Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

5 Kedd, I9«t. Június 27. Kilencszáz fiatal vett részt Csongrád megyéből az országos vasutas ifjúsági találkozón Idén, iúnius 25-én Balatonalmádiban rendezték meg a VII. vasutas ifjúsági ta­lálkozót. Vasárnap hajnalban a Szegedi MAV Igazgatóság területéről 900 fiatalt vitt a Szegedről induló különvonat a Balatonra. Hetek, hónapok lázas készülő­dése előzte meg a találkozót. A vasutas fiatalok nemcsak a munka frontján ér­tek ei kiváló eredményeket, hanem pél­damutatóan vettek részt a társadalmi munkákban is. A szegedi nagyállomás fiataljai, mint ismeretes, az idősebb dolgozókkal közö­sen többezer órás társadalmi munkával parkosították a nagyállomás mellett lévő elhanyagolt területet. A Szegedi Fűtőház fiataljai a vasutas ifjúsági találkozóra in­duló különvonat mozdonyát szépítették munka után, A Vosztok űrhajót mintázták meg és ezzel díszítették a hatalmas mozdonyt. A találkozón ugyanis külön díjazzák a legszebben feldíszített szerelvényt. Sajnos a szegediek mozdonyát Budapesten ki­cserélték, így csak a második helyezést szerezték meg a Szegedi MÁV Igazgatóság kiszesei. Balatonalmádin feldíszített pályaudvar és zeneszó fogadta a Csongrád megyeieket. A rendezőség gondoskodott a fiatalok szórakoztatásáról. Az ünnepi nagygyűlés után sport és kulturális versenyeken mérték össze erejüket a vasutas fiatalok. A versenyeken kívül a fiatalok légiparádéban gyönyörköd­hettek. Ejtőernyősök csoportos és egyéni ugrást végeztek a Balatonba. Vasárnap a késő esti órákban ért véget a vasutas fiatalok nagyszerű júniálisa. A Csongrád megyei különvonat hétfőn hajnalban érkezett a szegedi nagyállomásra. A munkásvándorlás nyomában Miért hagyja el havonta félszáz dolgozó a Szegedi Kenderfonógyárat? A luUás<z (ftyula Hiuveiadéti OttUan kaUttUU+lápínaU siktus- idz-s-g-adő-adáta Vasárnap délelőtt tartotta babát, s a háború gondola­meg éwégi vizsgaelőadását tát megtestesítő vihar elmú­a Juhász Gyula Művelődési lása után a békét jelző Otthon balettiskolája a Sze- aranynap fényében járnak gedi Nemzeti Színházban. boldog táncot a különböző Az iskola növendékei ez színek, alkalommal Marko Leó Mit A táncjáték kísérőzenéjét mesél a könyv című tánc- is Marko Leó állította ősz­mesejátékát mutatták be. sze, s a neves mesterek mú­Marko mesejátéka több vedből vett részletek szép szempontból is figyelemre megszólaltatása is az ő drri­méltó. Elsősorban azért, mert gálásának köszönhető, a gyermekbalett-irodalom A koreográfia és a táncok szegényes volta miatt meg- betanítása M. Kádár Andrea írása kezdeményezésnek szá- lelkes munkáját dicséri. Hogy mit, másrészt, mert az iskola fáradozása igen eredményes volt, azt a gyermekek szép valamennyi növendékét meg­mozgató kompozíció, s végül azért, mert az úttörő fe a ^^ « boldog arca ígazol­balettistkola igényeit kielégí- ta. tő jellege mellett Marko ko- Végűi, a szépen felépített moiy tartalommal töltötte tánckompozíció fe a gyerme­meg az adott keretet. kek lelkes szereplése mellett Úgyszólván a mesejáték nagyon jó érzés volt látnunk minden mozzanatában benne a sok munkás-, parasztszü­van a népek testvéri össze- löt fe nagyszülőt, akik most fogásának és békét akará- gyermekük vagy unokájuk sának gondolata. Egyforma életében látták megvalósulni