Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

3 Szerda, 1961. május 7. MAJD A SZAKSZERVEZET ELINTÉZI! / A bútorgyári sz. b. munkája a dolgozókért Egyre többet és egyre erő­,. . , . , ,, , eély kiadásának. Sztupka teljesebben foglalkoznak az Gyula bizalmi figyelt fel üzemek szakszervezeti bi­zottságai a termeléssel kap­csolatos feladatokkal, az agi­táció val és a mun ka verseny szervezésével. De ez egyál­talán nem jelenti azt, hogy háttérbe szorult volna a dolgozók apróbb-nagyobb, mindennapos ügyeinek inté­zése. Kiss Mihály, a Szege­di Bútorgyár sz. b.-elnöke számot se tudna adni arról, ho© naponta hányan és hányszor ' fordulnak hozzá észrevételeikkel, kérésükkel, va© éppen panasszal. Amiben csak lehet — Legsűrűbben üzemi, termeléssel kapcsolatos be­jelentések fordulnak elő — meséli. — Azután számos családi ü©. Nemcsak olyan, hogy a házastársak u©an­abba a műszakba szeretné­nek kerülni, vagy ho© he­lyezzük el gyermeküket böl­csődébe. hanem cifrábbak is: békebiróság házi perpatva­rokban. és ehhez hasonlók. Némelyik ilyen ügyünk bi­zony alaposan túlhaladja a szakszervezet hivatalos ha­táskörét, de azért amiben esak lehet, segítünk. Vannak azután problémák a természetbeni juttatások­kal és még több a segélyek­kel. — Idén eddig körülbelül háromezer forintot osztot­tunk szét — mondja Lantos Ferenc, a szociális bizottság munkások: például arra, ho© az l-es üzemrészben dolgozó fiatal anyagmozgató, Ördögh Imre nem étkezik rendszeresen. I© derült ki azután, hogy mivel édesanyja kórházban volt, anyagi gondokkal küz­döttek. A szakszervezet se­gített. — A bizalmik szerepe és telelőssége igen nagy — hangsúlyozza az sz. b.-elnök. — Nélkülük nem is boldo­olyan régen dolgozik az üzemben, mint társai, de munkája már e©enértékii az övékkel. Javaslatunkra a vállalat felemelte órabérét. Családi ügyek, segélyek, bérproblémák. És az üdülés? Az nem okoz gondot a szak­szervezeti bizottságnak? Az üdülés nem gond — Ha az öröm is gond, ak­kor igen — válaszolja Lan­tos Ferenc. — Idén már ed­. . . ., dig többen mentek üdülni gulnank, hiszen ok ismerik szakszervezeti beutalóval, legjobban dolgozótársaikat, tudnak rájuk leginkább hat­ni. Furcsa esetek Mégis előfordulnak egé­szen furcsa esetek. Egy dol­gozó gyermekei számára kért egyszeri sfegélyt — rá is szo­rultak volna —, s másnap új karórával jelent meg az üzemben. E© másik pedig hiúsági kérdést csinált ab­ból, hogy a szakszervezet ki­jelölt mellé egy bizalmit, hogy együtt ve©ék meg a pénzből a ©ermekruhákat. Pedig csak a jóindulat ve­zette, őket, hiszen az ember elintézi — ilyen mondatok tavaly nem arra használta sokszor hangzanak el az mint tavaly az egész eszten­dőben. Nálunk még a téli pihenéstől sem idegenked­nek, s januárra is adtunk ki beutalót. Lesz majd jutalom­üdültetés is. Egyetlen prob­lémánk a családok közös nyaralásának elintézése. De­hát ez hol nem probléma? — le©int mosolyogva. Bizony, ez szinte minden üzemben gondot okoz még. Egyáltalán nem a bútorgyá­ri sz. b. okolható, ha eset­leg nem mindig sikerűi kö­zös beutalót szerezni. — Miért nem mégy a szakszervezethez, az majd fel a segélyt, amire kapta. Ezek az esetek azután fel­háborodást szülnek a dolgo­zók között. Annál is inkább, mert a segélykérők évről évre általában ugyanazok. Mondogatják is a régebbi vezetője — E© temetkezési, három szülési, három házas — Mi mikor kaphatunk? — Természetesen hozzánk sági és öt szociális segélyt fordulnak a dolgozók bér osztottunk ki. Könnyű elmondani a sta­tisztikát, de sokszor érdekes története van e©-e© se­ü©ekben is. Mivel pedig a pénz sosem volt még elég: panaszokkal. Legutóbb pél­dául Ignácz Anna dukkózó kérését intéztük el. ö nem üzemben, amikor az embe­rek egymást közt beszélik meg ü©es-bajos dolgaikat. Valóban, a szakszervezet, a dolgozók legfőbb érdekvé­delmi szerve, i©ekszik elin­tézni minden olyan ü©et, ami jogos, ami az egész kö­zösség érdekeit sem sérti. Le©en az segély, vagy más, olyan apróság is, mint a legutóbbi, amikor a dolgozók azt kérték, hogy a hangos­bemondó berendezés köz­pontját helyezzék a portára. F. K. A nőtanács nyári terveiből Csoportos beszélgetések, véleménykutatás — Háziasszonyok klubja Országjárások Szegeden tárgyaltak a Csongrád megyei nőtanács városi és járási titkárai Kedden egész napos ülést Szentesen, Hódmezővásárhe- tatást, 15 iogi és több esés­RTRTTL C.ŰOA^Ű* N FCNNORÁ/1 K.NN T^ÍNI*!.!. Ö-""­tartott Szegeden a Csongrád megyei nőtanács a városi és a járási titkároknak. Bodó Istvánné, a szegedi járási nő­tanács titkárának megnyitója után Mónus Lajosné, a megyei nőtanács titkára szólt a nyári munkákra való fel­készülésről. — Jóllehet a nyár kissé ••holt szezont* jelent a nőta­nács munkájában — mon­dotta —, mégis sok tennivaló lesz a nyá­ron. lyen, Kisteleken — sikerrel rendezték meg a nőtanácsok a háziasszo­nyok konferenciáját. Ezt a kezdeményezést érde­mes lenne másutt is követni. Ahol már megalakult a há­ziasszonyok klubja, nyáron se szüneteltessék, tegyék ér­dekessé, töltsék meg tarta­lommal. — A szülői munkaközössé­gekkel együtt segítenünk kell az úttörő­táborokat Hiszen az elmúlt évek ta­pasztalatai is azt mutatták, ahol nyáron sem hagyták abba a munkát, ott ősszel is könnyebb újra kezdeni, foly­tatni. — Tavaly még csak 25— 30 tsz-ben volt nőbizottság. — folytatta. — Több gondot kell fordítanunk a fiatalok nevelésére, elsősorban a szü­lőkkel való megbeszélés alapján. Jól bevált, különösen a makói járásban, a "nyári vasárnap délután* néven Eddig már 139 termelő- emlegetett szabadtéri össze­szövetke7etben hoztunk jövetel. Fagylaltdélutánnal, létre nóbizottságot vagy anélkül szívesen hall­. , gatták meg az asszonyok a - i© érthetően tobb asz- rövld 20—25 perces kis elő­"onynak. több tsz-tagnak gdást Hálás téma lehet kell kikérni a velemenyet. ilyenkor egy-egy külföldi or­A tez-ekben leplfoglaltab- gzág asszonyainak helyzeté­ről, életéről beszélgetni. ségü©i, tanulmányi és ezüst­kalászos tanfolyamot. — F'eladatunk ezenkívül — mint mindig — szorgal­mazni, hogy mind több asz­szony végezze el az általános iskola nyolc osztályát. Aki pedig kedvet érez hozzá, ta­nuljon tovább is, hiszen az élet egyre bonyolultabb, s tőlünk, nőktől is egyre többet kíván. A résztvevő titkárok meg­jegyzéseket fűztek az elmon­dottakhoz. Végül Farkas Ist­vánné, a szegedi nőtanács városi titkára beszámolt az Országos Nőtanács legutóbbi üléséről. Nagyobb felelősséget a patronálási munkában A MINAP részt vettem azon az értekezleten, ame­lyet a MÉSZÖV főkönyvelő­sége tartott azoknak a föld­művesszövetkezeti főkönyve­lők, könyvelők és számviteli dolgozók részére, akik a ter­melőszövetkezetek könyvvi­telét segítik. Ez a patronáló munka 1960 júniusában kez­dődött, amikor is Makón egyhetes tanfolyamot ren­deztek a szóban forgó szak­emberek részére. Azóta egy év telt el, s az illetékesek látni akarták, hogy a patro­esen különösebb baj a köny­velés adminisztratív részé­vel, de itt akarok rámutatni arra a téves felfogásra, mely az értekezleten a hozzászólá­meglátja majd, ho© — pél­dául — egyes tsz-tagok nem becsülik a közös va©ont. Jobban feltűnik majd neki, ho© elszórják a takarmányt sokban megnyilvánult; vagy- és gyorsan kiszámíthatja: ís arra, hogy a patronálást csak a könyvelés adminiszt­rációjának megszervezésé­ben látják. Ez tévedés! Ah­hoz, ho© egy tsz-ben jó könyvelés legyen, elsősorban az emberek helyes gazdasá­gi, közgazdasági érzékét, tu­datát kell formálni, alakíta­ni. Ki merné állítani, hogy nálás milyen eredményekkel ez már megvan? Ebből adó­járt. Némi tájékozódásuk dik a következtetés: a fő­ugyan volt arról, hiszen év könyvelők, a könyvelők és közben jelentést kértek er- a számviteli dolgozók patro­ről. A jelentések alapján náló munkájának is alapve­összeállitott kép nem volt tő, fő tartalma ne csak az rossz, mert volt olyan föld- adminisztrációs munka meg­művésszövetkezet, ahonnan szervezése legyen, hanem az az igazgatóság elnöke há- abban dolgozó és az azért rom személyt is megjelölt, felelős vezető, vagy éppen akik lelkesen segítik a ter- beosztottak tudatának ter­melőszövetkezeteket a köny- málása. velésben. Ha egy olyan ember, mint Ezen az értekezleten mint- a főkönyvelő, végigsétál e© e© 40 ember hozzászólását, közös gazdaságban, jobban beszámolóját hallgattam vé­mennyi veszteséget jelent az a közös gazdaságnak. Több helyen idegenkednek még a baromfitenyésztéstől. Ki mu­tassa meg jövedelmezőségét, ha nem a számokkal bánni tudó könyvelő? U© vélem, magától értetődő, ha í© fog­ják fel a könyvelés szakem­berei a patronáló munka lé­nyegét, akkor meglátják, ho© mekkora feladattal ál­lunk szemben és mennyi még a tennivaló. AZ ÉRTEKEZLET fő ta­nulsága az, hogy sokkal na­gyobb lelkesedéssel, felelős­ségérzettel kell patronálni a termelőszövetkezetek köny­velését és nem szgbad azt leszűkíteni csak az admi­nisztratív munkára. Czukár György gig. Többen csak ennyiben tudták összefoglalni tapasz­talatukat: "egyszer voltam kint*, "nincs szükségük se­gítségre*, »nem is tudtam, hogy kijelöltek patronáló­nak*, stb., s még hozzátet­ték: »nincs mit segíteni*, vagyis' "minden jól me©*. Voltak azonban jó néhá­nyan olyanok is, akik a pat­ronálást helyesen értelmez­ték és tettekkel segítették a termelőszövetkezeteket. Az üllési föld művesszövetkezet főkönyvelője elmondotta, hogy a helyi Árpád Termelő­szövetkezetet rendszeresen tanácsokkal látták el, meg­beszélték az időközben fel­merült szakkérdéseket, s még a tervkészítés munkájá­ban is részt vettek. U©an­ez a főkönyvelő Bordány­ban — mivel az ottani kö­zöt gazdaság felvásárlást is végez — a felvásárlás admi­nisztratív munkáját szer­vezte meg. A mindszenti földműves­szövetkezet főkönyvelője meglátogatta a község há­rom termelőszövetkezetét és a raktárosoknak a raktár­napló vezetésében segített. A szentesi földművesszövetke­zet főkönyvelője arról szá­molt be, hogy részt vett az általuk patronált tsz köny­velésében. E NÉHÁNY konkrét ta­pasztalat is elégséges talán ahhoz, ho© megcáfolja azo­kat a könyvelési szakembe­reket, akik — mivel nem csináltak semmit — úgy pró­bálták feltüntetni a dolgot, mintha nem volna mit segí­teni a tsz-ekben. Pedig a közös gazdaságoknak éppen most van nagy szükségük arra, hogy minden szakterü­leten — így a könyvelés megszervezésében is — olyan gyakorlati segítséget kapja­nak, amely segít az előttük álló feladatok megoldásá­ban. Jóllehet, vannak olyan ter­melőszövetkezetek, ahol nin­Felkészülten várja a kereskedelem a szabadtéri játékok kezdetét A Csongrád megyei áru­forgalmi bizottság a napok­ban tárgyalta a szegedi ke­reskedelem felkészülését a szabadtéri játékok idejére. A bizottság megállapította, hogy Szegeden az említett időszakban a , legfontosabb élelmiszerekből megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. Ezenkívül a különlegesen nagy forgalmi időszaknak megfelelően mával a kereskedelem részé­re naponta többször is szál­lít. Ennek megvalósításához már eddig is üzembe állítot­tak egy 0,75 tonnás gépko­csit, a szabadtéri játékok idejére pedig még egy ha­sonló teherbírású kocsit biz­tosítanak a gyorsan romló gyümölcs- és zöldségfélék kiszállítására. A Szegedi Élel­miszerkiskereskedelmi Vál­lalat és a Szeged és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­több rendkívüli dolgot is zet az említett időszak alatt készítenek a szegedi vál­lalatok. több gyümölcs-zöldségáru­bennitatót rendez A Paprikafeldolgozó Válla­lat például a szabadtéri já­tékok idejére különleges cso­magolásban készít paprikát, a kereskedelmi osztály pedig a hagyományoknak megfe­lelően körülbelül 60 ezer fo­rint értékű ajándéktárgyat és mintegy 50 ezer forint ér­tékű képeslapot, valamint 20 ezer forint értékű filmet biz­tosít a kitelepülő elárusító­helyek és a dohányboltok részére. Intézkedett a ke­reskedelmi osztály arról is, hogy a szabadtéri játékok idején a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat is üzemeltessen három egysé­get: A zöldség- és gyümölcs­ellátással kapcsolatban meg­állapodás jött létre a MÉK­kel, hogy korábban szállít­ái-usítással egybekötve. A zöldség- és gyümölcsellátást nagymértékben befolyásolja a piaci felhozatal is, ezért; a szegedi piacokon az eddigi három piaci pavilon mellé hamarosan újabb két árudát állítanak. Tárgyalta az áruforgalmi bizottság a hús-, valamint az italellátást is. A tervek sze­rint megfelelő mennyiségű tőkehús, valamint hal is lesz szakban. a nyári idö­ezentúl Ezenkívül a MÉK Vállalat vállalta, ho© szükség esetén a szabadtéri játékok alkal­mak az asszonyok, mégis le­ket módot találni kisebb csoportos beszélgetésekre, véleménykutatásra. Arról, ko© majd az ősszel, télen fiiról ' szeretnének hallani előadást, milyen igényük v'an. Megyénkben máris A szegedi és a szentesi já­rási nőtanácsok országjá­rást terveznek. Ha csak egy-e© városba mennek is. hasznos és ér­demes lenne követni példá­jukat. A továbbiakban Mónus kotlóültetési mozgalomhoz, elvtársnő arról beszélt, hogy már most össze kell állítani a téli oktatási programot. több ezer asszony csatlako­zott a baromfinevelési, Jok felajánlás hangzott el, 5 a nyáron kell értékelni e vállalások teljesítését. Ezután Mónus Lajosné clrtársnő beszélt a tapasz­talatcserék. találkozók jelen­ségéről. Különösen váro­s°kbgji. községekben lehet kasziíos értelmiségi asszo­c'ök. vagv kisiparos asszo­"J'ok esv-egy tanácskozása. Tavaly tobb helyen — A télre — mondotta — 12 asszonyok iskoláját, 25 mezőgazdasági akadémiát. 98 különféle gazdasszony kört (sütés, főzés, szabás, varrás, kézimunka), a művelődjünk, tanuljunk sorozattal e©ide­jűleg. tervezünk. 25 helven tartunk három-né© előadás­ból alló, nevelési tár©ú ok­(Liebmann felv,) A Tiszavirág nevet kapta a Szegedi Tömegcikk-készítő Ktsz egyik űj gyártmánya, a snortgyermekkocsi, melybó! negyedévenként több mint négyszázat gyártanak a szö­vetkezet Zákány utcai telepén. Az újszerű, modern sportkocsi iránt országszerte nagy az érdeklődés. A tényképf elvételen Magyar Pálné a kocsik összeszerelésén dolgozik A sörellátás ís kielégítő lesz. A vendéglátóipar is csak­nem teljesen elkészült már a fogadásra. A meglevő kerthelyiségeket bővíti, i© például a Virág Cukrászda terasza tíz asztallal és így mintegy 50—60 férőhellyel növekszik. A terasz jobb el­látásának érdekében új gé­ját a gyümölcs- és zöldség- peket is kap a virág Cuk_ árut a szegedi üzletekbe., rászda, többek között fa©­lalt- és presszógépet, hűtő­gépet és szikvízkeverő gépet. A Jégkunyhónál is terasz üzemeltetését tervezi a Sze­gedi Vendéglátóipari Válla­lat. Itt körülbelül 10 asz­talt helyeznek majd ki, mellyel mintegy 40 személy befogadását biztosítják. Egyébként a Szegedi Szál­loda és Vendéglátó Vállalat kerthelyiségeinek üzembe helyezése már megtörtént, a volt Hági Étterem villany­szerelési munkáit elvégez­ték, az éttermi részeket pe­dig átfestették. Megnyílt az újjáalakított Bárka Vendég­lő is, melyet a vállalat sa­ját erőforrásából újított fel. Az Alföldi Étterem teraszá­nak üzemeltetése csak a sza­badtéri játékok megkezdésé­nek időpontjára válik lehet­ségessé, mert a felújítási munkálatok addigra feje­ződnek be. A Táncsics hajó átépítését a szabadtéri játékok idő­szakára már nem tudják befejezni, ; ezért az idén nyáron csak a j hajófenéken levő 13 kajüt 1 hasznaiható turistaszállásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom