Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

3 Csütörtök, 1961. Június 29. 3 Dtípez lúvadch A SZABADTÉRI JÁTÉKOK ELOKESZULETEIROL HllllllllllllllllllllllilllilllllllllllllllllllllllllllllH Üzemi hűségesek K Még néhány nap és a Szegedi Szabad­téri. Játékok hónapjába lépünk. Ennek megfelelően előrehaladott állapotban van­nak az előkészületek. A műszaki munká­latok nemsokára befejeződnek s a páho­lyokat is átrendezik a nézőtéren. A dísz­letfestők is jól haladnak munkájukkal s a héten már diszletállító próbát tartanak a János vitéz díszleteiből. í tagadhatná, hogy a szegedi üzemekben is nyugodtabb körülmé­nyek között folyik a munka, mint a korábbi években. Vál­hogy gyáraink, gazdasági és se közben azonban állandóan társadalmi szervezeteink ve­zetői egyre jobban felisme­rik a törzsgárda tagjaival való fokozottabb törődés, lalataink eredményei, ha idő- velük való foglalkozás nagy jelentőségét. Egyre világo­sabban látják, hogy főként az ő segítségükre számíthat­nak a legjobban a minden­napi munkában a vállalati tervek teljesítésében. iba lenne azonban, ha Két kcpünk a János vitéz előkészületeiről ad számot. Felső képünkön a díszlet ma­kettjét mutatja be Fülöpp Zoltán kétszeres Kossuth-díjas díszlettervező (jobbra). Balról Békés András, a János vitéz főrendezője, T a r 1 János, a városi tanács v. b. elnökhelyettese és Bakó József, a játékok műszaki vezetője. Alsó képünk a francia király tróntermét ábrázolja (Ltebmann felv.) közönként hullámzás is ta­pasztalható, általában az or­szágos szinten vannak. ' Ez lobbi között annak köszön­hető, hogy nyugodtabb, szer­vezettebb a munka, észreve­hetően kevesebb a felesle­ges átszervezés, a kapkodás. Eredményeink elérésében döntő részük volt azoknak a dolgozóknak, akik üzemeink­ben évek óta becsülettel helytálltak a termelőmun­kában, a nehézségek elhárí­tásában, akik hűséggel ra­gaszkodtak munkahelyükhöz, akik példát mutattak a mun­ka szeretetében dolgozó tár­saiknak. Sokat, nagyon sokat kö­szönhetünk az üzemi hűsége­seknek. a törzsgárda tagjai­nak. E köszönet nyilvánítá­sának sokfajta jelét tapasz­talhatjuk mostanában a sze­gedei üzemekben. Több he­lyen, például az Ujszegedi Kender- Lenszövő Vállalat­nál. a Gyufagyárban, a Sze­gedi Közlekedési Vállalatnál törzsgárda-jelvényt alapítot­tak. s adományozásával az eredményes munka megbe­csülését fejezik ki mindenki­nek, aki több éve dolgozik a vállalatnál, s hűséges az üzemhez, népi demokratikus rendszerünkhöz. A gazdasági és mozgal­mi vezetők ezzel kap­csolatos törekvését segítik, támogatják a Szakta­nács elnökségének irányel­vei, amelyek a törzsgárda fo­kozottabb megbecsülésére szólítja fel az üzemi vezető­ket. A szakszervezetek ko­rábban is eredményesen se­gítették a törzsgárdák kiala­kítását. Az irányelvek meg­jelenése óta pedig még aktí­vabb tevékenységet fejtenek ki igen sok üzemben, hogy a munkahelyeket megbecsülő törzsgárda tagjai példaké­pükké váljanak dolgozó tár­saiknak, az új munkásoknak. Mindenképpen helyeselni kell azokat a gondolatokat, tetteket, amelyek a már hu­zamosabb ideje egy helyen dolgozók fokozottabb megbe­csülésére irányulnak. Példák egész sora tanúskodik arról. H ügyeljenek arra, hogy ezek a hűségesek ne működjenek külön szervezetként az üze­mi életben. Ne különüljenek el a többi dolgozóktól, ha­nem elsősorban ők maguk legyenek a munkásosztály új, friss hajtásainak, az új munkásoknak nevelői, segí­tői. L egyenek az elsők a törzsgárda tagjai, akik meleg, baráti kezet nyújtanak az »újoncoknak« az első munkanapon. Nem kellenek és nincs is szükség hangzatos, fogadó beszédek­re. Az igazi munkásköszön­tés sokszor nem több. mint egy csendes jó napot köszö­nés, egy kézfogás. A szó el­hangzik. de ebből a csendes jónapotból hosszú időre meg­marad a melegség, s sokáig kísérője, kalauza lesz az új munkásnak az üzemi élet rendjében. Ellenben ha hi­degség árad a régiek fogadó szavaiból, vagy figyelembe se a példák, a tapaszta­latok alapján olyan következtetéseket vonnánk le, hogy minden a legna­gyobb rendben megy, hogy a törzsgárdáról való gondosko­dásban nincs már tennivaló. Megbecsülésük megnyilvánu­lási formái körül is több té­ves nézet uralkodik. Sokan hajlamosak arra, hogy a megbecsülés értékét abban mérjék, hogy milyen és mennyi anyagi előnyben ré­szesülnek a törzsgárda tag­jai. Ugyanakkor értéktelen­nek minősítik, vagy elégte­lennek tartják a hűséges, szorgalmas munka kifejező- veszik, hogy új társuk állt Megkezdődtek a vizsgák a marxizmus—leninizmus esti egyetemen Az Ady téri egyetemen június 27-én megkezdődtek a marxizmus—leninizmus esti egyetem évvégi vizsgái. Először a II. évfolyam hallgatói számoltak be politikai gazdaságtan ismereteikből. Tegnap, szerdán a 120 harmad­éves vizsgájára került sor. A vizsgabizottság elnöke, Sik­lós János elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára búcsúztatta az utolsóéves hallgatókat. Június 29-én és 30-án az első évfolyam hallgatói vizs­gáznak. Július 3-tól 11-ig a marxizmus—leninizmus esti egyetemre jelentkezők tesznek felvételi vizsgát Szegeden, a Kálvin téri pártszékházban. Nyári karbantartási szünetet tartanak több szegedi üzemben Az utóbbi években szokás- kiszállítást, a csomagolást sá vált néhány szegedi végző munkások dolgoznak üzemben, hogy június végén, majd. A vágóhídon két hétig július elején kétheti nagy tart a szünet. Évek óta ez karbantartási szünetet tarla- az első alkalom, hogy alá­nak. Az idén elsőnek a Sze- pos munkával egyszerre hoz­gedi Szőrme- és Bőrruháké- zák rendbe a gépeket és a szitő Üzemben és az Ecset- vágócsarnokokat.. Kijavítják gyárban kezdték meg a gé- a gőzvezetékeket, mert az pek javítását, a munkatér- utóbbi időben már igen sok mek tatarozását. A felújítá- energia szökött el a beren­si munkák miatt az üzem dezés hibái miatt. Ez pedig dolgozói többnyire egyszerre növelte az önköltséget. Míg vették ki évi szabadságukat, a vágóhídon szünetel a mun­A Szőrme- és Bőrruha kétzi- ka. Szeged húsellátását a hű­tő Üzemben 6-án kezdik meg tőház és a hódmezövásárhe­újra a termelést. lyi vágóhíd biztosítja. A Szegedi Szalámigyárban A Szegcdi Ruhagyárban is ós a Vágóhídon hétfőn kez- kéthetes szünetet tartanak. d'ődik a karbantartó munka. Csak a karbantartók, a sze­A szalámigvártó részlegben relók és a most szervezett négy hétig szünetel a mun- úi munkaruha-gyártó szala­ka~ csak a karbantartók és a gok dolgoznak majd. Szegedi találmány alkalmazásával a tervezettnél 70 százalékkal több szalámit tárolhatnak majd a szalámigyár új raktárában A Tisza-parti épületek kö- lehetővé teszi, hogy alkalma­ziil Szegeden máris torony- zásával az eredeti tervtől el­magasan kiemelkedik a sza- térően mintegy 70 százalék­lámigyár új raktárépületé- kai növeljék az új torony­nek betonváza. A régi füstölő épület kapacitását, és érlelő épületek csak »kis- Az új eljárási mód ered­testvérei« lesznek a modern ményét megvizsgálta és jó­magas épületnek. Amikor az váhagyta a minisztérium is. új raktár tervei készültek, Utasította a szalámigyár ve­a tervezők úgy számították, zetőit, hogy ezt alakalmaz­hogy a tárolás és érlelés a zák majd az új épületben, régi hagyományos eljárások- Az épület felszereléséhez kai történik majd. Azóta szükséges gépeket, amelyek­azonban hez hasonlóakat még nem új eljárást kísérleteztek ki alkalmaztak a húsiparban, Martön Józsefnek, a gyár már megrendelték, hogy mi­egyik műszaki vezetőjének re az építők befejezik a mun­találmánya alapján. kát. megkezdődhessen a sze­A Marton-féle találmány relés. szerint a kísérleti gyártást, Az új szalámigyártási el­érlelést az üzem szakembe- járást segítik majd az Áp­reinek közreműködésével rilis 4 Géngvár új típusú, hosszú hónnnokon át végez- nagy teljesítményű, négyhen­ték. Az első sikerekről la- geres kompresszorai is, A punk hasábjain is hírt ad- prototípust most kísérletezik tunk. Azóta ki itt Szeeeden a szalámi­már túljutottak a kísérleti gyárban. Ebből eey komp­szakaszon. resszor nem foglal el na­Ma már üzemszerű tervsze- gvobb helyet, mint az ed­rfrrti termelés folyik a kísér- dig használatos százezer leti temekben. Az új eljárás kn'óriás gép és maidnem lénvoge. hoev négyszer annvi kalóriát leíieser) függetleníti „ sza- srolcáltat. Elmondták a MiriírWá időjárás, a szalámigyár vezetői. jét, a törzsgárda-jélvényt. Akik így gondolkodnak, té­ves úton járnak. A jelvény nemcsak egyik jelzője a meg­becsülésnek. hanem kifejező­je a dolgozó hűségének, szor­galmának, odaadó munkájá­nak. Az pedig természetes dolog, hogy nálunk az erköl­csi megbecsülésen túl arról is gondoskodnak vállalatve­zetőink, hogy az érvényben lévő törvényes rendelkezések alapján a nyereségrészesedé­seknél, a bel- és külföldi üdüléseknél, s másutt elis­merést nyerjen a torzsgárda tagjainak munkája. T ermészetesen nemcsak az jelent anyagi előnyt a törzsgárda tagjainak, hogy az egyébként azonos feltételek esetén, őket esetleg előnyben részesítik, hanem az is, hogy az egy helyen eltöltött évek, évti­zedek megkönnyítik munká­jukat A többi esztendő ta­pasztalatai élnek és hatnak a mindennapi munkában. A régi munkások tudják, hogy az üzemben hová kell nyúl­ni, hol kell keresni az anya­got, szerszámot. Ismerik a gépeket, a szerszámokat s jól ismerik munkatársai­kat. Az összeszokottság, a megértés, a több éves együt­tes munka, a munkaszerve­zet ismerete a könnyebb és több termelésben, a nagyobb keresetben realizálódik. A törzsgárda tagjainak ta­pasztalata kincset ér. Sajnos nem mindenütt kamatoztat­ják ezeket a kincseket. Az is megtörténik, hogy figyelmen kívül hagyják a törzsgárda tagjainak véleményét, elgon­dolásait, tapasztalatait. Ez pedig egyet jelent a fejlődés nehezítésével s viszont a törzsgárda bevonása a veze­tés munkájába, a hűségesek­re való támaszkodás, segít­ségük igénylése megkönnyíti a gondok, bajok elhárítását, a feladatok megoldását. Fon­tos és szükséges, hogy min­den üzemben az eddigieknél még fokozottabban igényel­jék a gazdasági, szakmai és mozgalmi szervek