Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

5 Kedd, I9«t. Június 27. Kilencszáz fiatal vett részt Csongrád megyéből az országos vasutas ifjúsági találkozón Idén, iúnius 25-én Balatonalmádiban rendezték meg a VII. vasutas ifjúsági találkozót. Vasárnap hajnalban a Szegedi MAV Igazgatóság területéről 900 fiatalt vitt a Szegedről induló különvonat a Balatonra. Hetek, hónapok lázas készülődése előzte meg a találkozót. A vasutas fiatalok nemcsak a munka frontján értek ei kiváló eredményeket, hanem példamutatóan vettek részt a társadalmi munkákban is. A szegedi nagyállomás fiataljai, mint ismeretes, az idősebb dolgozókkal közösen többezer órás társadalmi munkával parkosították a nagyállomás mellett lévő elhanyagolt területet. A Szegedi Fűtőház fiataljai a vasutas ifjúsági találkozóra induló különvonat mozdonyát szépítették munka után, A Vosztok űrhajót mintázták meg és ezzel díszítették a hatalmas mozdonyt. A találkozón ugyanis külön díjazzák a legszebben feldíszített szerelvényt. Sajnos a szegediek mozdonyát Budapesten kicserélték, így csak a második helyezést szerezték meg a Szegedi MÁV Igazgatóság kiszesei. Balatonalmádin feldíszített pályaudvar és zeneszó fogadta a Csongrád megyeieket. A rendezőség gondoskodott a fiatalok szórakoztatásáról. Az ünnepi nagygyűlés után sport és kulturális versenyeken mérték össze erejüket a vasutas fiatalok. A versenyeken kívül a fiatalok légiparádéban gyönyörködhettek. Ejtőernyősök csoportos és egyéni ugrást végeztek a Balatonba. Vasárnap a késő esti órákban ért véget a vasutas fiatalok nagyszerű júniálisa. A Csongrád megyei különvonat hétfőn hajnalban érkezett a szegedi nagyállomásra. A munkásvándorlás nyomában Miért hagyja el havonta félszáz dolgozó a Szegedi Kenderfonógyárat? A luUás<z (ftyula Hiuveiadéti OttUan kaUttUU+lápínaU siktus- idz-s-g-adő-adáta Vasárnap délelőtt tartotta babát, s a háború gondolameg éwégi vizsgaelőadását tát megtestesítő vihar elmúa Juhász Gyula Művelődési lása után a békét jelző Otthon balettiskolája a Sze- aranynap fényében járnak gedi Nemzeti Színházban. boldog táncot a különböző Az iskola növendékei ez színek, alkalommal Marko Leó Mit A táncjáték kísérőzenéjét mesél a könyv című tánc- is Marko Leó állította őszmesejátékát mutatták be. sze, s a neves mesterek múMarko mesejátéka több vedből vett részletek szép szempontból is figyelemre megszólaltatása is az ő drriméltó. Elsősorban azért, mert gálásának köszönhető, a gyermekbalett-irodalom A koreográfia és a táncok szegényes volta miatt meg- betanítása M. Kádár Andrea írása kezdeményezésnek szá- lelkes munkáját dicséri. Hogy mit, másrészt, mert az iskola fáradozása igen eredményes volt, azt a gyermekek szép valamennyi növendékét megmozgató kompozíció, s végül azért, mert az úttörő fe a ^^ « boldog arca ígazolbalettistkola igényeit kielégí- ta. tő jellege mellett Marko ko- Végűi, a szépen felépített moiy tartalommal töltötte tánckompozíció fe a gyermemeg az adott keretet. kek lelkes szereplése mellett Úgyszólván a mesejáték nagyon jó érzés volt látnunk minden mozzanatában benne a sok munkás-, parasztszüvan a népek testvéri össze- löt fe nagyszülőt, akik most fogásának és békét akará- gyermekük vagy unokájuk sának gondolata. Egyforma