Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

Szerda. 1961. .ttinlus 1. jf^ « Cl LŐKtts ZOLTÁN — SIMON ISTVÁN *"*) fcid)mftmt u UHUmíhou SZEGEDI BŰNEIBŐL Bukarest újjászületése IX. MINDENKI KACS MÖGÖTT Eközben köszöntött Sze­gedre a -nagv esemény-: május 15-én iktatták be az új főispánt, Magyary Kossá Aladárt. A főispán úr arról "szónokolt, hogy ->a szegedi gondolat nemzeti paranccsá lett« és fordulópontnak je­lezte történelmünk egyik leg­szomorúbb, legszégyentelje­sebb napját, a március 19-i német megszállást. Azt han­goztatta, hogy ez a forduló­pont kötelességet ró minden magyar emberre, hogy *ka­tonás fegyelemmel álljon az országmentés és a tiszta célú országvezetés szolgálatába*>. Miht láttuk és látni fog­juk, valóban szemléltető lec­két adtak a magyar népnek a -tiszta célú- ország vez® tésböl... Ebben az időben már nem­csak a kijelölt és bekerített gettók voltak a szenvedés és az életküzdelem színhelyei, hiszen valójában mindenki rács mögött volt már Ma­gyarországon. Nagyon olcsó volt az emberi élet és sem­mivel egyenlő az emberi szabadság. A fokozódó terror követ­keztében kiterjesztették a csendőrség fegyverhasználati jogát. Eszerint -a szolgálat­ban álló csendőr mindenki ellen köteles fegyverét hasz­nálni, aki magát gyanússá teszi és kielégítő válasz nél­kül elszaladMegszigorítot­ták a gyárakban a munkát és a személyes szabadságot egyre szűkebb körbe vonták. A Dorozsmai Pamutszövő bejáratánál fényescsizmás tiszt úr tartott reggeli szem­lét: a gyufagyár korábbi Richter századosa. Minden érkezőt szemügyre vett és fenyegető pillantásokkal fo­gadott. Ugyanaz volt ebben a tekintetben, mint amit oly sokszor és oly erélyesen hangoztatott a munkaterem­ben is: — Ha nem teljesititek mvnkaköt élességeteket és nem fogadtok szót, internál­tatlak benneteket! A kopott szatyorral, s ab­ban a szeletke kukoricás kenyérrel, álmatlanul érk® zé munkásnők rebbenten kocogtak el a tiszt úr előtt, nehogy magukra hívják fi­gyelmét vagy haragját, ami engesztelhetetlen volt. Tari Margit is éppen el akart surranni a százados vizsla tekintete elől. amikor Rich­ter váratlanul ráordított. — Hót te hol voltál teg­nap a munkából? A fiatal leány ijedtében elejtette az agyonhurcolt kis szatyrot és dadogva, akadoz­va válaszolt: — Anyám ... százados úr .., anyám nagyon beteg volt... hirtelen rosszul lett... százados úr ... — Miért nem kértél enge­délyt? — Nem tudtam... száza­dos úr... nem tudtam ... Reggel történt... már az út­ról fordultam vissza ... — Majd lesz gondom rád! Ezt nem úszód meg! Most pedig takarodj dolgozni! S mikor a lány félénken be­sietett a kapun, Richter utánakiáltotta az ítéletet: — Háromnapi elzárást kapsz! Majd megtanítalak én benneteket a háborús rendre! Jól néznénk ki", ha a katona is otthagyná az ál­lását egy napra, mert beteg a babája . . Néhány nap múlva arra lettek figyelmesek az asz­szonyok, hogy lovas csend­őrök. kísértek egy lányt a gyárba. Kócos, szakadozott ruhájú, fáradt arcú teremtés volt. Az ablakon keresztül, lopva kukucskáltak kifelé a munkateremből, s egyszer­csak felkiáltott egyikük: , — Lányok, ez a Szántó Icai — Ugyan ne beszélj, az elment a Dunántúlra, egy téglagyárba. — Márpedig ez az! Néz­zétek meg a ruháját! Az a kék pargetruha van rajta, amelyikben bejárt a gyárba. — Csendőrökkel hajtatták vissza ... — Ugyan mi lesz szegény­nyel? — Pszt! Mindenki a he­lyére. jön a főnök úr! A népbírósági tárgyalások periratai őrzik ezeket az epi­zódokat, mint hiteles, igazolt történeteket. De hány és hány ilyen, meg ehhez ha­sonló történet nem került bírósági jegyzőkönyvbe! Ak­kor mindennapos dolgok voltak ezek gyárban, hiva­talban, iskolában. Ki győzné őket mind összegyűjteni? Rendkívül tragikus ese­mények játszódtak le ez idő­ben a szegedi Csillag-bör­tönben is, ahol számos po­litikai foglyot, bátor mun­kásokat őriztek. Ezeket el­ítélésük után is a legszigo­rúbban sanyargatták, A bör­tön vezetői szinte kéjelegtek a kínzások különböző mó­dozataiban. Siikrei börtön­igazgató, Simándy őrpa­rancsnok és dr. Kaal vezető orvos a szolgalelkek túltel­jesítő konokságával hajtot­tak végre -minden német fasiszta intenciót. Vigyáztak arra. hogy a politikai elitél­tek közül minél kevesebben maradjanak életben, s ezért közülük többet szabályosan halálra éheztettek. Tehették, mert amikor olvasatlanul készítettek elő a halálra tíz­és százezreket, milliókat, senki sem kérte tőlük szá­mon az agyonéheztetett, éh­halálra kárhoztatott politikai foglyokat. Értük szót emelni annyit jelentett, mint sor­sukban osztozni. Sorra kerültek természe­sen a szellem munkásai és a szellemi értékek is, eleve­nek és holtak egyaránt. Egy­más után tiltották be a magyar sajtó haladó orgá­numait Kolozsvári Borcsa Mihály sajtófőnöksége ide­jén. A vidéki lapokról egy időre elfeledkeztek, de a Szegedi Uj Nemzedék fel­hívta a figyelmei a Délma­gyarországra is. Türelmetlen hangú cikkben követelte, hogy hallgattassák el végre ezt a lapot is, jóllehet a Délmagyarországnál is meg­történt már ekkorra az -őr­ségváltás-. Május 17-én a postás már ne'm dugott Délmagyarorszá­got a kis levelesládákba és a lap olvasói hiába kértek Délmagyart az utcai újság­árusoktól is. A város híres könyvtárá­ba is megérkezett a jegyzék: zúzdába .. . Heltai ... Ka­rinthy ... Kcmját Aladár... Radnóti Miklós . .. könyvei­vel! A könyvtáros a sok száz név között egy fényes és nagy német nevet is talált. — Nézd csak! — szólt a kollégájához — Jól látom? Heine lenne? — Hein-rich Hei-ne... — betűzte a másik. — De hiszen ö német, nagy német iró! Nála senki szebben, nem dalolt Német­országról! — Megőrölik, és behívó­parancsot nyomtatnak a lapjaiból. — Igen. igen ... -Az eu­rópai kultúrkincs megmen­töi-... (Következik: A DESZKAKERÍTÉSEKEN TÜL) I J1PI I I.IHI * ST n >:m m m- A^^^WÜWBÍ^WWSWWH 1 " mmmmmm*** » TO ft ti *tmm0mm». W*® • A*-'1 , .. i&mspto* UJ épületek a bukares ti Calea Vletoriei-n Baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodott Dumitru Diaconcs­c u , a bukaresti népi ta­nács végrehajtó bizott­ságának elnöke és hét­főn este utazott el Ma­gyarországról. Az ö tol­lából közöljük az alábbi cikket. A népi demokratikus rendszer éveiben a Román Népköztársaság fővárosa az ország többi városaihoz ha­sonlóan hatalmas változáso­kon megy át, szebbé és mo­dernebbé válik. A párt III. kongresszusa által jóváhagyott nagyszerű hatéves terv első évében, 1960-ban kiemelkedő ered­mények születtek a román főváros korszerűsítésében. A párt és a kormány az intézkedések egész sorát fo­ganatosította a dolgozók jó­létének növelésére, s ezek­nek az intézkedéseknek ered­ményeként a főváros lakás­építkezései hatalmas lendü­letet vettek. így 1960-ban 80 százalékkal több lakást építettek Bukarestben, mint 1959-ben. Kiterjedt lakótele­pek építkezései kezdődtek el, mint például a Grivita sugárúton, több mint 3000 lakással. Az új épülettöm­bökben száznyolcvan tágas és korszerűen berendezett áruházat nyitottak meg. A főútvonala, mint pél­dául a Grivita. a Stefan cel Mare, a Sincai-Marasesti és az egyéb fontosabb útvona­lak átrendezése pemcsak az ezeket környező új épületek építészeti megoldásainak szempontjából adnak szebb küláőt a városnak, hanem azáltal is, hogy a főváros az átrendezéssel korszerű, tá­gas utakat kapott. Az oktatási feltételek megjavítására a fővárosban 154 tantermet, 16 iskolai la­boratóriumot és politechni­kai műhelyt építettek a kö­zépiskolákban. A Március 6 körúton modern diákotthont létesítettek ezer férőhellyel II háztáji gazdaságban Deszken is több sertést lehet hizlalni Mi akadályozza a község hizlalási tervének teljesítését? Előadássorozatban ismertetik Szeged múltját, jelenét, nevezetességeit A városi tanács Idegen­forgalmi Hivatala és a Tud® mányoá Ismeretterjesztő Tar­sulat előadassorozatot indít ma. szerdán este 7 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban minden érdeklődő számára Szeged múltjáról, jelenéről. nevezetességeiről. Az előadássorozat szoros üsz­szeí'tiggésben van a Szeged iránt megélénkült érdeklődés­sel és bizonyára hasznosan kamatozik majd a nyári vendégek tájékoztatásában. Az öt előadásból álló so­rozat a következő témákat öleli fel: a Szegedi Tudo­mányegyetem és intézetei: a szegedi munkásmozgalom története; Szeged gazdaság­földrajza és mezőgazdaságá­nak idegenforgalmi vonatk® zásai; Szeged története a felszabadulastól napjainkig; az egyetemi fúveszkert. Elő­adóknak Gruber Lászlót, az egyetemi oktatási osztály v® zeiőjét, Tari Jánost, a vár® si tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettesét, Fe­hér József gimnáziumi ta­nárt. dr. Dáni Sándort. a városi tanács v. b.-titkárát és Beszédes Kornél városi főmérnököt, valamint dr. Greguss Pál Kossuth-díjas egyetemi tanárt kérték fel. Az előadásokat alkalmanként filmek és vetített képek bc­mutatasával kísérik, a fü­vészkertről szóló előadást pedig a helyszínen tartják meg. A ma kezdődő sorozat el­ső előadása a Szegedi Tudo­mányegyetemről és annak intézeteiről szól, előadó: Gruber László. Az előadáso­kon belépődíjat nem szed­nek és minden érdeklődót szívesen látnak. A fábiánsebestyéniek kez­deményezése igen nagy nép­szerűségnek örvend és me­gyeszerte foglalkoztatja a közvéleményt. Napról napra hallani, hogy a termelőszö­vetkezetek csatlakoznak a -Minden háztáji gazdaságból egy szerződéses hízót az ál­lamnak- mozgalomhoz. De a szegedi járás hallgat. Igaz, a homokos talaj nem a leg­jobb tak ármány termő és "az esztendők szűkebb marokkal jmérik a kukoricacsöveket, mint a fekete földön. Azon­ban tudva levő az is, hogy az állam segíti a háztáji gazdaságban történő szerző­déses sertéshizlalást, neveze­tesen a szegedi járásban 2.5 mázsa szemestakarmányt ad jutányos áron minden egyes szerződés után. Reális alap Van-e tehát reális alapja az említett mozgalomnak? Nézzük meg például Desz­ket. Semmi különösebb szaktu­dás nem kell ahhoz, hogy megállapítsuk, a községhez tartozó terület jó kukorica­termő. valamint azt is, hogy a deszkiek ugyancsak meste­rei a sertéshizlalásnak. Jó néhány házat lehetne ka­pásból említeni. ahonnan évenként 5—6 hízó kerül el­adásra. Az elmúlt esztendő­ben is elég jó kukoricater­mést takarítottak be, mond­hatni. olyat, hogy más köz­ségekben gazdag termés ide­jén sem kerül annyi a gó­rékba. A Táncsics Termelő­szövetkezet földje például 15 mázsa- 40 kiló májusi mor­zsoltat adott holdanként. Azt se állíthatja senki em­berfia, hogy a községnek igen magas és erőltetett len­ne a hizlalási terve, mert. a 9000 holdnyi területről 1079 hízót kell értékesíteni. Jogos tehát a kérdés-: mi­ért nem csatlakoztak eddig a deszkiek és mire várnak? Mit mondanak a vezetők? Rusz Milosné. a községi tanács v. b. titkára és Dom­bi László, a Hazaltas Nép­front helyi szervezetének titkára így vélekednek erről: — Hallottunk már a fábi­ánsebestyéniek versenyfelhí­vásáról. Persze, azt nem tud­tuk. hogy ilyen széleskörű mozgalommá 'fejlődött. Az elmúlt hét elején a járási ér­tekezleten aztán bővebben szó esett erről a dologról. Természetesen mi sem aka­runk szégyenszemre lema­radni, éppen ezért május 30­án, a községi népfrontbizott­ság elnökségi ülésén megvi­tattuk a lehetőségeket és a tennivalókat. Ugy határoz­tunk, e hónap 8-án összehív­juk a népfrontbizottsági ta­gokat és beszélünk velük, e mozgalom érdekében. Ter­mészetesen mi a személyes példamutatást tartjuk a leg­jobb ösztönzőnek. Ugy gon­doljuk, ha a népfrontbizott­sági tagok felkeresik a szö­vetkezeti gazdákat és sze­mélyesen beszélgetnek ve­lük, az eredmény nem ma­1 ad el. A faluban két termelőszö­vetkezet működik. A -Tán­csic.s«-ban a felfutott terü­lethez képest az anyakoca­állomány igen kicsiny. Ter­mészetesen saját nevelésből a hizlalási tervet nem tud­ják teljesíteni, vásárolniok kellene alapanyagot. A fede­zetigazolás megvan, de nincs •süldő sehol. Bár az idén 107 hízót már leadtak, 150 jelen­leg hízik, mégis a helyzet azt mutatja, hogy nem tud­ják hizlalási tervüket telje­síteni. Nyilvánvaló, hogy an­nál lényegesebb a háztáji gazdaságokból kikerülő hízó­állomány. A lehetőségek Van-e lehetőség hizlalásra a háztáji gazdaságokban? Igen. Hiszen a háztáji föld­ben leginkább kukoricát ter­melnek. tavaly is jó ter­més volt, az idén sem szá­mítanak rosszabbra. Vagy a szerződéses hizlalásra nem vállalkoznának a • szövetke­zeti gazdák? De igen! Hiszen id. Bakos Sándor 10. Tuca­kov Szpaszolya' 7, Batancs István 3, Lovászi Adám 2 és Radin Ljobomir pedig egy hízó értékesítésére szer­ződött. A közös gazdaságban 240 család dolgozik és 90— 100 már leszerződött anél­kül, hogy valaki is beszélt volna velük, mit jelenthet a szövetkezet áruértékesitési tervének teljesítésében a háztájiból szerződéses úton értékesített, hizóállomány. A Kossuth Termelőszövet­kezetben sem állnak a hizla­lással hej de vigan. Igaz, 400 hízóra leszerződtek, any­nyit leadnak év végéig, de a tervüket ők sem teljesítik. Ugyanaz a helyzet, mint a -Táncsics—ban, fedezetigazo­lásuk van. de nem tudnak süldőt vásárolni. Annál in­kább nagyobb gondot kell forditaniok az említett moz­galomra, mert ha a szövet­kezetben dolgozó családok egy-egy hízó értékesítésére leszerződnek, akkor a 220 hízó leadásával a közös gaz­daság teljesítheti hizlalási és egyben áruértékesítési tervét is. Reméljük, erről nem feledkeznek meg a 15-i iköogyűlésen. Összefogással, felvilágosító szóval A deszki helyzetet elemez­ve tehát: feltétlenül van reá­lis alapja a -Minden háztá­jiból egy hízót az állam­nak- mozgalomnak. Termé­szetesen magától nem megy a dolog, de ha a népfrontbi­zottság, a tanács, a termelő­szövetkezet nagyobb gondot fordít rá, akkor a deszkiek is csatlakoznak. A szomszé­dos községekben, Klárafal­ván és Ferencszálláson sincs több lehetőség, nincs több takarmány és a háztáji gaz­daságokban sincs több hí­zónakvaló, a közös gazda­ságok sem erösebbek. mint a deszki termelőszövetkeze­tek. de közös összefogással, felvilágosító szóval, a hely­zetet reálisan értékelve már elérték, hogy csatlakoztak a mozgalomhoz. A deszkiek se késlekedjenek tovább. A szövetkezetek közgyűlé­sén beszéljenek a tagokkal és egyéni beszélgetések s® rán magyarázzák meg e mozgalom jelentőségét. Lukács Imre és étkezdével, a többi diák­otthont több mint 2600 férő­hellyel bővítették ki, ugyan­ekkor új diákmenzákat nyi­tottak meg jelentős befoga­dóképességgel. A Tomola nevű beépítet­len területen kiterjedt par­kot. létesítettek. körülötte modern lakóépületeket emel­tek, itt építették fel az Ál­lami Cirkusz új épületét mintegy 2500 férőhellyel. En­nek rendkívül érdekes az építészeti megoldása, a hasz­nosat összekapcsolja a szép­ital. s egyben azt bizonyít­ja, hogy építészeink igen magas technikai színvonalat értek el a vasbetonépitkez® sekben. Má« jelentős építkezé­sekről is beszámolhatunk az említettek mellett. így pél­dául mintegy 350 ezer négy­zetméternyi úttestet korsze­rűsítettek és új burkolattal láttak el. A főváros mellék­csatornahálózatát mintegy 10 kilométerrel meghosszabbí­tották, a vízvezetékhálózatot 17 kilométerrel, a földgázét 30 kilométerrel stb. Népi de­mokratikus államunk jelen­tős összegeket fordít ezekre a községgazdálkodási cé­lokra. A városrendezési és város­szépitési munkálatokhoz, a közérdekű építkezésekhez je­lentősen hozzájárultak a fő­városi lakosok tömegei, a ta­nácstagok. az utcabizottsá­gok, a nöbizottságok. Az elmúlt évben a fővá­rosban több, igen jelentős gyárat és üzemet ís létre­hoztak: modern bútorkombi­nátot a Militaru negyedben, fafeldolgozó kombinátot a Pipera elnevezésű város­részben. amely rövidesen megkezdi a termelést, s egy modern tej termékgyárat. Ja­vában dolgoznak az új ab­roncsgyár építkezésén. Rö­vid idő múlva megkezdi a termelést teljes kapacitással a Dacia Textilgyár, vala­mint a Tudor Vladimirescu Szövőgyár mellett épülő re­lon-részleg. Mindez csak né­hány példája annak a hatal­mas akciónak, amely a bu­karesti iparfejlesztésre irá­nyul. Az 1961-es esztendő újabb erőfeszítésekkel kezdődött el és újabb sikerekkel bíztat. Az 1961-es terv a lakásépít­kezések terén több mint 12 ezer lakást irányoz elö. Az említettek mellett újabb nagv városrendezési munká­latok folynak több jelentős útvonalon és városnegyed­ben. A többi között. 8 mozit építenek, melyekből három­nak az építkezése már az. el­múlt évben megkezdődött, 216 tantermet a középfokú cktatásban. 4 diákotthont 2000 férőhellyel, egy körzeti poliklinikát és 20 körzeti or­vosi rendelőt. Ezenkívül megkezdődik a Nemzeti Színház, a Műszaki Főisk® la. a radiátorgyár építkezé­se, s a Néphadsereg körúton sor kerül az egészségügyi felszerelések gyárának fel­építésére. Az 1961-es állami terv nagyszerű célkitűzései meg­tisztelő feladatot jelentenek számunkra. A fővárosi ta­nács több mint 150 ezer fő­nyi kollektívája — munká­sok, technikusok, mérnökök — elhatározta, hogy becsü­lettel teljesiti ezt a felada­tot, hogy hozzájáruljon Bu­karest újjászületéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom