt év múlva szívesen megyek falura, ha szakorvos lettem* — mondta második beszélgetésünkkor a miskolci fiú. Most tehát nem. Az apja ugyanis Miskolcon belgyógy®z-főorvos, s ezek szerint nemcsak a szakorvosi képzettség megszerzése, hanem a család városhoz fűződő tradíciója is távol tartja a fiatal Borosst a falutól. Valljuk be, hogy ez itt az igazság és minden m® magyarázat csak mellébeszél®. Boross — azért is szólaltattuk meg —, mint párttag is példát mutathatna társainak, évfolyamán — sajnos sokaknak, akik úgy félnek a falutól, mint ördög a tömjénfüsttől. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy cikkünk megjelen®e óta nem szaporodott a falut önként választó leendő orvosok száma. Ez a tájékoztatás Wenner Miklós tanulmányi osztályvezetőtől származik. Tőle tudjuk, hogy milyen „tragikus* meg játszások szoktak lezajlani a bizottság előtt, amely abban dönt, hogy ki hol kezdi meg orvosi hivatása gyakorlását. Wenner Miklós már előre tart az újabb megjátszásoktól, az ál-rosszullétektől, amikor X vagy Y fiatal orvossal közlik: — Kollegám, ön bizonyára jó körzeti orvos lesz majd saját szülőfalujában. „Merre tart, „doktor" úr?« című korábbi cikkünkre számos levél érkezett szerkesztőségünkbe. Ezekből választottuk ki Mohos Dénes orvostanhallgató levelét. Mohos ezt írja: »Falura vagy nem falura?'. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Az orvostanhallgatók nagyrésze azt vallja — helyesen —: szakosítani kell magam. Van ennek a nézetnek viszont egy hátránya: a falunak pillanatnyilag általános orvosokra van szüksége. Dicséretes az a tudásvágy, ami a szakosításra készülő orvosok egy részénél megvan, de sajnos a többség a falutól való menekülés egyetlen útját látjd benne. Mi tehát az oka, hogy a fiatal diplomások ennyire félnek a falusi élettől, de inkább a falusi munkától? A diplomát szerzett fiatal fél a falutól, mert éveken keresztül a városban élt, hozzászokott pezsgő forgatagához, bőséges kulturális programjához... mert hatéves egyetemi tanulmányai alatt a klinikákon, s a kórházakban látott nagyszerű műszerekről, jól felszerelt rendelőről álmodik. Ügy hiszem, fél attól a nagy felelősségtől, ami egy-egy falu 2—3 ezer vagy több lakosságával reá nehezedik, ügy gondolom, ez a fő ok, a többi csak kifogás.« „Az igazság az — folytatja levelét Mohos Dénes —, hogy a nagy felfelé törekvésben a hallgatók egy ré-i sze elfelejtette és elfelejti: honnan is indult el? Szégyelli szülei foglalkozását és szinte felsőbbrendű lénynek tartja magát. Egy pillanatig sem gondol arra, hogy hány ezer, sőt tízezer forintot költött rá az állam, a nép állama az egyetemi évek alatt, s hogy az a nép, aki filléreiből adta össze a tízezreket, csak ennyit, ilyen keveset kér mindezért. A falu megindult már felénk, s szocialista falu erkölcse — a kommunista erkölcs — már alakulóban van, s nekünk is lépnünk kell. egyet ezen az úton, közelebb a falu felé! Tudom és tudjuk még jónéhányan, hogy nem lesz kanynyű feladat sem ez, sem pedig a ránk váró munka. Egyszer találkoznunk kell nekünk — most végzett, s hajdan végző diplomásoknak — a faluval! Akkor nem fog ilyen címmel kezdődni újságcikk, hogy »Merre tart, „doktor" úr?" Helyette: A doktor elvtárs falura megy! A Tóth Sarolták, a Boross Gézák is... meg a többiek..." Az éremnek azonban van egy m®ik oldala is, ez pedig az, hogy az elhelyezkedéseknél ne szakítsanak szét családokat, mint ahogy erre volt ® ma is vap példa. Egy ugyancsak most végző hallgató, leendő orvos, dr. Hoffmanné Dömök Ella ettől fél. Férje a Sebészeti Klinikán tanársegéd, s van egy 14 hónapos kisfiúk. — Nem félek a falutól, sem a Szegednél kisebb várostól, ha mindketten együtt dolgozhatunk: férjem továbbra is a műtőasztalnál, én pedig akár körzeti orvosként — mondotta, majd így folytatta: — Bárhová kerülünk is, hivatásunknak élünk. De mi lesz, ha két háztartás gondja szakad rám? Ezeddig ugyanis nem biztattak semmi jóval, azaz Szegeden kapni bármilyen orvosi beosztást. Mondjuk ki nyíltan ezt is: Dömök Ella attól tart, hogy láthatatlan összeköttetések révén esetleg másokat r®zesítenek előnyben vele szemben, nőtlen fiatalembereket, hajadonokat, akiknek pedig mindegy lenne, hogy hol, falun vagy városon kezdik-e meg hivatásukat. A láthatatlan összeköttetések szálait term®zetes, hogy időben elszabdalja majd az a bizottság, amelynek feladata, hogy az új orvosok elosztásánál a legmesszebbmenően figyelembe veszi és mérlegeli a családi körülményeket is, ® semmilyen tekintélyre, nagybácsira, papára, sógorra-komára nem lesz tekintettél. Nem engedi megcsúfolni az igazságot, tülekedjen ® könyököljön ellene bárki. Ezzel tudjuk biztatni Dömök Ellát, és a hozzá hasonlókat, ® azzal: ha igazságtalanságot ®zlel sorsa alakulásában, akkor ne hallgasson róla, hogy mi is szóvá tehessük. Lődi Ferenc Szedik és szállítják az őszibarackot A szatymazi gyümölcstermelő körzetben — amint lapunkban jelentettük — rekord őszibaracktermést szüretelnek a szövetkezetek gazdái. Az ízes, finom gyümölcs napról napra jobban érik, s így mind nagyobb mennyiségben szállíthatják el a korszerűsített szatymazi felvásárló telepről. A korán érő, Myflower elnevezésű őszibarackot Budapestre és az ország különböző részeibe szállítják, s természetesen bőven jut belőle Szegedre is. Hamarosan megkezdődnek a nagyobb arányú külföldi szállítások is. Kopasz Sándorné, a szatymazi Barackvirág Tsz egyik kiváló gyümölcstermelőjének felesége — amint első képünk mutatja — szüreteli a finom gyümölcsöt. Második felvételünk a szatymazi felvásárló telepen készült, ahol őszibarackkal telt ládákkal pakolják meg a fővárosba induló gépkocsit. (Siflis felv.) S^zalxadlí^i A Szegedi Szabadtéri Játékokat kísérő széleskörű programban jeles helyen áll az Idegenforgalmi Hivatal által rendezendő sétahajókirándulás a Tiszán. Vasárnaponként a menetrendszerinti hajóval háromórás sétahaj ó-kirándul®t rendeznek divatbemutatókkal, fürdőruha-bemutatókkal. E kirándulásokon zen® műsort adnak a Szegedi Nemzeti Színház tagjai. Eg®znapos hajókirándulást is terveznek Mártélyra reggel 8 órától este fél 6 óráig. Az első hajókirándulást július 2-án rendezik. * Nagy sikere van a Szegedet ismertető előadássorozatnak, amelyet a városi tanács idegenforgalmi hivatala és a TIT rendez a Juhász Gyula Művelődési Otthonban. Az eddig megtartott két előadásnak igen nagyszámú hallgatósága volt, s ugyancsak érdekesnek ígérkezik a június 21-én, szerdán este tartandó előadás »Szeged város története a felszabadulástól napjainkig* címmel. Előadók: dr. Dáni Sándor, a városi tanács v. b. titkára és Beszédes Kornél városi főmérnök. Előadásukat filmvetítés kiséri. * Minden eddigit felülmúló érdeklődés nyilvánul meg az idei Szegedi Szabadtéri Játékok iránt, legalábbis ezt bizonyítja többek között az is, hogy az Idegenforgalmi Hivatal alig tudja kielégíteni szálláshellyel a fővárosból és a vidékről érkező vendégeket. Az úgynevezett csúcsforgalmi napokra szinte kimerültnek látszik már minden elszállásol®i leh®őség. A játékok megindulásának napjára, július 22-ére például 700 vendégnek kellene még szállást biztosítani. Az Idegenforgalmi Hivatal most szélesebb körre terjeszti ki a fizetővendég-szolgálatot, ® más elszállásol®i lehetőségek után is kutat. Értesülésünk szerint a felújít® alatt lévő Tisza Szálló egy r®zét is üzemeltetik turistaszállóként a játékok időszakában. * Az eddigi bejelentés szerint csak Budapestről 23 vegyes különjáratot indítanak Szegedre a szabadtéri játékokra. Repülők, autóbuszok és különvonatok szerepelnek e rendkívüli járatokban. Vidékről viszont 36 ezer 631 vendégnapot kötöttek le eddig a különböző szálláshelyeken az ideérkező vendégek. A szállodák ugyanakkor napi 300 férőhellyel körülbelül 10 ezer vendégnapot számlálnak majd a játékok időtartama alatt vendégeik után. * Nyugatról számos külföldi vendég jelentette be érkezését eddig a Szegedi Szabadtéri Játékokra. E külföldiek jobbára saját gépkocsijukkal érkeznek Szegedre s szállásaikat úgy kívánják biztosítani, hogy magukkal hozandó sátrakban kívánnak lakni. E sátrak felállít®ához már előre kérik a helykijelölést az Idegenforgalmi Hivataltól, amely valószínűleg Újszegeden a Tisza-part valamely festői részén biztosít helyet a sátortáborozásra. A Panteon előtt, a Beloiannisz téren reprezentatív pavilont állít fel a játékok időtartamára a szegedi Idegenforgalmi Hivatal. Számos érdekes kiadvány mellett e pavilonban árusítják a Fővárosi Foto Vállalat által készített színes fotofelvételeket Szegedről. A várható nagy idegenforgalomra való tekintettel, a szegedi Idegenforgalmi Hivatal jelenlegi helyiségei már nem alkalmasak a reprezentatív jellegű szolgálatra. 88 ezer forintos költséggel bővítik majd a hivatal jelenlegi helyiségeit. Ugyancsak bővítik majd a Turista Szállót is. Negyven vendég befogad®a helyett száz személy r®zére biztosítanak itt kényelmes száll®t. Sikeresen vizsgáztak a jutaáru gyár fiataljai (Levelezőnktől.) A Szegedi Jutagyárban is igen fontosnak tartják a szakmunkások továbbképzését a termelékenység növelésének szempontjából. Ezért szervezte meg a „Szakma ifiú mestere* tanfolyamot is a KISZ, az üzem adottságainak megfelelő tananyaggal. A tanfolyam tavaly februárban kezdődött, mintegy nyolcvan fiatal r®zvételével. A tanfolyam követelményei olyan nagyok voltak, hogy a r®ztvevők nem bírták a tanul®t, s r®zben ezért. r®zben mert más munkabeosztást kaptak, vagy kiléptek a vállalat kötelékéből, igen sokan lemorzsolódtak. A vizsgákra most júniusban került sor. A harminchat vizsgázóból hárman elérték az aranyfokozatot, tizenegyen az ezüstöt, míg tizenhármán bronzjelvényt kaptak. Rendelet a borszőlő, a must és a bor forgalmának sza bá lyozásáról A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli az élelmezésügyi ® a belkereskedelmi miniszter együttes rendeletét a borszőlő, a must ® a bor forgalmának szabályoz®áról. A földművelésügyi, a külkereskedelmi és a pénzügyminiszterrel, valamint a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben kiadott rendelet kimondja, hogy szőlőt az abból nyert must és bor továbbeladás útján történő értékesítése céljából kizárólag az Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állami pincegazdaságok vásárolhatnak. Mustot és bort továbbeladás céljából a termelőktől ugyancsak az állami pincegazdaságok vásárolhatnak. Kivételt képeznek e korlátozás' alól: Monimpex Külkereskedelmi Vállalat, a Vendéglátóipart Országos Szövetkezeti Központ és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája. A kocsmai és a vendéglői tevékenység gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal rendelkező magánkereskedők borszőlőt feldolgozás, valamint mustot és bort továbbeladás céljára a termelőktől csak annak a helységnek államigazgatási területén szerezhetnek be. amelyen telephelyük van. Állami, szövetkezeti és társadalmi szervek italmérési tevékenységet folytató egységei — üdülők, kantinok. klubok stb. — termelőtől mustot és bort közvetlenül nem v®árolhatnak. Ezek a rendelkezések az irányadók az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervek által esetenként — alkalmi italmérési engedély alapján — kimérésre kerülő must vagy bor vásárlására is. (MTI)