életében látták megvalósulni szeretettel rajzolja meg a egykori álmaikat néger, flamand és az orosz V. 1. Negy venemeletes szalagház-óriást terveznek Az építőipar kutatói mindig egy lépéssel megelőzik az időszerű feladatokat. Például: A Mélyépítési Tervező Vállalat kutatómérnökei az Építésügyi Minisztérium megbízásából már ma dolgoznak a jövő legkorszerűbb fővárosi lakóépületének tervén. A terv szerint Csillaghegyen, a Duna-part és a HÉVállomás között sok négyzetkilométeres erdőt telepítenek, s az erdő közepén szalsgszerűen, egy kilométer hosszúságban 40 emeletes lakóépület emelkedik majd. Ebben a "szalagház*-ban csaknem 20 000 korszerű lakás lesz, amely már a jövő emberének igényeit is kielégíti: napfényes, levegős, erkélyes, s a technika minden vívmányával felszerelt lakásokban élhetnek ott a családok. A városnyi népességű épületbe központi mosodát, mosogatóhelyiséget, központi konyhát is terveznek, noha minden lakásnak külön konyhája is lesz. Évtizedekkel ezelőtt a munkanélküliség kényszerítette a munkások ezreit, millióit arra, hogy vándoroljanak, elhagyják az országot és más földrészen próbáljanak szerencsét. Napjainkban a munkásvándorlás annyit jelent, hogy az emberek egyik munkahelyről meggondolatlanul a másikra mennek. Statisztikai adatok mutatják. hogy a Szegedi Kenderfonógyárban igen nagy a vándorlás. A munkára jelentkezők közül kevesen "eresztenek gyökeret*, kevesen maradnak az üzemben. 56:69 a kilépettek javára Vetró András, a munkaerőgazdálkodási előadó pontos statisztikával szolgál a kérdésre. Idén a következőképpen alakult a munkásvándorlás. Januárban 87 dolgozót vettek fel és 58 hagyta el az üzemet. Februárban 45-en jelentkeztek murikára és 43-an távoztak. Márciusban a felvett 36 munkással szemben 52 lépett ki. Májusban 56:69 az arány a kilépettek javára. Miért hagyta el' az üzemet májusban 69 munkás? A tájékoztatás, az orvosi fe egyéb hivatalos igazolások szerint így alakult a kép: egyéb könnyűipari üzembe ment négy, kendergyári munkára alkalmatlan tizenkettő, nyugdíjba vonult tizenhét dolgozó. A próbaidőre felvettek közül öten bontották fel a szerződést, hatan családi okok miatt, mivel gyermekének felügyeletét nem tudta biztosítani, hét vidékre költözött, három munkás pedig bérét keveselte, a szerződése lejárt két nyesen hárman léptek ki, fe ebben a hónapban egy munkás meghalt. A porláz csak néhány napig tart A felsorolásból kiderült, hogy az új munkások közül öten-hatan bontják fel havonként a munkaszerződést. Januárban öt, februárban hat, márciusban egy, áprilisban öt, májusban öt dolgozó bontotta fel a szerződést a próbaidő lejárta előtt. Az üzem a munkára jelentkezőket hétnapos próbaidőre veszi fel. Ez idő alatt mindkét fél — a munkaadó és a munkavállaló — minden következmény nélkül felbonthatja a szerződést. A kendergyárak, így a szegedi is, nem mondhatók a legideálisabb munkahelynek. A munkafolyamat nagyobb részét, a kender tisztítása adja és ez nagv porral jár. A felszabadulás óta az üzem vezetői mindent, elkövetnek annak érdekében, hogy portalanítsák a munkahelyeket. Porelszívóberendezéseket szereltek fel, de még így is jó néhány poros üzemrész van. Ismeretes, hogy a kenderporban található cotein nevű anyag lázt okoz. Ez a lázas állapot általában 8—10 napig tart, addig, míg a szervezet ellenanyagot termel. Mielőtt az űj dolgozó aláírná a munkaszerződést, bemutatják azt az üzemrészt, ahol dolgoznia kell majd. Többen már az üzemlátogatás után elhagyják a gyárat. Akik vállalják a munkát, azokkal megismertetik a termelési folyamatot. Felkészítenek minden munkavállalót a kellemetlen, úgynevezett porlázra és közlik azt asszonynak, áthelyezését nem ez Csak néhány na" fogadta el egy munkásnő, a vállalat 4 dolgozónak mondott fel, katonai szolgálatra bevonult négy fiatal, önkéüzenetét hallgatta. "A szabad földről üzen szüleinek Horvátzsidányba K. G. Jól vagyok. Az osztrákok szeretettel fogadtak.* "Tudatom menyasszonyommal, hogy ha sikerül átjönnie, Grácban megtalál, X. 25.* így ment ez végeszakadatlan. Már fájt bele a feje, fe hiába is tagadta, egyre azt remélte, hogy egyszer majd az ura neki is üzen. Ekkor hallotta meg a hangját a szomszéd szobából. Először nem ismert rá, csaik ismerősnek tűnt. S amikor felvillant a szeme előtt a hanghoz tartozó presszói asztal, egy parányi kis öröm szikrázott fel a szemében. Hisz alig ismer valakit is a városban, csak csatangol, mint a kivert kutya, s néha az a kényszerképzete támad, hogy odalép fe megszólít valakit az utcán. Nemegyszer bemegy valamilyen üzletbe — mert már teljesen helyreállt a városban a normális élet, mind® üzlet® kinyitottak —, s válogat az árukban, nézegeti ők® csak azért, hogy beszélhessen. Szörnyű lehet annak, aki valamilyen oknál fogva napokig, hetekig némaságra van kárhoztatva. Talán megbolondul a végén, de megnémulni biztosan megnémul. És most egy ismerős hang. Felállt. Bemenjen? A férfi tudja, hogy itt lakik. Miatta jött? Vagy csak |i közömbös látogatás, ami az öregeknek szól? Járkálni kezdett. Lezárta a rádiót. Végül kiment a folyosóra, s a konyha felől kopogtatott be hozzájuk. Odabent megjátszotta a meglepettet. — Hát maga hogy kerül ide? Vagy az csak úgy megy, } hogy az ember átsétál meg vissza? — Hova sétál át meg vissza? — A felhúzott függöny alatt oda és vissza. — Nem vagyok ingajárat. Az öreg házaspár csak nézte ók®, nem értettek egy szót sem az egészből. — Egyébként jó, hogy bejött. Nem tudtam, hogy ittSOMFAI LÁSZLÓ: HÁROM STÁCIÓ (79.) — Nem megyek tovább. — Látja, ezért nem szereti Paált! Akkor m®ne ész nélkül. De ráizlelt, hogy megél a költő nélkül is. Nem hal bele. — Nem jó hely® tapogat. Én nem miatta, miattuk maradok itthon, hanem magam miatt. Ahogy én elm®nék, úgy kilencmillió ember is elmeh®ne. Dolgozni akarok fe fogok. Elindulok újra. Huszonkétéves vagyok. — Persze. A maguk nagy-nagy ereje, hogy gyerekek még, s mindent újra tudnak kezd®i. — De elkeseredett a szája. Maga se öreg. Csak egy kicsit kiábrándult. — Ez igaz. Ha tudná, miért, nem csodálkozna rajta. A beszéd döcögni kezdett. Ettek valamit. — És az a kis szőke? — Szóra sem érdemes. Itt ismertem meg. Soha életemben nem láttam. Ezt Magda nem hitte, de nem mutatta. — S mit akar magától?! Vagy ez diszkrét kérdés? — Egyáltalán nem. Most szállást, holnap meg segítséget, hogy átmehessen. Az ura nagy kutya volt, ahogy mondja. Most az oroszok kezében van. s ő is fél. — A jótétlélek bácsi, aki Mercedeseket szerez, lakást ad és átszállít. Nevettek. S velük megy maga is? Barátibb fogadtatást! Igen sokan vállalják a munkát és két-három nap múlva mégis búcsút mondanak az üzemnek. Miért? Erre kértünk választ néhány olyan dolgozótól, akik kiléptek az üzemből, vagy nemrég óta dolgoznak ott. P. Jenőné 1955-ben jelentkezett először munkára a kendergyárban. November 4-én lépett az üzembe és 10-én már leszámolt. Idén még egyszer próbálkozott. Június 20-án kezdte meg a munkát az előfonóban fe 21-én már kívül volt a gyár kapuján. Hogy miért? —• Tessék megnézni a szemem — válaszolt kérdésünkre —, kötőhártyagyulladásom van. Két nap után. Nem bírom a port. Erre számíthatott. Miért jelentkezett újra? Hosszas beszélgetés után kiderült, hogy a por csak az egyik indok. Ö ugyan arról a dolgozóról, akihez beosztották a nyújtógépre, csak jót mondhat. Jó szívvel tanította, oktatta. A szomszédos gépnél azonban mást tapasztalt. A fonónő igen flegmán, durván beszélt az újonccal, sőt egyszer, amikor az új munkás rossz csévét helyezett a gépre, a fonónő azt a földhöz vágta. Ha így fogadják az új dolgozót, nem is csoda, ha a következő nap leszámol. „Nem ijedtem meg" Az üzem szakmunkásai sokat tehetnek azért, hogy megszeressek az új dolgozók a munkahelyet. Valahogy úgy kellene csinálni, mint ahogy Raffai Zoltánné teszi az előfonóban. Pataki Istvánnét osztották mellé, aki így nyilatkozott tanítójáról: — Igen kedves asszony, mindenről felvilágosit. Az első nap után 38 fokos lázam volt, de nem ijedtem meg, nem ért váratlanul, Raffai né felkészített erre is. Aztán elmondta, hogy pontosan tudja, mennyit lehet keresni és most már jól érzi is magát. Reggelenként úgy megy az üzembe, mintha már évek óta ott dolgozna. Hasonlóan nyilatkozott Kaczur Istvánné is. Megszerették munkahelyüket és ez az üzem régi dolgozóinak érdeme. Zöldi Imre, az üzem pártbizottságának titkára elmondta, hogy végrehajtó bizottsági ülésen is foglalkoztak a munkásvándorlás problémájával. Minden osztályvezető, művezető, párt-, KISZ- fe szakszervezeti tag feladata a foglalkozás az új munkásokkal. Zöldi elvtárs arról is beszámolt, hogy sajnos nem mindenki tartja ezt fontosnak. A Szegedi Kenderfonógyárban is nagy szükség van a munkáskezekre. Az ipari munkáslétszám májusban 96.7 százalékos volt. Idén az első negyedben 98.6 százalék. Többet kell törődni, foglalkozni az új munkásokkal és talán akkor szépülne, megváltozna a munkásvándorlás jelenlegi statisztikája is. H. Zs. A Dél-Magyarország június 22-i számában Pujnicz [Béláné Boross József utca 23/b szám alatti lakosnak a Segítsünk egymáson* rovatban megjelent levele szóvá tette, hogy a móravárosi _ 32-es áruda későn kapja a {tejet. Válasz érkezett a {Csongrád Megyei Tejipari -'Vállalat szegedi üzeméből, {íme a levél, amely a dicséretes. gyors intézkedésről tanúskodik. Túlságosan gyors volt a tiltakozás ahhoz, hogy hinni hon lehessen. — Dehogy megyek!... Átdobom őket, s kész. Nyolc évig diákoskodtam itt, minden bokrot és dombhajlatot úgy ismerek, mint a tenyeremet... De én nem megyek... — És... maga nem ölt embert? — Hogyhogy? — Pesten. Varsandán sokára szólt. — Ez nehéz kérdés. Pest® biztosan nem. — Hát? — Nézze ... én pilótaszázados voltam van. különben arra kértem volna, üljön össze ve- 1 lünk családi haditanácsra. — Nősülni akar? — Isten ments! Mindenre hajlandó és képes vagyok, ennek az egynek a kivételével. Ha már eddig megúsztam, miért öreg koromra követnék el ilyen ballépést. Egészen másról van szó. Képzelje, egyik napról a másikra, két gyereket örököltem! — Ezt meg hogy csinálta? — Tudtomon kívül... A Chernel utcában lakom egy . ., régi-régi jó barátomcknál. 45 előtt vezető városi tisztviselő „te, volt az illető. Négy szobájuk van. s hárman hozzá. Hogy elkerülhetetlen, hogy vallani ne kényszerüljek. Sok be- a két jómadár meglépett a kocsival meg a pénzemmel, vetésen voltam a II. világháborúban. Meg is adtam az arat. hoz7ajuk költöztem. Sőt, a kérésemre a jó emberek oda— Megadta? Hogyan? , , vették az egyik szobáiukba azt. a szőke asszonyt, tudja, a — Három évig rizsiiltetvény® dolgoztam. Nem leány- két kicsive] Ma regge! nagv sírasra megyünk be a szobá"^Meréní^iadTa^"8 " ^ Zkbf; A k?4 ,klsIá"y ? az any/k helyett ezt a {ennek érdekében mindent Megint elakadtak. cédulát talaijuk. s Magda ele tett egv papirosszeletkét. { , .. . Magda fizetett. -Más emléket nem hagyhatok magam utón. Viselje {megteszünk, — Mag a maradjon még! Mit szolnak az emberek ha gondjukat< Vagy hozza őket utánam Bécsbe!- f azt látják, minden óraban mas not fuvaroz ki ebből a _ Riképesztő! Hát anya volt ez?! { nagyon csinos cukrászdából. .. Aztán, ha odakint. Paál Meaáll az ember esze Nem nagyon dicséretes tett Ferenccel találkozik... Na, ist® vele! — tette hozzá si- —Megan az emper esze.. .iNem nagyon .flicseietes tett, rerenccei laiaiisoznv... s egyaitajan nem öregbíti a noi nem hírnevet. — A maga hírét sem öregbíti ez az elhamarkodott általánosítás. — Talán védi őt? (Folyt, kövj etve, és elrohant. Varsandán csak bámult utána. Másnap este látta újra a férfit. Ült a szobájában, és egy öreg rádión — amit a házigazdája nem használt, s behozott neki — a disszidáltak áLaiz&lnak az illelíkt&jtk ve olvastuk a »Segítsünk egymáson* rovatban, hogy a szőregi tanácsháza hangszórója miatt a tanácsháza környékén lakó dolgozók, akik éjjeli műszakban dolgoznak, nem tudnak pihenni, mivel a hangszóró olyan erősen szól. Az említett cikkre válaszolva közöljük... a hangszórók csak a szükséges időn keresztül működnek, igy azt csökkenteni nem áll módunkban, a hírközlések lakossággal való közlése fontossága miatt Banda Menyhért vb. titkár." Megjegyezzük, hogy a levélben megmagyarázott "szükséges* adási időpontokban a Kossuth- vagy a Petőfi-rádió zenés műsorának, hanglemezeknek közvetítése ma már egyáltalán nem fontos, annál is inkább, hiszen majdnem minden házfoan van rádió, amit mind®ki akkor hallgat, amikor jólesik: és nem amikor mások rákényszerítik. Ez is a kulturált falu kialakításához tartozik. Idejében viszik a tejet »A felvetett problémát azonnal kivizsgáltam és intézkedtem. hogy június 23-tól kezdve a tej reggel 5 órakor a boltban legyen. Ezzel megoldódik a móravárosiak jogos kérése, a reggeli elfogyasztása után mehetnek dolgozni, nem kell hosszú időt várni, amíg a tej megérkezik. Köszönjük, hogy ilyen problémát felvetnek. mert mi is azon vagyunk, hogy a város zavartalan ellátását biztosítsuk és Absolon Ottó üzemvezető* Hírközlés — vagy rádióműsor *A Dél-Magyarország má'jus 26-i számában meglepőd-