vezetői a törzsgárda segítségét, hall­gassanak javaslatukra, adja­nak véleményükre. A törzs­gárda erősítése, megbecsülé­munkába, könnyen elvehetik az új emberek kedvét attól, hogy megszeressék a gyárat, a munkahelyet. Ha a törzs­gárda nem fogadja soraiba az újakat, nem köt velük ba­rátságot, azok könnyen a vándorbottal járók csoport­jába szegődhetnek, s tovább­állnak, hogy jobb helyet ke­ressenek. A vándorok lete­lepítésében is a törzsgárdá­ra hárul a legnagyobb fel­adat. Hiszen ki tudná helye­sebben, jobban megmagya­rázni a vándoroknak, hogy milyen hasznos az, ha egy helyen huzamosabb ideig dolgozik a munkás. 4 társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsü­lés kötelezi a törzs­gárda tagjait arra. hogy ál­landóan szélesítsék, erősít­sék ezt a nagy családot az üzemen belüL Neveljék tü­relmesen a fiatalokat a mun­ka szeretetére, s formálják a könnyen gondolkodók néze­tét, hogy minél többen vál­janak a hűségesek családja tagjaivá. Tanítsák őket meg a szakma, az üzem szerete­tére. Hogy milyen sok ten­nivaló van ezen a téren, azt talán a munkaközvetítés szá­mai bizonyítják legjobban Szegeden. Tavaly alig ezer­rel több munkást foglalkoz­tattak üzemeinkben, mint egy évvel korábban. Mégis sok ezer embert kellett év­közben elhelyeznie a tanács munkaügyi osztályának. Vol­tak akiket egy esztendő alatt 10—12 üzemben is foglalkoz­tattak, egyik helyen sem vol­tak hosszú ideig. Az ilyenek­kel nagyon sokat kell még foglalkozni, s ebben nagy szerep hárul a törzsgárda tagjaira. V állalataink vezetőinek a törzsgárda iránti okos és helyes törek­vése, figyelmessége terjed­jen ki minden szegedi üzemre. Kövessék az újsze­gediek, a gyufagyáriak pél­dáját, hadd erősödjék, tere­bélyesedjék a hűségesek csa­ládja, legyenek még többen az olyan munkások, akik a gyár törzséhez, a torzsgárdá­hoz tartoznak. Nagy Pál Országos dalostalálkozó Szegeden levegő hálásától. az edd;,,i tanc«7tnlntok f»r­Kiilön nőnek szabályozzák a rói «-mű-kodnak; napy jö­<-árftóhelvtrég hőmérsékle- vő előtt áll ez az új tínusú tét. a levegő riedvesséntartal- kompresszor. Itven gének­mát rtb. A «zMámíavári kel bővítiV maid az ilrem szakemberek közreműködő- kompresszorkanaritását hnffv s/vel nlvan szalámitárnlési zavart"',««! lezvert az új tö­módot Is dolgoztak ki, amely ronyépület hűtése. Az élelmezési és textilipari dolgozók szakszervezete, valamint az SZMT közös rendezésében július 1-én, szom­baton, kétnapos országos dalostalálkozó kezdődik Szene­den. A találkozón 22 munkáskórus, közöttük 7 szegedi ég 7 meghívott énekkar vesz részt. A gazdag műsor a szom­bat esti díszhangversennyel kezdődik, az. újszegedi szabad­téri színpadon, az összes kórusok felléptével. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Széchenyi térre vonulnak az énekka­hozv rok. Itt Biczó György elvtárs, a városi tanács v. b.-elnöke köszönti őket. majd a találkozó résztvevőinek képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Ezután a Ju­hász Gyula Művelődési Otthonban és a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében bemutató hangversenyek kez­dődnek. amelyeken az énekkarok külön-külön mutatják be tudásukat, fejlődésüket. Délelőtt 11 órakor a Nagvkő­rftsi Konzervgyár fúvószenekara térzenét ad a Széchenyi téren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom