Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

51. évfolyam, 141. szám Ára: 50 fillcr Szombat, 1961. június 17. HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉDÉNEK VILÁGVISSZHANGJA <«•> MÉG EGYSZER: „MERRE TART, DOKTOR ÚR?" HÉTVÉGI SPORTMŰSOR •VFTFTFTFLWTFWVVWWWWW Megkezdődött as aratás Az új tanév az eddigi eredmények megszilárdításának ideje lesz — mondotta Benke Valéria művelődésügyi miniszter a művelődésügyi osztályvezetők tegnap megkezdődött országos tanácskozásán Vas Vilmos, a Dorozsmai Gépállomás traktoristája a szegedi Dózsa Tsz szép árpáját vágja szovjet rendarató géppel Szeged és a szegedi járás földjein megkezdődött az aratás. Súlyosak a kalászok, gazdag term® ígérkezik. Erről beszélt örömmel Vas Vilmos, a Dorozsmai Gépállomás traktoristája is, aki tegnap, pénteken a a szovjet rendarató géppel egy műszakban 50—60 holdról levágjam a gabonát A domaszéki Béke Tszcs gazdái is kaszát fogtak, s vágják a szétszórtan elterülő gabonát. Sebők Mihály ® gyünk — beszélte Sebők Mihály ® Németh Vince mert bő az arat®. A mi szövetkezetünkben is kézzel aratunk, dehát az a fontos, hogy betakarítsuk a term®t. S szaporodik a levágott gaA Központi Pedagógiai Továbbképző Intézetben pénteken megkezdődött -a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetőinek kétnapos országos értekezlete. A tanácskozáson részt vesznek a Művelődésügyi Minisztérium vezetői, a megyei (megyei jogú városi) tanácsok v. b. elnökhelyettesei, valamint a pártbizottságok és a különböző tömegszervezetek képviselői is. A vitaindító referátumot Benke Valéria művelődésügyi miniszter tartotta. Bevezetőben elmondotta, hogy az elmúlt év művelődési feladatainak; megoldása általában eredményes volt. Megállapította, hogy a most záruló tanévben tervszerűbben, megalapozottabban fejlesztették az iskolákban a gyakorlati oktatást, de jobban össze kell hangolni az elméleti tárgyakkal. Foglalkozott a miniszter a közművelődési munka tapasztalataival is. Ha nerr< is ugrásszerű a fejlődés, de jelentős az előrehaladás mindenekelőtt a tömegek kulturális érdeklődésében, továbbá — sok tekintetben — a művelődési intézmények részéről az érdeklődés minőségi kielégítésében. A soron következő, 1961— 62-es cvi feladatok között a művelődésügyi miniszter egyik legfontosabbnak jelölte meg a falusi kulturális munka színvonalának emelését. A falusi dolgozók szocialista tudatának formálására —• mint mondotta — létrehozzák a járási művelődésügyi osztályokat. Az előkészítő munka után az 1961—62-es tanév az eddigi eredmények megszilárdításának esztendeje lesz. A közoktatás fejlesztésénél nem az a lényeg, hogy elsősorban számszerűség terén haladjunk előre, hanem a tartalmi munka javításában. Igen fontos feladat a szakmai képz® színvonalának emelése, mind az öt plusz egyes rendszerű gimnáziumokban, mind a szakközépiskolákban, mert erre még efég sok a panasz. Szükséges az iskola és a társadalom kapcsolatainak további elmélyítése, a közösségi szellem erősítése. Közölte a miniszter, hogy kerettantervet dolgoznak ki az öt plusz egyes formában tanuló osztályok részére, jegyzeteket készítenek a szakközépiskoláknak, pedagógiai jegyzeteket kapnak az üzemi szakoktatók. Módszertani levél készül az üzemi gyakorlatok segítésére. A nevelési feladatok között fontos helyet foglal cl az osztályfőnöki munka fejlesztése, a KISZ- és az úttörőszervezet segítése. Változatlanul előtérben áll a „tanítási óra* világnézeti nevelő hatásának elmélyítése, a maximaiizmus leküzdése. Valamennyi, az oktatónevelőmunkával összefüggő feladat sikeres megoldásának alapvető feltétele a pedagógusok módszertani munkájának fejlődése, a tantestületek egységének erősítése, olyan iskolai légkör kialakítása, ahol bátran alkalmazzák az újat, a korszerűt, mindazt, ami előreviszi az oktatási reform sikeres megvalósítását. A jő munka, a jó gazdálkodás eredménye: 20,7 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki Csongrád megye és Szeged üzemeiben Kézzel aratnak a domaszéki szövetkez etf gazdák (Berger felvételei) Dózsa Termelőszövetkezet Németh Vince is szorgalma- bona, új kenyerünkért munnagyon szép árpatábláját san aratott. kálkodnak az emberek ® a kezdte vágni szovjet rend- — Vígak, jókedvűek va- gépek, arató géppel. A Dózsa Tsz-ben is kétmenetes aratást végeznek a gépek. A rendaratóval levágott gabona bizonyos ideig szárad, majd utána rendfelszedő kombájn csépeli eL A gépek mellett azonban a gabonatáblákban Ötödik éve, hogy a megye s ezen belül Szeged üzemeinek munkásai a jó gazda felelősségével megkülönböztetett gonddal bánnak az anyaggal ® szerszámokkal. E törekv®ük ugyanis évről évre több mint kétheti keresetnek megfelelő összegű nyereségr®zesed®ben realizálódott. Három évvel ezelőtt, az 1958. évi jó munka eredményeként 15 millió forint jutott felosztható nyereségrészesedésre. Néhány napja k®zült el Szegeden a Csongrád megyei üzemekben a tavalyi munka eredményeként kiosztott nyereségrészesed® összesít®e. Eszerint . a dolgozók részére 20,7 millió forintot fizettek ki, munkába állnak majd a kézi kaszások is, hogy szemveszteség nélkül, időben takarítsák be a term®t. — Ha az időjár® engedi — mondotta Vas Vilmos traktorista — akkor nyújtott műszakban dolgozunk, sőt még vasárnap sem pihenünk ® akkor is aratunk, mert az ország kenyeréről van szó. Ügy igyekszem ón is, hogy Verseny a „kiváló Ifjú mérnök" és a „kiváló Ifjú technikus" cím elnyeréséért A SZOT Elnökségének és a KISZ Központi Bizottságának irányelvei A SZOT Elnöksége ® a KISZ Központi Bizottságának titkársága javasolja, hogy a jövőben a „kiváló ifjú mérnök« ® a „kiváló ifjú technikus* cím elnyer®éért versenyezzenek az üzemekben. A versenymozgalom célja, hogy segítse a fiatal műszakiak szakmai és politikai továbbképzését, a figyelmüket a termelőmunkával összefüggő műszaki problémák jobb megoldására irányítsa. A versenyben részt vehet minden 35 éven aluli mérnök, illetve 30 éven aluli technikus, ha legalább egy éves üzemi gyakorlattal rendelkezik ® vállalja a feltételeket. A SZOT Elnökségének és a KISZ Központi Bizottságának irányelvei a versenyben való r®zvételt így határozza meg: a jelentkezők vegyenek részt az üzem termelékenységének emelésében, a, termékek minőségének javításában, s az önköltség csökkentésében. Gyarapítsák szakmai ismereteiket, segítsék elő az ifjúmunk®ok továbbtanulását ® képzettségüknek megfelelő fokon vegyenek részt politikai oktatásban, E feladatokat a SZOT ® a KISZ csupán irányelvnek tekinti, amelynek alapján az üzemek vezetői, a szakszervezeti bizottságok és a KISZ-szervezetek a helyi sajátosságokat figyelembe véve dolgozhatják ki a versenyfeltételeket. A versenyszakasz az év bármelyik hónapjában megkezdhető, ® innen számított egy év után értékelhető. A résztvevők munkáját öttagú bizottság bírálja el, amelynek elnök® a helyi szakszervezeti bizottság és a KISZ javaslata alapján az üzem vagy a vállalat igazgatója nevezi ki. (MT8 5,7 millióval több® mint három évvel ezelőtt, ® négymillióval többet az előző évinél. A minisztériumi és tanácsi vállalatoknál egyaránt átlagosan 17 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. A tanáréi iparban megegyezik az előző évvel, a minisztériumi iparban annál öt nappal több. Legtöbb nyereségrészesedést, 26 napi keresetnek megfelelő összeget a Paprikafeldolgozó Vállalat, a Délrost, a Szegedi Vegyrézeti és Magfeldolgozó Vállalat ® a Szegedi Víz ® Csatornamű dolgozóinak fizettek ki. A Délrostnál több mint egymillió forinttaj több jutott az idén nyereségrészesedrére, mint egy évvel korábban. A megye állami iparában a nyereségrészesedés alapjául szolgáló többleteredmény 58 millió forint volt, kereken 11 millió forinttal több, mint 1959-ben. Csongrád megye szocialista iparában a termel®! érték 12 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor az üzemi eredmény növeked®e meghaladta a 30 százalékot. A kedvező gazdasági eredmény a minisztériumi vállalatok jobb költséggazdálkod®ának következménye. A termeié® költség 1959-ben a termel®! érték 89,4 százaléka vult. tavaly pedig csak 87.7 százaléka. A gazdálkodási/tervek a minisztériumi iparuhn az előző évihez képest O.afr' százalékos költségcsökkenést irányoztak elő. EzzeJ szemben ténylegesen 2.2 /százalékkal csökkent. A vállalatok költségfelhasználása nemcsak a tervhez mérten, hanem az előbbi évekhez viszonyítva is kedvezően alakult. A megtakarít® nagyobbrészt az anyagköltség csökkenéséből származik. A még kedvezőbb gazdálkodást több tényező akadályozta. A Szegedi Vasöntődében nem megfelelő minőségű nyersvasat használtak s ez magasabb alapanyagfelhasznál®t ® selejtszázalék-növekedést okozott. A Szegedi Falemezgyár fűrészüzeme például a tervezettnél lényegesen kisebb átmérőjű fenyő gömbfát kapott. Rossz minőségű volt a kemény ® gömbfa-alapanyag is, ezért a tervezettnél gyengébb volt a fűrészáru-kitermel®. Az említett — általában egyes vállalatokat érintő — nehézségek ellenére Csongrád megyei üzemel eredményesen gazdálkodtak. Több vállalat nyeresége meghaladta a tervezett szintet és mindössze öt nyereséghányada volt alacsonyabb az előirányzottnál. A minisztériumi iparban minden vállalat nyereséget tervezett ® ténylegesen is nyereséggel zárta az év®. A tanácsi iparban hét vállalat tervezett veszteséget és ténylegesen csak négy termelt veszteséggel, az Alsótiszai Nádgazdasági Vállalat, a Csongrád Megyei Talajerőgazdálkod®i Vállalat, a Szegedi Fonalfeldolgozó ® a Szegedkörnyéki Sütőipari Vállalat. Végeredményben megyénk szocialista Ipara több mint 25 százalékkal növelte előző évi eredményét & a dolgozók részére több mint 20 millió forint nyereségreszesedést fizethettek ki.