Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

Vasárnap, 1961. június li, 4 FELHÍVÁS a szántási versenyek szervezésére Naponként 1200 liter tej A szegedi termelőszövetkezetek egyre eredményesebben segítik a lakosság ellátását. Naponként például — bár a tehénállományt több körös gazdaságban fejleszteni kell — számottevő az a tejmennyiség, amit a tejipari vállalat útján adnák a város dolgozóinak. A város közös gazdaságaiból naponként átlagosan 1 ezer 200 liter tejet szállítanak el. A Felszabadulás Termelőszövetkezetnek igen szép a korszerűen berendezett istállóban elhelyezett tehénállománya. I© ez a gazdaság naponként átlagosan 750 liter tejet ad át a tejipari vállalatnak. Természetesen a tehenészet is jó hasznot jelent a Felszabadulás Tsz gazdáinak. Említésre méltó azonban az a tejmennyiség is, amely a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiból kerül a vásárlókhoz. A közös gazdaságok készülnek a bőnek ígérkező aratásra A gépállomások segítik a nyári munkát Szeged és a szegedi járás közös gazdaságaiban a közelgő, gazdagnak ígérkező aratásra készülnek. A na© nyári munka szinte néhány nap múlva kezdődik, s végrehajtásában jó segítséget adnak a gépállomások kombájnjai, aratógépei. Szegeden az aratás zömét a gépek segítségével végzik el, míg a szegedi járásban, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a gépállomások kombájnparkja, a munka többségét kézi erővel kell végezni. A szegedi Táncsics Tszben is örvendetesen jó termést ígér a gabona. Búzából átlagosan holdanként 14—15 mázsás termést várnak, az őszi árpa pedig holdanként! 17—18 mázsás terméssel kecsegtet. A »Táncsics<---ban összesen 630 kataszteri hold gabonát kell betakarítani. Ebből 300 kataszteri holdról a Dorozsmai Gépállomás gépei kétmenetes aratással takarítják be a termést. A gabonát szovjet rendarató vágja, majd száradás után a gabonát szovjet rendfelszedő kombájn csépeli, amelynek tartályából billenő-platós gépkocsi viszi a termést a tárolóhelyre. Természetesén kézi kaszásokra a Táncsics Tsz-ben is szükség van, ezért már össze is állították a kaszapárokat. A Sándorfalvi Gépállomás körzetében nyolc aratóHaszon a szövetkezetnek — hűs a lakosságnak A tápéi Tiszatájban jó eredménnyel, követésre méltóan tenyésztik a hússertéseket géppel és tíz kombájnnal segíti az aratást. A tíz kombájn közül hét ma©ar ©ártmányú, ACD— 343-as kombájnt nemrégen kaptak. Sajnos azonban a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési •igazgatósága az ACD—343-as kombájnokhoz AC 400-as kombájnokhoz való szalma©űjtőt küldött, így azokon üggyel-bajjal átalakításokat kellett végezni, ho© használhassák. A Sándorfalvi Gépállomás aratógépeivel legkevesebb 1 ezer 440 kataszteri holdról vágja le a gabonát, a kombájnok pedig 2 ezer 60 holdról aratják és csépelik a termést. Természetesen, ha az időjárás engedi, akkor nyújtott műszakban is dolgoznak. A Sándorfalvi Gépállomásnak 32 gépe csépel majd, sajnos azonban nincs elegendő elevátor a cséplőkhöz. A közös munkát idén tavasszal kezdő pusztaszeri Árpád Tsz-ben 904 kataszteri hold gabonát kell learatni. Az ólakban a fiatal sertések százai várják az etetési (Siflis felv.) Á tápéi határban néhány kilométerre a falutól találjuk a 3600 kataszteri holdon gazdálkodó Tiszatáj Termelőszövetkezet na©szerü központi majorját. Egy éve még a puszta földnél egyéb nem volt itt. Ma pedig már az új gazdasági épületek jószágokkal is benépesültek. Most is építkeznek. Hamarosan tető alá kerül a korszerű tehénistálló. Munkában van a tsz építőbrigádja is és újabb 250 férőhelyes süldőszállást, s két újabb, e©enként 120 férőhelyes hizlaldát is teremtenek. Az adottságot kihasználva A Tiszatáj Tsz — amely most lesz kétéves — máris egyre fejlődő jószágtenyésztő gazdasággá vált. A tehenészeten kívül igen jelentős a sertéstenyésztés, ami nemcsak na© jövedelmet ad a szövetkezet gazdáinak, hanem a lakosság húsellátását ís segíti. Dér Imre, a tsz fáradhatatlan főagronómusa, aki lelkes híve az adottságok kihasználásának, örömmel állapította meg: — A közösség ereje megteremtette a takarmánytermesztést, amelynek nyomán kialakulhatott a jószágtartás. A tsz-ben jelenleg például 800 kataszteri holdon termelünk lucernát, ami szarvasmarha-tenyésztésünk szempontjából is igen fontos. A lucernatermesztés és tehenészetünk is kiváló lehetőséget adott arra, ho© kapcsolt tenyésztési ágként fehér hússertéseket állítsunk be. — Hogyan? — A tehenészetünkből beszállított tej után soványtejet kapunk vissza. Ez — mint állati eredetű fehérje — nélkülözhetetlen a hússertés tenyésztésnél. A lucerna és egyéb abraktakarmány pedig a növényi fehérjéket biztosítja. Különben a sertéstenyésztést egy évvel ezelőtt kezdtük. Sokféle előny A központi majorban szépen tisztántartott ólakban helyezték el a sertéseket. Természetesen külön szálláson tartják az anyakocákat, a malacokat, a hízókat és a süldőket A hét sertésgondozó is megérdemli a dicséretet mert odaadóan teljesíti feladatát A megfelelő gondozásra na© szükség is van, mert a fehér hússertés »igényes*, akkor fejlődik igazán jól, ha szakszerűen takarmányozzák, pontosan megtartják az etetési időt stb. Nincs ezzel semmi hiba a Tiszatáj Tszben, és í© a gondoskodást a jószágok meghálálják. A fehér hússertéseknek »igényességüknél« sokkal több az előnyük. A fehér hússertések — amint a főagronómus és Kószó Imre állattenyésztési brigádvezető ismertette — 10—11 hónap alatt 110— 120 kilósokra meghíznak, mint például a mangalica 15—16 hónap alatt éri el ezt a súlyt. Tehát általában öt hónappal rövidül a hizlalási idő. Ezen túl a hússertés takarmányértékesítése minte© 5—6 százalékkal jobb, mint a zsírsertésé. A fehér hússertések hizlalását ú©nevezett süldőzési idő nélkül, mindjárt meg lehet kezdeni, amikor anyjuktól elválasztották. Aztán a fehér hússertésű anyakoca 3—4 malaccal többet hoz a világra, mint például a mangalica. Saját süldőket hizlalnak A gondozók is jogos büszkeséggel mutatják a saját nevelésű, szép jószágokat Már erre az évre is a tsz anyakocái adták a hízók jelentős részét. Jövőre azonban már e©etlen süldőt sem kell vásárolniok, mert a hízóanyag biztosítva lesz a saját anyakocáktól. Nemsokára 34 koca fial újból és lesznek megint kismalacok. Különben a fialási időben a sertésgondozók felváltva, éjszakai ü©eletet is tartanak, őrködnek, ho© minden rendben le©en. Természetesen az anyakocák számát is növelik, a mostani 74 helyett jövőre legalább száz lesz az ólakban. Idén a Tiszatáj Tsz 600 hízott sertést ad át az államnak. Ebből a mennyiségből eddig már 105 darabot átadtak, s hamarosan újabb 102 hízott sertés ís átadásra kerül. ősszel aztán szállítják a többi sertést. Több mint egymillió forint A Tiszatáj Tsz gazdái idén — a tervük szerint — 7 millió 300 ezer forint bevételi-e számítanak. Ebből csupán a sertéstenyésztés egymillió 73 ezer 600 forintot hoz a közösség kasszájába. Már ez a szám is jelzi, ho© milyen jelentős jövedelmet hoz a sertés. A közös gazdaságban e© munkaegység értékéül 3T forint 84 fillért terveztek. Az eddigiek szerint ezt nemcsak elérik, hanem túl is teljesítik, ha továbbra is szorgalmasan dolgozik minden tag, s kedvező lesz az időjárás.. Előleget a végzett munkae©ségekre rendszeresen osztanak és ebben is szerepe van a sertéstenyésztésnek. A Tiszatáj bemutató gazdaság, s a környező szövetkezetekből tapasztalatcserére elmennek majd Tápéra. Lehet is ott tanulni, hiszen különösen fi©elemre méltó jószágtenyésztésük, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A sertéstenyésztésben is követendő példát adnak a Tiszatáj gazdái. Ahol adott a lehetőség, érdemes és kell is követni őket! M. S. A munkában segít a tsz most vásárolt saját aratógépe is, amit a Kisteleki Gépállomás gépe vontat majd. A gabonatáblákban 102 kaszapár arat majd, s a na© munkát két hét alatt elvégzik. A 67 esztendős Bagi Péter bácsi is vállalta, ho© segít az aratásban. Sági Mihályné férje, aki budapesti építőipari vállalatnál dolgozik, szabadságot kér, s mint máskor, most is közreműködik a nehéz munkában. Az Árpád Tsz tagjai is egyenesen a cséplőgéptől viszik az állami raktárba az adó-., és. a szerződött gabonát, s természetesen biztosítják a vetőmagot is. E©-e© munkaegységre szinte a csépléssel e©i<Jőben 2 kiló 16 deka kenyérgabonát, árpát és zabot pedig együttesen 30 dekát osztanak. A nyári betakarítás idején sem feledkeznek meg a növényápolásról és saját érdekükben végzik azt is. A tízéves ©álaréti Komszomol Termelőszövetkezetet — amint lapunkban hírül adtuk — a Földművelésügyi Minisztérium tízezer forinttal jutalmazta tavalyi kiemelkedő eredményeiért A Komszomolban, amely joggal bemutató gazdaság, most is példásan dolgozik a tagság a soron következő munkákon. Nemcsak terv A jó gazdálkodásnak és szorgalomnak meg is van a haszna. Tavaly e©-e© munkaegység értéke 46 forint 24 fillér volt. Idén, az adottságok további kihasználásával e©-e© munkae©ség pénzbeni értékéül 50 forint 20 fillért terveztek. — Vajon meglessz-e amunkae©ség tervezett értéke? — kérdeztük Vörös Bálintot, a tsz népszerű elnökét. Eltűnődött kicsit, aztán határozottan válaszolt: — Az eddigiek azt mutatják, ho© meglesz, ha valami természeti csapás nem vág közbe. Szövetkezetünk tagsága, s a hozzátartozók is reggeltől estig dolgoznak, csak a ©akori esőzés miatt bosszankodunk, mert ez A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége, a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a földművelésügyi miniszter szántási versenyek szervezésére, illetve az abban való részvételre hívta fel a mezőgazdaság valamennyi trakloristáját és szakemberét. A szántási verseny szervezésére a Csongrád megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya, a Gépállomások Megyei Igazgatósága, a Békés—Csongrád Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei KISZ-bizottság és az Agrártudományi Egyesület képviseletével megalakult a megyei szervező bizottság. A megyei szervező bizottság felhívja a mezőgazdaságban dolgozó valamennyi traktorost, vegyenek részt a szántási versenyben. Az eddigi — főleg mennyiségileg értékelt versenyen kívül — most a minőségi szántásban mérjék össze szakmai tudásukat. Hazánkban ma a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg különösen időszerű a munka minőségének jelentős javítása. A szántásnak, mint az egyik legjobban gépesített munkafolyamatnak minősége, egyenes arányban kell javuljon a második ötéves tervben megjelölt terméshozamnövelés mértékével. A szántási verseny fő célja a szántás minőségi javítása és a talajművelési kultúra tovább fejlesztése. A verseny üzemi, járási, megyei, valamint országos szinten kerül megrendezésre Az üzemi válogatóversenyek alapján a különböző szektorok legjobb versenyzői járási versenyeken vesznek részt. A megyei szervező bizottság határozata értelmében járási versenyek a szentesi, makói és szegedi járásban, valamint Hódmezővásárhelyen lesznek. A városok versenyzői — Hódmezővásárhely kivételével — a járási versenyeken vesznek részt. A járási versenyeket augusztus 7-ig rendezik, a megyei versenyt pedig augusztus 20-án tartják. A megyei versenyen a járási versenyek első hat helyezettje indul. Azok a traktorosok kerülnek fel az országos versenyre, akik a megyei versenyen az első két helyre kerülnek. A versenyben legmagasabb pontszámot elérő versenyző a járás, a megye, majd az ország legkiválóbb szántó traktorosa címet nyeri eL A fiatal traktorosok, akik a 30. életévüket még nem töltötték be, az idősebbekkel együtt indulnak. A versenyben legjobb helyezést elérő ifjú traktoros, ha eredménye alapján az összverseny első hat helyezettje között van, elnyeri a járás, a megye, illetve az ország legkiválóbb ifjúsági szántó traktorosa címet, oklevelet és jutalmat kap. Azonos személy mindkét címet és kitüntetést is elnyerheti. A járási és a me©ei versenyeken az első három helyezést elérők oklevelet, emlékplakcítet, valamint értékes tárgyjutalmat kapnak. Az országos versenyen, akik az első hat helyezést elérik, szintén jutalmat kapnak. A szántási verseny szerves része a szocialista munkaverseny-mozgalomnak, fő célkitűzése az élenjáró szántási módszerek széleskörű elterjesztése, a talajmüvelési kultúra javítása, valamint a terméshozamok növelése. A megyei szervező bizottság felhívja a mezőgazdasági üzemek vezetőit, ho© segítsék elő a szántási versenyek sikerét, valamint felhívja a megye valamennyi traktorosát, ho© ve©enek részt a szántási versenyben. Jelentkezni lehet az üzemek vezetőiné!, akik a versenyfeltételekről megadják a szükséges tájékoztatást, MEGYEI SZÁNTÁSI VERSENYT SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Nem marad el a jé munka jutalma A gyálarétí Komszomol Tsz tagjainak szép jövedelmük lesz visszaveti a növényápolást. Mindén napsütéses időt kihasználunk. IdSs és fiatal Valóban í© van, és munkálkodnak a földeken a nyugdíjasok is. Bálint Lajos és felesége, Kovács Ernő és Csorba Mihályné is megfogja a kapát, mert még birnak dolgozni és nem is restek erre. A területeket munkacsapatokra osztották. A munkacsapatok tagjai — ha nem is emlegetik ézt gyakran — vetélkednek abban, ho© melyikük területe a legjobban müveit. A tsz-ben nem feledkeznek meg a többtermelési prémiumról sem és mindenki megkapja azt. aki megérdemli. Most idős és fiatal, férfi és asszony a napot kicsit megnyújtva dolgozik, ho© az aratásig szépen elkészüljenek a növényápolással. — Mit ígér a gábona? — A búza holdja az eddigiek szerint átlagosan megadja á 13—14 mázsát, de lesz olyan táblánk is, amelyiken holdanként 20 mázsa búza terem. Az árpa holdja 16—18 mázsás termést ígér. A szövetkezét gazdái felkészültek az áratásra. A nyári na© munkában jó segítséget adnak a gépek. Nemcsak aratógép, hanem kombájn is dolgozik majd a földeken. De nem hiányoznak a munkából a kézi kaszások sem, hó© jól, szemveszteség nélkül kezdődjék és fejeződjék be az aratás. A tervek szerint 35 kaszapár vágja majd a gabonát, ha a helyzet azonban úgy hozza, akkor 50 kaszapár is arat. Ebből a munkából sem hiányoznak majd a fiatalok, akikre szintén nincs panasz, becsülettel dolgoznak. Előleg A cséplőgépnél a szövetkezet tagjai végzik majd a munkát. A behordás is ©orsan, zökkenőmentesen történik, hiszen a lófogatokon hívül- három saját erőgépe is van a szövetkezetnek. Évközben szén pénzt hoz a jószágtenyésztés és a gazdálkodás más ága is. I© tehát mód volna arra, ho© havonként rendszeresen oszszanak pénzelőleget a tagságnak a teljesített munkae©ségekre. Havonként azonban mégsem osztanak előleget, mert a tagság többségének az volt a véleménye, ho© jobb. ha ne©edévenként kapják az előlegét. I© egyszerre na©obb összeg üti a markukat. E©-e© e©ségre különben ne©edévenként 15 forintot osztanak.