szeretettel rajzolja meg a egykori álmaikat néger, flamand és az orosz V. 1. Negy venemeletes szalagház-óriást terveznek Az építőipar kutatói min­dig egy lépéssel megelőzik az időszerű feladatokat. Például: A Mélyépítési Tervező Válla­lat kutatómérnökei az Épí­tésügyi Minisztérium megbí­zásából már ma dolgoznak a jövő legkorszerűbb fővárosi lakóépületének tervén. A terv szerint Csillaghe­gyen, a Duna-part és a HÉV­állomás között sok négyzet­kilométeres erdőt telepíte­nek, s az erdő közepén sza­lsgszerűen, egy kilométer hosszúságban 40 emeletes la­kóépület emelkedik majd. Ebben a "szalagház*-ban csaknem 20 000 korszerű la­kás lesz, amely már a jövő emberének igényeit is kielé­gíti: napfényes, levegős, er­kélyes, s a technika minden vívmányával felszerelt laká­sokban élhetnek ott a csa­ládok. A városnyi népességű épületbe központi mosodát, mosogatóhelyiséget, központi konyhát is terveznek, noha minden lakásnak külön konyhája is lesz. Évtizedekkel ezelőtt a munkanélküliség kényszerí­tette a munkások ezreit, mil­lióit arra, hogy vándorolja­nak, elhagyják az országot és más földrészen próbálja­nak szerencsét. Napjainkban a munkásvándorlás annyit jelent, hogy az emberek egyik munkahelyről meggon­dolatlanul a másikra men­nek. Statisztikai adatok mu­tatják. hogy a Szegedi Ken­derfonógyárban igen nagy a vándorlás. A munkára je­lentkezők közül kevesen "eresztenek gyökeret*, ke­vesen maradnak az üzem­ben. 56:69 a kilépettek javára Vetró András, a munka­erőgazdálkodási előadó pon­tos statisztikával szolgál a kérdésre. Idén a következő­képpen alakult a munkás­vándorlás. Januárban 87 dol­gozót vettek fel és 58 hagyta el az üzemet. Februárban 45-en jelentkeztek murikára és 43-an távoztak. Március­ban a felvett 36 munkással szemben 52 lépett ki. Má­jusban 56:69 az arány a ki­lépettek javára. Miért hagyta el' az üze­met májusban 69 munkás? A tájékoztatás, az orvosi fe egyéb hivatalos igazolások szerint így alakult a kép: egyéb könnyűipari üzembe ment négy, kendergyári munkára alkalmatlan tizen­kettő, nyugdíjba vonult ti­zenhét dolgozó. A próbaidő­re felvettek közül öten bon­tották fel a szerződést, ha­tan családi okok miatt, mi­vel gyermekének felügyele­tét nem tudta biztosítani, hét vidékre költözött, három munkás pedig bérét kevesel­te, a szerződése lejárt két nyesen hárman léptek ki, fe ebben a hónapban egy mun­kás meghalt. A porláz csak néhány napig tart A felsorolásból kiderült, hogy az új munkások közül öten-hatan bontják fel ha­vonként a munkaszerződést. Januárban öt, februárban hat, márciusban egy, ápri­lisban öt, májusban öt dol­gozó bontotta fel a szerző­dést a próbaidő lejárta előtt. Az üzem a munkára jelent­kezőket hétnapos próbaidőre veszi fel. Ez idő alatt mind­két fél — a munkaadó és a munkavállaló — minden kö­vetkezmény nélkül felbont­hatja a szerződést. A kendergyárak, így a szegedi is, nem mondhatók a legideálisabb munkahely­nek. A munkafolyamat na­gyobb részét, a kender tisz­títása adja és ez nagv por­ral jár. A felszabadulás óta az üzem vezetői mindent, el­követnek annak érdekében, hogy portalanítsák a mun­kahelyeket. Porelszívóberen­dezéseket szereltek fel, de még így is jó néhány poros üzemrész van. Ismeretes, hogy a kenderporban talál­ható cotein nevű anyag lázt okoz. Ez a lázas állapot ál­talában 8—10 napig tart, addig, míg a szervezet ellen­anyagot termel. Mielőtt az űj dolgozó alá­írná a munkaszerződést, be­mutatják azt az üzemrészt, ahol dolgoznia kell majd. Többen már az üzemlátoga­tás után elhagyják a gyárat. Akik vállalják a munkát, azokkal megismertetik a ter­melési folyamatot. Felkészí­tenek minden munkaválla­lót a kellemetlen, úgyneve­zett porlázra és közlik azt asszonynak, áthelyezését nem ez Csak néhány na" fogadta el egy munkásnő, a vállalat 4 dolgozónak mon­dott fel, katonai szolgálatra bevonult négy fiatal, önké­üzenetét hallgatta. "A szabad földről üzen szüleinek Hor­vátzsidányba K. G. Jól vagyok. Az osztrákok szeretettel fogadtak.* "Tudatom menyasszonyommal, hogy ha sikerül átjönnie, Grácban megtalál, X. 25.* így ment ez végeszakadatlan. Már fájt bele a feje, fe hiába is tagadta, egyre azt remélte, hogy egyszer majd az ura neki is üzen. Ekkor hallotta meg a hangját a szomszéd szobából. Először nem ismert rá, csaik ismerősnek tűnt. S amikor felvillant a szeme előtt a hanghoz tartozó presszói asztal, egy parányi kis öröm szikrázott fel a szemében. Hisz alig ismer valakit is a városban, csak csatangol, mint a kivert kutya, s néha az a kényszerképzete támad, hogy odalép fe megszólít valakit az utcán. Nemegyszer bemegy valami­lyen üzletbe — mert már teljesen helyreállt a városban a normális élet, mind® üzlet® kinyitottak —, s válogat az árukban, nézegeti ők® csak azért, hogy beszélhessen. Ször­nyű lehet annak, aki valamilyen oknál fogva napokig, he­tekig némaságra van kárhoztatva. Talán megbolondul a végén, de megnémulni biztosan megnémul. És most egy ismerős hang. Felállt. Bemenjen? A férfi tudja, hogy itt lakik. Miatta jött? Vagy csak |i közömbös látogatás, ami az öregeknek szól? Járkálni kezdett. Lezárta a rádiót. Végül kiment a folyosóra, s a konyha felől kopogta­tott be hozzájuk. Odabent megjátszotta a meglepettet. — Hát maga hogy kerül ide? Vagy az csak úgy megy, } hogy az ember átsétál meg vissza? — Hova sétál át meg vissza? — A felhúzott függöny alatt oda és vissza. — Nem vagyok ingajárat. Az öreg házaspár csak nézte ók®, nem értettek egy szót sem az egészből. — Egyébként jó, hogy bejött. Nem tudtam, hogy itt­SOMFAI LÁSZLÓ: HÁROM STÁCIÓ (79.) — Nem megyek tovább. — Látja, ezért nem szereti Paált! Akkor m®ne ész nélkül. De ráizlelt, hogy megél a költő nélkül is. Nem hal bele. — Nem jó hely® tapogat. Én nem miatta, miattuk maradok itthon, hanem magam miatt. Ahogy én elm®­nék, úgy kilencmillió ember is elmeh®ne. Dolgozni aka­rok fe fogok. Elindulok újra. Huszonkétéves vagyok. — Persze. A maguk nagy-nagy ereje, hogy gyerekek még, s mindent újra tudnak kezd®i. — De elkeseredett a szája. Maga se öreg. Csak egy kicsit kiábrándult. — Ez igaz. Ha tudná, miért, nem csodálkozna rajta. A beszéd döcögni kezdett. Ettek valamit. — És az a kis szőke? — Szóra sem érdemes. Itt ismertem meg. Soha életem­ben nem láttam. Ezt Magda nem hitte, de nem mutatta. — S mit akar magától?! Vagy ez diszkrét kérdés? — Egyáltalán nem. Most szállást, holnap meg segítsé­get, hogy átmehessen. Az ura nagy kutya volt, ahogy mondja. Most az oroszok kezében van. s ő is fél. — A jótétlélek bácsi, aki Mercedeseket szerez, lakást ad és átszállít. Nevettek. S velük megy maga is? Barátibb