Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

Péntek, 1961. június 16. 2 Hruscsov elvtárs beszéde a bécsi találkozóról a moszkvai rádió és televízióban (Folytatás az 1. oldalról.) lóan szükségük van akár látszólagos tárgyalásokra is. Nos, diplomatikus megoldást választottak: nem mondanak le nyíltan a tárgyalásokról, de nem járulnak hozzá a konkrét leszerelési javaslatokhoz sem. Mint mondani szakták, addig húzzák el a dolgot, amíg lehet. Már egész rendszert dolgoztak ki, hogyan akadáAz általános és teljes le- nyomatékosan megismétlem: lyozzák meg a cél elérését és hogyan vigyék elke- leáris fegyverekkel rtilhctetlcn zsákutcába a háború veszélyétől, leszerelés ügyét. Kijelentettük és ezt most szerelésre vonatkozó javaslatok, amelyeket a szovjet kormány megbízásából az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elé terjesztettem, jó alapul szolgálnak a leszerelés megoldására. Ha elfogadják ezeket a javaslatainkat, akkor a népek mindörökre megszabadulnak a fegyverkezési verseny súlyos terheitől, pusztító rakéta- és nukvívott ha a nyugati hatalmak hozzájárulnak az általános és teljes leszereléshez, akkor a Szovjetunió kész elfogadni bármilyen ellenőrzési rendszert, amilyenre ők javaslatot tesznek. Június 19-én leszerelési megbeszélések kezdődnek Washingtonban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Szeretnénk remélni, hogy ezúttal végre építő szándékkal találkozunk majd az Egyesült Államok részéről. mak álláspontja miatt nehéz megállapodni az atomfegyverkísérletek megszüntetésében. Most az a legfőbb feladat, hogy haladéktalanul megoldjuk az általános és teljes leszerelés kérdését. ről szólva a nyugati ha- és megértésben akarunk élni talmak nemegyszer letér- valamennyi néppel, nek a jogi alapról. presztízs-elképzelésekre hivatkoznak. — Amikor a szovjet kormány azt javasolja, kössék meg a békeszerződést és enK¡jelentettük az Egyesült nek alapján normalizáljuk Államok elnökének: oldjuk Nyugat-Berlin helyzetét, csumeg kölcsönös összefüggésé- pán békét akar. ben a két problémát — a kísérletek megszüntetését, valamint az általános és teljes leszerelést. Akkor könyn.vebb lesz majd megállapodni az ellenőrzés végrehajtó A szovjet kormány el akarja távolítani az államközi kapcsolatokból mindazt, ami súrlódást okoz és veszélyes konfliktushoz vezet. Az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról Most szeretnék rátérni egy másik kérdésre, amelyről eszmecserét folytattunk Kennedy elnökkel: az atomfegyver-kísérletek eltiltásának kérdésére. Csaknem három éve tárgyalunk e kérdésről Genfben az Egyesült Államokkal é6 Angliával. Mindjárt a tárgyalások kezdetén szerződéstervezetet terjesztettünk a nek közreműködésével kell elvégezni. Ezeknek az államcsoportoknak a képviselői csak közösen elfogadott döntéseket hozhatnak. Mit akarnak viszont a nyugati hatalmak? A szerződés egyetlen értelmezőjéül és végrehajtójául valamiféle »semleges« személyt akarnyugati hatalmak elé. ^Bár "ak vel.ünk/ eFT J s re a tisztségre valami uj ez a tervezet mindegyik tárgyaló fél érdekeinek megfelel és bár a tárgyalások során sok tekintetben engedtünk a nyugati hatalmak óhajainak, a tárgyalások mindeddig Hammarskjöldöt akarnak állítani, aki hazánk egész területén vezetné az ellenőrzést. • őszintén szólva azt akarják, ez az ember engedje meg nekik, hogy a Nyugat is egyezünk bele, mivel országunk biztonságáról van szó. a Mindenki előtt világos, hogy az atomfegyver-kísérletek megszüntetése önmagában még nem eredményezné a rakéta- és atomháború elhárítását. Re lehet tiltani az atomfegyverkisérleteket, de megmaradnak az atomfegyverkészletek, folytatódik az atomfegyverek gyártása, tehát folytatódik felhalmozásuk is. A rakéta- és atomháború veszélye ily módon fokozódik. Égészen nyilvánvaló, hogy az atomfegyver-kísérletek szervének kialakításában is. A Szovjetunió és barátai nem Általános és teljes lesze- akarnak háborút és nem is relés esetén az államok biz- kezdenek háborút. De eleget tonságának kérdése is más- teszünk szent kötelességünkképp vetődik fel: nem lesz- nek hogy megvédjük szanek hadseregek és nem lesz badságunkat és függetlenséolvan veszély, hogy egyik günket. allam rátámad a másikra. Ha valamely ország megllyen körülmények között sérti a békét, átlépi más orszovjet kormány majd kész lesz elfogadni a nyugati hatalmak ellenőrzési javaslatait. A népek elvárják, hogy a kormányok meggyorsítják az általános és teljes leszerelés megoldását, hogy biztosítják a békét. Ezért az egész világközvélemény hangosan követeli, hogy azok a kormányok, amelyek nem tanúsítanak szág — szárazföldi, légi vagy vízi — halárait, akkor viselni kell minden felelősséget az agresszió következményeiért és meg is kapja a kellő választ. — Nem akarunk még egy világháborút — békét akarunk, A szovjet nép jó megértést teremtett a Német Demokratikus Köztársaságban élő néKérünk mindenkit, helyesen értelmezzen minket: nem lehet tovább halogatni a német békeszerződés megkötését, az idén meg kell valósítani a békés rendezési Európában. — Felhívjuk mindazokat az országokat, amelyek Németország ellen harcoltak, vegyenek részt a békeértekezleten, amikor megegyezés születik majd annak összehívásáról. A kérdés most nem az, hogy aláírjuk-e a békeszerződést, vagy nem, hanem az. hogy ezt a békeszerződést a két német állammal — a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal — vagy pedig egy német állammal kötjük-e meg és hogy részt vesz-e a béké6 rendezésben minden olyan állam, amely harcolt Németország ellen, vagy csupán egy részük. Nyugaton egyesek most azzal fenyegetőznek, hogy ha mi alá is írjuk a békeszerződést, nem ismerik el azt. sőt akár fegyvert is használnak majd, hogy megakadályozzák a szerződés végrehajtását. Nyilván megfeledkeznek érdeklődést e probléma metekkel. A szovjet emberek arl'ól. hogy mostanában más semmilyen konkrét ered- érdekében 'gátlástalanul foly- TXXX™ mennyel nem jártak. Most újabb nehézségek vetődtek fel. A nyugati hatalmak határozottan nem hajlandók elfogadni az ellenőrzés formáira vonatkozó javaslatunkat. Miben van a mi javaslatunk lényege? Eleinte mi lehetségesnek tartottuk, hogy hozzájáruljunk a nyugati hatalmaknak ahhoz a javaslatához, hogy a kísérletek tathassák a hírszerzést területünkön. Ebbe természetesen nem egyezhetünk és soha nem nem jelentene olyan gátat, amely útját állná a fegyverkezési hajszának. megoldása iránt, ne szabotálják tovább és ne húzzák a tárgyalásokat. Már régen itt lenne az ideje, hogy a leszerelés problémája kikerüljön az üres szócséplés Látható, hogy a genfi tár- labirintusából, ahol oly sok gyalásokon a nyugati hatal- éve van. A német békeszerződés megkötését nem lehet halogatni megszüntetésével foglalkozó gZé léseink ben A német kérdés tekintélyes helyet foglaltéi Kennedy elnökkel folytatott megbeellenőrzési rendszer végre hajtó szervének élén a felek által történt megegyezés alapján kinevezett egyetlen személy álljon. A kongói események azonban figyelmeztettek, megDe a hatalmak A szovjet kormány többször kifejtette e kérdésben elfoglalt álláspontját és a nyugati hatalmak nem panaszkodhatnak, hogy nem ismerik eléggé javaslataintanítottak bennünket h«,rv kat^ Mi!?d?nt kormányai" ÍT"szemlátomást — ami rvt mondani re'okták ^Anglia' a^vésülfÁl'« í"8^' ^T érte,Wet: _ helyén legyen az Lmoí^ránctaSésa lenseg lenne felVetm m0Kt eszünk. többi olyan "ország kormáA Kongói Köztársaságkor- nyát, amelyek oldalunkon mánya segítségért fordult az részt vettek a hitleri NémetEgyesült Nemzetek Szerveze- ország elleni háborúban, téhez a belga gyarmatosítók hogy a német békeszerződés ,, ,, ... „ , elleni harcban, a belgák megkötésének elmaradása GauIle, tab0rla' Franciaorugvanis vissza akarták állí- rendellenes és veszélyes hely- Szág eInoke Pedlg a nvilvatani Kongóban gyarmati zetet teremtett Európában, uralmukat. hogy elismeri és végleges- amelyet ez az egyezmény élnek tartja Németország lapított meg, és ezt a határt keleti határát az Odera— a német és lengyel nép köNeisse-vonalon, zött békehatárnak tekinti. jó viszonyt akarnak a nyugat-németországi németekkel is. Népünk barátságot akar a franciákkal. Együtt harcoltak velünk a hitleri Németország ellen. Barátságot akarunk az angolokkal. az amerikaiakkal,. a norvégokkal, a hitlerellenes koalicióban . részt vett más népekkel, amelyekkel vállvetve harcoltunk, a békéért. Nincs semmi okunk rá. hogy összevesszünk bármelyik néppel. Barátságban időkel élünk. Ha az erőpolitlka a Szovjetunióval szemben már korábban is eredménytelen volt. most ez a politika eleve kudarcra van Ítélve. A Szovjetunió ellenzi az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokban. A vitás államközi kérdések békés rendezéséért szállunk síkra. De mindennemű erőszakra megfelelő választ tudunk adni, s van mivel megvédelmeznünk érdekeinket. A laoszi kérdésről Ellentmondások a nyugati hatalmak álláspontjában nyugati ket a kötelezettségeket nem érintheti a német békeszerződés megkötése sém. Miféle kötelezettségek megvédéséről lehet szó, ha azok a hitleri Németország kapitulálásának tényéből és az ideiglenes szövetségesi egyezményekből következtek? — mondotta Hruscsov. — Mindig úgv volt, hogy a békeszerződés aláírása után a kapituláció • ^ndtTgreXmertéUkr6P<a=1t" a "'^ 'nép feltételei érvényiiket vesztik Államok, sem pedig más or„ X - Mindig elismertek. hogy kérdésessé a ielen- azon az ege,,'! területen, szóa nem határozhat a meg. „•? *„i„„„, v,™ -i. A Biztonság! Tanács es a egy haboru befejezese után a amelyre kiterjed a szerzőközgyűlés ezzel kapcsolat- békét kell kötni az államok " I 8 dés, és a terület mentesül a Németország határai megváltoztatásának kérdését. Képviselőik a velünk folytatott beszélgetések alkalmával ezt többször is kijelentették. De nosság előtt síkraszállt A laoszi kérdésről szólva Hruscsov kijelentette, hogy a probléma békés rendezésével kapcsolatban Kennedy és -ó nagyjából hasonló ál« láspontot foglal el. Ismertette a Szovjetunió álláspontját :— a kérdés rendezése érdekében biztosítani kell a független és semleges Laosz létrehozását, s ezzel együtt pontosan el kell határolni a külső' kérdéseket a belpolitikától. Laosz belpolitikáját sem a tanácsadó minőségben történő alkalmazása a lázadók csapatainál, beavatkozást jelent az ország belügyeibe, egy bizonyos politikai csoport oldalán. Az ilyen magatartás nem vág egybe a Laoszra vonatkozó semlegességi politika elismerésével, nyilt beavatkozást jelent az ország belügyeibe. Még kevésbé megengedhető. hogy egyesek az Egyesült Államokban még mindig nem tesznek le arról a Szovjetunió, sem az. Egyesült tervről, hogy tengerészgyaban több jó határozatot között. Ez már szokás, ha hozott. úgy tetszik nemzetközi jogi De mi történt azután? norma lett. Példát találhatHammarskjöld úr semle- nak erre a második vilóggesnek tüntetve fel magát és háborút követő időszak nemaz ENSZ főtitkári tisztségét zetküzi gyakorlatában is. felhasználva, a Biztonsági Több mint 14 évvel ezTanácsnak és a közgyűlés- előtt aláírtuk a békeszerző nek ezeket a határozatait a déseket Olaszországgal gyarmatosítók javára értelmezte és hajtotta végre. Vajon nem erről tanúskodik-e a Kongói Köztársaság miniszterelnökének. PatriceLumumbának. ugyanazon kormány elnökének gyalázatos meggyilkolása, amely kérte az Egyesült Nemzetek Szervezete fegyveres erőinek segítségét a gyarmatosítók garázdálkodásai ellen? A három államcsoport érdekeinek szem előtt tartásával más államokkal. amelyek a hitleri Németország oldalán harcoltak. Az Egyesült Államok. Anglia és más országok 1051-ben békeszerződést kötöttek Japánnal. Ugyanezeknek az országoknak a kormányai azonban hallani sem akarnak a német békeszerződés megkötéséről se keleten, se északon, se délen«. Maga Adenauer kancellár is a — »hidegháború« bajnoka és az államok közötti szenvedélyek felszításának specialistája — szintén kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem ós törekszik háborús úton, erőszakkal a határok megváltoztatására. Felvetődik a kérdés, hogy akkor miért nem írják alá a békeszerződést, ha mindenki számára világos, hogy Németország jelenlegi határalt nem lehet háború nélkül megváltoztatni. megszállási rendszer alól. Éppen ezért Nyugat-Berlin, amely a Német Demokratikus Köztársaság területén van, a békeszerződés aláírása után mentesül mindazon feltételek alól, amelyek a hitleri Németország kapitulációjával. a megszállási rendszer bevezetésével kapcsolatosak. Hruscsov hangsúlyozta: a nyugat-berlini helyzetszág nem határozhatja meg. A laoszi három politikai erőnek kell létrehoznia egy olyan kormányt, amely a függetlenség és a semlegesség álláspontjára helyezkedik. — A laoszi probléma megoldását figyelemmel és óvatosan kell kezelni és nem szabad megengedni semmi olyasmit, ami megnehezíti a békés rendezés lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban fel kell hivnl a figyelmet arra. hogy amerikai tisztek katonai és ott különleges harci alakulatok segítségével kiterjesszék a háborút. — Ha az Egyesült. Államok valóban békét akar Laoszban. elő kell mozdítania a genfi tárgyalások mielőbbi sikerét. Folytatni fogjuk erőfeszítéseinket. hogy biztosítsuk a laoszi helyzet békés rendezését. Ugyanerre szólítjuk fel a genfi tárgyalásokon résztvevő többi államot is. Felvetődik a kérdés: tart- háborút pedig — amint ezt ható-e továbbra is ez u helv- a nyugati hatalmak kormázet? Hiszen Európa népeinek nyai kijelentik — nem akarlétérdekük fűződik a német nak. békeszerződés megkötéséhez. ugy tűnnék, hogy a tenniRégóta várják ezt Lengyel- való egyszerűt megszilórdíország. Csehszlovákia és a tani azt. ami gyakorlatilag Németországgal szomszédos fennáll, megtenni aat, amit1 többi ország népei. E szer- a „épek mór régen akarnak. Teljes következetességgel a békés egymás mellett élés lenini politikájának útján ződésre szüksége van mind- jgy hat mi tarlja vissza a A kongói nép tragédiája két német államnak: a Né- nyugati hatalmak kormávilágosan megmutatta, mi- met Demokratikus KóztarIyen következményekhez ve- sasáanak .és a Német Szözethet az ENSZ végrehajtó vetségi Köztársaságnak, szervének önkénye, ha ezt a Ezeknek az államoknak a szervet egyedül a főtitkár lakossága azt reméli, hogy képviseli. Mindent el kell követni, hogy ne ismétlődhessenek meg hasonló cselekedetek. Ezt követeli a népek érdeke, a béke megvédésének érnyait ettől a lépéstől? Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy valaki beszél ugyan a békéről, de gvakor. . , , . . . latilag éleszteni akarja a mávegre zarovonalat húznak sodik világháború idejebői a második világháború alá fennmaradt izzó ^aratnokocs a német nép a kölcsönös bizalom alapjaira építheti kapcsolatait a szomszédos népekkel. Ügy tűnnék, világos a kérÉppen ezért a szovjet kor- dés: a német békeszerződésmány arra a szilárd meggyőződésre Jutott, hogy az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről szóló szerződés megtartásának ellenőrzését a három meglevő államcsoport — a szocialista országok, a nyugati katonai tömbökben résztvevő országok és a semleges politikát folytató országok — képviselóikat. azért, hogy kivárja a megfelelő pillanatot, és. újra fellobbantsa a háború lángját. Ezért állítanak fel mindig újabb és újabb hadosztályokat Nyugat-Németországban. Adenauer kancellár pedig ezért követel atomfegyvert hadserege számára. Hruscsov utalt arra, hogy Kennedv kijelentette: a nvuA Német Demokratikus gat.i hatalmaknak valamiféle Köztársaság kormánya Is- kötelezettségük van Nyugatmételten is kijelentette, Berlin lakosai iránt, s ezere szükség van. Természetesen szó sem lehet a határok bármiféle megváltoztatásáról. Mi abból indulunk ki. hogy a német békeszerződés rögzíti azt, amit a potsdami egyezmény már meghatározott, Hruscsov ezután a békés egymás mellett élés kérdésével foglalkozott. Utalt arra, hogy Kennedy és ő különféleképpen értelmezik az államok békés együttélésének kérdését. — Az elnök által elmondottaknak az volt az értelme. hogy valamiféle gátat kell emelni a népmozgalmak útjába, ha hazájukban olyan rendet akarnak teremteni, amely nem tetszik a nyugati államok uralkodó köreinek. Érthető, hogy ez velejéig helytelen álláspont ős mi természetesen nem fogadhatjuk el. Senki seni állíthatja meg a népek szthad.ságtörekvésrinek útját, A társadalom életében végbemenő változások — társadalmi és politikai változások — elkerülhetetlen folyamatot alkotnak. Ez nem függ az államférfiak egymásközti megegyezésétől. Ha valaki mégis elkövetné ezt az ostobaságot, és valamiképpen megegyezést kiserelne meg ebben a kérdésben, ezzel csak azt mutatná meg, hogv rövidlátó, s nem érti meg a világban végbemenő eseményeket és változásokat. Hruscsov hangsúlyozta: az imperialista államok kormányai kommunista mesterkedésnek minősítik. amikor valamely kapitalista vagy gyarmati ország népe tanúbizonyságát adja. hogy elégedetlen helyzetével. — A fő dolog, amit a nyugati hatalmaknak és különösen az Egyesült Államoknak el kell ismerniök, az hogy. a szocializmus már szilárdan megvetette lábát a világon, ezen senki sem tud változtatni — hangoztatta Hruscsov. El kell fogadni azt a tényt, hogy a világon két társadalmi rendszer létezik, és a szocialista és a kapitalista államok kapcsolatait ügy kell kiépíteni, hogy biztosítsuk a békés együttélésüket. altalában elégedett a Kennedyvel folytatott megbeszélésekkel. — Ha azt kérdeznék tőlem, érdemes volt-e megállapodni a találkozó megtartásában. érdemes volt-e egyáltalában találkozni, én gondolkozás nélkül azt válaszolnám: ezt a találkozót érdemes volt megtartani. Az országaink kapcsolatai jelenleg sok kívánnivalót hagynak maguk után. és ezért a helyzetért nem lehet a Szovjetuniót hibáztatni. Szeretném azonban hinni, hogy eljön az idő. amikor a szovjet—amerikai viszony megjavul és ez jótékony hatással lesz majd az egész nemzetközi helyzetre. A szovjet kormány a jövőben is teljes következetességgel folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját. a béke és a népek közötti barátság erősítésének a politikáját — jelentette ki heBeszede befejezésekor szédr befejezesekor Hruscsov Hruscsov kijelentette, hogy elvtárs.