fogadtatást! Igen sokan vállalják a munkát és két-három nap múlva mégis búcsút monda­nak az üzemnek. Miért? Er­re kértünk választ néhány olyan dolgozótól, akik ki­léptek az üzemből, vagy nemrég óta dolgoznak ott. P. Jenőné 1955-ben jelent­kezett először munkára a kendergyárban. November 4-én lépett az üzembe és 10-én már leszámolt. Idén még egyszer próbálkozott. Június 20-án kezdte meg a munkát az előfonóban fe 21-én már kívül volt a gyár kapuján. Hogy miért? —• Tessék megnézni a sze­mem — válaszolt kérdé­sünkre —, kötőhártyagyulla­dásom van. Két nap után. Nem bírom a port. Erre számíthatott. Miért jelentkezett újra? Hosszas beszélgetés után kiderült, hogy a por csak az egyik indok. Ö ugyan arról a dol­gozóról, akihez beosztották a nyújtógépre, csak jót mond­hat. Jó szívvel tanította, ok­tatta. A szomszédos gépnél azonban mást tapasztalt. A fonónő igen flegmán, dur­ván beszélt az újonccal, sőt egyszer, amikor az új mun­kás rossz csévét helyezett a gépre, a fonónő azt a föld­höz vágta. Ha így fogadják az új dolgozót, nem is csoda, ha a következő nap leszá­mol. „Nem ijedtem meg" Az üzem szakmunkásai sokat tehetnek azért, hogy megszeressek az új dolgozók a munkahelyet. Valahogy úgy kellene csinálni, mint ahogy Raffai Zoltánné teszi az előfonóban. Pataki Ist­vánnét osztották mellé, aki így nyilatkozott tanítójáról: — Igen kedves asszony, mindenről felvilágosit. Az első nap után 38 fokos lá­zam volt, de nem ijedtem meg, nem ért váratlanul, Raffai né felkészített erre is. Aztán elmondta, hogy pon­tosan tudja, mennyit lehet keresni és most már jól érzi is magát. Reggelenként úgy megy az üzembe, mintha már évek óta ott dolgozna. Hasonlóan nyilatkozott Ka­czur Istvánné is. Megszeret­ték munkahelyüket és ez az üzem régi dolgozóinak ér­deme. Zöldi Imre, az üzem párt­bizottságának titkára el­mondta, hogy végrehajtó bi­zottsági ülésen is foglalkoz­tak a munkásvándorlás problémájával. Minden osz­tályvezető, művezető, párt-, KISZ- fe szakszervezeti tag feladata a foglalkozás az új munkásokkal. Zöldi elvtárs arról is beszámolt, hogy saj­nos nem mindenki tartja ezt fontosnak. A Szegedi Kenderfonó­gyárban is nagy szükség van a munkáskezekre. Az ipari munkáslétszám májusban 96.7 százalékos volt. Idén az első negyedben 98.6 száza­lék. Többet kell törődni, fog­lalkozni az új munkásokkal és talán akkor szépülne, megváltozna a munkásván­dorlás jelenlegi statiszti­kája is. H. Zs. A Dél-Magyarország jú­nius 22-i számában Pujnicz [Béláné Boross József utca 23/b szám alatti lakosnak a Segítsünk egymáson* ro­vatban megjelent levele szó­vá tette, hogy a móravárosi _ 32-es áruda későn kapja a {tejet. Válasz érkezett a {Csongrád Megyei Tejipari -'Vállalat szegedi üzeméből, {íme a levél, amely a dicsé­retes. gyors intézkedésről ta­núskodik. Túlságosan gyors volt a tiltakozás ahhoz, hogy hinni hon lehessen. — Dehogy megyek!... Átdobom őket, s kész. Nyolc évig diákoskodtam itt, minden bokrot és dombhajlatot úgy ismerek, mint a tenyeremet... De én nem megyek... — És... maga nem ölt embert? — Hogyhogy? — Pesten. Varsandán sokára szólt. — Ez nehéz kérdés. Pest® biztosan nem. — Hát? — Nézze ... én pilótaszázados voltam van. különben arra kértem volna, üljön össze ve- 1 lünk családi haditanácsra. — Nősülni akar? — Isten ments! Mindenre hajlandó és képes vagyok, ennek az egynek a kivételével. Ha már eddig megúsztam, miért öreg koromra követnék el ilyen ballépést. Egészen másról van szó. Képzelje, egyik napról a másikra, két gyereket örököltem! — Ezt meg hogy csinálta? — Tudtomon kívül... A Chernel utcában lakom egy . ., régi-régi jó barátomcknál. 45 előtt vezető városi tisztviselő „te, volt az illető. Négy szobájuk van. s hárman hozzá. Hogy elkerülhetetlen, hogy vallani ne kényszerüljek. Sok be- a két jómadár meglépett a kocsival meg a pénzemmel, vetésen voltam a II. világháborúban. Meg is adtam az arat. hoz7ajuk költöztem. Sőt, a kérésemre a jó emberek oda­— Megadta? Hogyan? , , vették az egyik szobáiukba azt. a szőke asszonyt, tudja, a — Három évig rizsiiltetvény® dolgoztam. Nem leány- két kicsive] Ma regge! nagv sírasra megyünk be a szobá­"^Meréní^iadTa^"8 " ^ Zkbf; A k?4 ,klsIá"y ? az any/k helyett ezt a {ennek érdekében mindent Megint elakadtak. cédulát talaijuk. s Magda ele tett egv papirosszeletkét. { , .. . Magda fizetett. -Más emléket nem hagyhatok magam utón. Viselje {megteszünk, — Mag a maradjon még! Mit szolnak az emberek ha gondjukat< Vagy hozza őket utánam Bécsbe!- f azt látják, minden óraban mas not fuvaroz ki ebből a _ Riképesztő! Hát anya volt ez?! { nagyon csinos cukrászdából. .. Aztán, ha odakint. Paál Meaáll az ember esze Nem nagyon dicséretes tett Ferenccel találkozik... Na, ist® vele! — tette hozzá si- —Megan az emper esze.. .iNem nagyon .flicseietes tett, rerenccei laiaiisoznv... s egyaitajan nem öregbíti a noi nem hírnevet. — A maga hírét sem öregbíti ez az elhamarkodott általánosítás. — Talán védi őt? (Folyt, kövj etve, és elrohant. Varsandán csak bámult utána. Másnap este látta újra a férfit. Ült a szobájában, és egy öreg rádión — amit a házi­gazdája nem használt, s behozott neki — a disszidáltak áLaiz&lnak az illelíkt&jtk ve olvastuk a »Segítsünk egymáson* rovatban, hogy a szőregi tanácsháza hangszó­rója miatt a tanácsháza kör­nyékén lakó dolgozók, akik éjjeli műszakban dolgoznak, nem tudnak pihenni, mivel a hangszóró olyan erősen szól. Az említett cikkre vála­szolva közöljük... a hang­szórók csak a szükséges időn keresztül működnek, igy azt csökkenteni nem áll mó­dunkban, a hírközlések la­kossággal való közlése fon­tossága miatt Banda Menyhért vb. titkár." Megjegyezzük, hogy a le­vélben megmagyarázott "szükséges* adási időpontok­ban a Kossuth- vagy a Pe­tőfi-rádió zenés műsorának, hanglemezeknek közvetítése ma már egyáltalán nem fon­tos, annál is inkább, hiszen majdnem minden házfoan van rádió, amit mind®ki akkor hallgat, amikor jólesik: és nem amikor mások rá­kényszerítik. Ez is a kultu­rált falu kialakításához tar­tozik. Idejében viszik a tejet »A felvetett problémát azonnal kivizsgáltam és in­tézkedtem. hogy június 23-tól kezdve a tej reggel 5 órakor a boltban legyen. Ezzel megoldódik a móra­városiak jogos kérése, a reg­geli elfogyasztása után me­hetnek dolgozni, nem kell hosszú időt várni, amíg a tej megérkezik. Köszönjük, hogy ilyen problémát felvet­nek. mert mi is azon va­gyunk, hogy a város zavar­talan ellátását biztosítsuk és Absolon Ottó üzemvezető* Hírközlés — vagy rádióműsor *A Dél-Magyarország má­'jus 26-i számában meglepőd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom